Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-26 / 225. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Esélylatolgatás a szlovákiai választásról A magyar pártok kormányra kerülhetnek? A szlovákiai magyar pártok készek részt venni a követke­ző pozsonyi kormány meg­alakításában, feltéve, hogy az egy széles koalíciós kormány lesz, a Meciar vezette De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) részvéte­le nélkül — szögezte el Bu- gár Béla, a szlovákiai Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, abban az interjúban, amelyet a Cesky Deník című cseh lap közölt szombaton. Bugár Béla az interjúban úgy véli: az a tény, hogy a há­rom szlovákiai magyar ki­sebbségi párt 1989 óta elő­ször a választásra jogosultak több mint tíz százalékának tá­mogatását elérte, azt bizonyít­ja, hogy a közös koalíció ki­alakítása helyes lépés volt. Az MKDM elnöke ismét cáfolja a HZDS és a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) ál­tal emlegetett állítólagos ma­gyar elszakadási törekvése­ket. Mint elmondja, egyik magyar párt programjában sem szerepel a magyar több­ségű vidékek területi autonó­miájának kialakítása. Csu­pán a dél-szlovákiai terüle­tek egységének megőrzésé­ről van bennük szó, hogy ezeket a régiókat ne darabol­ják fel szándékosan az új szlovák közigazgatási rend­szer kialakításának kereté­ben. Phenjan Eszak-Korea fontolóra veszi, hogy kivonul az Egyesült Ál­lamokkal nukleáris kérdések­ről folytatott tárgyalásokról, ha Washington újabb „ellen­séges lépéseket” tesz vele szemben — jelentette ki a A szlovákiai magyar po­litikus meggyőződése, hogy a Horn-kormány kez­deményezése a szomszédos országokkal kötendő alap- szerződések mihamarabbi aláírására, olyan politikai tőke, amely a jövőben ked­vező hatással lehet a térség kisebbségi kérdéseinek megoldására. Bugár szerint a szlováki­ai magyar pártok koalíció­ja eldöndötte már, mit lép­jen a választások után. A jelenlegi Moravcík-kor- mány fennmaradásának vagy szétesésének esélyét 30-50 százalékra becsüli, bizonytalannak tartja ugyanakkor, hogy milyen álláspontot képvisel majd a Demokratikus Baloldali Párt (SDL), amelynek he­lyi szervezetei — biztos in­formációk szerint — több­ségükben inkább a HZDS- szel való együttműködés­nek a hívei, mint a jelenle­gi koalíció fenntartásának. Értékelése szerint az SDL megosztottságának hátterében a HZDS-t veze­tő Vladimír Meciar áll, aki hasonló módon, belülről bomlaszotta fel az SNS-t is. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szlovák jobboldali pártokból hiányzik az ösz- szefogás hajlandósága, s széttagoltságukból a balol­dal profitál. fenyeget phenjani külügyinisztérium szóvivője. A tisztségviselő arra utalt, hogy a héten ameri­kai hadihajókat — köztük a Kitty Hawk repülőgép-hordo­zóját — vezényeltek a Ja­pán-tengerre. Magyarországon még az elmúlt négy év alatt sem tudott kialakul­ni az úgynevezett széles körű nyil­vánosság tájékoztatásának rend­szere— és valódi igénye. Most nem a csúsztatásokról, torzítások­ról, fél- és álinformációkról aka­rok írni, hanem csak arra felhívni a figyelmet, hogy a médiák mi­lyen furcsán szemérmesek, ami­kor a saját dolgaikról, létező hátterükről van szó. Sokak vé­leményével szemben, akik keveset vagy egyáltalán semmit sem tudnak a kialakuló médiokráciáról, én igen jelentős be­folyásoló tényezőnek tartom ezt, hiszen ez adja, vagy kü­lönböző manipulációkkal elvonja a média üzemanyagát, a pénzt. Itt-ott hallunk-olvasunk valamit az új médiabirodalmak létezéséről, főleg akkor, amikor egyes médiumok átadásá- ról-átvételéről lehetetlen nem hírt adni — még a jelenlegi orgánumoknak is. így hallhattunk a Magyar Hitel Bank Rt. tulajdonában lévő három újság eladásáról — azt is főleg azért, mert egyesek nem támogatják a megállapodást meg­kötő Mahir tulajdonlását, s az üzletet most megpróbálják „korrektebbé” tenni — az ÁV Rt. tevékeny közreműködé­sével. Ennél is sokkal kevesebb szó esik azonban a megle­hetősen új, de máris legagresszívabb médiabirodalom, a Vico tevékenységéről, melynek legújabb fejezete a rádióúj­ság megszerzéséért indított hadjárat. A rádió tulajdonában lévő műsorújságot még Csúcs Lász­ló mint teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök (milyen szánalmas is ez a komplikált elnevezés — azokra nézve, akik kitalálták s felruházták vele ezt a jó szándékú, hozzáér­tő és soha meg nem védett profit!) „szerezte vissza” a rádió­Prágai konferencia térségünkről Surján az újragyarmatosítástól óv Magyarországon az átala­kulás levezetését vállaló kormánykoalíciónak nem volt embere és energiája a piacgazdasági átmenet el­méletének kidolgozására. Ugyanakkor a nyugati szakértők is kevés figyel­met szentelnek a kelet-eu­rópai átmenet elosztási kérdéseinek, az egyenlőt­lenség, a szegénység miatt várható megrázkódtatások­nak. Szemléletük, amely­ben a hatékonyság az el­osztási igazságosságnál fontosabb célként jelent meg, meghatározta a má­sodik szabad választások sorsát — hangsúlyozta szombaton Prágában Sur­ján László, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke a Konrad Adenauer Alapít­vány konferenciáján. A volt népjóléti minisz­ter szerint mindez intő fi­gyelmeztetés minden ke­reszténydemokrata erő­nek: központi kérdéssé kell tenni a szociális igaz­ságosság érvényesítését, s megvalósulásának feltéte­lei közül a térség országai­ban kiemelten kell foglal­kozni a valódi verseny ki­alakításával, átfogó szoci­ális gazdasági megállapo­dás megalkotásával. — Ha a piacgazdaság szoci­ális igazság nélkül épül ki, akkor kevesek meggaz­dagodásához és sokak el­szegényedéséhez vezet, s ez a baloldali jelszavakkal fellépő pártok hatalomra jutását segíti elő — mond­ta. — A keresztényszociá­lis tanításnak viszonylag újabb eleme, hogy a szoci­ális igazságnak nem csak országhatáron belül, de azon túl is érvényesülnie kell. Ez biztosíthatja legin­kább a népek közti békét és az emberiség egészé­nek fejlődését — vélte a kereszténydemokrata poli­tikus. Emlékeztetett rá: Közép- és Kelet-Európa felszabadulása után felme­rült az igény, hogy a Nyu­gat a szabad népek család­jának új tagjaira is terjesz- sze ki elemi segítségét. Az EK és az EU csatorná­in át sok és hasznos segít­ség érkezik is a térségbe, de mértéke messze elma­rad a második világhábo­rút követő programokétól. Surján László felvetet­te: összeegyeztethető-e a szociális igazságosság szellemével az a tőkekihe­lyezési gyakorlat, amely­nek célja csupán az olcsó közép-európai munkaerő alkalmazása vagy a kör­nyezetvédelmi gondok át­helyezése néhány száz ki­lométerrel keletre. Végül kifejezte reményét: Nyu- gat-Európa keresztényde­mokrata pártjai hatéko­nyan fellépnek az ellen, hogy egy gyarmatosítás helyét „most egy felszíne­sen véve szabadságot ho­zó, de más, hatékonyabb eszközök révén ugyan­csak gyarmatosító erő fog­lalja el”. A Konrad Adenauer Alapítvány, a kölni Német Gazdasági Intézet és a Cseh Keresztény Akadé­mia tegnapig tartó szakér­tői szemináriumán cseh, lengyel, magyar, német, osztrák és szlovák vezető politikusok, tudósok, köz­gazdászok és egyházi sze­mélyiségek vettek részt. Előkészítés után EU-csatlakozás Szlovén félelem A szlovén külügyminiszté­rium levelet intézett az olasz kormányhoz, tilta­kozva az ellen, hogy az olasz állampolgársági tör­vényre hivatkozva meg­hosszabbították a határ­időt, amely keretében a Szlovéniában élő olasz nemzetiségiek kérhetik — a szlovén mellett — az olasz állampolgárságot: szerintük ez „lényegében egy kis lépés a Nagy- Olaszország megteremté­séhez” —- áll a levélben. A német gazdasági minisz­ter úgy látja, hogy az Euró­pai Unió közép- és kelet-eu­rópai társult országai rendkí­vül nagy ütemben igazod­nak a közösség előírá­saihoz, de még mindig na­gyon sok a tennivaló. Gün­ter Rexrodt gazdasági mi­niszter szombaton azután beszélt erről, hogy az Ode­ra menti Frankfurtban az EU belső piaci bizottságá­nak tagjai — a tagállamok gazdasági és kereskedelmi miniszterei — külön megbe­VÉLEMÉNY szélést folytattak a társult országok — Magyarország, Csehország, Szlovákia, Len­gyelország, Románia és Bulgária — képviselőivel. — A társult országok teljes jogú csatlakozását alaposan elő kell készíteni, s ma még nem lehet megmondani, hogy ez a nehéz alkalmaz­kodási folyamat mennyi időt vesz igénybe — mond­ta Rexrodt, s hozzátette, hogy így a csatlakozás konkrét időpontját sem le­het pontosan megmondani. A nagyvilág hírei 46 Újrakezdte éhség- sztrájkját Bajgyik László romániai egészségügyi szakszervezeti vezető, aki tavasszal már hetvenhét napos hasonló akcióval próbálta a kormányzatot rávenni az egészségügyi költségvetés jelentős nö­velésére, az egészségügyi ellátás és az egészségügyi dolgozók helyzetének ja­vítására. * Amr Musza egyiptomi külügyminiszter „igazság­talannak” ítélte a Jugoszlá­via elleni szankciók ENSZ által történt enyhítését. Vé­leménye szerint „kedvezőt­len fejleményről van szó, amely nem szolgálja a boszniai békeerőfeszítése­ket”. 46 Kína azzal vádolta meg tegnap Japánt, hogy titokban erősíti hivatalos jellegű kapcsolatait Taj­vannal. A Zsenmin Zsi- pao, a Kínai Kommunis­ta Párt központi lapja a kétoldalú viszony súlyos romlását emlegette idevá­gó kommentárjában. 46 A román televízió szom­bat esti riportja szerint 31 személyt ápolnak a maros­vásárhelyi kórház fertőző osztályán kolera gyanújá­val. A betegeket két Maros megyei faluból szállították be. Ä hatóságok megtették a szükséges intézkedése­ket — mondotta a kórház főorvosa. 46 Sikerült megállítani az indiai Szárat városában kialakult tüdőpestisjár­vány terjedését, ám a bi­zalmatlan lakosok to­vábbra is menekülnek a városból — jelentették be tegnap a helyi hatósá­gok. Belharc nak, teljesen jogosan, amit az is bizonyít, hogy még mindig a rádió vitathatatlan tulajdonában van. A mostani ügy érde­kessége viszont az, hogy két olyan fél ütközik itt össze, akik mindketten komoly koalíciós támogatást élveznek. Szirányi János, a Magyar Rádió új elnöke kijelentette: „Csúcs László bűne által, de a rádió végre megvalósíthatja negyven éve dédelgetett álmát, hogy a műsorújságot saját kiadásban jelentesse meg”. A másik oldalon Fenyő János, a Vico Rt. vezérigazgatója replikáz: Szirányiék hatalomba juttatásának, s így egyben az MSZP—SZDSZ kormányra juttatásának ő is részese volt, s ezen az alapon akár igényt is tarthatna jutalomra... Itt megjegyzi Fenyő úr: ...ám ezt nem teszi. Ezek szerint ő a rádióújság megszerzését nem te­kinti „jutalomnak”, a százmilliós haszonnal járó üzleti lehe­tőség mellett netán még valami más, tényleges jutalomra vár? Szirányi szerint Fenyő ezt is mondta (és nem hisszük, hogy a Magyar Rádió elnöke ebben hazudna): a koalíciós pártok ezt az átadást már megígérték számára... A Vico Rt. vezérigazgatója visszavág: a rádió új vezetői már meg­feledkeztek a múltról. Ő egyébként is jó üzletet ajánl, hi­szen a közös részvénytársaság heti egymilliós tiszta nyere­séggel számolhatna. (Igen ám, de miért kellene ezt a rádió­nak megosztania a Vicóval, amikor így is birtokon belül van?) Kiderült az is, hogy Fenyő úr tulajdonképpen nem is any- nyira a rádióújságot akarja, hanem sokkal inkább annak 150 ezer előfizetőjét (akik heti öt és fél milliót költenek kedvenc lapjuk megvásárlására). Természetesen ezzel együtt járna az is, hogy a rádióújság megszűnésével nem­csak az előfizetők, hanem a sokkal nagyobb létszámú rend­szeres, de újságárusnál vásárló réteg is kénytelen-kelletlen a Vico által kiadott műsorújságot vásárolni. Ez pedig már nem is heti egymilliós tiszta hasznot jelentene, hanem sok­kal nagyobb falatot a magyar médiabirodalmak bevételei­nek tortájából. Fenyő úr igazi emberbarátként (netán Soros György nem létező babérjaira pályázik?) azzal érvel, hogy a rádió „hetente tízmilliókat pazarol a köz pénzéből”, ezért ennek megszüntetése érdekében harcot indít. Tény az, hogy mint minden új lap bevezetésekor, a rádióújságnál is először be­fektetni kellett — hogy később busás hasznot hozzon —, azonban egy nagyságrenddel kisebb kezdeti veszteség után a lap már nullszaldós, sőt év végére komoly nyereséget is termel. Megható Fenyő úr humanitárius, szociális gesztu­sa, hogy átvállalná a — szerinte — heti több tízmilliós veszteséget is, csak ne az adófizetők pénzéből pazarolják azt el. Csak azt nem értem, akkor ő hogyan ígérhette azt a — tények ismeretében nagyon szerénynek tűnő — heti egymilliós tiszta nyereséget? És amikór a köz pénzének pa­zarlásáról beszél, csak nem a saját pénzeként sajnálja azt? Mindenesetre a Vico „teljes erőbedobással” folytatja a harcot. Fenyő úr — bejelentése szerint — el fog járni az ügyben az ügyészségnél, a számvevőszéknél, sőt magánál a miniszterelnöknél is. Vajon mit fog ott mondani? Csak

Next

/
Thumbnails
Contents