Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-24 / 224. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Aszódi levél Miért lesz a premier Kartalon? Aszódon a színjátszás igen nagy múlttal rendelkezik, hol ilyen, hol olyan néven, de szinte szünet nélkül volt működőképes színjátszócsoportja. A múlt év elején tizenegy fiatal — és Magyar Zoltán vezető rendező — megalakították az Aszódi Kamaraszínpadot, próbáiknak és előadásaiknak az aszódi Vécsey Károly Helyőrségi és Városi Művelődési Ház (Vörös László igazgató engedélyével) adott helyet. Itt mutatták be tavaly Molnár Ferenc Doktor úr című bohózatát, ami a vártnál is nagyobb sikert aratott. A darab lefutása után a művelődési ház igazgatója új, budapesti vezetőt állított a csoport élére, akivel elkezdték próbálni Spiró György Imposztorát, s ekkor a már majdnem húsz tagot számláló csapat bomlani kezdett. Nem értették, miért nem Magyar Zoltán a vezető, ki bocsátotta őt el, miért kell új vezető — s ráadásul több pénzért, és miért nem érdemlik meg a csoport tagjai, hogy a változásokról tájékoztassák őket?! Az egyre romló légkör nehéz munkaközeg. Egyes tagok pedig szerettek volna tisztán látni, ezért egy decemberi napon megbeszélésre került sor, melynek az eredménye az lett, hogy a művelődési ház igazgatója közölte velük: kihúzták maguk alól a színpadot. Magyarán: ha nem tetszik a rendszer, akkor fel is út, le is út! A csoport felbomlott, az aszódiak közben sorra érdeklődtek, mikor lesz újabb előadás... Sokan a mai napig nem tudják, hogy kérdésükre a színjátszósok miért vonogatták a vállukat. Pár lelkes tag addig szaladgált fűtőifáig, volt vezetőtől volt színjátszósig, hogy ez év februárjában „megszületett” az új csoport Kamarateatrum Aszód néven. Vezetője Asztalos Tamás, művészeti vezetője Magyar Zoltán lett, és a lényeg: tizenöt tagból áll. Mivel a művelődési házból eltanácsolták őket, a Podmaniczky-kastély dísztermében próbáltak, az előadásokat is oda tervezték. Egy idő után azonban ott is zárt kapukat találtak, új helyet kellett keresni... így merült fel a Kar- tali Művelődési Ház, ahová befogadták a „hontalan” ifjú művészeket. Az aszódi testületi ülésen sok gondot okozott a színjátszócsoport vezetőinek konoksága, miszerint a csoport nem hajlandó fellépni a helyi művelődési ház színpadán, amit egyszer már — igen csúnya módon — kihúztak alóluk, de szerveznek színházi buszokat Kartalra, és mindenkit nagy-nagy szeretettel várnak az előadásokra. Sokan azt remélték, hogy az idei Aszód-fesztivált majd a Kamarateátrum nyitja meg egy színdarabbal, de nem így történt! A premierek kicsit eltolódtak, mert két darabot próbáltak be a közönségnek — s a maguk örömére. Magyar Zoltán ismét Molnár Ferenc-darabokat választott: Az ibolya premierje szeptember 28-án, a Játék a kastélyban bemutatója október elsején lesz a Kartali Művelődési Házban. Október 14-én indulnak rövid vendégszereplésre Erdélybe, hogy utána az itthoni felkéréseknek tegyenek eleget. Remélik, hogy Molnár Ferenc idén is. segít learatni a — méltán — kijáró babérokat, ezzel tudják csak igazán meghálálni a szponzorok, a segítők munkáit, a biztatásokat. Ha mindez sikerül, akkor nem volt hiába a sok színpadon töltött óra! Sobri Ilonka Váci tárlat Képek az elidegenedésróí ...Hát legyen hal! címmel Bíró György, Vác környezetvédelmi vezetője tusrajzaiból, olajfestményeiből összeállított képkiállítás nyílt nemrég a helyi Madách Imre Művelődési Központ aulájában. A többek között reklámgrafikusi képesítéssel is rendelkező Bíró György nem tartja magát művésznek, „csupán” olyan embernek, aki a világról alkotott véleményét, érzéseit olykor, ha azokat szóban nem tudja mással megosztani, festmények, grafikák útján fejezi- ki. — A mostani kiállítás, melyen az elmúlt 8-10 évben készült munkáimból válogatott képek láthatók, nem az első tárlatom: korábban, még egyetemista koromban Miskolcon, majd később a fővárosban alkalmam volt már a bemutatkozásra — mondta lapunknak a fiatal alkotó, hozzátéve: az október 21-ig megtekinthető kiállítás képein a modern világunkra olyannyira jellemző elidegenedés kínzó érzését próbálta „megfogalmazni”. R. Z, Népfőiskola Albertirsán Jobb polgárt, jobb hazafit, jobb embert nevelni — ez a népfőiskolák feladata, írta Móricz Zsigmond. Ennek a gondolatnak a jegyében alakult meg 1990 őszén Albertirsán a népfőiskola, amely két éve Tessedik Sámuel nevét vette fel, s mely azóta is Albertirsa kulturális rendezvényeinek a kovásza. Az egyesület fennállása óta több tanfolyamot indított, megannyi rendezvényt kezdeményezett például a természetes életmódról, a társadalmi változásokat követő változó iskoláról, találkozókat szervezett híres személyiségekkel, s nem utolsósorban fórumot teremtett — több ízben is — az ifjúság számára. Az albertirsai testület szeptember 30-tól indítja önkormányzati népfőiskolái képzését az ipartestület székházában. A Budapesti Őszi Fesztivál eseményeiből Színházi tallózó A Budapesti Őszi Fesztivál gazdag színházi programkínálatában szerepel táncszínházi ősbemutató, oratóriumest és kanadai vendégművészek vendégjátéka is. A magyar nyelvterület legjellegzetesebb tánctípusait reprezentálja a Nagyapáék tánca című produkció. Porteleki László és Román Sándor művének ősbemutatóját ma este rendezik a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Az est második részében Kiss Ferenc—Foltin Jolán: Asz- szonyok könyve című műsorát mutatja be a Honvéd Táncszínház. Közreműködik a Hegedős együttes. Fí/í/iízkv-oratóriumestnek ad otthont a Várszínház re- fektóriuma vasárnap. Az Urbi et orbi „szereplői” Kó'mí- ves Sándor, Szakácsi Sándor, Zolnay Zsuzsa, Mihály Pál és Izsóf Vilmos. A KZ oratóriumot Csernus Mariann, Gregor Bernadett főiskolai hallgató és Kovács Máté tolmácsolja. Zenei rendezvények A Budapesti Őszi Fesztivál nyitókoncertjét a Budapesti Fesztiválzenekar tartotta tegnap este a Zeneakadémián. Richard Wagner Trisztán és Izolda című operájából mutatják be az Előjátékot és Izolda szerelmi halálát. Hans Pfitz- nemek, a századelő kevéssé ismert zeneszerzőjének dalait és Bartók Béla A fából faragott királyfi című darabját is előadták. Az est karmestere Fischer Iván volt. A fesztivál ideje alatt a Zeneakadémián a Honvéd férfikar és a Weiner Leó szimfonikus zenekar (szeptember 28.), valamint a román Anonymus együttes (október 8.) is bemutatkozik. A Nemzeti Filharmónia szervezésében a Korunk zenéje elnevezésű program keretében fellép a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, az Ear együttes, az Austrian Art Ensemble, a Componensemble, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, az Intermoduleiá Kamara- együttes és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Jubileumi koncertet ad szeptember 25-én a negyvenéves Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekara a Budapest Kongresszusi Központban. Az őszi rendezvénysorozat egyik eseménye a Kortárs Opera Fesztivál. Ennek keretében adják elő a Merlin Színházban Melis László Kleist meghal című darabját, a Várszínház refektóriumában Faragó Béla A titok című munkáját és az Óbudai Társaskörben Sáry László In Sol operáját, valamint Szokolay Sándor Missa Pannonica című hat- szólamú miséjét. Az opera jövőjéről szakmai tanácskozást is tartanak a Merlin Színházban október 7-én. (b.) Könyvespolc Balladát szőtt, sorsunk balladáját A közelmúltban elhunyt erdélyi textilművész, Gazdáné Olosz Ella emlékének adózik Gazda József & Püs- ki Kiadó gondozásában megjelent monográfiájával, melyet a minap a Budapesti Székely Kör soros rendezvénye keretében Varga Domokos író mutatott be a budavári Litea Könyvszalonban. (Olosz Ellának a csángó népcsoportról írott riportkönyvét tavaly ez idő tájt ugyanitt mutatták be.) Varga Domokos, a család közeli ismerője, bensőséges köszöntőjéből sok mindent megtudhattunk erről az „alkatilag törékeny asszonyról, aki minden nehézség ellenére hallatlan erővel küzdötte végig életét”, négygyerekes anyaként, tanárként, népnevelőként lopott órákban teljesítve ki művészetét. A Székelyföld gyermekeként, Körösi Csorna módjára járta be a világot, a szőnyegkészítés birodalmait Francia- országtól Perzsiáig. A kötet szerzője bevezetőjében azon töpreng, van-e joga neki, a férjnek Olosz Ella alkotó életútjá- ról szólni. Ugyanazok a kételyek és válaszok fogalmazódnak Gazda József soraiban is, mint a közelmúltban kiadott mű szerzőjében, Szántó Piroskában, aki szintén élettársáról, a Vas Istvánnal közös évtizedek történelméről írt Akt címmel krónikát. Ott a képzőművész rajzolta meg az író portréját, feleség a férjét; itt az író a képzőművészét, férj a feleségét úgy — s e párhuzamban ez a lényeges —, ahogy arra csak a legnagyobbak képesek: lelki közelségből, s mégsem elfogultan. Az írás sehol nem érzelgős, s nem szemérmetlen. „Vallom, hogy a tiszta esztétikumon túl a szőnyegnek igenis kell legyen kifejező ereje és szellemi töltete — írja Olosz Ella — ...általában van egy rajzi koncepcióm, de tulajdonképpen a szőnyeg munka közben alakul ki, csak a vezérszínekhez ragaszkodom.” „Soha tiszta, gyári színekkel nem dolgozott, mindig minden szőnyegének a tónusait, árnyalatait a festé- kestál mellett alakította ki — derül fény a műhelytitkokra. A könyv lapjain szó esik a hosszú, évtizedes gyötrelemről, mely lázas kereséssel, önmaga egyéni hangjának kimunkálásával telt el, s arról az elhatározottságról, fegyelemről, amely a bukaresti hivatalos kritika elutasító-kirekesztő ítéleteivel is dacolni tudott. A kudarcra Olosz Ella válasza mindvégig a még merészebb, a még többel birkózó erőfeszítés volt. Utolsó nagy korszakának sajátos, az ázsiai szövé- szet évezredes gyökereiből és a magyar népi kultúra hagyományaiból építkező ikatjaiban megalkotta nagy szőnyeglátomásait. Eljutva őseinkhez, népművészetünk alapjaiig rátalált másik nagy eszményére: modernül szólni, kifejezni a kort. Olosz Ella „anyagba szőtt álmai” a legszükségesebbet: a csend és a rend áhítatát és méltóságát — s ahogy ő maga fogalmazta, az egyszerűség döbbenetét közvetítik felénk. Alkotóerejének zenitjén hagyott el bennünket — írta halálakor Sütő András. Két évre rá, hogy munkáival 1991-ben a Műcsarnok Dorottya utcai termében — élete nagy elégtétele volt ez — utoljára bemutatkozhatott. (r. b. a.) A Pest Megyi Bíróság Végrehajtó Iroda 1994. szeptember 29-én 9 órakor ingatlanárverést tart a Budapest VI., Rózsa u. 79. fszt. 9. sz. helyiségében. Eladásra kerül a Pilis, Bocskai u. 51. sz. alatti, 2 4 éves, bekerített, 3352 m -es külterületi ingatlan, 500 m2 alapterületű lakásokkal, műhelyekkel és egyéb épületekkel. Becsérték: 11 000 000 Ft 1/1 része, 5 500 000 Ft 1/2 része. Árverési előleg: 1 100 000 Ft, illetve 550 000 Ft.
