Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-24 / 224. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Londonban Magyarországról Megszorítják a szocialistákat a szabaddemokraták? Válaszcsapással fenyegetőznek a szerbek Karadzic megtiltja a „kivándorlást” A The Economist Intelli­gence Unit, a The Econo­mist című brit gazdasági­politikai hetilaphoz kap­csolódó nemzetközi gaz­daságkutató intézet külföl­di befektetőknek és ex­portőröknek szóló legfris­sebb jelentésében azt írta Magyarországról, hogy ott csökken a munkanél­küliség, de csökken a vá­sárlóerő is a közepes és alacsony jövedelmű réte­gek körében, mert stagnál­nak a bérek, és növekszik az áfa és a fogyasztási adó. A The Economist Intel­ligence Unit harmadik ne­gyedévi jelentésében fi­gyelmeztette a külföldi befektetőket, hogy míg az új szocialista-szabadde­mokrata kormány ki nem dolgozza gazdasági tervé­nek törvényhozási részle­teit, bizonytalan lesz az új üzleti környezet jogi kerete Magyarországon. Az várható, hogy a szo­cialisták, habár a társadal­mi juttatásból és a kis fi­zetésből élőknek tett ígé­retekkel nyerték meg a vá­lasztásokat, kénytelenek lesznek engedményeket tenni a közkiadások terén a piacibb szemléletű sza­baddemokratáknak —- ír­ták a jelentés szerzői. A brit szakértők megál­lapították, hogy idén az első négy hónapban 7,4 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest, és úgy vélték, hogy a leg­gyorsabban fejlődő szekto­rok az információs techno­lógia és az irodafölszere­lés, a járműgyártás, a ki­adói tevékenység, a fém- feldolgozás, az építő­anyag-gyártás és a távköz­lés. — A boszniai szerbek el­len egyre gyakrabban vég­rehajtott brutális és alapta­lan NATO-, valamint Un- profor-akciók miatt kényte­lenek leszünk megfelelő vá­laszt adni később meghatá­rozandó időben és helyszí­nen — jelentette be a bosz­niai „Szerb Köztársaság” katonai parancsnoksága a csütörtöki Szarajevó kör­nyéki NATO-akció után. A közlemény megerősí­tette a légitámadás tényét, azonban azt állította, hogy az észak-atlanti szövetség amerikai és brit gépei Sza­rajevó környéki szerb pol­gári célpontokat vettek tűz alá. A boszniai szerbek ta­gadták, hogy a NATO-légi- akció előtt több támadást hajtottak volna végre az Unprofor erői ellen, s azt állították, hogy a boszniai főváros környéki muzul­mán egységek provokálták az ENSZ-erőket. A katonai vezetés egyben azzal vádol­ta az ENSZ egységeit, hogy mind gyakrabban áll nyíltan a muzulmánok olda­lára. Warren Christopher amerikai külügyminiszter figyelmeztette a boszniai szerbeket, hogy a NATO újabb légi csapásokat fog rájuk mérni, ha ismét meg­sértik a boszniai fegyverti­lalmi övezeteket, vagy tá­madást intéznek az Unpro­for erői ellen. — A NATO készen áll a válaszadásra, és válaszolni is fog — hangoztatta, hoz­záfűzve, hogy csak méltat­ni tudja a NATO fellépését. — A kérés az Unprofor- tól érkezett, a NATO pedig gyorsan és határozottan cse­lekedett — mondta. Értesü­lése szerint, a műveletben részt vevő összes gép ép­ségben visszatért a bázisára. A Pentagon közleménye szerint, az akciót egy ame­rikai A—10-es harci gép és két brit Jaguár hajtotta végre. Az A—10-es fedél­zeti ágyúiból nyitott tüzet a boszniai szerb harckocsira, a Jaguárok pedig bombáz­ták a célpontot. Radovan Karadtic bosz­niai szerb elnök utasította „köztársasága” belügymi­nisztériumát, hogy azonna­li hatállyal állítsa le azon kivándorlási engedélyek ki­adását, amelyek lehetővé teszik, hogy a boszniai szerb területekről a polgá­rok a muzulmán kézen lévő térségekbe távozzanak. A Páléban kiadott közle­mény szerint, a döntés hát­terében az áll, hogy az északkelet-boszniai Bijelji- nában az ottani szerbek zaklatták a más nemzetiség­hez tartozó polgárokat. Ka­radzic egyben azt is beje­lentette, hogy a boszniai szerb hatóságok vizsgála­tot indítanak a muzulmá­nok ellen elkövetett tör­vénysértések kivizsgálásé­Módosították a német alkotmányt A német törvényhozás felsőháza tegnap jó­váhagyta az alkotmány eddigi legátfogóbb módosítását. A képviselőház által már korábban jóvá­hagyott és most a Bundesratban is elfoga­dott módosítások értelmében ezután az al­kotmányban állami célkitűzésként rögzítik a környezet védelmét, kimondják, hogy az állam szorgalmazza a nők és a férfiak egyenjogúságának- tényleges megvalósítá­sát, s leszögezik, hogy testi fogyatékossá­ga miatt senkit nem érhet hátrányos meg­különböztetés. A Bundesrat elfogadta a szintén hosszas egyeztetés után a kidolgo­zott kárpótlási törvényt, amelynek alapján kárpótlási jegyet kapnak azok, akiktől a háború után Kelet-Németországban kárté­rítés nélkül elvették ingatlanukat, s az egyesülés után nem kaphatták azt vissza; a náci rezsim áldozatai; valamint a háború után Kelet-Európából kitelepített azon sze­mélyek, akik az NDK-ban éltek. A kárpótlási jegyek 2004 után öt év alatt, évente egyenlő részletben válthatók át pénzre. Az egykori birtokosok kárpótlá­si jegy ellenében kedvezményes áron vásá­rolhatnak az állami mezőgazdasági terület­ből. A szövetségi, a köztársasá­gi és a tartományi választá­sokon való egységes fellé­pés érdekében, a magyar­ság szavazatainak szétforgá- csolódását megakadályozan­dó, magyar választási szö­vetséget hozott létre több befolyásos vajdasági ma­gyar csoport. A szövetség létrehozásá­ról szóló szándéknyilatkoza­tot a VMDK Nemzeti és Polgári Szárnya, a Nemzeti Demokrata Platform, a Pol­EGY HÉT gári Liberális Platform, a Nemzeti Hagyományőrző Platform, a Keresztényde­mokrata Platform, a VMSZ keretében működő Polgári Engedetlenséget Vállalók Érdekvédelmének Platform­ja, valamint helyi szerveze­tek, és pártoktól független polgárok írták alá Zentán. Az érdekelt szervezetek legkésőbb november 1-jéig kijelölnek két-két szakem­bert a közös alapszabály ki­dolgozására. A nagyvilág hírei * Magyarországot 1,5 milliárd dollár veszte­ség érte a Jugoszlávia el­leni nemzetközi szankci­ók miatt, kártérítésre azonban nem számít­hat, mert az ENSZ-nek nincs külön pénzalapja erre a célra — jelentet­te az APA osztrák táv­irati iroda. ¥ Magyarország és India kapcsolatairól, valamint nemzetközi kérdésekről, elsősorban az európai, il­letve az ázsiai politikai helyzetről tárgyalt Új-Del­hiben Szent-Iványi Ist­ván, a Magyar Külügymi­nisztérium politikai állam­titkára. ¥ Javier Pérez de Cuél­lar, az ENSZ volt főtit­kára hivatalosan is beje­lentette: indulni kíván a jövő év április 9-én tar­tandó perui elnökválasz­táson. ¥ Elborzadását és csaló­dottságát fejezte ki a hol­land kormány, amiért teg­nap hajnalban Szingapúr­ban kivégezték a kábító­szer-csempészéssel vá­dolt Johannes van Dam- me-ot. * AI Gore amerikai alel- nök és Anthony Lake nemzetbiztonsági főta­nácsadó a Fehér Ház­ban fogadta az észak-ír­országi Ulsteri Unionis- ta Párt háromtagú kül­döttségét; megvitatták, hogy az Egyesült Álla­mok miképpen járulhat­na hozzá az észak-íror­szági békefolyamat elő­mozdításához. Fából faragott királyfik E gynapos tiltakozó sztrájkot tartottak a hét közepén az újságírók a kilátásba helyezett elbocsátások, illetve amiatt, hogy a szakszervezetek megkérdezése nélkül szü­letett döntés az új közszolgálati médiavezetők személyé­ről. A tiltakozók azt is nehezményezték, hogy a kormány­főhöz közel álló újságírókat állítottak a közszolgálati tele­vízió híradóinak élére. Mielőtt bárki a szívéhez kapna, sietve megnyugtatom: mindezek nem nálunk, hanem Olaszországban történtek, ahol Silvio Berlusconi miniszterelnök és médiakirály sa­ját televíziója mellé most bekebelezte a RAI, az olasz ál­lami rádió és televízió csatornáit is. Ezért a közfelháboro­dás, ez ellen tiltakoztak a derék újságírók is. Nyugodtan elhessegethetjük az erőltetett párhuzam és az összehason­lítás gondolatát, bár feltűnő, hogy napilapjaink meglepő­en szűk keretben foglalkoztak az esetleges kormányválsá­got is előidézhető olasz belpolitikai eseményekkel. A párhuzam — és ez megnyugtató — teljességgel fe­lesleges, több szempontból is. Nem tudok arról, hogy mi­niszterelnökünk több tévécsatorna birtokosa lenne, s hogy lenyúlta volna a közszolgálatit, egyenesen rágalom. Sőt, a napokban a Duna Tv függetlenségét és változatlan fennmaradását ígérte, igaz, ezt nem Iváncsán. Az is elkép­zelhetetlen, hogy ilyen horderejű döntések a szakszerve­zetek háta mögött születnének (ebben is megelőztük az olaszokat). A magyar kormány nyitott, párbeszédek és egyeztetések folynak, elvégre rendbe kell tenni az ország dolgait. Más kérdés, hogy mostanában Nagy Sándor vagy Szöllősiné hangját alig-alig hallani, de ennek is megvan az oka. A párhuzam azért i: felelőtlenség, mert a magyar újság­írók — szemben a kétségbeesett olasz kollégákkal — a Magyar Televízióban épp a napokban szüntették meg a sztrájkbizottságot. Mint nyilatkozták, a televízió új veze­tése elégtételt szolgáltatott az Egyenleg elbocsátott mun­katársainak, s mindemellett az egykori protestáló kollé­gák bíznak az új vezetőkben. Lám-lám, így is lehet. Azok az izgága olasz újságírók tiltakoznak meg sztrájkolnak, csak szítják a feszültséget — ami, mint mondottam, belpolitikai válsághoz is vezet­het —, nálunk pedig bölcsen és higgadtan feloszlatja ma­gát a televíziós sztrájkbizottság. Kormányhoz közel álló híradó, tisztogatások és elbocsátások szerencsére ismeret­len fogalmak mifelénk, ezért is felesleges az olasz példá­val hisztériát kelteni, különösen most, a médiahajó indulá­sának kezdetén. Nem irigylem a kultuszminisztert sem, nem volt elég kilépnie a Fideszből, aztán hónapokig bizonytalanságban tartania a közvéleményt, vállal-e politikusi szerepet. Mint tudjuk, vállalt, s most a bársonyszékben ül, s a legkülön­bözőbb kihívásoknak kell megfelelnie. Kihívásokat mondtam, s ezek fura mód, alapvetően megváltoztak. Csak halkan jegyzem meg, hogy ilyenkor, őszelőn egyete­mistafelvonulásokhoz szoktunk hozzá (mondjon le And- rásfalvy!), lázadó pedagógusok, kétségbeesett szakszerve­zeti vezetők riogattak, hogy nincs pénz, nincs alaptan­terv, nincs koncepció, nincs semmi. Most feltűnően csen­des a szeptember, az utolsó távvezérelt csoport, a dabaá- sári önkormányzati iskola szülői tántoríthatatlanságán kí­vül úgy tűnik, senki sem lázadozik a tanév elején. Ettől azért még nem könnyebb Fodor Gábor dolga. Sá­torügyben, Zeneakadémia-ügyben zaklatják, de embe­rünk láthatóan jól veszi az akadályokat. Kígyót, békát mondhattak-írhattak a műemlékvédelemre, mégiscsak be­adta a derekát, s további két évre sikerült megtartani a színházi sátort a Nyugati pályaudvarnál. Hogy ez jó, vagy rossz, hány milliót takarítunk meg, vagy pazarlunk ezzel (Törőcsik meg a szomszédban lemondott), vitassák az illetékesek. Mindenesetre az látható, hogy a politikai szándék egyre erőteljesebben érvényesül, nagy-nagy kon­szenzusteremtésbe, belátásba csomagolva. Legújabban a Fesztiválzenekar (SZDSZ) is problémát okoz a miniszternek (SZDSZ), ugyanis a karmester (SZDSZ) levélben kérte a Zeneakadémia rektorát (nem biztos, hogy SZDSZ), hogy a Bartók-bemutatóra engedé­lyezze a formabontást, azaz a mozgást, a táncot, a díszlet­felállítást, a hangosítást és a vetítést. Lantos István, a Ze­neakadémia rektora mereven elzárkózott ettől, mert az in­tézmény rektori tanácsának elvi kifogása van olyan jelle­gű produkciókkal szemben, amelyek a Zeneakadémia koncerttermét nem rendeltetésszerűen használják. Áll a bál, s a küzdelem kimenetele nem kétséges. Ha Demszky Gábor (SZDSZ) betakarhatta a gellérthegyi Szabadság­szobrot (nem biztos, hogy SZDSZ), úgy Fischer Iván (biz­tos, hogy SZDSZ) jó eséllyel indul dédelgetett álma meg­valósítására, hogy Bartók (nem biztos, hogy SZDSZ) mű­veit rendhagyó módon megszólaltathassa. Elvégre a Vá­sárcsarnokot (SZDSZ) és a körúti villamosvágányokat (SZDSZ) is sikerült megújítani. így annak sem lehet aka­dálya, hogy a miniszter (SZDSZ) utasítja a rektor urat, en­gedélyezze a Bartók- (még egyszer mondom, nem biztos, hogy SZDSZ) bemutatót. Szomorúbb, hogy az ilyen zaklatások mellett a minisz­ternek nincs ideje arra, hogy részt vegyen egy új egyetem megnyitóján. Piliscsabán katolikus egyetem nyílt, az ün­nepséget megtisztelte a Habsburg-család, ott volt az Euró­pai Katolikus Egyetemek rektora, csak éppen a fiatal kul­tuszminiszter hiányzott a rendezvényről. Időhiány — mondhatnánk, hiszen miniszterünk éppen az expót lemon­dó kormányülésén statisztált, nagy lehetőségeket ígérve a honfoglalási ünnepségek megrendezése ügyében. P ótolhatatlan veszteség az is, hogy három potentát, Gombár Csaba, Lengyel László és Bródy András seb­tében kiszállt a miniszterelnök tanácsadó testületéből. A többiek maradnak, hiszen jól mennek a dolgok. Csak azt nem tudom, miért ugrálnak az olaszok. Székely Ádám Vajdasági összefogás

Next

/
Thumbnails
Contents