Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-24 / 224. szám

MEGYEI HÍRLÁP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Vendégek vagyunk itthon? Vödrös Attila válasza Csurka István levelére (3. oldal) Tükör előtt Dsida Jenő versét' elemzi Jeleníts István (7. oldal) Az egyoldalú felülvizsgálat törvénysértő (9. oldal) MDF-sajtóbeszélgetés Hogyan áll az ország? Szabó Iván, az MDF frak­cióvezetője, volt pénzügy- miniszter meg van győződ­ve arról, hogy a költségve­tés hiányának nem kellene idén meghaladnia a 330 mil­liárd forintot. Erről Szabó Iván tegnapi sajtóbeszélge­tésén szólt, s kifejtette: a hi­ány az első nyolc hónapban 195,5 milliárd volt, tehát — ha figyelembe veszik, hogy a december hónap általában nullszaldós — nem valószí­nű, hogy három hónap alatt az ország 220 milliárd forin­tos hiányt produkál. A nem­zetközi gyakorlatban elfo­gadhatatlannak nevezte azt a kormányszándékot, misze­rint ezentúl a kabinet a költ­ségvetési törvény fejezetein belül tetszőleges átcsoporto­sításokat hajthatna végre. A frakcióvezető szerint a kor­mánynak azt is el kellene döntenie, hogy az ország jól áll-e, vagy pedig nem. A honvédelmi tárcától el tud­tak vonni 1,3 milliárd forin­tot, ugyanakkor a miniszté­riumnak arra nem volt kere­te, hogy részt vegyen egy 7 millió forintos költséggel járó NATO-hadgyakorlaton. (Fólytás a 3. oldalon) Megnyílt a Hortus hungaricus Őszi virágpompa Szigetszentmiklóson Tegnap délelőtt Szigetszent­miklóson, a Flora Hungária nagybani virágcsarnokban megkezdődött a Hortus hun­garicus nemzetközi dísznö­vény-kiállítás és -vásár. A rendezvényt Lakos László földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Beszédében rá­mutatott, hogy hazánkban nagy az igény a kiállítások iránt, mert nő a kisvállalko­zások száma, amelyeknek a kiállítás nagyszerű lehetősé­get biztosít a bemutatkozás­ra és a kapcsolatteremtésre. A rendezvény, amelyet most hetedik ízben rendez­nek meg Magyarországon, egyre sikeresebb. Nemcsak a virág- és dísznövényter­mesztők mutatkoznak be, hanem megjelentek a zöld­ség- és gyümölcstermesz­tők, és teret kapott a háttér: az oktatás, a kutatás és a szaktanácsadás is. Ma és holnap a látogató­ké a kiállítás. Érdemes fel­keresni a látványos bemuta­tót, s mellette a vásárt is, ahol megvásárolhatók a leg­különbözőbb virágok, dísz­növények és növényápoló A Hortus hungaricus nemzetközi dísznövény-kiállítás és -vásár megnyitóját sok érdeklődő kereste fel Vimola Károly felvétele szerek, de kapható virágcse­rép és mindenféle talajjaví­tó készítmény is. A vásár ideje alatt mindent kedvez­ményes áron árusítanak. P. M. Ukrán város Lapunk egyik kedves olvasójának leveléből tudjuk, hogy az ’50-es évek közepén az akkori Köznevelés szerkeszXó'sége egy — a hazafias nevelést előmozdító — javaslatát azzal küldte vissza, hogy „nálunk az is­kolákban nem hazafiasságra nevelés, hanem interna­cionalista nevelés folyik”. Hát igen! Akkoriban a hi­vatalosan hangoztatott nézet szerint a hazaszeretet a Szovjetunió szeretetével kezdődött. Az azonban nem fordult elő', hogy a rádióban, vagy később a tévében egy újságíró — mondjuk — Kolozsvárt román, Kas­sát pedig csehszlovák városnak nevezte volna. Pedig akkorára már mindkét város lakosságának túlnyomó része román, illetve szlovák lett. Ezzel szemben a szak­mailag „megerősített”televízió minapi híradójában az hangzott el Beregszásszal kapcsolatban, hogy „ukrán város”. Nem akarom elhinni, hogy a szociálliberális kezekbe került nemzeti (?) televízió túltenne a kommu­nista kurzus szolgalelkűségén. Azt gondolom inkább, hogy tudatlansággal állunk szemben. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy az elvtársaknak, pardon, uraknak fogalmuk sincs arról, hogy az Ukrán SZSZK-ból léte­sült Ukrajna korábban Beregovónak nevezett váro­sát, a magyarok lakta körzet központját, a még ma is túlnyomóan magyar lakosságú települést hivatalosan is Beregszásznak hívják. A Betlen-féle híradó ifjú „szakembere” azonban ukrán várost csinál abból a magyar helységből, amelyet Szent László öccse, Lam- pert herceg alapított. A beregszászi Pálóczi Horváth Lajostól, Bartók Béla és Németh László barátjától tud­juk, hogy 1919-ben a cseh városparancsnok felszólí­totta a város kiválóságait, hivatalnokait, iparosait, szó­val a lakosság minden rétegét, hogy gyűljenek össze Hennoque francia tábornok köszöntésére a megyehá­zán. A tábornok rövid beszédben közölte a jelenlévők­kel az „örömhírt”, hogy az antanthatalmak döntése szerint Ungvár, Munkács és Beregszász Csehszlováki­ához csatoltatik. Az „ukrán város” lakói ekkor, öröm- rivalgás helyett a magyar Himnusz éneklésébe kezd­tek és könnyeztek. A Betlen-csapat ifjú újdondászá­nak még az sem tűnt föl, miért éppen Beregszászon in­dult meg a napokban — honi segédlettel — a kárpát­aljai óvónő-, tanító- és tanárképzés, s ez már furcsa. Ehhez ugyanis nem kell különösebb tudás, elég, ha tud újságot olvasni az, akivel éppen emelik a nívót. Tehát: visszatért a televízióba az ’50-es évek szelleme, vagy csupán süllyed a szakmai színvonal. Török Bálint Ötvenéves székelyföldi gyász Ötven éve történt, hogy a székelyföldi Szárazajtán a román vasgárdisták által bá­torított banditák kivégeztek tizenhárom helybéli magyart. Képünkön a szemta­núk: apák és testvérek. A mártírokra emlékező írásunk a 13. oldalon Albert Levente felvétele Beszélgetés Komáromi István megyei rendőrfőkapitánnyal Egyre több az idős sértett A közelmúlt szomorú bűnügyi szenzációja volt, hogy két álarcos kirabolta ceglédi otthonában az ország leg­idősebb színművésznőjét, a 94 esztendős Patkós Irmát. Az idős hölgy sérülés nélkül megúszta a történteket, és apróságokon kívül mást nem találtak nála. Ez a histó­ria viszonylag jól végződött, de tény, hogy a gengszte­rek általában nem bánnak kesztyűs kézzel kiszemelt ál­dozatukkal. Ennek az esetnek a kapcsán beszélgettünk Komáromi István ezredessel, a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőjével az idős emberek elleni brutális támadásokról és a megelőzés lehetőségeiről. A főkapitány elmondta, hogy múlt évben figyeltek fel egy nagyon kedvezőtlen jelenségre: a súlyos bűncse­lekmények sértettjei között egyre több az egyedülálló, idős (sőt aggkorú) ember. Sajnos ez a tendencia idén is folytatódott. Ebben az évben huszon­hat embert öltek meg a me­gyében. A bűnügyi osztály sokféle szempont szerint elemezte a tragikus esemé­nyeket, és egyik megállapí­tása, hogy rendkívül sok volt az idős áldozat. Beszélgetés közben elő­került a legsúlyosabb bűn- cselekmények leírása. Idén január 5-ére virradóan Gyömrőn, családi házában, akkor még ismeretlen tette­sek megkötözték, majd megfojtották a 75 éves régi­séggyűjtőt, Bagó Ferencet. Kutattak is a lakásában érté­keket keresve. A rendőrök rövidesen elfogták és őrizet­be vették Szálai Sándort és fiatalkorú testvérét, akik már korábban is több alka­lommal betörtek az idős fér­fi lakásába. Utolsó akciójuk tragikus eredménnyel vég­ződött. Nyolc nappal a gyömrői gyilkosság után újabb brutá­lis esemény sokkolta a köz­véleményt. Albecker György 71 éves nyugdíjast és a fele­ségét meggyilkolva találták budaörsi családi házukban. A kihallgatott tanúk elmond­ták, hogy az áldozat szeretett a vagyonával hencegni, erő­sen eltúlozva anyagi lehető­ségeit. A környékbeliek emi­att tréfásan Háry Jánosként emlegették. (Folytatás a 16. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents