Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-23 / 223. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Nem kell az expó a Horn-kormánynak Marad a millecentenárium Szabálytalanságok Feloszlatják a győri SZDSZ-t? A győri SZDSZ-szervezet körül kialakult áldatlan állapot megoldására a csoport feloszlatása és újjászervezése látszik lehetséges útnak — mondotta Rab Károly SZDSZ-es országgyűlési képviselő tegnap Győrött. A politikus a városi szervezetben kialakult helyzetről úgy vélekedett: a belső konfliktusok nem új keletűek, a közelgő önkormányzati választás előkészületi stádiumában azonban jócskán kiéleződtek az érdekütközések. A polgármester-jelölést megelőzően napok alatt megkétszereződött a taglétszám, s kétségek merültek fel a beléptetések tisztaságával kapcsolatosan. A tagfelvételekről az SZDSZ megyei egyeztető tanácsa megállapította, hogy azok nem minden esetben az alapszabály szerint történtek. (Folytatás az 1. oldalról) Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter rámutatott, hogy az expó lemondásának ellenére az egyetemfejlesztési program és a millecentenáriumi ünnepségek prioritást élveznek a kormány tervei között. A kabinet ezért módosította a honfoglalás 1100. évfordulójának megünnepléséről szóló kormányhatározatot. Az új koncepció szerint a millecentenárium méltó — de a grandiózus megemlékezéseket kerülő — megünneplése 2 milliárd 854 millió forintba kerülne. Az ünnepségsorozat négy főhelyszínen — a budapesti Nemzeti Múzeumban, Székesfehérvárott, Opuszta- szeren és Pannonhalmán — zajlana. A Nemzeti Múzeumban kiállítás mutatná be Magyarország történetét, jelezve, hogy mennyire fontos számunkra a honfoglalás. Székesfehérvár mint nemzeti emlékhely, Ópusztaszer pedig mint a fejújított Feszty- körkép helyszíne csatlakozna a rendezvénysorozathoz. Pannonhalma a Magyar iskola millenniuma című ünnepségsorozat kapcsán épülne bele a programba. Kovács Pál népjóléti miniszter arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a szeptemberi nyolcszázalékos nyugdíjemelés januárig visz- szamenőleges kifizetéséről szóló javaslatát. A kabinet sürgős és kivételes eljárást kér a törvényhozástól, ugyanis abban az esetben, ha októberben döntés születik a kifizetésről, akkor a nyugdíjasok már novemberben megkapják a nyolchavi emelés teljes összegét. Ez az emelés 21 milliárd 200 millió forint kiadást jelent, források hiányában a költségvetési hiányt fokozza majd. A tárca reményei szerint beválik majd az a moratórium, amelyet a közeljövőben hirdetnek meg, és a tb adósainak egy része — mivel kedvezményt kapnak a büntetőkamatokra — kifizetik tartozásukat vagy annak egy hányadát. Ebből a minisztérium számításai szerint 10-12 milliárd forintnak kell befolynia. A kabinet ülésén szóba került Pál László ipari és kereskedelmi miniszter jövő heti moszkvai látogatása is. A kétoldalú áruforgalom fejlesztését érintő kérdések mellett a tárgyalások napirendjén szerepel majd az orosz adósság kérdése is. A kormányszóvivő a magyar álláspontot nem kívánta ismertetni, mint mondotta: Budapest szeretné, ha moszkvai partnerei nem a magyar lapokból ismernék meg javaslatait. Ma(r)ximum négy évig Szájer kérdései Miről tárgyalt Göncz? A Fidesz parlamenti frakció- vezetője tegnap nyílt levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Szájer József az MTI érdeklődésére elmondta: a levél azért született, mert a köz- társasági elnök útjáról szóló híradásokból kimaradt, hogy Göncz Árpád milyen tárgyalásokat folytatott Kínában az emberi jogok érvényesüléséért. Szájer leszögezte: egy ilyen magas szintű tárgyalásnak — mellyel egyébként az európai országok közül csak Románia tisztelte meg Kínát — nyilván volt emberi jogi misz- szió célja. A Fidesz egyébként a köztársasági elnökre bízza, hogy a levél nyomán a látogatásról milyen formában ad tájékoztatást. Ma még nem kell a föld alá húzódni, s éppen azért vállaljuk az álföldalattiságot, hogy ez a jövőben se történhessen meg — mondta Várkonyl Balázs, a televízió belpolitikai műsorainak volt főszerkesztője a „Szamiz- dat” című lap tegnapi bemutatóján a budapesti Marxim Vendéglőben, amit Liebmann Katalinnal a TV Híradó egykori műsorvezetőjével közösen tartott. A „Szamizdat” valóban „illegális” lap, azaz hivatalosan nincs bejelentve. Megjelentetését havonta tervezik, az első szám 5 ezer példányban jelent meg. Arra a kérdésre, hogy meddig lesz szükség a „Szamizdatra” az a válasz érkezett, hogy remélhetőleg négy évig, vagy még addig sem. Erdó'si Agnes felvétele Főváros kontra Dunakeszi (Folytatás az F oldalról) Azt a legkorszerűbb technológiával alakítanák ki. Ennek ellentételezéseként jelentős kompenzációt kapna Dunakeszi. Demszky Gábor járványveszély lehetőségét felvillantó kijelentésével kapcsolatban szerettük volna kikérni Örményi Lászlónak, Dunakeszi polgármesterének a véleményét, ám nem sikerült őt elérnünk. Egy munkatársától megtudtuk, hogy a sajtótájékoztatóról, Dunakeszi ön- kormányzatát a főváros sajnálatos módon elmulasztotta értesíteni, ahogyan lapunkat is. (Az ügyre következő számunkban visszatérünk, további információink a 4. oldalon.) Bunkóval támadó bankok? A brutalitás másokat is fenyeget Feldúltan és aggályokkal telten kereste fel szerkesztőségünket tegnap délután Pongrátz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, a közelmúltban balesetet szenvedett forradalmár, bár egészségi állapota azt indokolná, hogy pihenjen. — Vigyázzatok, nagyon vigyázzatok, mert ez akár veletek is megeshet. — Az Új Demokrata Szerkesztősége elleni példátlan támadásra gondol? — Arra. És ha már beszélgetünk, engedd meg, hogy felhívjam a figyelmét minden nemzeti alapon álló újságnak, hogy legyenek óvatosak, mert ha a gépezet egyszer beindul, folytatása is lehet. Ez alól a Pest Megyei Hírlap sem kivétel, efféle vandalizmus itt is megtörténhet. Itt csak a liberális újságoknak van szabad terük, ők nyugodtan, fenyegetés nélkül ügyködhetnek. — Megítélése szerint miért választottak ilyen brutális módszereket? — Azért, mert ők valószínűleg azt hiszik, hogy még mindig a népi demokrácia van hatalmon, holott ez már egy másfajta demokrácia kéne legyen. Ne adj’isten, hogy az előbbi visszatérjen, ámbár, ha belegondolunk, talán már vissza is tért. A mai helyzet annyiban hasonlít ’56-hoz, hogy akkor a tankok, most pedig a bankok törnek ránk, s teszik lehePongrátz Gergely: Én nem engedek az ’56-ból tétlenné a szabad lélegzet- vételt a magyar kisemberek számára. — Ha már ’56-ot említette, milyen eredménnyel zárult az ’56-os társszövetségek balatonfüredi tanácskozása ? — Én azon nem vettem részt, mert nem képviseltette magát minden ’56-os szervezet, de tudom, hogy az egység megteremtésén fáradoztak. Engem többen összeférhetetlennek mondanak, holott én is ugyanezt akarom, az egységet, persze úgy, hogy közben ne kelljen feladnom az elveimet. Én nem csaphatom be temetőben nyugvó bajtársaimat. Nem ülök le egy asztalhoz olyanokkal, akik bajtársaimnak közös emlékművet akarnak állítani az ávósokkal. Nem engedek az ’56-ból. (paizs) Tisztázzák Kéthlyt? A Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági főosztálya felkutatja a Kéthly Anna ellen egykor folyamatban volt bírósági eljárás iratait. Erről Stejf- ler Sándor legfőbb ügyészségi ügyész értesítette a Szociáldemokrata Párt Hajdú-Bihar megyei intézőbizottságát. Az SZDP helyi vezetői kezdeményezték a Szociáldemokrata Párt egykori elnökének, a Nagy Imre kormány volt államminiszterének perújrafelvételét, s a politikus rehabilitálását. A MŰK nyílt levele Kuncze Gáborhoz A Magyar Újságírók Közössége nyílt levéllel fordul Kuncze Gáborhoz, a Magyar Köztársaság belügyminiszteréhez, és arra kéri, a rendelkezésére álló eszközökkel akadályozza meg azoknak az ordas időknek a visszatérését, amelyekben újságíróknak és szerkesztőségeknek a fizikai fenyegetettség állapotában kellett élniük. Az Új Demokrata szerkesztősége elleni banditatámadás nemcsak a sajtószabadság, hanem az általában vett emberi szabadság sérelme is. Az utóbbi hónapokban történt nyilvánvaló politikai tisztogatások már eddig is újságírók százait, az olvasók, rádióhallgatók és a tévénézők százezreit, millióit hozták valódi demokráciához méltatlan helyzetbe. Az Új Demokrata elleni mostani nyílt erőszak a legsötétebb emlékeket hívja elő a huszadik századi magyar történelemből. Politikai tisztogatás és erőszak, a. kettő együtt a diktatúra gyors közeledését jelzi. A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége Tisztelettel kérem: Belügyminiszter úr, mondjon le! Most arra teszek kísérletet, hogy úgy gondolkozzak, ahogyan az elmúlt négy esztendő ellenzéki újságírói gondolkoztak. Alaphelyzetnek tekintsük azt a brutális fellépést, amelyet szerdán követtek el gengszterek az Új Demokrata című konzervatív ellenzéki hetilap szerkesztőségében úgy, mintha zsilvölgyi bányászok lettek volna. Ez a példa azért is jó, mert az Antall- és a Boross-kormányok működése idején (nap mint nap olvashattunk róla) egy ország élt rettegésben, Magyarországon, napirenden voltak a kisebbségek elleni atrocitások, s ezekről nem egy esetben budapesti informátorokra támaszkodva, nagy terjedelemben számolt be a nyugat-európai, illetőleg tengeren túli sajtó. Igaz, hogy azokban az atrocitásoktól, erőszakosságoktól terhes időkben egyetlenegy liberális avagy szocialista, avagy éppen kommunista szerkesztőséget sem támadtak úgy meg, mint az Új Demokratáét most. Ám ha megtették volna, hogy teszem azt, a Magyar Hírlap szerkesztőségét nem összetörik, hanem csupán becsúzlizzák az ablakát, az igen tisztelt, hozzájuk tartozó ellenzéki pártok s elvtársaik a sajtóból már fennen követelték volna: a belügy- miniszter azonnal nyújtsa be lemondását. Én most megkísérlem a lehetetlen, s az ő fejükkel próbálok gondolkodni, ami, tudom, csak halovány mása lehet annak, amit ók produkáltak volna hasonló esetben, azaz tisztelettel, érdemei elismerése mellett kérem a belügyminiszter urat, nyújtsa be lemondását, s adja át helyét egy olyan belügyminiszternek, aki oly’ határozott fellépésű, hogy megakadályozza, sőt elejét veszi az ilyenfajta, demokráciánkra szégyent hozó atrocitásoknak. Teszem ezt azért is, mert figyelmeztetni kívánom a belügyminiszter urat, a Pest Megyei Hírlap is ellenzéki, konzervatív újság, azaz könnyen elképzelhető (mivel mi is kapunk olyan jellegű leveleket, amilyenekről az Új Demokrata főszerkesztője említést tett, azaz fenyegetőeket), hogy mi következünk. Miniszter úr, szíveskedjék azonnal cselekedni, határozottan fellépni, s kinyilvánítani: a konzervatív lapok elleni támadást ugyanúgy elítéli, üldözi, mintha azt a Beszélő ellen követnék el. De mert egy nap eltelt a vandál támadás óta, s a belügyminiszter úr még nem szólalt meg, azt kell gondolnom, hogy tán hallgatásával azt óhajtja kifejezni: nincs ellenére a konzervatív újságok elleni brutális fellépés. Ha ez így van, akkor egész világosan kitűnik, jelenlegi kormányunk célja a társadalom minél határozottabb megosztása, ami ellen tiltakozunk. (Vödrös)
