Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-23 / 223. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. SZEPTEMBER 23., PENTEK Megkérdeztük Lesz-e hagyomány a csikóárverésből? Újból lesz csikóárverés Dunakeszi-Alagon. Holnap a li­citálással egyidóben a Konrád Ignác versenylófestő ké­peiből rendezett tárlat is megtekinthető. Az esemény­ről Száraz Györgyöt, a Magyar Lovasegylet tagját kér­deztük. — Dunakeszin 1909-től évente rendeztek csikóárve­rést — tudtuk meg —, s ez mindig a tréningközpont egyik legnagyobb esemé­nyének számított. Erre nem­csak a belföldi lófuttatók jöttek el, de megjelentek Európa legnagyobb tulajdo­nosai is, hogy az Alagon felvezetett versenylovak kö­zül vásároljanak. A máso­dik világháború után sajnos ez az értékes hagyomány megszakadt, azóta talán négy-öt árverés volt. Most szeretnénk ezt feléleszteni, s ezért az idei ősztől ismét minden évben megrendez­zük az alagi csikóárverést. Holnap a licitáláson részt vevők a Kerteskői Ménes Kft. harminchét csikója kö­zül választhatnak. Az ese­mény tíz órakor kezdődik a tréningközpont Klub Kúria parkjában. Az erre a napra tervezett galoppversenyek elmaradnak, ám kárpótlá­sul egy nagyon érdekesnek ígérkező kiállítást tekinthet­nek meg az Alagra látoga­tók, ugyanis Konrád Ignác világhírű versenylófestő ké­peiből rendezünk tárlatot. A száz évvel ezelőtt szüle­tett művész életének egyik termékeny szakaszában Alagon festette a leghíre­sebb telivéreket, egészen a második világháborúig. Noha a hazai lóverseny je­lenleg elég nehéz helyzet­ben van, bízunk abban, hogy a kezdeményezésünk sikeres lesz. Aki csikót vá­sárol a holnapi árverésen, az nem vesz gondot a nya­kába, hiszen a ló a tréning­telepen maradhat, s a verse­nyekre való felkészítése is megoldott. Egy versenyló egy év alatt százezer és két­millió forint között nyerhet díjakat, tehát az árát behoz­za, sőt még a zab árát is megkeresheti. Reméljük, hogy a jövő év tavaszi prog­ramjából már a galoppfuta­mok sem maradnak el — mondta Száraz György. N. L. Vélemények a világkiállításról Szervezett expókampány kell A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felka­varta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős ré­sze helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a népszavazásra szólít a világkiállításért. La­punk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan véle­kednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezé­séről: Megbízható szakférfiak százhuszonöt éve Ismét alapozhatnak Mészáros György igazgató: A legjobb szakemberek most még rendelkezésre állnak A szerző felvétele A Földművelés- ügyi Minisztéri- um Műszaki Inté- vtr~ zetének 125 éve becses része a magyar tu­dománytörténetnek, az ágazat gépesítésének. Az évforduló arra is alkalmat ad, hogy a kétnapos nem­zetközi tanácskozás kere­tében megvitassák az ag­rárműszaki kutatás és fej­lesztés időszerű kérdéseit a Mosonmagyaróváron alapított, ma Gödöllőn működő intézetben. A teg­napi megnyitót a hazai partnereken kívül huszon­öt külföldi szakember tisz­telte meg jelenlétével. A Magyar Királyi Föld­művelés-, Ipar- és Keres­kedelemügyi Minisztéri­um 1869-ben hozott dön­tésével alapított Magyaró­vári Gépkísérleti Állomás a hallei után a második a kontinensen. Megszerve­zője és első vezetője, Fuchs János azt vallotta, hogy „egy gép használati értéke biztosabban felis­merhető, ha az egy jól ke­zelt gazdaság körülmé­nyei közt, megfelelően hosszú ideig működésben volt, és eközben megbíz­ható szakférfiak részéről vizsgálat alá vonatott”. 1897-ig már 28 ekét, 39 aratógépet, 45 vetőgé­pet és más alkalmatossá­gokat vizsgált meg az in­tézet, 210 esetben adott véleményt hatóságoknak, 1470-szer magánosoknak. Részletes visszatekinté­sében Mészáros György igazgató arról is beszá­molt, hogy az utolsó öt évben a mezőgazdaság feltételeinek gyökeres át­rendeződése, a kül- és bel­földi árverseny hatalmas feladatot jelentett a terme­lőknek, s a géppiac ebből eredő visszaesése, a gép­gyártók súlyos gondjai a fejlesztési igények radiká­lis csökkenéséhez vezet­tek, amelyek az intézeti kutatási kapacitás jelen­tős apadásával jártak. Jelenleg annyian dol­goznak az FMMI-ben, ahány éves az intézet. Bíz­nak abban, hogy ez a lét­szám stabilizálódik, mert legjobb szakembereik most még rendelkezésre állnak. További szakmai erózió, jelentős létszám- csökkenés vagy a régóta esedékes fiatalítás tartós elhúzódása azonban sú­lyos nehézséget okozhat. Manninger Sándor, az FM helyettes államtitkára kifejtette, hogy a mező- gazdasági géppark 47 szá­zaléka még mindig a volt KGST-országokból szár­mazik, csupán ötödé nyu­gati. Jellemző az alulgépe- sítettség és az elöregedés. A cél tehát ismét az agrár­ágazat minőségi fejleszté­sének műszaki megalapo­zása. Dimény Imre akadémi­kus, az MTA agrárműsza­ki bizottságának elnöke elismerően szólt arról, hogy a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem kihe­lyezett agrárműszaki tan­széket létesített az FMMI-ben a mezőgazda- sági gépészmérnök-kép­zés támogatására. Az uni- versitássá váló egyetem lépése tudománypolitikai és oktatáspolitikai érte­lemben is kiemelkedő je­lentőségű. Az ünnepi tanácskozás arra is alkalmat adott, hogy miniszteri elismerő okleveleket és intézeti ki­tüntetéseket, jutalmakat ad­janak át. Balázs Gusztáv Őszi vásár Cegléden (Folytatás az F oldalról) Körülbelül nyolcvanan (még soha nem voltak eny- nyien) hozták el áruikat, munkáikat, az ipar és a ke­reskedelem gazdag kíná­lattal jelentkezett, a mező- gazdasági termékek vi­szont igencsak hiányoz­tak a palettáról. A teljesség igénye nél­kül felvillantunk néhány képet, érdekességet. Ä Matéria Bt. a Panasonic távközlési technikával — telefonok, telefaxok — igyekszik meghódítani a látogatókat. Es persze a magyar ipar új termékei­vel, egy digitális kis tele­fonközponttal. Üde zöld­sarok a bejáratnál a Suri- nás-kert, ahol cserepes dísznövények és virágok kínálják magukat. A Pemü Kft. már a jövő évi hazai sport és utcaicipő- modelljeit mutatja be. A Nagykőrösi Konzerv­gyár az idén májkrémet, különböző dzsemeket és befőtteket ajánl a vásár­lóknak. A Ceglédi Köz- gazdasági Szakközépisko­la az informatikával, okta­tással, vállalkozási ismere­tekkel, közgazdaságtan­nal ismerteti meg a kí­váncsiskodókat. Az Áfész Pékség Kft. standja előtt az érdeklődőnek falatozni támad kedve. A Pannon GSM rádiótelefon-beren­dezésekkel és riasztóké­szülékekkel hívja fel ma­gára a figyelmet. Ma délelőtt 8-tól 12 órá­ig véradásra invitálják a város polgárait. A kiállí­tás vasárnapig 10-től este 6-ig tekinthető meg. (f. f.) Gamma—Juhász lőelemképző Haditechnikai szenzáció volt Dunakeszin él az a peda­gógus, aki egymaga több tucat aláírást gyűjtött a tele­pülésen, s a mai napig járja a várost barátaival, hogy elősegítse a népszavazást. — Eddig még csak a köz­vetlen környezetemmel írat­tam alá a Pest Megyei Hír­lapban megjelent ívet, azokkal, akikkel beszélő vi­szonyban vagyok, s azt hi­szem, rajtuk kívül még na­gyon sokan állnak a világ- kiállítás mellett — mondta Réti Józsefné. — A problé­ma az, hogy a sajtónak csak minimális része viseli szívén az expó ügyét. Az emberek tájékozatlanok, nem igazán tudják, hogy tu­lajdonképpen mit jelentene TÁMOGASD A MAGYAR IPARTI Vásárolj hazai terméket! a rendezvény az ország éle­tében. A Pest Megyei Hír­lap expóvélemények rova­ta sokat segít az aláírás- gyűjtésben, az emberek megismerhetik egymás vé­leményét. Tapasztaltam vi­szont, hogy aki párthűség­ből a kormány álláspontját támogatja, azt szinte lehe­tetlen meggyőzni. Jobban meg kell szervezni az expó­kampányt, vezető egyénisé­geket kéne keresni, akik élé­re állnak az aláírásgyűjtés­nek. Jó példa erre, hogy ná­lunk a 4-es Számú Általá­nos Iskola igazgatója alá­írásgyűjtést kezdeménye­zett, s a tantestület nyolc­van százaléka csatlakozott is. A világkiállításért folyta­tott küzdelem nyert ügy lenne, ha a települések ve­zetői is mellette állnának, de sajnos ez nem így van. Mégis reménykedem, hi­szen az a benyomásom, hogy a lakosságnak több mint a fele — itt Dunake­szin — szeretné az expót, tehát a népszavazásra biz­tos, hogy sor kerül — mondta optimistán. V. Cs. Jelentős késéssel a hét ele­jén megérkezett Dunakeszi önkormányzatához a város határában lévő szeméttele­pen található égetőművi sa­lak-pernye minősítő vizsgá­latának jegyzőkönyve. — Az önkormányzat szakértők bevonásával rö­vid időn belül átvizsgálja a tanulmányt, valamint az ugyancsak a napokban kéz­hez kapott komplex környe­zeti hatásvizsgálatot, s ha arra a megállapításra jut, hogy megalapozott a telepü­lés lakosságának általános félelme a telep dunakeszi ivóvízbázisát fenyegető szennyezettségétől, sürgő­sen lépni fog a helyzet javí­tása érdekében — tájékoz­tatta lapunkat Örményi László polgármester. Hozzá­tette: amennyiben ez való­ban indokolt, az önkor­mányzat az égetőművi sa­lak-pernye szállítások azon­nali betiltását — de nem a telep azonnali és teljes bezá­rását! — kémé az illetékes hatóságtól, a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől. R. Z. Juhász István születésé­nek centenáriuma alkalmá­ból a Hadtörténeti Múze­umban tegnap emlékkiállí­tás nyílt a svéd Bofors cég támogatásával. Száz esztendeje, 1894. augusztus 20-án született Kassán Juhász István, aki testvérével, Zoltánnal a Gamma Műszaki Rész­vénytársaságot a magyar finommechanikai és opti­kai ipar meghatározó köz­pontjává fejlesztette. Juhász István az első vi­lágháborúban tüzér őr­nagyként tért haza a front­ról, s azt követőleg család­jával Budapesten telepe­dett le. A Fehérvári úti te­lep építésébe 1923-ban fogtak a fivérek. Tevé­kenységük kezdetben sza­badalmak értékesítése, elektronikai cikkek gyártá­sa és fejlesztése, valamint saját alkotógárda kialakítá­sa volt. Jó kapcsolatot ápoltak a Magyar Királyi Honvédséggel a húszas évek második felétől, s 1930-tól kezdődően termé­keik hatvan százalékát már katonai megrendelés­re gyártották. Juhász Ist­ván nevéhez fűződik a Gamma—Juhász lőelem­képző, amely a magyar ha­diipar két világháború köz­ti korszakának legsikere­sebb terméke. 1930. júni­us 10-én mutatták be itt­hon, majd két évvel ké­sőbb Svédországban. Sike­rére jellemző, hogy a vi­lágháború végéig 1056 da­rab készült, ebből több mint százat a Honvédség nél állítottak rendszerbe, a többit a világ számtalan országában értékesítették. A légi célokra történő tüzelésnél jobb eredményt akkortól kezdve értek el, amikor több légvédelmi ágyú (általában négy) irányzására központi mű­szert szerkesztettek, amely megadta a tüzelési adatokat, az úgynevezett lőelemeket. A Gamma— Juhász-féle lőelemképző­höz egy olyan saját kifej­lesztésű analóg számító­gép is tartozott, amely fél- automatikusan — a légi céloknak az optikával tör­ténő követésével — min­den adatot megadott a lég­védelmi tüzérek számára. A gyár tervező gárdája sikeres kísérleteket folyta­tott a lokátorokhoz kap­csolható lőelemképző ki- fejlesztésére is. 1937-ben a világszerte elismert 40 mm-es légvé­delmi ágyúhoz a klasszi­kus lőelemképző egy mó­dosított változatának gyár­tására megalakították a Swenska—Gamma üze­met. (kassovitz) Döntés előtt Dunakeszin

Next

/
Thumbnails
Contents