Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-23 / 223. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 23., PENTEK Kertész Mihály magánvámszabályai A törvény én vagyok! Ahova beteszi a lábát, ott igyekszik mindent fenekestül felfordítani, de legjobb esetben is a saját szája íze szerint átrendezni. Volt ő már belügyminiszter-helyettes, tárca nélküli miniszter, s csak az Isten (meg a belgrádi csúcsvezetés) tudja, hogy mi nem. Újabban a szerb—montenegrói államszövetség vámhivatalának az első embere. „Természetesen” Kertész Mihályról van szó, aki 1988-ban hathatós segítséget nyújtott az akkor a nemzeti szocializmus útjára lépett belgrádi Milosevics-féle rezsimnek, hogy eltörölje a Vajdaság (és Koszovó) autonómiáját. Ennek a puccsnak, amelyet azóta is felbujtott csőcselék által az újvidéki pártházhoz vagdosott joghurtospoharak után a sztálinista önkényuralommal megbékélni nem tudók nemes egyszerűséggel .joghurtforradalomnak” neveznek, a magát magyarnak valló, de egy szó nem sok, anyanyelvén annyit sem beszélő palánkai Kertész Mihály mint városi párttitkár volt a vezéralakja. Néhány hete vámigazgatóként „rendeséknél” megbotránkoztató nyilatkozataival hívja fel magára a figyelmet. Legutóbb például köntörfalazás nélkül kimondta, hogy őt nem érdekli a törvény. A gépeket, termelési alapanyagokat (a nemzetközi zárlatot kijátszó) importálók nyugodtan behozhatják, s a vámot csak akkor lesznek kötelesek megfizetni, ha a gépek termelni kezdenek, vagy ha az újratermelési anyagból piackész áru lesz. Most ez az ország érdeke és nem a törvények betartása! Másik intézkedése még inkább elképesztő, de csak azok számára, akik nem ismerik a balkáni körülményeket. Kertész ugyanis — saját bevallása szerint — személyesen engedélyezte mindegyik vámtisztnek, hogy naponta elkobozzon a határátlépőktől egy csomag (10 doboz) cigarettát és egy liter whiskyt — saját használatra! Meggyőződése szerint ugyanis a csencselők és a törvénytisztelő utasok így jobban járnak, mintha a vámosok korlátlanul szednék el tőlük a szajrét. (b. m.) A pápa nem utazik New Yorkba / Jövőre Ázsiába készül Kezelőorvosai tanácsára lemondta októberre tervezett New York-i útját II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő abból az alkalomból szólalt volna fel az ENSZ közgyűlésének idei ülésszakán, hogy a világszervezet 1994-et a család évének nyilvánította, s a Vatikán a jelenlegi időszakban a család védelmét az egyik legfontosabb és legidőszerűbb küldetésének tartja. A New York-i út elhalasztását a pápa kezelőorvosai sürgették, akik szerint II. János Pál áprilisi műtétét követően kíméletes életvitelre szorul a további rehabilitáció érdekében. II. János Pál a tavasszal combnyaktörést szenvedett, s emiatt protézisműtétet hajtottak végre rajta. A 74 éves katolikus egyházfő nem töltött sok időt a kórházban, s — feltehetőleg orvosai rosszallása ellenére — az utóbbi időben teljes energiával „munkába állt”, rendkívül fárasztó és zsúfolt programot bonyolított le. Szeptember 10—11-én elutazott Zágrábba (azt megelőzően Szarajevóba csak biztonsági okok miatt nem ment el), rá egy héttel a délolaszországi Leccébe tett kétnapos zarándokutat. A New York-i út elhalasztását tegnap bejelentő pápai szóvivő, Joaquin Navarro Valis nyomatékosan közölte, hogy a látogatásra jövőre sor kerül a világszervezet székhelyén, s II. János Pál feltett szándéka, hogy a jövő januárra tervezett délkelet-ázsiai és ausztráliai útját is megvalósítja. A pápa Ausztrálián kívül a Fülöp-szigeteket, Pápua Új-Guineát és Sri Lankát akarja felkeresni. NATO-légicsapás A NATO harci gépei tegnap légicsapást mértek Szarajevó környéki szerb állásokra, megtorlásul amiatt, hogy a boszniai szerb egységek ENSZ-békefenntartó- kat támadtak — jelentette be az ENSZ illetékese Zágrábban. A zágrábi ENSZ- közlést a világszervezet egyik szóvivője New Yorkban megerősítette. A NATO repülőgépei egy szerb harckocsit lőttek. Clinton áldását adta Marad a régi atomdoktrína Bili Clinton áldását adta a védelmi minisztériumnak arra az indítványára, hogy ne hajtsanak végre alapvető változtatásokat az előző kormányzat által kidolgozott és alkalmazott atomfegyver-politikában. Hivatalos források kiszivárogtatására hivatkozva a The Washington Post tegnapi számában azt írta, hogy az elnök a múlt héten hozta meg döntését, amikor jóváhagyta a 2003-ig terjedő időszakra javasolt nukleáris politikai irányvonalat. A tervezet azon a tanulmányon alapul, amelyet a Pentagon egy éven át állított össze. A The Washington Post szerint a régi doktrína fenntartása csalódással tölti el azokat a kormányzati köröket, amelyek a hadászati atomfegyver-arzenál további csökkentése érdekében újabb leszerelési tárgyalásokat sürgettek Moszkvával, és azt szerették volna, ha Washington olyan nukleáris stratégiát hirdet meg, amely a hidegháború elmúltával már nem helyez központi hangsúlyt az atomfegyverekre, viszont nagyobb figyelmet szentel a nukleáris eszközök elterjedésének megakadályozására. — A vezérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és más katonai vezetők azonban azzal érveltek, hogy tekintettel az oroszországi reformok bizonytalanságára és a nukleáris eszközök leszerelésének lassú ütemére, jobb az óvatosság: a bevált politika folytatása. Cigánykonferencia Varsóban Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese, aki a helsinki folyamat keretében a cigánykérdésről rendezett varsói konferencián részt vevő magyar küldöttséget vezeti, exkluzív interjút adott az MTI varsói tudósítójának. Mint elmondotta, az európai fórumokon sajátos pályát futott be a cigánykérdés, amely 1990-ig kimaradt a kisebbségi problémák köréből. A jelenlegi varsói tanácskozás az első eset, hogy egy teljes nemzetközi konferenciát kizárólag e problémának szentelnek, s ettől önmagában mérföldkőnek minősíthető. — A felszólalások alapján Kelet—Nyugat választó- vonal érezhető. A nyugatiakat mintha inkább a keleti térség érdekelné. Mint beszámolóikból kitűnt, számos nyugati országban most terveznek vagy indítanak olyan programokat, mint amilyeneket Szlovákiában és Magyar- országon már rég megvalósítottak — például az oktatás, az analfabetizmus felszámolása terén. Uj RMDSZ-frakcióvezetó' A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakciója a szerdán este megtartott belső szavazáson Verestóy Attila hargitai szenátort választotta az őszi ülésszak idejére a csoport elnökévé. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a 12 szenátor közül heten szavaztak Verestóyra, négyen Szabó Károlyra és egy fő tartózkodott. Az előző ülésszakon Szabó Károly, Szatmár megye szenátora töltötte be az elnöki tisztséget és Verestóy alelnök volt, most Szabó lett az alelnök. A tavaszi ülésszak kivételével az 1992-es választások óta Verestóy szenátor töltötte be a frakcióvezetői tisztet. A frakció titkára 'Buch- wald Péter kolozsvári szenátor maradt. VELEMENY A nagyvilág hírei •*- Keményen elítélte Bili Clinton amerikai elnök szerdán a haiti tüntetők ellen alkalmazott rendőri erőszakot, és leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogja eltűrni a hatóságok kegyetlenkedését. ¥ Határozottan ellenzi a latin-amerikai püspöki tanács a Haiti elleni amerikai inváziót. A testület állásfoglalása szerint semmivel nem indokolható az Egyesült Államok beavatkozása az ország belügyei- be. ★ Ingegard Troedsson asszony, a svéd parlament elnöke tegnap Ingvar Carlssont, a vasárnapi választásokon relatív győzelmet aratott szociáldemokraták 59 éves elnökét bízta meg kisebbségi kormány megalakításával. ★ Elutasították a bonni kormánykoalíció pártjai a Bundestagban azt az ellenzéki javaslatot, hogy a náci katonai bíróságok által hozott valamennyi ítéletet minősítsék törvényellenesnek. A privatizálás gyorsítását nevezte ismételten Románia kulcsproblémájának tegnapi nemzetközi sajtóértekezletén Ion Iliescu államfő. * Etiópiában 4 és fél millió éves csontmaradványokra bukkantak, s ezzel sikerült megtalálni a hiányzó láncszemet a majom és az ember között — jelentette a Reuter a Nature című tudományos folyóirat alapján. # Ismét megakadályozta Kína szerdán, hogy New Yorkban az ENSZ közgyűlésének 49. ülésszakán napirendre tűzzék Tajvan tagfelvételi kérelmét. Rosenthal, Sugár, Vödrös kontra Ágh A hetente megjelenő Budapest Week múlt havi utolsó száma egy teljes újságoldalon boncolgatja a hatalomba visszatért exkommunisták természetrajzát. A szerző, Christopher Condon cikkét a CNN hírtelevízióból vett mondattal indítja: „A magyarok korábbi kommunista uraikat visszaszavazták a hatalomba.” Condon ezután idéz a New York Timesban augusztus 9-én, majd másnap az International Herald Tribune-ban megjelent, külföldön nagy feltűnést keltett cikkből, amelyről itthon csak a konzervatív sajtó olvasói értesülhettek. A nagy tekintélyű, liberális lap volt főszerkesztője ugyanis „Kísértetnemzet” című tudósításában meglehetős viszolygással ír Horn Gyulával Budapesten folytatott beszélgetéséről. A Budapest Week újságírója felteszi Ágh Attila politológusnak a kérdést, vajon a „nagy gonosz farkas” tényleg visszatért-e? „Marhaság”, mondja Ágh, aki szerint 1988-ban ők — Ághék — „pártellenes pártot” alakítottak. Ágh Attila ezután keserűen említi azokat a nyugati értelmiségieket (érdekes, erről a magyar sajtóban eddig a másik oldal elfelejtett panaszkodni), akiket a rosszullét környékez a magyarországi választások láttán. „A nyugati értelmiség légkondicionált irodáiban gyártja az elemzéseket, de soha nem tettek semmit a demokráciáért”, mondja Ágh. „A nyugatiaknak nincs igaza, hogy az MSZP-t az MSZMP utódaival azonosítják. Az 1990-es Országgyűlésben az MDF-nek több volt kommunista tagja volt, mint az MSZP-nek.” Condon ezután Vödrös Attilát, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztőjét idézi. „Az 1848-as forradalmat követően kivégzett 13 vértanú mindegyike korábban az ellenséges Habsburgok hadseregében szolgált. A magyaroknak szinte szokása, hogy a végső órákban az igaz ügyhöz sorakozzanak fel”, vont párhuzamot Vödrös Attila azzal, hogy több volt kommunista az MDF-hez csatlakozott. Lapunk főszerkesztője szerint nem „X. Y. vagy Z. okozta a kommunizmus bukását, hanem az ’56-os forradalom, amelyet a rendszer örökös teherként viselt”. Condon igazat ad Vödrösnek, hiszen, írja „történészek meg is jegyzik, hogy az 1956-os forradalmat követő három-négy évtől eltekintve, Magyarországot hosszabb pórázon tartották — főként amiatt, mert féltek, megismétlődhet ’56”. „Egyszerűen nem volt alternatíva a piaci reformmal szemben”, mondta Vödrös Attila, mert „az ország csődhelyzetben volt”. Á lap ezután Sugár Andrást idézi, aki szerint az igazi probléma a szocialisták visszatértével az, hogy a csúcson lévő vezető alatt ott van a régi, összeszokott és összefonódott hálózat. Horn tényleg reformer volt, mondja Sugár, de ugyanakkor a televízióban mindig érezték a külügy fékjét. Vödrös és Sugár is, írja Condon, meg vannak győződve arról, hogy a pufajkás Horn részt vett a szabadságharcosok kézrekerítésében. „Horn szerint besorozták. De a pu- fajkásokhoz senkit sem soroztak be.” Vödrös hozzáteszi: „Horn sohasem cáfolta az 1956-tal kapcsolatos, ellene felhozott vádakat.” Ágh Attilát nagyon fárasztják a Horn elleni vádak, és a miniszterelnököt az olyan, második világháborús katonákhoz hasonlítja, akik semmit sem csináltak. „Horn kishal volt”, mondja Ágh, aki az ellenpropagandát vádolja a miniszterelnök befeketítésével. Condon cikkét azzal fejezi be, hogy Rosenthal visszhangozza Sugár nézetét, mert Rosenthal szerint is a volt kommunistákat „ösztönük és önérdekük a nekik megfelelő államirányítási struktúra, a társadalom korrumpálása, valamint az ezzel együtt járó ethosz felé haj’ja”. Á gh szemében minderről beszélni csak időfecsérlés, mert „mindannyian a korábbi rezsim vesztesei voltunk és azok is maradunk, ha további négy évet veszítünk belharcokkal. A Fidesznek volt igaza, amikor azt mondta, csak feledjük el a múltat.” Ami felháborító javaslat a holocaust 50. évfordulóján. Lovas István
