Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-22 / 222. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Függelék a konkordátumhoz A Vatikán nem ellenzi A franciák is tüzeltek Ágyúzás Szarajevóban A francia kéksisakosok ismét tüzet nyitottak egy szerb légvédelmi ágyúra, amely a szarajevói repülőtér környékén lévő Butmir negyedet fenyegette — jelentette be tegnap Bernard Labarsouque, az ENSZ-erők szarajevói szóvivője. A szarajevói harcok hét végi fellángolása után a szerbek három légvédelmi ágyút visszavettek az ENSZ által őrzött raktárakból, s a fegyverekkel tűz alá vették az őket támadó muzulmán egységeket. Az ENSZ illetékesei szerint a muzulmánok sem tettek eleget a februárban elfogadott EN SZ-határozatnak. Paksról Pécsben Az atomerőmű biztonsága A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 38. közgyűlésének második napján, kedden Magyarország képviseletében felszólalt Pun- gor Ernő, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke. Pungor Ernő beszámolt a paksi atomerőmű biztonsági szempontból történt felülvizsgálatára vonatkozó AGNES-programról is, amelyet 1991 végén indított az OAB. Ennek következtetései és ajánlásai idén júniusban, a program záró jelentésében rögzültek. „A következtetések azt mutatják, hogy az erőmű biztonsági szintje elfogadható, és további biztonságnövelő mérések elvégzése mellett hosszú távú biztonságos üzemeltethetősége nem kérdőjelezhető meg” — mondotta az OAB elnöke. A televízióban és a rádióban minden jel szerint a szocialista-liberális koalíció uralkodik. Ennek két negatív következménye van: a pártatlanság jegyében egy csomó más nézetű munkatársat utcára tettek, és a „szakemberek” uralmának egyenes következményeként egyre gyakoribb jeleit tapasztaljuk a tájékozatlanságnak, a tudatlanságnak, "avagy a tudatos félretájékoztatásnak. Most csak egy esettel foglalkozzunk! A minap Kéthly Annáról beszéltek a képernyőn, s a tévé munkatársának kérdésére, hogy tudniillik mi volt e szociáldemokrata politikus, amikor 1950-ben letartóztatták, a szakértőként meginterjúvolt válasza így hangzott: „A parlament alelnöke”. A médium szakembere minden észrevétel nélkül továbbment, agysejtjeiből semmiféle jelzés nem érkezett, hogy korrigálja a tévedést. Kéthly Anna ugyanis a történelmi tények szerint 1948. február 20-ig volt az országgyűlés alelnöke. Aki azt állítja, vagy azt az állítást elfogadja, hogy e kiváló politikus asszony még 1950-ben, tehát a kommunista hatalomátvétel után jó két évvel is alelnökösködött (al- elnökösködhetett) a parlamentben, az vagy Kéthly Annát, vagy a kommunista uralmat nem ismeri, vagy egyiket sem. Akkor viszont jobb, ha hallgat, illetve jobb, ha nem kérdez ország-világ előtt. Kéthly Anna a Szociáldemokrata Párt centrumához tartozott, annak egyik vezető személyisége volt, több évtizedes politikai múlt és tapasztalat birtokában harcolt a munkásság érdekeiért. Ez a harc 1945 után pártja megmaradásáért és az ország függetlenségéért is folyt. Ezért „nevezték ki” a kommunisták jobboldali szociáldemokratának, majd politikai bűnözőnek, akit le kell tartóztatni. Kéthly Anna nem sokkal halála előtt, 1976-ban a következőket nyilatkozta a BBC-nek 1948 első hónapjairól: „Én abban az időben már, hogy mondjam, félre voltam állítva, és a félreállításnak nagyon erős nyomatékot adott az, hogy a Kommunista Párt kezében volt minden Iliescu az alapszerződésről Az RMDSZ javaslata tárgytalan A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által felvetett problémák a romániai magyar lakosságnak a román államhoz fűződő viszonyára vonatkoznak és ezért nem képezhetik a román— magyar alapszerződés tárgyát — jelentette ki a bukaresti rádió tegnapi híradása szerint Ion Iliescu román államfő abban az interjúban, amelyet a külföldi rádiók román nyelvű adásainak szerkesztői számára " rendezett, kedden kezdődött értekezleten a magyar rádió román szerkesztősége egyik munkatársának adott. A bukaresti rádió által többször is idézett állásfoglalás szerint az alapszerződésbe csak néhány, az általános európai követelményeknek megfelelő elv szerepelhet általában az állam- polgári és a kisebbségi jogokat illetően. Ez, mondotta Iliescu, teljes mértékben lehetséges, viszont az állam belső szervezetét illető kérdések mindig az illető állam hatáskörébe tartoznak, senki sem kényszeríthet rá valamilyen modellt. Iliescu elnök példaként kifejtette, hogy — tudomása szerint — Magyarországon nincs oktatás a kisebbségek nyelvén, az ottani románok nem' részesülnek román nyelvű oktatásban, ez azonban nem jelenti azt, hogy Románia rákényszerítheti a magyar államra, hogy az átvegye a romániai gyakorlatot, ahol a kisebbségek anyanyelvű oktatási hálózattal rendelkeznek — idézte a román rádió az államfőt. Iliescu az európai integrációra vonatkozó kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy egyetért John Major brit miniszterelnökkel, aki szerint egy egyesült Európa ugyanakkor a nemzetek Európája is lesz, amelyben minden nemzet megőrzi sajátosságait — idézte a román rádió Iliescut. Egy másik kérdésre válaszolva a román elnök kijelentette, nem hallotta Pascu államtitkárnak a hadseregnek az etnikai konfliktusokat illető esetleges szerepéről elhangzott pénteki okfejtését, de nem hiszi, hogy olyasmit mondott volna, mint amit neki tulajdonítottak (hogy ti. a hadsereg titkos terveket dolgozott volna ki ilyen esetekben való közbelépésre, amit a minisztérium sajtóközleményben cáfolt is). Az Evenimentul Zilei szerdai száma különben közli a nemzetvédelmi minisztérium e témával kapcsolatos újabb közleményét, amelyben arra hívja fel a figyelmet, amit Pascu szóban forgó beszédében más helyen fejtett ki, hogy ti. (amint arról az MTI, az államtitkár által tudósítójának adott nyilatkozatot ismertetve szintén beszámolt) a román és a magyar hadsereg közötti kapcsolatok jelentősen javultak a magyarországi választások óta, mivel a magyar védelmi minisztériumba visszatértek a korábban onnan eltávozott vezetők. Románia és Magyarország között a két hadsereg szintjén a legjobbak a kapcsolatok, mert a katonák tudják, hogy mindig ők azok, akik megfizetik a rossz politikai döntések árát — idézte Mircea Pascut a szerdai közlemény. A Vacaroiu-kormány arra irányuló igénye, hogy maga szabja meg az általa meghívott ellenzéki küldöttség összetételét, végül is meghiúsította a szerdára kitűzött, az elmúlt két év román belpolitikai gyakorlatában egyedülállónak ígérkező találkozót. A Romániai Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottságának kedd esti ülésén az ellenzéki tömörülésben részt vevő 18 párt és szervezet vezetői úgy döntöttek: nem mennek el a Victoria-palotába, tekintettel arra, hogy a kormányfő közölte: nem hajlandó fogadni a delegáció keretében Dinu Patriciut, a Liberális Párt 1993 elnökét és Raymond Lucát, a párt vezetőségének tagját. • A konvenció továbbra is kész a dialógusra, de nem ilyen feltételek mellett — szögezi le az ellenzéki tömörülés állásfoglalása. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei A kanadai Niagara Fallsban rendezték meg a „magyar nemzeti emigrá- ciós vezetők” harmadik kerekasztal-értekezletét A rendezvényen részt vevők kétszáz amerikai, kanadai és európai csoportot képviseltek. % Norvégia elutasította a szélsőséges orosz politikus, Vlagyimir Zsirinovsz- kij beutazási kérelmét — közölte a norvég külügyminisztérium. * Tegnap reggel Dániában, valamint külbirto- kain — Grönlandon és a Feröer szigeteken — megnyíltak a szavazóhelyiségek, hogy megválasz- szák az ország következő törvényhozását, illetve ennek nyomán leendő kormányát. ¥ Kim Jung Szám dél-koreai államfő likvidálására szólított fel tegnapi számában a Nodon Színműn észak-koreai pártlap — jelentette az ITAR-TASZSZ. * A Rompres hírügynökség a román börtönigazgatóság felhatalmazott forrásaira hivatkozva jelentette, hogy kedden szabadon bocsátották az utolsó két volt kommunista vezetőt — Ion Dincát és Fazekas Lajost — azok közül, akiket az 1989 decemberi fordulat után bebörtönöztek. Meddig volt Kéthly Anna alelnök? hatalom.” Kéthly Annát a Szociáldemokrata Pártból 1948. február 18-án zárták ki,, az országgyűlési alelnöki funkciója pedig 1948. február 20-án szűnt meg. A kizárás a Hírhedt sportcsamoki tömeggyűlésen történt, melyről Szélig Imre, a párt szervezési osztályának vezetője az „Egy árulás története” című tanulmányában a következőket írta: „A Fővárosi Végrehajtó Bizottság 1948. február 18-ára — a pártvezetőség és az elnökség tudta nélkül — tömeggyűlést hívott egybe. A pártszervezeti szabályzat szerint a Fővárosi Végrehajtó Bizottságnak erre nem volt joga, még kevésbé jogosult arra, hogy ez a tömeggyűlés a kongresszus jogkörét igényelje magának. Ezen az alkalmilag összegyűlt tömeggyűlésen, pártigazolvány felmutatása nélkül, mindenki részt vehetett. Ennek következtében többségükben kommunisták foglalták el a helyeket.” Vásárhelyi Miklós, aki akkor az MKP tagja volt és a Szabad Nép munkatársaként volt ott, erről — ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva — a következőket mondta: „...ezt a nagyaktívát a Kommunista Párt szervezte meg, és a hallgatóság jelentős része is a kommunistákból állt, illetve a kommunistákkal vitathatatlanul egyetértő szociáldemokraták alkották”. Marosán György a nagygyűlésen a következő bejelentést tette (meg kell mondani, hogy ebben az időben Sza- kasits Árpád Moszkvában tartózkodott): „Annak a tisztulási folyamatnak során, amely a Szociáldemokrata Pártban január 1-től kezdve rohamos erővel indult meg, most odáig ért a helyzet, hogy — részben önkéntes elhatározás folytán — visszavonulnak eddigi tisztségüktől vagy visszahívatnak posztjaikról a következők:...” A névsor első helyén Kéthly Anna állt (Szélig Imre a negyediken). Attól, hogy ellenezte a két munkáspárt egyesítését, még megmaradhatott volna az országgyűlés vezetőségében, gondolhatja egy mai tájékozatlan, történelmileg dez- informált személy. 1948-ban azonban egészen más volt a helyzet. A kommunisták nem tűrtek el semmiféle ellen- véleményt vagy — szerintük — polgári (reakciós, fasiszta) magatartást. Jól illusztrálja ezt Kéthly Anna alelnök esete Révai József képviselővel, a Rákosi-korszak Aczél Györgyével. Varga László, az akkori Demokrata Néppárt képviselője szerint „Kéthly Anna valóban a régi nyugati hagyományokhoz méltóan elnökösködött, amikor ő ült az elnöki székben. Semmiféle fegyelmezetlenséget, zavargást, sértegetést nem tűrt. Az egyik alkalommal, ami mindnyájunknak emlékezetes marad, Révai József zavarta meg állandóan az egyik ellenzéki szónokot, s Kéthly Anna erőteljesen rászólt. Aki otthon élt, az tudja, hogy mit jelentett abban az időben egy Révait megfedd- ni, akit csak dicséret és hódolat övezett a Kommunista Pártban. Révai Józsefet ez rendkívül bántotta, s pár perc múlva újból rátámadt a szónokra. Kéthly Anna újból rendre utasította. Erre fölállt, hogy elhagyja a termet. Akkor az ellenzék nagy tapsban tört ki Kéthly Anna magatartása miatt, zúgó tapsban, mire Révai pulykavörösen kiabálta oda Kéthly Annána: »Kell magának fasiszta taps?« Erre Kéthly Anna újból rendre utasította.” Nem csoda ezek után, hogy két nappal a Marosán által megszervezett puccsszerű kizárása után megfosztották parlamenti funkciójától is ezt az elveihez minden körülmények között ragaszkodó, kiváló szociáldemokrata politikust. A politikai életből való eltávolítása után egyesítették a két munkáspártot, majd a Mindszenty-perrel elkezdődött a konstrukciós perek újabb hulláma. Ne gya- lázzuk meg Kéthly Anna tiszta emlékét azzal, hogy azt sugározzuk a nézők tudatába: ő is aktív részese volt annak a politikai életnek, amelyet a törvénysértés és az embertelenség, a gyávaság és az elvtelenség jellemzett. Nem! Kéthly Annát akkor már régen félreállították. (Török Bálint) Kompromisszumos javaslattal tért vissza a Vatikánból Tadeusz Pieronek püspök, a lengyel episzkopátus főtitkára. Amint arról Wlodzimierz Cimoszewicz igazságügy-miniszternek, lengyel—vatikáni konkordátum ügyével foglalkozó parlamenti különbizottság vezetőjének beszámolt: a Vatikán nem ellenzi, hogy a szejm a konkordátumhoz csatolt függelékben értelmezze a két állam, valamint a lengyel állam és a katolikus egyház viszonyát szabályozó nemzetközi szerződés előírásait.
