Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-22 / 222. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 3 „Üzenet” címmel indított periodikát a magyarországi evangélikus egyház. A folyóirat első számát tegnap mutatta be Szebik Imre püspök és Frenkl Róbert országos felügyelő, a lap felelős szerkesztője. Mint elhangzott, az „Üzenet” elősorban az evangélikus értelmiséghez kíván szólni. Az első számban kiemelten foglalkoznak az 1944-es holocausttal, áttekintik továbbá az evangélikus egyház elmúlt ötven évét. Frenkl Róbert ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet az evangélikus egyház elnöksége szerdán bocsátott ki. Ebben élesen bírálják a Tv Híradó keddi adását, mivel szerintük hamisan és alacsony szakmai színvonalon számolt be Szentágo- thai János akadémikus temetéséről. Nehezményezik, hogy a tudósításból szinte teljesen kimaradt az evangélikus szertartás bemutatása, illetve a riport készítői meg sem említették, hogy Szentágothai János sírjánál Habsburg Ottó és Kosáry Domokos mondott búcsúbeszédet. Az MTA egykori elnökének tudományos életművéről is alig történt említés a beszámolóban. Betlen János főszerkesztő az MTI érdeklődésére elismerte, hogy a tudósításban voltak hibák, például nem a kellő terjedelemben foglalkozott az evangélikus szertartással, illetve több, a búcsúztatáson megjelent ismert személyiségről nem adtak képet. Ugyanakkor a Híradó munkatársai nem követtek el súlyos mulasztást, a tudósítás tiszteletteljes és nagyrabecsülést kifejező volt — mondta a főszerkesztő. A kormány napirendjén Ismét a világkiállítás A kormány mai ülésén — második olvasatban — foglalkozik és várhatóan döntést hoz az expó lemondásáról szóló törvényjavaslatról, amelyet számokkal alátámasztva néhány nap múlva benyújt a parlamentnek. A Kormányszóvivői Irodán az MTI érdeklődésére elmondták, hogy az expó elhagyásával 45 milliárd forint költségvetési kiadás takarítható meg, mégpedig úgy, hogy közben megvalósulnak a korábban tervezett infrastrukturális beruházások. A Világkiállítási Programiroda az expó teljes költségét 93,7 milliárd forintban állapította meg, míg a kormány megítélése szerint a kiadások ennél mintegy 30 milliárd forinttal többet tesznek ki. A költségek tervezésénél ugyanis a programiroda nem vett figyelembe több tényezőt, így például a várható áfaigénylések összegét. A testület foglalkozik a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésével is. Az 1996-ban esedékes évforduló központi ünnepségei várhatóan 2,85 milliárd forintba kerülnek. Az ülésen — az ipari és kereskedelmi miniszter előteijesztésében — szó lesz a 130 expóval kapcsolatos pályázati rendezvényről is. Parlamenti napló — Expozé a pótköltségvetésrój Kevesebb töke érkezik Az Országgyűlés e heti utolsó plenáris ülésén tegnap Lányi Zsolt (FKgP) a Szent László Gyermekkórház intenzív osztályán történt gyermektragédiák ügyében kért szót. Emlékeztetett arra, hogy az osztályon azért haltak meg gyermekek, mert nincs elegendő lélegeztetőkészülék. Képviselői tiszteletdíjának 10 százalékát ajánlotta fel az orvosi műszerek beszerzésére, s kérte a Ház valameny- nyi frakcióját, hogy kövessék a kisgazdák példáját. Kökény Mihály népjóléti államtitkár adatokkal világította meg a kórházi halálesetek hátterét. Mint elmondta: öt év alatt halt meg 80 gyermek az intenzív osztályon, amely az egész országból veszi fel a legsúlyosabb állapotban lévő gyermekeket. Az elmúlt négy évben 200 millió forint értékű műszert vásárolt a kórháznak a Fővárosi Önkormányzat, a többi között 11 lélegeztető készüléket. — Csökkenteni a kárt, fékezni a romlást és javítani a kibontakozás jövő évi induló feltételeit — ebben foglalta össze Békési László pénzügyminiszter a pótköltségvetési törvény- javaslat lényegét miniszteri expozéjában. A magyar gazdaságnak komoly egyensúlyi problémákkal kell szembenéznie, a fizetési mérleg tavaly Közép-Kelet-Európában is példátlan 3,3 milliárd dolláros hiánnyal zárult és idén az első hét hónapban is elérte a 2,3 milliárd dollárt, miközben a működőtőke-beáramlás is visz- szaesett, mindössze 600 millió dollár volt ebben az időszakban. Az ország nettó adósságállománya 1990. és 1992. között 3 milliárd dollárral csökkent, viszont az elmúlt 18 hónapban 5 milliárd dollárral emelkedett. A helyi önkormányzatokról szóló törvénymódosítás és a hozzá kapcsolódó alkotmány- módosítás általános vitájában Kónya Imre (MDF) bejelentette, frakciója örömmel vette, hogy megjelent hírekkel ellentétben, a koalíciós frakciók vezetői levélben értesítették: az általános vita lezárása után is van lehetőség, hogy a kormánypártok és az ellenzék egyeztetést folytasson a tervezetről. Az elnöklő Kóródi Mária az általános vitát lezárta. Részletes vitára bocsátásról nem tudtak dönteni, mert a T. Ház nem volt határozatképes. Surján László az egyházi iskolákról, az önkormányzati törvényről Helytelen túlköltekezésre hivatkozni Az elmúlt napok politikai életének némely eseményét értékelte tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt székházában Surján László pártelnök. Hangsúllyal szólt mindenekelőtt az egyházi iskolák támogatásával kapcsolatban kialakult vitáról. A kérdést a KDNP rendkívül fontosnak tartja, mert Magyarország jövőjében, felemelkedésében döntő szerep hárul az oktatásra. A párt az oktatás sokszínűségének a híve, s ebben a színes világban egyaránt helye van az önkormányzati, az egyházi, az alapítványi és a magániskoláknak. A települések vezetői, lakói tudják a legjobban, hogy milyen jellegű iskolákra van szükség helyben, s tény, ahol létrejöttek, valós igényt elégítenek ki az egyházi iskolák. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok megegyezzenek az iskolafenntartásra vállalkozó szervezetekkel, egyházzal. felekezettel, ám ha nem kötnek egyezséget a támogatásra, akkor a minisztérium átveszi ezt a szerepet. Nem marasztalhatok el tehát azok az önkormányzatok, amelyek városuk, községük érdekében ilyen módon is próbálnak plusz pénzeket szerezni, s érthetőek a minisztérium gondjai is. E probléma jogi feloldásában a KDNP a jövőben akár partner is lehetne, csakhogy a kormány rövid működése is elégséges okot szolgáltat az óvatosságra. A művelődési miniszter megnyugtatónak szánt kijelentései, miszerint a kormány továbbra is biztosítja az egyházi iskolák támogatását, nem elégséges biztosíték a probléma hosszú távú megoldására. Félreértésekre adhat okot az is, hogy a támogatás ellenzői azonos kategóriaként említik az egyházi intézményekkel az alapítványi iskolákat, holott az alapítványok lényegében gazdasági vállalkozások, s az iskolák működtetési forrásául szolgálnak. Az anyagi alap, a vagyoni háttér az egyházaknál hiányzik. Részletesen szólt a pártelnök az önkormányzati választási törvénnyel kapcsolatos parlamenti vitákról. Mint mondotta, hiba volt a törvényhozásnak belemennie a törvény vitájába, mert a helyi hatalom hatásköreinek tisztázása a kormány szándéka szerint csak később kerül sorra, s így félő, hogy a helyhatósági választásokon tisztázatlan, később meghatározandó feladatokra választunk majd felelős személyeket. Surján László annak a véleménynek adott hangot, hogy a koalíció és az ellenzék között e kérdésben már csak kompromisszumok születhetnek, konszenzus nem fog létrejönni. Az ellenzék úgy érzi, hogy a kormányzatot aktuálpolitikai indokok vezetik a törvénymódosításnál A pótköltségvetéssel kapcsolatban Sutján László érthetőnek nevezte, ha egy új kormány „belenyúl” a költségvetésbe, nem helyénvaló azonban, ha ezt az előző kormány túlköltekezésére hivatkozva teszi meg. A túlköltekezés hangoztatása ugyanis nem dokumentálható, arra viszont alkalmas, hogy indokolatlanul szigorú megszorításokat lehessen kilátásba helyezni. Amiből azután valamicskét akár engedni is lehet. (d. g.) Csak szovjet külpolitika létezett Az ukrán Jelcin-dosszié Mikola Derzsaluk ukrán történész — Tóth Loránd kijevi magyar kultúrattasé biztatására és segítségével — ukrán ötvenhatos magyar vonatkozású levéltári anyagot (ukrán és orosz nyelvűt) kutatott fel és hozott át másolatban az ’56-os Intézet számára, ahol tegnap reggel átadta és beszámolt a még le nem fordított, értékes anyagról. Szakszervezet az expóért A Keresztény Szakszervezet Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei szervezete nyílt levelet írt Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez. és minden parlamenti képviselőhöz, melyben többek között leszögezi: „A kormány az expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős része helytelennek tarta a töntést, s mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely népszavazásra szólít a világkiállításért. A világ előtt kitárulkozás — amelyet az 1996-os világkiállítás jelentene — ritkán adatik meg egy nemzet életében. Ha ezt a hatalmas lehetőséget az ország nem becsüli meg, akkor morális problémák vannak a háttérben. A expóból lehet politikai vagy gazdasági ügyet kreálni, de olyan magyarázatokkal mint amelyekkel az utóbbi hónapokban találkozhattunk, még nem lenne szabad félúton hátraarcot vezényelni. A belügyi anyagban nem engedték dolgozni, állami levéltárban nem talált anyagot, csak a volt Párttörténeti Intézet (ma Társadalmi Szervek) archívumában talált dokumentumokat. Az ukrán KGB (ma SZBU) válasza: ilyen témájú anyaguk nincsen! Sztarovojtojev ezredes jelentései, leírása, hogy mi volt Magyarországon, igen fontos anyag. Varsói jelentések a külügy anyagában a magyar eseményekről és a Nagy Imre-perről. Megjegyezte Derzsaluk, hogy külön ukrán külpolitika nem létezett, csak szovjet. A sajtóról: nyolc központi és nyolc megyei lapot nézett át: szinte csak a Szovjet Távirati Iroda jelentéseit. Az Irodalmi Újság csehszlovák és román utazók véleményét írja le, de nem nagyon különböznek a hivatalostól. Egyedül a Lenin Zászlaja nevű katonai újság cenzorának tolla működött valamiért gyengébben. Olennyik visszaemlékezése igen fontos anyag. Öt oldal a magyarországi beavatkozásról és tiszti véleményekről, hangulatról. Ő a 33-as hadosztály vezetője volt, Romániából, Temesvár felől jöttek be. Személy szerint ellenezte az intervenciót. Ma nyugdíjas Kijevben. Kéri Edit kérdésére, hogy mit tud az Ungvárra kivitt magyar foglyokról, akiket nyugati nyomásra hoztak vissza, sőt olyan nyom is van, hogy egy részüket már Szibériába szállították a Bajkál-tó mellé, Derzsaluk azt válaszolta, hogy a XII. ENSZ közgyűlésen egy nyugati képviselő ez irányú kérdésére ez volt Sepilov válasza: kizárt dolog! Az intézet munkatársa megjegyezte: a Jelcin-dosz- sziéban olvashatók Szeröv budapesti jelentései a deportálásról. Tóth Loránd kijevi attasé beszámolt arról, hogy igyekeznek megszerezni az ungvári börtön akkori névjegyzékét, de eddig még nem kapták meg. Nagy Jenő Lambert szerint nyolcszázhatvan név már megvan az ungvári „szállítmányból”. November 18-án kezdődtek a letartóztatások, és összesen ezerháromszáztíz főt lehet a Szovjetunióba vittek közül regisztrálni. Értékesek a Kelenföldi pályaudvar volt vezérigazgató-helyettesének, néhai Fenyőfalvi Antalnak a közlései is: MÁV-röplapokról és a családoknak eljuttatott cédulákról, címekről. Az anyag az ’56-os Intézetben — Dohány utca 74. — az oroszul és ukránul tudó kutatók számára nyitva áll. Reméljük, gazdagítja forradalmunk történetét a becses adomány. K. F. Tévésrecept: A magyar dráma napján sértegess magyar színésznőt Tegnap reggel a televízió Napkelte műsora utolsó harminc másodpercét nem kisebb személyiségnek, mint Törőcsik Mari színművésznőnek, lemondott színházigazgatónak szentelte. E harminc másodpercben a riporter dosztojevszkiji vizsgálóbírókat meghazudtoló durvasággal tette fel — a nemzet kultúrájának asztalára sok mindent letett művésznőnek — a kérdést. A művésznő válaszát be sem fejezhette, a „nemzet hőse”, Frei Tamás riporter félbeszakította azzal, hogy a művésznő holnap reggel ott lesz a stúdióban. A művésznőt ezúton szeretném figyelmeztetni, nem feltétlen kell ott lennie abban a stúdióban, semmi oka arra, hogy Frei Tamásoknak bármiféle magyarázattal szolgáljon, hogy kellemetlenkedő kérdésekre válaszoljon, s ha ő, mármint a művésznő úgy gondolná, hogy válaszaival a televízió nézőit tiszteli meg, arra is azt mondom, nem szükséges. Ugyanis a tévénézők többsége remélhetőleg az első pillanattól kezdve hitetlenül hallgathatta azokat a mocskoló- dásokat, amelyek ez ügyben elhangzottak, s amelyek országgal-világgal próbálták elhitetni: a Művész Színháznál holmi pénzügyi dolgok miatt kellett az igazgató-művésznő ellen vizsgálatokat indítani. Frei Tamás durvasága kirívó azért is, mert a magyar dráma napján tapasztalhattuk. A Magyar Televízió részéről sértő, hogy a magyar dráma napján az egyik legjelentősebb magyar színésznővel így bánik, s hogy nem arról kérdezik, amiben valóban illetékes, például a magyar dráma jelenlegi helyzetéről, mert tán arról is lenne véleménye, s érdekesebb, mint amiről Frei Tamás szokott értekezni, akinek e témához nyilván semmi köze. (Vödrös) Evangélikus Híradó-kritika • • Megjelent az Üzenet
