Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-22 / 222. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 3 „Üzenet” címmel indított pe­riodikát a magyarországi evan­gélikus egyház. A folyóirat első számát tegnap mutatta be Szebik Imre püspök és Frenkl Róbert országos felügyelő, a lap felelős szerkesztője. Mint elhangzott, az „Üze­net” elősorban az evangélikus értelmiséghez kíván szólni. Az első számban kiemelten foglal­koznak az 1944-es holocaust­tal, áttekintik továbbá az evan­gélikus egyház elmúlt ötven évét. Frenkl Róbert ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet az evangélikus egyház elnöksége szerdán bocsátott ki. Ebben éle­sen bírálják a Tv Híradó keddi adását, mivel szerintük hami­san és alacsony szakmai szín­vonalon számolt be Szentágo- thai János akadémikus temeté­séről. Nehezményezik, hogy a tudósításból szinte teljesen ki­maradt az evangélikus szertar­tás bemutatása, illetve a riport készítői meg sem említették, hogy Szentágothai János sírjá­nál Habsburg Ottó és Kosáry Domokos mondott búcsúbeszé­det. Az MTA egykori elnöké­nek tudományos életművéről is alig történt említés a beszá­molóban. Betlen János főszerkesztő az MTI érdeklődésére elismer­te, hogy a tudósításban voltak hibák, például nem a kellő ter­jedelemben foglalkozott az evangélikus szertartással, illet­ve több, a búcsúztatáson meg­jelent ismert személyiségről nem adtak képet. Ugyanakkor a Híradó munkatársai nem kö­vettek el súlyos mulasztást, a tudósítás tiszteletteljes és nagy­rabecsülést kifejező volt — mondta a főszerkesztő. A kormány napirendjén Ismét a világkiállítás A kormány mai ülésén — második olvasatban — foglal­kozik és várhatóan döntést hoz az expó lemondásáról szóló törvényjavaslatról, ame­lyet számokkal alátámasztva néhány nap múlva benyújt a parlamentnek. A Kormányszóvivői Iro­dán az MTI érdeklődésére el­mondták, hogy az expó elha­gyásával 45 milliárd forint költségvetési kiadás takarítha­tó meg, mégpedig úgy, hogy közben megvalósulnak a ko­rábban tervezett infrastruktu­rális beruházások. A Világki­állítási Programiroda az expó teljes költségét 93,7 milliárd forintban állapította meg, míg a kormány megítélése szerint a kiadások ennél mint­egy 30 milliárd forinttal töb­bet tesznek ki. A költségek tervezésénél ugyanis a progra­miroda nem vett figyelembe több tényezőt, így például a várható áfaigénylések össze­gét. A testület foglalkozik a honfoglalás 1100. évforduló­jának megünneplésével is. Az 1996-ban esedékes évfor­duló központi ünnepségei vár­hatóan 2,85 milliárd forintba kerülnek. Az ülésen — az ipa­ri és kereskedelmi miniszter előteijesztésében — szó lesz a 130 expóval kapcsolatos pá­lyázati rendezvényről is. Parlamenti napló — Expozé a pótköltségvetésrój Kevesebb töke érkezik Az Országgyűlés e heti utolsó plenáris ülésén tegnap Lányi Zsolt (FKgP) a Szent László Gyermekkórház intenzív osztá­lyán történt gyermektragédiák ügyében kért szót. Emlékezte­tett arra, hogy az osztályon azért haltak meg gyermekek, mert nincs elegendő lélegezte­tőkészülék. Képviselői tisztelet­díjának 10 százalékát ajánlotta fel az orvosi műszerek beszer­zésére, s kérte a Ház valameny- nyi frakcióját, hogy kövessék a kisgazdák példáját. Kökény Mihály népjóléti ál­lamtitkár adatokkal világította meg a kórházi halálesetek hát­terét. Mint elmondta: öt év alatt halt meg 80 gyermek az intenzív osztályon, amely az egész országból veszi fel a leg­súlyosabb állapotban lévő gyer­mekeket. Az elmúlt négy év­ben 200 millió forint értékű műszert vásárolt a kórháznak a Fővárosi Önkormányzat, a töb­bi között 11 lélegeztető készü­léket. — Csökkenteni a kárt, fé­kezni a romlást és javítani a ki­bontakozás jövő évi induló fel­tételeit — ebben foglalta össze Békési László pénzügyminisz­ter a pótköltségvetési törvény- javaslat lényegét miniszteri ex­pozéjában. A magyar gazda­ságnak komoly egyensúlyi problémákkal kell szembenéz­nie, a fizetési mérleg tavaly Közép-Kelet-Európában is pél­dátlan 3,3 milliárd dolláros hi­ánnyal zárult és idén az első hét hónapban is elérte a 2,3 milliárd dollárt, miközben a működőtőke-beáramlás is visz- szaesett, mindössze 600 millió dollár volt ebben az időszak­ban. Az ország nettó adósságál­lománya 1990. és 1992. között 3 milliárd dollárral csökkent, viszont az elmúlt 18 hónapban 5 milliárd dollárral emelkedett. A helyi önkormányzatokról szóló törvénymódosítás és a hozzá kapcsolódó alkotmány- módosítás általános vitájában Kónya Imre (MDF) bejelentet­te, frakciója örömmel vette, hogy megjelent hírekkel ellen­tétben, a koalíciós frakciók ve­zetői levélben értesítették: az általános vita lezárása után is van lehetőség, hogy a kor­mánypártok és az ellenzék egyeztetést folytasson a terve­zetről. Az elnöklő Kóródi Mária az általános vitát lezárta. Rész­letes vitára bocsátásról nem tudtak dönteni, mert a T. Ház nem volt határozatképes. Surján László az egyházi iskolákról, az önkormányzati törvényről Helytelen túlköltekezésre hivatkozni Az elmúlt napok politikai életének némely eseményét értékelte tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt szék­házában Surján László pártelnök. Hangsúllyal szólt mindenekelőtt az egyházi iskolák támogatásával kap­csolatban kialakult vitáról. A kérdést a KDNP rendkí­vül fontosnak tartja, mert Ma­gyarország jövőjében, felemel­kedésében döntő szerep hárul az oktatásra. A párt az oktatás sokszínűségének a híve, s eb­ben a színes világban egy­aránt helye van az önkormány­zati, az egyházi, az alapítvá­nyi és a magániskoláknak. A települések vezetői, lakói tud­ják a legjobban, hogy milyen jellegű iskolákra van szükség helyben, s tény, ahol létrejöt­tek, valós igényt elégítenek ki az egyházi iskolák. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkor­mányzatok megegyezzenek az iskolafenntartásra vállalko­zó szervezetekkel, egyházzal. felekezettel, ám ha nem köt­nek egyezséget a támogatásra, akkor a minisztérium átveszi ezt a szerepet. Nem marasztal­hatok el tehát azok az önkor­mányzatok, amelyek városuk, községük érdekében ilyen mó­don is próbálnak plusz pénze­ket szerezni, s érthetőek a mi­nisztérium gondjai is. E prob­léma jogi feloldásában a KDNP a jövőben akár partner is lehetne, csakhogy a kor­mány rövid működése is elég­séges okot szolgáltat az óva­tosságra. A művelődési mi­niszter megnyugtatónak szánt kijelentései, miszerint a kor­mány továbbra is biztosítja az egyházi iskolák támogatását, nem elégséges biztosíték a probléma hosszú távú megol­dására. Félreértésekre adhat okot az is, hogy a támogatás ellenzői azonos kategóriaként említik az egyházi intézmé­nyekkel az alapítványi iskolá­kat, holott az alapítványok lé­nyegében gazdasági vállalko­zások, s az iskolák működteté­si forrásául szolgálnak. Az anyagi alap, a vagyoni háttér az egyházaknál hiányzik. Részletesen szólt a pártel­nök az önkormányzati válasz­tási törvénnyel kapcsolatos parlamenti vitákról. Mint mon­dotta, hiba volt a törvényho­zásnak belemennie a törvény vitájába, mert a helyi hatalom hatásköreinek tisztázása a kor­mány szándéka szerint csak később kerül sorra, s így félő, hogy a helyhatósági választá­sokon tisztázatlan, később meghatározandó feladatokra választunk majd felelős sze­mélyeket. Surján László an­nak a véleménynek adott han­got, hogy a koalíció és az el­lenzék között e kérdésben már csak kompromisszumok születhetnek, konszenzus nem fog létrejönni. Az ellenzék úgy érzi, hogy a kormányza­tot aktuálpolitikai indokok ve­zetik a törvénymódosításnál A pótköltségvetéssel kapcso­latban Sutján László érthető­nek nevezte, ha egy új kor­mány „belenyúl” a költségve­tésbe, nem helyénvaló azon­ban, ha ezt az előző kormány túlköltekezésére hivatkozva te­szi meg. A túlköltekezés han­goztatása ugyanis nem doku­mentálható, arra viszont alkal­mas, hogy indokolatlanul szi­gorú megszorításokat lehes­sen kilátásba helyezni. Ami­ből azután valamicskét akár engedni is lehet. (d. g.) Csak szovjet külpolitika létezett Az ukrán Jelcin-dosszié Mikola Derzsaluk ukrán történész — Tóth Loránd ki­jevi magyar kultúrattasé biztatására és segítségével — ukrán ötvenhatos magyar vonatkozású levéltári anya­got (ukrán és orosz nyelvűt) kutatott fel és hozott át má­solatban az ’56-os Intézet számára, ahol tegnap reggel átadta és beszámolt a még le nem fordított, értékes anyagról. Szakszervezet az expóért A Keresztény Szakszerve­zet Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei szervezete nyílt levelet írt Gál Zoltán­hoz, az Országgyűlés elnö­kéhez. és minden parlamen­ti képviselőhöz, melyben többek között leszögezi: „A kormány az expóval kapcsolatos elutasító dönté­se felkavarta az ország köz­véleményét. A lakosság je­lentős része helytelennek tarta a töntést, s mi sem bi­zonyítja ékesebben, mint az, hogy több tízezren ír­ták alá azt az ívet, mely népszavazásra szólít a vi­lágkiállításért. A világ előtt kitárulko­zás — amelyet az 1996-os világkiállítás jelentene — ritkán adatik meg egy nem­zet életében. Ha ezt a hatal­mas lehetőséget az ország nem becsüli meg, akkor morális problémák vannak a háttérben. A expóból le­het politikai vagy gazdasá­gi ügyet kreálni, de olyan magyarázatokkal mint ame­lyekkel az utóbbi hónapok­ban találkozhattunk, még nem lenne szabad félúton hátraarcot vezényelni. A belügyi anyagban nem engedték dolgozni, ál­lami levéltárban nem talált anyagot, csak a volt Párt­történeti Intézet (ma Társa­dalmi Szervek) archívumá­ban talált dokumentumo­kat. Az ukrán KGB (ma SZBU) válasza: ilyen té­májú anyaguk nincsen! Sztarovojtojev ezredes je­lentései, leírása, hogy mi volt Magyarországon, igen fontos anyag. Varsói jelen­tések a külügy anyagában a magyar eseményekről és a Nagy Imre-perről. Meg­jegyezte Derzsaluk, hogy külön ukrán külpolitika nem létezett, csak szovjet. A sajtóról: nyolc köz­ponti és nyolc megyei la­pot nézett át: szinte csak a Szovjet Távirati Iroda je­lentéseit. Az Irodalmi Új­ság csehszlovák és román utazók véleményét írja le, de nem nagyon különböz­nek a hivatalostól. Egye­dül a Lenin Zászlaja nevű katonai újság cenzorának tolla működött valamiért gyengébben. Olennyik visszaemléke­zése igen fontos anyag. Öt oldal a magyarországi be­avatkozásról és tiszti véle­ményekről, hangulatról. Ő a 33-as hadosztály vezető­je volt, Romániából, Te­mesvár felől jöttek be. Sze­mély szerint ellenezte az intervenciót. Ma nyugdíjas Kijevben. Kéri Edit kérdésére, hogy mit tud az Ungvárra kivitt magyar foglyokról, akiket nyugati nyomásra hoztak vissza, sőt olyan nyom is van, hogy egy ré­szüket már Szibériába szál­lították a Bajkál-tó mellé, Derzsaluk azt válaszolta, hogy a XII. ENSZ közgyű­lésen egy nyugati képvise­lő ez irányú kérdésére ez volt Sepilov válasza: ki­zárt dolog! Az intézet munkatársa megjegyezte: a Jelcin-dosz- sziéban olvashatók Szeröv budapesti jelentései a de­portálásról. Tóth Loránd kijevi attasé beszámolt ar­ról, hogy igyekeznek meg­szerezni az ungvári börtön akkori névjegyzékét, de ed­dig még nem kapták meg. Nagy Jenő Lambert sze­rint nyolcszázhatvan név már megvan az ungvári „szállítmányból”. Novem­ber 18-án kezdődtek a le­tartóztatások, és összesen ezerháromszáztíz főt lehet a Szovjetunióba vittek kö­zül regisztrálni. Értékesek a Kelenföldi pályaudvar volt vezérigazgató-helyet­tesének, néhai Fenyőfalvi Antalnak a közlései is: MÁV-röplapokról és a csa­ládoknak eljuttatott cédu­lákról, címekről. Az anyag az ’56-os Intézetben — Dohány utca 74. — az oro­szul és ukránul tudó kuta­tók számára nyitva áll. Reméljük, gazdagítja forradalmunk történetét a becses adomány. K. F. Tévésrecept: A magyar dráma napján sértegess magyar színésznőt Tegnap reggel a televízió Napkelte műsora utolsó harminc másodpercét nem kisebb személyiségnek, mint Törőcsik Mari színművésznőnek, lemondott színházigazgatónak szentelte. E harminc másodperc­ben a riporter dosztojevszkiji vizsgálóbírókat megha­zudtoló durvasággal tette fel — a nemzet kultúrájá­nak asztalára sok mindent letett művésznőnek — a kérdést. A művésznő válaszát be sem fejezhette, a „nemzet hőse”, Frei Tamás riporter félbeszakította azzal, hogy a művésznő holnap reggel ott lesz a stú­dióban. A művésznőt ezúton szeretném figyelmeztet­ni, nem feltétlen kell ott lennie abban a stúdióban, semmi oka arra, hogy Frei Tamásoknak bármiféle magyarázattal szolgáljon, hogy kellemetlenkedő kér­désekre válaszoljon, s ha ő, mármint a művésznő úgy gondolná, hogy válaszaival a televízió nézőit tisz­teli meg, arra is azt mondom, nem szükséges. Ugyan­is a tévénézők többsége remélhetőleg az első pillanat­tól kezdve hitetlenül hallgathatta azokat a mocskoló- dásokat, amelyek ez ügyben elhangzottak, s amelyek országgal-világgal próbálták elhitetni: a Művész Színháznál holmi pénzügyi dolgok miatt kellett az igazgató-művésznő ellen vizsgálatokat indítani. Frei Tamás durvasága kirívó azért is, mert a magyar drá­ma napján tapasztalhattuk. A Magyar Televízió ré­széről sértő, hogy a magyar dráma napján az egyik legjelentősebb magyar színésznővel így bánik, s hogy nem arról kérdezik, amiben valóban illetékes, példá­ul a magyar dráma jelenlegi helyzetéről, mert tán ar­ról is lenne véleménye, s érdekesebb, mint amiről Frei Tamás szokott értekezni, akinek e témához nyil­ván semmi köze. (Vödrös) Evangélikus Híradó-kritika • • Megjelent az Üzenet

Next

/
Thumbnails
Contents