Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-22 / 222. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Holnapi számunkban: Meddig volt Fordult a kocka Tőkés László Kéthly Anna alelnök? a dányi nagybani felvidéki Török Bálint írása zöldségpiacon nyilatkozata (2. oldal) (5. oldal) Szolgálni, nem kiszolgálni A kéthetes érdi művelődési napok jeles rendezvénye az immár négyéves múltra visz- szatekintő „Erdélyi nap”, melynek tegnap délutáni ven­dégművészei Molnár Dénes marosvásárhelyi grafikus, Ki­rály László kolozsvári költő és Kerekes Tóth Erzsébet ma­rosvásárhelyi népdalénekes voltak. Molnár Dénes kiállított fa­metszetei erdélyi várakat, templomokat örökítenek meg. Hajdanán a tatárok ellen emel­ték őket — mondotta megnyi­tójában Beke György író. Tán Erdélyben maradt meg a ma­gyar tájak közül a legtöbb templomerőd. Mintha égi fi­gyelmeztetés volna ez, hogy bármikor szükség lehet az épen maradt falvakra. (Folytatás a 4. oldalon) A barokk kultúra Duna-parti városa Vác idegenforgalmi fejlesztése A barokk kultúra Duna-par- ti városa: így határozza meg Vác arculatát a város napokban elkészült idegen- forgalmi fejlesztési koncep­ciója, melyhez hasonló rész­letes és alapos tervvel, el­képzeléscsomaggal csak na­gyon kevés település rendel­kezik hazánkban. Az idegenforgalmi elkép­zelések kidolgozása, mely­ben közvetlenül a polgár- mesteri hivatal négy munka­társa vett részt Philipp Fri­gyes városi főépítész irányí­tásával, tavasszal kezdő­dött, s a szerteágazó mun­kát közvetve több önkor­mányzati képviselő, helybé­li vállalkozó, külső szakem­ber, s végül, de nem utolsó­sorban a Magyar—Svájci Turisztikai Továbbképző In­tézet, illetve annak turiszti­kai alapítványa is segítette. A koncepció hat részletre tagolódik, s közülük az első és egyben legfontosabb, a helyzetelemzés, mely egye­bek mellett a város általá­nos — és a szálláshelyek te­kintetében elmaradottnak ítélt — turisztikai infrastruk­túráját (bár szükség lenne rá, nincs például szálloda Vácott), a természeti kör­nyezet sajátosságait, a Duna nyújtotta lehetősége­ket, a város kulturális éle­tét, intézményeit, épített környezetét, a lakosság jel­lemző mentalitását tekinti át. Összességében megálla­pítja: földrajzi fekvése, egyedülálló műemlékekkel gazdag városképe, kulturá­lis értékei alapján Vác tu­risztikailag vonzó település. A következő fontos feje­zet Vác alapvető, s az ide­genforgalom fejlesztésének alapjául szolgáló arculatá­nak meghatározása, mely ar­culat négy alappilléren nyugszik. Nevezetesen a vá­ros barokk stílusú központi épített környezetén, a Duna nyújtotta lehetőségeken, az egyház erős jelenlétén, illet­ve a kulturális, s azon belül is elsősorban a zenei élet sokszínűségén, magas szín­vonalán. (Folytatás a 4. oldalon) A Szétverték az Uj Demokrata szerkesztőségének berendezését A politikai szándék kétségtelen Példátlan és megdöbbentő. Tegnap a kora délutáni I T órákban kézi ütőszerszámokkal felfegyverkezve három I * konyhaszekrény-termetű fiatalember lépett be az Új Demokrata című ellenzéki hetilap Sas utca 25. szám alatti szerkesztőségébe, és semmit sem kímélve, a lap teljes felszerelését, berendezését tönkrezúzta. A hír hallatán elsőként, még a rendőrség helyszíne­lő csoportja előtt érkeztünk a tetthelyre, ahol kétségbeej­tő látvány fogadott. A fő- szerkesztő, Bencsik András épp a rendőrségre indult, he­lyettese, Seszták Agnes fel- dúltan fogadott: — Itt ültem ebben a pár négyzetméternyi kalitká­ban és épp kéziratokat ol­vastam, javítottam, amikor dübörgést, zuhanást, dö- römbölést, csattanást hallot­tam. Feltéptem az ajtót, s három szélesvállú, borzas, hegynyi méretű fiatalem­berrel találtam magam szemben, akik épp egy szá­mítógépet söpörtek le az asztalról. A banditák, eláll- va a bejárati ajtót, azt a fér­fit követelték tőlünk, aki úgymond az Új Demokrata szerkesztősége mögött áll, és aki a lap rendelkezésére bocsátotta a helyiséget. Ter­mészetesen nem tudtunk, s nem is akartunk óhajuknak eleget tenni. Az urat ugyan­is, akinek kilétét kénytele­nek vagyunk titokban tarta­ni, az utóbbi időben névte­len levelekben s telefonon is már többször megfenye­gették. Érthető tehát, ha névtelen szeretne maradni. A dühös gengszterek ekkor még földhöz vágták a virág­vázát, lesöpörték a lézer- printert és a fénymásolót, s miután közölték, hogy na­gyon haragszanak a támo­gatónkra, távoztak. Az ügy mögött nyilvánvaló politi­kai akarat áll, hiszen az Új Demokrata senkinek sem adósa, senkitől nem kért kölcsön, és nincsenek ki­egyenlítetlen tartozásai. Alighanem a lap által kép­viselt szellemiség váltotta ki annak a körnek a pusztí­tó indulatát, melynek tagjai ezeket a vandálokat uszítot­ták ránk. A fizikai megsem­misítésünkre tett primitív próbálkozás egyértelmű po­litikai szándékot feltételez. Valakik a nemzeti hangot megszólaltató torokból akarják a hangszálakat ki­tépni. Sajnálatos és szé­gyenletes — nyilatkozta la­punknak kétségbeesetten Seszták Ágnes. (paizs) A támadás után Talum Attila felvétele Parlamenti zsákbamacska Békési László a pótköltségvetéssel kapcsolatos tegnapi miniszteri expozéjában bizonyára figyelemre méltó dol­gokat mondott. Hallhattuk például, hogy a magyar gazdaság mély transzformális válsággal küzd, mivel még nem zajlot­tak le a strukturális átalakulások. Hallhattuk továbbá, hogy az idei gazdasági növekedést a külső' eladósodás és az államháztartási hiány finanszírozza. Megtudtuk, hogy idén pozitív elemek is jelentkeztek a gazdaság­ban, ám az export növekedése még mindig elmarad az import emelkedésétől, ezért beavatkozás nélkül megold­hatatlan finanszírozási feladat elé kerülne az ország. A mély recesszió, a privatizáció, a bankok terheinek a növekedése, a feketegazdaság térnyerése csökkentette az államháztartás bevételeit, ugyanakkor a társadalom- biztosítási járulékok adómentessé tétele növelte a nettó reálkereseteket. A lakosság fogyasztási volumene csök­kent, a GDP húsz százalékkal visszaesett, s a pótkölt­ségvetés nélkül gyorsulna az infláció, növekedne a kül­ső eladósodás. A fogyasztási adók és az áfa alsó kul­csának emelése is hozzájárul ahhoz, hogy a forint- és devizabevételekből származó kamatjövedelem forrás­adója nullára csökkenjen. Beszélt a miniszter úr intézkedési és egyensúlyjavító csomagokról, az átcsoportosítási jogkörök bővítéséről, s végezetül arról, hogy az Állami Számvevőszék véle­ményével szemben ő úgy látja: az elkülönített állami pénzalapokban nem áll rendelkezésre harmincmilliárd forintnyi szabad forrás. Nem lehet könnyű helyzetben az az állampolgár — megkockáztatjuk, jó néhány honatya sem —, aki hall­va Békési úr beszédét, megpróbálkozott a magyarra fordítással. Mert ha netán hasznát vette is az idegen szavaknak, illetve a magyar nyelv értelmező szótárá­nak, akkor sem fejthette meg azt a rejtvényt, amit a mi­niszter az expozé cirkalmas, jórészt pénzügyi szakzsar­gonnal fűszerezett körmondataiba csomagolt. Legfel­jebb megsejthetett valamit azokból a pénztárcája ellen irányuló újabb merényletekből, amelyeknek nagyobb része — bölcs politikai megfontolásból — az önkor­mányzati választásokat követő hónapokra lesz időzítve. Bánó Attila Fegyelmi eljárás indul Kocsis Mihály ellen Fegyelmi eljárást kezdeményezett az állásából korábban felfüggesztett Ko­csis Mihály polgármester el­len a kiskunlacházai képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sén Fehér Antal polgármes­ter-helyettes. Mindezt azzal indokolta, hogy az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyze­tét és a nagyközségben el­kezdett beruházások iratait bejegyzett könyvvizsgálók­kal ellenőriztette, akik szak- véleményt készítettek. Meg­állapították, hogy Kocsis Mihály kötelességszegése­ket, jogsértéseket követett el, amelyek a fegyelmi eljá­rás szükségességét megala­pozottá teszik. A polgármester kötele­zettségvállalásaival több tör­vényt és rendelkezést meg­sértett. A költségvetési szer­vezet gazdálkodására vonat­kozó rendeletet, a helyi ön- kormányzat szervezeti és működési szabályzatát is fi­gyelmen kívül hagyta intéz­kedéseinél, melyek anyagi csődbe sodorták Kiskunlac- házát. A testület az előterjesz­tést elfogadta és megerősí­tette a polgármester felfüg­gesztését. K. M. Leszerelés Tápiószecsőn Tüzérségi eszközök meg­semmisítését ellenőrizte teg­nap Tápiószecsőn egy hol­land vezetésű, belga, német és norvég tisztekből álló csoport az európai hagyo­mányos fegyveres erőkről szóló szerződésnek megfele­lően. Magyarországnak 1995. november 17-ig kell 840-re csökkentenie tüzérsé­gi eszközeinek számát. A mennyiségi korlátokon be­lül a minőségi fejlesztésre ugyanakkor a szerződés le­hetőséget biztosít. Az elkö­vetkező egy hónapban 42 darab M—120-as típusú ak­navetőt semmisítenek meg Tápiószecsőn.

Next

/
Thumbnails
Contents