Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-19 / 219. szám

J PEST MEGYE1 HÍRLAP GAZDASÁG 1994. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ 7 Az állatállomány nyári adatai Ne a piacon vásároljunk A juhok száma a felére esett A KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága még a múlt hónapban tette közzé a megye állatállományának június harmincadikai adata­it. A Statisztikai Hivatal nyári felmérése annyiban tér el a tavaszitól, hogy a kistermelő gazdaságok ada­tait most nem gyűjtötték ösz- sze. így cikkünkben is csak a gazdasági társaságok és vállalatok, valamint a szö­vetkezetek körében tudjuk összehasonlítani a' két fel­mérés számait. A két gazdálkodási for­ma szarvasmarha- és sertés- állománya a tavaszitól külö­nösebben nagy eltérést nem mutat. A vállalatok és társa­ságok körében 463- mal több szarvasmarhát, ezen belül 308-cal több te­henet, 1967-tel több sertést, és ezen belül 231-gyei több anyakocát tartanak a márci­us végi adatokhoz képest. A szövetkezeteknél a mar­hából mintegy kétszáz da­rabbal kevesebb van, míg a tehenek száma 176 jószág­gal lett több. Sertésből 57-tel, anyakocából csak 13-mal tartanak többet az ólakban. A tyúkfélék körében a vállalatok, társaságok nyá­ron negyvenötezerrel több szárnyassal dicsekedhettek, és ezen belül nőtt a tojók aránya: számuk a tavaszi adatokhoz képest 55 ezerrel nőtt. A szövetkezetek is mintegy 24 ezerrel növelték állományukat, de náluk vi­szont kevesebb a tojó, kö­zel ezerrel az előző jelentés­hez képest. A juhállomány csökkené­se drasztikusnak mondható. A szövetkezeteknél keve­sebb, kétezer körüli az álla­tok fogyása, míg a másik gazdálkodási formánál a ju­hok száma közel a felére, ezen belül az anyajuhoké mintegy a harmadára zsugo­rodott Pest megyében. A megyei állomány or­szágoshoz viszonyított ará­nya is változott az eltelt ne­gyedév alatt. A szarvasmar­hák körében ez mintegy két tized százalékkal 5,8-ról hatra nőtt, a sertésállomány is ezzel az aránynövekedés­sel dicsekedhet, a tyúkok száma pedig az országos nö­vekedés mellett négy tized százalékos csökkenéssel járt. A tojóknál fordított a helyzet, a számuk a megyé­ben nőtt, míg országosan csökkent, így 2,25 százalék­kal növekedett a jelenlegi 6.6- re arányuk az országos állományhoz képest. A ju- hoknál legkisebb jelenleg ez az arányszám, az orszá­gosnak csak mintegy 2.7— 2,8 százaléka találha­tó Pest megyében. Kor és ivar szerint osztá­lyozva az állatokat megálla­píthatjuk, hogy a vállalatok és gazdasági társaságok, va­lamint a szövetkezetek köré­ben mindkettőnél nőtt, ha nem is egyenlő arányban a tehenek száma, csökkent az 50 kg feletti hízósertéseké, viszonylag állandó a te­nyészbikák és tenyészka­nok létszáma, és növeke­dett az 50 kg alatti hízóser­tések száma. N. T. Járműkiállítás a vásárvárosban Az Automobil ’94 nemzetközi járműipari szakkiállítást szeptember 28. és október 2. között rendezik meg a kőbá­nyai vásárvárosban. A kiállítás a járműipar lehető legszéle­sebb területéről ad áttekintést, így a nagyközönség érdeklő­désére számot tartó személygépkocsik, motorok, utánfutók, lakóautók, elektromos járművek és modellautókon kívül a speciális érdeklődésű szakemberek is találnak látnivalót. Bútorfórum a vásáron Bútoripari és bútorforgalma­zási szakmai fórumot tartott csütörtökön a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár keretében. Hadházy Lúszlóné, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség tanácsosa a bútorok minőségéről tartott beszá­molót. Mint elmondta, az áprilisban és májusban tör­tént fogyasztóvédelmi vizs­gálatok — amelyek 526 bú­toripari, illetve bútorforgal­mazási egységet érintettek — sok hiányosságra derítet­tek fényt. A vállalkozás sza­badsága, a termék liberalizá­lása pozitív és negatív hatá­sokat egyaránt maga után vont. Pozitív a bútorboltok számának növekedése, és ezzel egyenes arányban a választék bővülése. Ez azonban rögtön magában hordozza a negatív hatást is, hiszen a gomba módra szaporodó bútorboltok szín­vonala erősen eltérő. így az első osztályú, egyedi igé­nyeket kielégítő, és a köze­pes minőségű, tömegigénye­ket kielégítő bútorok mel­lett megjelentek a silány mi­nőségű termékek is, de álta­lában véve a bútorok minő­sége javult, amelyben min­den bizonnyal szerepet ját­szik az egyre nagyobb kon­kurencia is — mondta Had- házyné. Végezetül a taná­csos asszony elmondta, hogy tapasztalatai alapján a leggyakoribb hiányosság a magyar nyelvű használati és kezelési útmutató, vala­mint a minőségi tanúsítás hiánya, így ezekre a papí­rokra különösen oda kell fi­gyelnie a vevőnek a vásár­láskor. Ezután Matlák Zoltán, a Bútor- Faipari Minőség­ügyi és Gyártmányfejlesztő Bt. ügyvezetője a magyar termékekről beszélt. El­mondta, hogy az I. világhá­ború előtt, de tulajdonkép­pen a két világháború kö­zött is európai színvonalú bútorokkal jelent meg a piacon a hazai ipar. Ez a magas színvonal az ’50-es évektől kezdve egyre in­kább csökkent, hiszen a bú­torgyárak a minőség helyett inkább a mennyiségre kon­centráltak. Az utóbbi évek­ben azonban ismét a minő­ség került előtérbe, így a magyar piacot jelenleg el­árasztó külföldi bútorok — a közhiedelemmel ellentét­be — egyáltalán nem biz­tos, hogy jobb minőséget képviselnek, mint a magyar termékek — hangsúlyozta Matlák Zoltán. Ezt erősítet­te meg Csapiár Gábor, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke is, aki a külföldi bútorok számával kapcsolatban elmondta, hogy azok aránya a magyar piacon belül az utóbbi évek­ben valóban jelentős mér­tékben megnőtt. Jelenleg ez az arány 18—20 százalék, szemben a korábbi 7—8 százalékkal. Nagyon nagy eredménynek tartotta, hogy megszűnt a korábban Ma­gyarországra olyannyira jel­lemző bútorhiány, ami fel­tétlenül annak köszönhető, hogy az utóbbi időben egy­re többen kezdtek bútor- gyártással foglalkozni, és nagyon sok új bútorüzlet nyílt. F. R. Bemutatkozott a Laing Padlófűtés világszínvonalon A magyar piaccal ke- i vésbé törődtünk ed- ' dig, ezen szeretnénk minél jelentősebben változtatni — jelentette ki pénteken Karsten Laing, a Laing Kft. tulajdonosa a ceg­lédi üzemcsarnokban abból az alkalomból, hogy a cég be­mutatkozott a meglévő és le­endő nagykereskedelmi part­nereknek. Szabó Bálint kereskedel­mi vezető rövid köszöntője után Karsten Laing bevezető­jében ismertette, hogy a kft. egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja. A né­met tulajdonú — három test­vér — holding központja Stuttgart, s képviselettel bír Németországban, Franciaor­szágban, az USA-ban és Ja­pánban. Magyarországon a gyártás egy bérelt üzemben kezdődött. Az új csarnok alapkövét 1991. április vé­gén rakták le, és tizennégy hónap alatt felépült a mint­egy ötezer négyzetméter alap- területű létesítmény, amely­ben mintegy kétszázan dol­goznak. A fő tevékenység a szivattyú-, valamint a padló- fűtésirendszer-gyártás. Folya­matos ellenőrzéssel ügyel­nek a minőségre. Laboratóri­umot is létesítettek, így há­zon belül oldják meg a fej­lesztéseket. Japánban termé­keik negyven, az USA-ban harminc, Németországban pedig tíz százaléka lel gazdá­ra, a többit Magyarországon és a környező országokban értékesítik. Az utóbbi ará­nyon szeretnének javítani. Az értékesítést más elképze­lés szerint kívánják megolda­ni — elsősorban a nagykeres­kedelmi hálózaton keresztül. Jászberényi Károly műsza­ki vezető szólt a szivattyú­gyártásról. Bemutatta az új­donságot, az LF—432-es tí­pust. Formanek István fej­lesztési mérnök a Quali- therm 2000 elnevezésű pad­lófűtési rendszert ismertette a jelenlévőkkel. Szabó Bá­lint kereskedelmi vezető pe­dig vázolta a cég kereskedel­mi elképzeléseit. (f. f.) Tíz napon át tart a pénteken kezdődött V. Dreher-sörfesztivál a Margitszigeten. A képen látható Dreher-oroszlánok koronája a minőségre és egyúttal az elfogyasz­tott mennyiségre is utal. A finom Dreher Korona sör pedig akár a világkiállítás italkülönlegessége is lehetne. A tavalyi háromezer hektó után idén már valószínű­leg több mint négyezer talál vevőre. A folyékony kenyér mellett a lacikonyhák fi­nomságai várják az érdeklődőket. Különféle koncertek és sportprogramok, vízire- vű és tűzijáték szerepelnek többek között a programban. Kép és szöveg: Kiss Gábor Thaiföldi üzletemberek Budapesten Konkrét ajánlatokkal érkeznek A Magyar Gazdasági Kamara társelnökének meghívására ok­tóber 7-én 23 fős thaiföldi vál­lalatvezetőkből álló delegáció érkezik Budapestre Photipong Lamsan, Thaiföld legnagyobb vállalkozói szövetségének, a Board of Trade of Thailand el­nökének a vezetésével — kö­zölte az MTI-vel Búzás Péter, a Magyar Távol-keleti Üzleti Klub titkára. Elmondta, hogy Photipong Lamsan kíséretében lesz a thai­földi kereskedelmi minisztéri­um több vezető munkatársa is. A magyar kereskedelmi kap­csolatok iránt érdeklődő thai cégek konkrét ajánlatokkal is érkeznek, ezért a Magyar Tá­vol-keleti Üzleti Klub október 7-én a dél-kelet-ázsiai üzleti le­hetőségek iránt érdeklődő ma­gyar exportőrök és importőrök számára üzletember-találkozót szervez. Acélipari termékek, színesfémek, bázikus vegyi anyagok, bányagépek és -fel­szerelések, bányabiztonsági be­rendezések, mezőgazdasági vegyszerek, növényvédősze­rek, gombaölőszerek, gyomir­tók, tápszerek, vetőmagok, ön­tözőberendezések és szivaty- tyúk exportjában érdekelt cége­ket és vállalkozásokat várnak a találkozóra. Thai részről ér­deklődés mutatkozik még élel­miszerek, borok, üdítőitalok, valamint fotócikkek, fotóvegy­szerek vásárlása iránt. Vátják azokat a vállalkozókat is, akik thai rizs, ananászkonzervek és -levek, tropikus gyüpiölcsök, zöldségek, továbbá textil- és konfekcióáruk, cipők és sze­mélygépkocsik behozatalában érdekeltek. Forintos hírek Főpróbát tartottak a sár­vári Cukoripari Rt.-nél, ugyanis a hét végén a sárvári cukorgyárban megkezdődik a cukorré­pa feldolgozása. A folya­matos kampány előrelát­hatóan 85 napig tart. A szakemberek szerint, a Vasból, Somogyból, Veszprém és Zala me­gyéből érkező 280-290 ezer tonna répából mint­egy 34-35 ezer tonna cukrot állítanak elő, s az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a répa cukorfoka nem rossz. Hároméves futamidejű értékpapírlapot indít a Budapest Alapkezelő Rt. A Civis befektetési alap befektetési jegyeit október 31. és december 2. között lehet jegyezni a Polgári Bank fiókjai­ban. A bank jegyzési hi­telt is kínál a befektetők­nek, akik így megnövel­hetik az adóalap-csök­kentésre fordítható ösz- szeget. A befektetési je­gyek vásárlására fordí­tott összeg levonható az adóalapból, legfeljebb annak 30 százalékáig, azzal a feltétellel, hogy a befektető három évig ne adja el az értékpapírt. Az ÁSZ szerint, nem vettek figyelembe a pót­költségvetésben na­gyobb összegű „tartalék- pénzeket”. így például az 1993. évi zárszámadá­si törvényjavaslat 19,5 milliárd forintos privati­zációs bevétel azonnali befizetésére kötelezi az ÁVÜ-t, az elkülönített állami pénzalapoknak járó privatizációs bevé­tel miatt. A zárszámadá­si törvény ugyan még nem született meg, de az ÁSZ szerint ilyen nagyságrendű potenciá­lis bevételt a pótköltség­vetésben indokolt számí­tásba venni. Új üzemcsarnokot adtak át a hét végén a Calida Magyarország Kötőipari Kft.-nél Rajkán. A 120 millió forintos beruhá­zás révén számottevően növekszik az üzem ter­melőkapacitása és fél­száznál több új munka­hely létesül. A svájci tu­lajdonban lévő társaság bérmunka konstrukció­ban alsóruházatot gyárt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai tormákét!

Next

/
Thumbnails
Contents