Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-15 / 216. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Támogatja-e az expót Pest megye? Lapunk nem kapott meghívót a Pest Megyei Közgyűlés legutóbbi szeptember 9-i ülésére, így csak utólag, s közvetve jutott tudomásunkra, hogy e fórumon egyebek mellett az expóval kapcsolatos állásfoglalás is született. A pontosabb tájékozódás végett telefonon kértük Parlagi Endrét, a Pest Megyei Közgyűlés tagját, ismertesse olvasóinkkal, az expószavazás eredményét. A Pest Megyei Közgyűlés szeptember 9-i ülésén, ahol Inczédy Jánosnak, a közgyűlés elnökének fegyelmi ügyét tárgyalták, két rendkívüli előterjesztést is megvitattak. Ezek egyikének indítványozója Péteri Zoltán jogászprofesszor úr volt, s mint a Megyei Világ- kiállítási Tanács elnöke arra kérte a közgyűlést, hogy vitassa meg, s korábbi döntésének megfelelően foglaljon állást az expó megrendezése mellett. Örömmel számolhatok be róla, hogy a közgyűlés döntő többséggel az 1996-os világkiállítás megrendezése mellett állt ki. A színvalláskor 44-en igennel szavaztak az expóra, 5-en tartózkodtak, 5-en pedig ellenezték. Az ellenzők legvehemen- sebb képviselője a nagykátai polgármester asszony, Bodrogi Györgyné volt (a választásokon az SZDSZ képviseletében indult), de ellenérvei, szelíden fogalmazva, nem voltak meggyőzőek. A magam részéről — a többi igennel szavazó képviselőtársammal együtt — nagyon örülök a józan döntésnek, hiszen az expónak már a terve, gondolata is elképesztő alkotóerőt szabadított fel a megye valahány településén. Egyébként Péteri profesz- szomak azt az indítványát is megszavaztuk, hogy e döntésről értesítsük Pest megye valahány országgyűlési képviselőjét. Hiszem, hogy ők is pozitívan, a világkiállítás megrendezése mellett szavaznak majd a parlamentben. Paizs Tibor Emléktábla Esterházynak (Folytatás az I. oldalról) Esterházy Károly szülei nyolcadik gyermekeként született Pozsonyban. Édesapjáék- tól vallásos nevelést kapott, így nem meglepő, hogy szülővárosában töltött gyermekévei, elemi iskolai tanulmányai után a nagyszombati jezsuita szemináriumba ment tanulni. Rómába a Collegium Germanicum- ba vezetett, ahol tovább folytatta teológiai tanulmányait. 1759-ben 34 éves korában nagy megtisztelteetés érte: kinevezték a váci egyházmegye püspökévé, amely tisztet két éven át töltött be. E rövid idő alatt papi szemináriumot alapított a püspöki székvárosban, rendezte az egyházmegyei levéltár anyagát, s elkészítette az utódja, Migazzi püspök által felépíttetett méltán híres váci székesegyház terveit. (ribáry) Vélemények az expóról A vállalkozók összefognának A kormány az expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről: — Azt hiszem nem mondok újat azzal, ha közlöm, a kormány döntése felháborító volt, már csak azért is, mert ’89-ben az MSZP maximálisan támogatta a rendezvényt, ahogy hatalomra kerültek, abban a pillanatban érdekes módon ellenkezőjére változtatták álláspontjukat — mondta a budapesti László Róbertné. — Számomra nem kérdéses, hogy ez a rendezvény óriási sikerrel járna, s úgy tűnik, a kormány nem igényli ezt a sikert, ki tudja miért — folytatta. — Állítólag nincs pénz az expóra. Ezt nem tudom, nem vagyok gazdasági szakember, de abban biztos vagyok, hogy egy kisebb expót meg lehetne szervezni, s a vállalkozók hajlandóak lennének összefogni az ügy érdekében, arról nem is beszélve, hogy ők is nagyon jól járnának. Ez a kormány tudatosan rontja, rombolja az előző kormány munkáját, bűnbakként tüntetik fel az MDF-gami- túrát, de az elmúlt 40 évről mélyen hallgatnak. — Úgy látszik, nem érdekli a Hom-kor- mányt, hogy mennyi munkahelyet teremtene a világkiállítás, hogy az ország infrastrukturális fejlődése felgyorsulna, s az sem, hogy ezzel az elhamarkodott döntéssel mekkora presztízsveszteséget okoztak az országnak. Én magam nagyon szeretném, ha sikerülne megrendezni az expót, s annyiban tudok segíteni, hogy aláírom a népszavazásra szólító felhívást — fejezte be László Róbertné. V. Cs. Tekintélyes támogatók CD-lemezen a kortárs zene Terméktanácsok elismerése Két terméktanács — a szentesi székhelyű Országos Zöldség Terméktanács és a budapesti központú Országos Termék- tanács — kapott miniszteri elismerést szerdán. A miniszteri döntés azt jelenti, hogy a földművelésügyi tárca vezetője az agrárrendtartási egyeztetések során a terméktanácsot teljes jogú ágazati tárgyalópartnernek ismeri el. Az agrárágazatban a két most elismert terméktanácson kívül működik még a juh, a toll-, a tej-, a baromfi-, a dísznövény-, a hagyma- és a konzervuborkaterméktanács. A Művészeti Szabadművelődési Alapítvány másfél éve irányítja a Pesti Vigadó munkáját. Az alapítvány a Vigadó művészeti produkcióira, üzemeltetésére költségvetési támogatást nem kap. A számlájukon lévő vagyon hozadé- kát nemes célokra fordítják. Ezek egyike az a koncertsorozat, melyet a Vigadóban hallhatnak az érdeklődők szeptembertől május végéig. A külföldi és magyar világhírességek fellépésével e rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye lesz a főváros kulturális életének. Szándékuk a kortárs zene megismertetése és az új zeneművek bemutatása, így először hallhatja a közönség e sorozatban Csiky Boldizsár, Kovács Zoltán, Sári József, Orbán György, Vajda János alkotásait a Pesti Vigadóban. Az alapítvány másik elhatározása volt, hogy a modem magyar műveket CD-le- mezeken is megjelentesse ezért 17 lemezből álló sorozat kiadását tervezik. A Vigadóban tegnap tartott sajtó- tájékoztatójukon megtudtuk, hogy a lemezeken az 1950-től napjainkig terjedő időszakban született legjelentősebb magyar zeneművek kapnak helyet. A 17 hanglemez megannyi magyar zeneszerző olyan műveit öleli fel, amelyek eddig még hasonló kiadványban nem szerepeltek. A sorozat első két lemezét a Magyar Művészeti Akadémiával közösen adják ki. A Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány felkérését zenei életünk hírességei fogadták el, így többek között Balassa Sándor, Dur- kó Zsolt, Farkas Ferenc, Kurtág György, Petrovics Emil, Ránki György, Szoko- lay Sándor, Viski János. A lemezek végleges műsorát a szerzők, jogutódok egyetértésével a kiadókkal történő részletes megbeszélések és a technikai problémák figyelembevétele után alakítják ki. (simon) Elkészült az üzletház Cegléden Nem csitulnak az indulatok (Folytatás az 1. oldalról) Hiszen azok, akik visszakapták földjüket, és jó néhány munka- nélküli is ettől reméli a megélhetését. Az önkormányzati testület határozata szerint háromszázharminchat férőhely lesz, amennyiben ez kevés lenne, a Táncsics iskola lebontott épületének telkéből felajánlanak any- nyit, hogy valamennyi árus elférjen. Ez a döntés — ami nem tetszik nekünk — így is, úgy is fordítható. Az az igazság, hogy mi mindig is az összedőlt iskola egész területét kértük. Mert akkor a baromfipiactól kezdve mindenféle árusítást itt lehetne megoldani. S egy kerítéssel lezárnánk az Eötvös teret. Nos, úgy látszik két hónapi munkánk, tervezgetésünk kárba veszett. Mert nem vették figyelembe az elképzeléseinket. A beadványunkban javasoltakból egyetlen szó nem teljesült. Talán csak az, hogy először százhúsz férőhelyet akartak kialakítani, most pedig háromszázharminchatot. A másik gond az, hogy az árakkal megosztották a piacot. A szabad területen lesz olyan asztal, amiért évente huszonegyezer, és olyan, amelyért havi kétszáz forintot kell fizetni. Ki fogja mindezt igazságosan elosztani? Öldöklő harc dúl majd azért, hogy ki jáijon jobban, mert mindenki az olcsóbb alkalmatosságot szeretné. A végén a pénz dönti el, hová menjen a kereskedő, illetve az őstermelő. Eddig békesség volt közöttünk. Rossz előérzetem van, „megesszük” egymást. Egyben bízhatunk, a következő képviselő-testület megszívleli a javaslatainkat. Hegedűs Ferenc, ugyancsak a piaci termelők érdekképviselője, hasonlóan vélekedett. Megjegyezte, az új asztalok úgy néznek ki, mint a satupad. A szabad piaci részre szánt alkalmatosságok is igen gyatrák, a tetejükről a vevő nyakába csorog majd az esővíz. Hosszas előkészítés Az üzletház és fedett piac építése jó ütemben haladt. Ügy látszott, hogy semmi nem veszélyezteti az augusztus 20-i átadást. Viszont a szabad piac kivitelezésére — tudtuk meg Zakar Ferenctó'l, az Avantgarde Kft. tulajdonosától, tervezőmérnöktől — későn köttetett meg a szerződés, a hosszas előkészítés miatt. (Ennek persze előnye is volt: a legjobb megoldásokat vették figyelembe.) A lendületet fékezte a szervizút lezárása körüli vita, pereskedés, valamint egy földkábellel kapcsolatos teendők. Ugyanakkor a zárt csarnoknál egy sajnálatos haláleset három hétre visszafogta az építkezést (le kellett állni, illetve némely feladatokat átütemeztek). Ráadásul a korábbi szerződésben nem rögzített pótmunkákat is fontos volt elvégezni. A tervezőmérnök szerint építészetileg helyes az ön- kormányzatnak az a döntése, hogy a piacot és az Eötvös teret nem kerítéssel, hanem egy létesítménnyel kell elzárni egymástól. Végezetül Zakar Ferenc elmondta, nem mérték fel pontosan az induláskor, hogy milyen rendkívüli feladatra vállalkoztak. Hiszen a kétszázmillió forintos beruházáshoz sajátos módon teremtették elő a pénzt, ami igen sok energiát emésztett fel. Tagadhatatlan, hogy az augusztusi átadás lett volna az igazi befejezése — az előkészítéssel együtt másfél évig tartó — monstre építkezésnek. A műszaki átadás szeptember 15-én kezdődik. Fontos a higgadtság Annak a szempontnak kell érvényesülni — tájékoztatott bennünket Banai Benő, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási csoportjának vezetője —, hogy a Kossuth téren hosszú tá\ra megteremtődjenek a piaci árusítás feltételei. Fontos a higgadtság. Mert az önkormányzatnak és a kereskedőknek, őstermelőknek egy érdeke lehet: a lakosság minél színvonalasabb ellátása. Valójában a tervező egy Utolsó simítások a vásár- csarnokon Erdősi Agnes felvétele nagy fedett csarnokot álmodott meg az 1980-as években az Árpád, a Selyem, a Kossuth Ferenc utca és a katolikus parókia közötti területre. Itt fel is épült a Royal és Opál Áruház. Aztán a későbbiekben be kellett látni, hogy az eredeti terv megvalósítása az önkormányzat, de a leendő beruházó(k) anyagi erejét is meghaladná. Ezért írt ki a város pályázatot üzletház, fedett és szabad piac építésére. A fent említett telek esetleges bővítésére kínálkozott egy megoldás: a tőszomszédságban ledőlt iskola helye. Az osztályvezető cáfolta azt, hogy a képviselő-testület korábbi döntésekor óriásit tévedett volna, amikor úgy határozott, a hajdani piac területén valósuljon meg a beruházás. A tervezés időszakában készített felmérések még nem lehettek abszolút pontosak. Annál is inkább, mert kétséges volt, hogy hányán kapják vissza a földjüket, s közülük kik akarnak árusítani; a leendő tarifákról sem dönthettek még ekkor. Végül is az építkezést elkezdték, ám a jelentkezők száma az utóbbi időben rajzolódott ki. Banai Benő akként vélekedett, a jelenlegi ideiglenes piac háromszázhatvanöt asztala nincs teljesen kihasználva. Jó néhányan egyfajta biztonságból jelentkeztek, még ha nem is árulnak rendszeresen. Indokolatlan az aggodalom — jóllehet a kereskedők, őstermelők száma gyarapodott az új földtulajdonosokkal ha véletlenül mégis kevés lenne a háromszázharminchat férőhely, a zárolt területből kielégíthetik a további igényeket. Az osztályvezető szerint egyesek felhevítették a hangulatot azért, mert attól féltek, nem lesz elég hely. Sajnálatos, hogy ezzel társaiknak fölösleges izgalmat okoztak. Egyébként a polgármesteri hivatal, valamint a kereskedők és őstermelők megválasztott képviselői közösen kidolgozzák, hogy milyen szempontok alapján osztják majd el az asztalokat, illetve férőhelyeket. A döntés joga az érdekképviseleté, az önkormányzat csak mint beruházó lesz jelen. * Érthető' a drukk — Véleményem szerint feltétlenül kell a háromszázhatvanöt asztal — mondta Wilhelm Jánosné kereskedő. — Hiszen a heti piacokon minden asztal foglalt. Sőt vannak, akik a földön árusítanak. Felvetődik az is, hogy hol fogunk parkolni? Ugyanis a kereskedők és őstermelők jó része kocsival hozza az árut. Elképzelhető, hogy lesz versengés a férőhelyekért. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy valaki a sor szélén kipakolhatja a portékát — a vevő hamarabb megtalálhatja, vagy jóval bentebb kell cipelnie. A megélhetésünk forog kockán, ezért érthető ez a drukkolás. Rajta József kereskedő igen tömören válaszolt kérdésünkre: — A leendő férőhelyek elosztása nem lesz könnyű és kellemes feladat. Voltaképpen minden változás idegesítő egy kicsit. Ha megnyílik a piac, helyreáll a rend, és gondolom, mindenki megnyugszik. F. F.
