Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-15 / 216. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. SZEPTEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK Parlamenti napló — szóváltás a drogokról Koncepciótlan a kormányjavaslat A T. Ház tegnapi munkanap­ja a kisgazda frakcióvezető levelének ismertetésével kez­dődött. Tor gyárt József azt tette az Országgyűléshez inté­zett levelében szóvá, hogy a keddi plenáris ülésen a kis­gazda képviselőkkel kapcso­latban személyeskedő meg­jegyzések hangzottak el, a frakcióvezetőbe pedig az Or­szággyűlés elnöke belefojtot­ta a szót. Az MDF-es Kis Gyula Jó­zsef azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy öt nap múlva itt a holdtölte, és kezdetét veszi a kábítószer­alapanyagként közismert in­diai kender szürete. A képvi­selő ennek kapcsán felidézte a sajtóban néhány hete elin­dult drogvitát, és sürgette, hogy az eddig elhangzott, szakmailag megalapozatlan érvek helyett a parlamenti il­letékesek megfelelően meg­alapozott, szakmai vitát foly­tassanak. A konzervatív kép­viselő bírálta az enyhébb sza­bályozás híveként megszó­lalt liberálisokat, és úgy véle­kedett, hogy az elmúlt parla­menti ciklus idején megszüle­tett törvényi rendelkezések megfelelnek a nemzetközi szerződéseknek és a kábító­(Folytatás az 1. oldalról) Mindazt, amit a kiállításon bemutatnak, a helyszínen meg is lehet venni. Érdekes­ség, hogy a rendezvény ide­je alatt a zöldség- és gyü­mölcsszövetség kóstolót tart, így mindenkinek mód­ja lesz eldönteni, melyik zöldségféle és gyümölcs, amely leginkább megfelel az ízlésének és elképzelései­nek, így pontosan azt vásá­rolhatja meg, amire szüksé­szer-fogyasztókkal szemben a törvény külföldi összeha­sonlításban is igen liberális­nak számít, nem a narkomá- nok megbüntetésével, hanem a megelőzésével kíván hatni. Az SZDSZ frakcióvezető­je, Pető Jván úgy vélekedett, hogy a parlamentnek helyes volna megvizsgálnia az MDF-es képviselő által felve­tett kérdést. Ám visszautasí­totta a liberálisok ellen su- gallt vádakat, mondván: az SZDSZ-nek nincs határozata kenderügyben. Immár napirend szerint ke­rült sorra a helyi önkormány­zatokról szóló törvény és az alkotmány módosításának együttes vitája. A felszólaló ellenzéki képviselők egybe­hangzóan bírálták az előter­jesztést. Kétségbe vonták, hogy indokolt megváltoztat­ni az 1990-ben elfogadott jogszabályt, hiszen ennek alapján az önkormányzatok működni tudtak az elmúlt négy évben. Szabad György (MDF) nagyívű hozzászólásában fel­vetette: az önkormányzati „fél-csomag” nem árulja el, milyen koncepció alapján kí­vánja a kormány átalakítani az önkormányzatok működé­ge van. Lesz virágkötészeti verseny, amelyen a virágkö­tő mesterek egy-egy hazai termelő virágaiból készítik el alkotásaikat. A kiállítás végén a magyar nemesítők legkiválóbb teljesíteményei elnyerik a Kertészeti Neme­sitől Nagydíjat. A Virágos Magyarorszá­gért mozgalom évek óta si­keresen működik. Ennek ke­retében önkormányzatok ha­zánk zöldfelületeiért cím­sét, nem világos így egyebek között az önkormányzati, il­letve a központi irányítás ter­vezett aránya sem. Szabad György javasolta, hogy a kor­mány átdolgozásra vonja visz- sza a törvényjavaslatokat. A kormánypárti felszóla­lók közül Dörnbach Alajos (SZDSZ) azzal indokolta a törvénymódosítás időzítését, hogy erre az új ciklus kezde­te előtt ajánlatos sort keríteni. Boross Péter (MDF) el­kapkodottnak és hiányosnak nevezte a törvénytervezetet. A képviselő szerint a T. Ház­nak vagy az önkormányzati választás időpontját kell elha­lasztania, vagy a törvény mó­dosítását. Boross támogatta azt a javaslatot, hogy a pol­gármestereket közvetlenül válasszák meg, ugyanakkor ehhez szükségesnek látja a képviselő-testületek tevé­kenységének megváltoztatá­sát is. Védelmébe vette a megszüntetésre javasolt köz- társasági megbízotti intéz­ményt is, mivel álláspontja szerirft ez a funkció hasznos­nak bizonyult az elmúlt négy évben. A törvényhozói munka délután bizottságokban foly­tatódott. mel szakmai tanácskozást tartanak, amelynek célja, hogy településeink közterü­letei egyre szebbé, gondo- zottabbakká váljanak, s a la­kosság is kapcsolódjon be a mozgalomba. Ezt a törek­vést szolgálja a Hortus Hun- garicus Kertészeti Kiállítás és Vásár azzal, hogy lehető­séget biztosít a kerti növé­nyek széles választékának megismerésére és megvásár­lására. P. M. Drága a vasúton fuvarozni Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár már évek óta jó alkalmat teremt arra. hogy a Magyar Államvasutak Rész­vénytársaság budapesti üz­letigazgatóságának kereske­delmi vezetői és üzleti part­nerei kötetlen beszélgetésen cseréljék ki tapasztalataikat. Erre tegnap került sor a MÁV tevékenységét bemu­tató pavilonban, amelyre többek között a cukorgyá­rak, a Mahart, a fővárosi és a területi vámparancsnoksá­gok, a Hungarocamion és a Hungarocombi képviselőit is meghívták. Vizsy Ferencet, az üzlet- igazgatóság üzemeltetési igazgató-helyettesét munka­társunk a vasúti szállítás Pest megyei helyzetéről kér­dezte. — Az elmúlt években or­szágos megrendeléseinknek közel felét veszítettük el, így a megyei megbízásaink is jelentősen visszaestek, mert a MÁV óriásvállalat lé­vén csak nehezen tudott al­kalmazkodni a megváltozott gazdasági feltételekhez, a pi­acgazdaság szigorú követel­ményeihez — mondotta. — Erőfeszítéseinknek köszön­hetően azonban ez év első felében a tervezettnél 300 ezer tonnával nőtt a fuvaro­zott áruk mennyisége. Korábban, így ősz tájé­kán az energiahordozók, el­sősorban az olaj és a szén tranzitja adott a MÁV-nak számottevő feladatot, mely szállítmányok a FÁK-orszá- gokból érkeztek, s a megye keleti részén áthaladva értek Budapestre. Jelenleg az északon fekvő Szobnál lé­pik át az államhatárt a szlo­vák vasút vagonjaiban. Ugyanis fuvardíjaik lényege­sen olcsóbbak a miénknél, ezért érthető, hogy a fel­adók szomszédaink szolgál­tatásait veszik inkább igény­be. (k. m.) Győzött a magyar paprika Virágos hétvége Szentmiklóson Megnyílt a Nagyvásárcsarnok Tegnap délben Budapest főpolgármestere megnyitotta a Vámház körúti Nagyvásárcsarnokot. Az örömteli ese­ményre három évig várakoztak a vásárlók és az áru­sok, s mint emlékszünk rá, részükről sok tiltakozást is kapott Demszky úr az igazságtalanul megállapított használatbavételi díj miatt. A megnyitón Kmetty Ágos­ton, a kereskedői kamara elnöke bejelentette, hogy egy ügyvédi iroda pert indít e jogtalanság miatt. Külön ne­hezményezte, hogy a négymilliárdos beruházási költség­ből az építők visszaigényelhetik az áfát, míg a többi költséget a kereskedőkre hárítják, holott ezt a műem­lékvédelemnek kellett volna fedeznie Vimola Károly felvétele Idén is lesz országos vadásznap Hubertus-mise és solymászat (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez kapcsolódnak a va­dásztársaságok nehézségei, hiszen szükség lenne egy átfogó vadászati törvény megalkotására, amelynek érdekében nyilvánosan fel­kérte az Országgyűlést, hogy minél előbb tűzze na­pirendre a törvényterveze­tet. A rendezvények főszer­vezője, Bencze András ez­után ismertette a harmadik országos vadásznap terve­zett programjait. Elmond­ta, minden megyei vadász- társaság készül helyi ren­dezvényekkel az ünnepség­re. A múlt évben felavatták a vadászok zászlaját, amely országos jelképpé kí­ván lenni, és ezért a me­gyei szervezetek mindegyi­ke címerével díszítette a zászlót. Az ünnepségsoro­zat szeptember 17-én kez­dődik, és húsz helyszínen várják az érdeklődő vadá­szok, turisták, természetba­rátok megjelenését. A köz­ponti ünnepség, melyre a Kecskeméthez közeli He- tényegyházán, a Nyíri erdő­ben kerül sor, szeptember 18-án, vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődik. Az ünne­pi beszédet Lakos László földművelésügyi miniszter mondja. Ezután kerül sor a Szent Hubertus-misére a ta­valy felszentelt kápolná­ban, melyet Dankó László kalocsa—kecskeméti me­gyés püspök celebrál majd. Ezt követően kerül sor a be­mutatókra és versenyekre, melyek közül a vadászku­tya-bemutató, a solymá­szat, az íjászati verseny és a harci játékok számíthat­nak nagyobb érdeklődésre. Újdonságként szerepel az idei programban a vadpör- költfőző verseny, melynek „pályamunkáit” Gundel Ká­roly fogja elbírálni. (w. b.) Tartózkodó válaszok A szoborparkért nem lelkesednek az igazgatók Mint arról már lapunk ko­rábbi számában is olvashat­tak, a Szoborpark Múzeum körlevélben hívta fel magá­ra a figyelmet, amelyet el­küldték minden budapesti iskola igazgatójának. Érről kérdeztünk négy fővárosi is­kolát, mi a véleményük a kezdeményezésről, vajon jó­nak tartják-e a múlt emléke­inek ilyetén propagálását? Az igazgató urak és höl­gyek saját kérésükre névte­lenül kívánlak nyilatkpzni. Batthyány Lajos Általá­nos Iskola: — Kitettük a faliújságra a meghívót. Természetesen sokféle vélemény alakult ki a körlevélről, az általános az, hogy ezek az iskolások még túl kicsik az ilyen múzeum látogatására. A 7., 8. osztá­lyosok már tudnák talán érté­kelni ezt a látogatást, azon­ban én mint igazgató, sze­mély szerint nem lelkese­dem az ötletért. Természete­sen nem akartam és most sem akarom befolyásolni ta­nár kollégáim véleményét, és úgy vélem, a történelem­oktatóknak feladata eldönte­ni, hogy tudják-e hasznosíta­ni ezt az anyagot, vagy sem. Don Bosco Katolikus Ál­talános Iskola: — Megkaptuk a körleve­let, de nem foglalkoztunk és nem is kívánunk vele be­hatóbban foglalkozni. Nem propagáltuk és nem is fog­juk. Úgy vélem, ez nem az, amire nekünk szükségünk van. Petőfi Sándor Általános Iskola: — Nem kaptuk meg az említett körlevelet, de ha megkaptuk volna, biztosan tudtuk volna hasznosítani a történelemoktatásban. Min­denképpen hasznos lenne, ha másra nem is, de elretten­tésnek igen. Hajós Alfréd Általános Is­kola: — Annyiféle múzeumi meghívót és ismertetést ka­punk, hogy teljesen be va­gyunk már táblázva erre az évre. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy nem hiányzik nekünk ez a kiállítás, mind­amellett valószínűleg hasz­nosítható lenne, de nem hi­szem, hogy erre lenne szük­sége a gyerekeknek. Nem is olyan régen láthatták ezeket a köztéri szobrokat élőben, így tehát semmi ér­telme most újra, együvé gyűjtve megmutatni őket. (w. b.) Jól „tűrte” a csaknem két hó­napos forróságot a Velencei­tó: a vízügyi vizsgálatok azt igazolják, hogy vizének mi­nősége nagyon jó, s megfele­lően fejlődtek a nádasok is." A tó vízszintje annak ellené­re, hogy a kánikula naponta fél-egy centiméterrel „apasz­totta” 125 centiméter. A szakemberek szerint a tó kedvező állapotának a kialakulásához nagymér­tékben hozzájárult a tavaly óta tartó, folyamatos víz­pótlás 1993 júliusától az idén augusztus végéig ösz- szesen 7 millió köbméter rákhegyi karsztvizet juttat­tak a tóba. Még egyszer a címermegvonásról A Pest Megyei Önkormányzat alkalmatlanságát mi sem bizonyítja jobban, hívta föl rá egy ismerősöm a figyelmemet, mint az, hogy a megye címerét megvon­ták a Pest Megyei Hírlaptól, ám a lapban rejlő lehe­tőségekkel mit sem törődtek. És ezt követően azok­ról az írásainkról kezdett beszélni, amelyek Tájoló élőfej alatt jelennek meg másfél esztendeje minden szerdán. Ezek az egyoldalas, fényképekkel illusztrált riportok a megye egy-egy településén készülnek, s is­merősöm véleménye szerint ugyancsak jól tükrözik a rendszerváltoztatással járó kisebb-nagyobb gondo­kat, kudarcokat vagy éppen eredményeket. Ha Pest Megye Önkormányzata adott volna magára, akkor nem pitiáner címerelvonási ügyletbe kezd, hanem — természetesen a szerkesztőség hozzájárulásával — ezeket a riportokat a fotókkal együtt brosúra vagy könyv formájában megjelenteti. Arról már nem is beszélve, fűzte tovább a szót ismerősöm, hogy ugyan­ezen az űjságoldalon található a Szőkébb hazánk kincse sorozat Pamer Nóra művészettörténésznő írá­saival, amelyek szintén hasznosak lennének, ha isme­retterjesztő formában, kötetbe gyűjtve megjelenné­nek. Am sajnos az önkormányzat az olyan aprósá­gokkal, mint hogy miképpen élnek, mire töreksze­nek a falvakban az emberek, vajmi keveset törődik. Remélhetőleg észre fogják venni ezt az emberek ak­kor, amikor az önkormányzati választásokra kerül sor, s olyanokat küldenek a megyei önkormányzat majdani jeles testületébe, akik szűkebb hazánk, a Kossuth Lajos által még vezérmegyeként emlegetett Pest megyéért többre lesznek képesek, mint amire elődeik voltak. (Vödrös) Segített a vízpótlás

Next

/
Thumbnails
Contents