Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-09 / 211. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 9.. PENTEK Magyar—EU tárgyalások Brüsszelben Ismerkedő, de fontos találkozások Az új magyar kormány euró­pai - politikájának ismertetése jegyében kezdett tegnap Brüsszelben tárgyalásokat Ju­hász Endre címzetes államtit­kár, az Európai Ügyek Hiva­talának elnöke, valamint Pa­taki István, a Külügyminiszté­rium államtitkár-helyettese. Mint magyar részről el­mondták, a két politikus a nap során megbeszélést foly­tat a brüsszeli EK Bizottság több vezető tisztviselőjével, így találkoznak Sir Leon Brit­tan, külgazdasági kérdése­kért felelős bizottsági taggal, valamint a tervek szerint, Hans Van Den Broek külpoli­tikai kérdésekben illetékes biztossal is. A mostani megbeszélések jelentőségét aláhúzza, hogy a Hom-kormány hivatalba lé­pése óta ez az első formális kapcsolatfelvétel az EU/EK- ügyekben illetékes magyar szervek vezetői, illetve a brüsszeli testület között. En­nek során az új magyar kor­mány Európa-politikájának ismertetése mellett várhatóan kitérnek majd az EU új ke­let-európai stratégiáját maj­dan rögzítő, most formálódó brüsszeli dokumentum fonto­sabb kérdéseire, valamint a négy EFTA-ország EU-csat­lakozása, illetve az Urugay- forduló lezárulta nyomán elő­állt új kereskedelempolitikai helyzet megvitatására is — jelezték brüsszeli magyar dip­lomáciai források. A jobboldal polgári engedetlenségre szólít Várható izraeli—szíriai tárgyalások Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy Izrael három-négy esztendő leforgása alatt ki­üríti a Golán-fennsíkot. A Golánon élő zsidó telepe­sek a szélsőjobboldali mozgalmak vezetésével polgári engedetlenséggel kívánják megtorpedózni a tervezett izraeli kivonulást. A Bejrutból származó hí­rek szerint, rövidesen föl­újítják a már régebben zá­tonyra futott izraeli—szí­riai érdemi béketárgyaláso­kat. A libanoni fővárosban fölröppentett értesülés ér­telmében Háfiz al-Aszad szíriai elnök csak azután egyezett bele a tárgyalá­sok újrakezdésébe, miután Amerika határozott kötele­zettséget vállalt arra, hogy Izrael három-négy éven be­lül fokozatosan elhagyja az 1967-ben megszállt, majd 1980-ban bekebele­zett Golán-fennsíkot. Izrael és'Szíria között to­vábbra is nézetkülönbség van a diplomáciai kapcso­latok fölvétele és a két or­szág között húzódó demili- tarizált övezet nagyságá­nak kérdésében. Jeruzsá­lem a békeszerződésben ugyanis azt szeretné elér­ni, hogy Damaszkusz a szí­riai oldalon négyszer akko­ra kiterjedésű területet de- militarizárjon, mint Jeru­zsálem az izraeli részen. Eli Malka, a Golánon lévő zsidó települések veze­tője tegnap azt mondta: tu­domása van arról, hogy a Rabin-kormány három éven belül 25 zsidó telepü­lést kíván fölszámolni, míg további hetet — köztük Kacrín városát — későbbi időpontban kívánják átadni Szíriának. Jichak Rabin kor­mányfő tegnap a jeruzsále- mi parlamentben azt mond­ta, hogy az elrendezés első három esztendejében Izrael csak „minimális visszavonu­lásra” lesz hajlandó a Go- lán-fennsíkon. Mose Peled, a szélsőjobb- oldali Cómet-mozgalom parlamenti képviselője teg­nap fölszólította a Golán- fennsík zsidó telepeseit, hogy polgári engedetlenség­gel igyekezzenek meghiúsí­tani a kormány területle­mondó politikáját. Hering József A nagyvilág hírei Harckészültségben az ENSZ-erók Heves támadás a muzulmánok ellen A boszniai szerbek tegnap hajnalban újabb heves támadást intéztek a nyugat­boszniai bihaci beékelődésben lévő mu­zulmán állások ellen — jelentette a szara­jevói rádió. A jelentés szerint a szerbek páncélo­sokkal, tüzérséggel és rövid hatótávolsá­gú rakétákkal lőtték a boszniai kormány­hadsereg bihaci, cazini és buzimi egysé­geit. A muzulmán katonák és polgári szemé­lyek közül sokan életüket vesztették. A rádió azonban nem számolt be az áldoza­tok pontos számáról, csak annyit mon­dott, hogy több gyermek is meghalt. A szarajevói rádió értesülései szerint, Közép-Boszniában is súlyos harcok dúl­nak a szemben álló felek között. A szer- bek — közölték muszlin forrásokból — ismét lőtték Bugojnót és Konjicot. A két közép-boszniai város ellen több nappal ezelőtt indított támadás miatt tel­jes harckészültségbe helyezték a térség­ben állomásozó ENSZ-erőket. A határnyitás ötödik évfordulója Németország ünnepel Horn Gyula miniszterel­nök, aki a magyar határnyi­tás ötödik évfordulója al­kalmából pénteken Német­országba látogat, Bonnban tárgyalni fog Klaus Kinkel alkancellárral, külügymi­niszterrel. A bonni külügyminiszté­rium tegnapi tájékoztatása szerint elsősorban a kétol­dalú kapcsolatokról folytat­nak majd eszmecserét, és ezen belül áttekintik, hogy Németország milyen támo­gatást nyújthat a magyaror­szági reformfolyamathoz. Tárgyalnak Magyarorsz" nak az Európai Unié valamint az NATO-hoz u ződő kapcsolatainak alaku­lásáról is. A találkozót követően Hóm és Kinkel mond ünne­pi beszédet pénteken este azon a rendezvényen, ame­lyen megemlékeznek arról, hogy a magyar kormány öt évvel ezelőtt megnyitotta a határt az NSZK-ba távozni kívánó keletnémetek előtt. A szocialista német állam további sorsát alapvetően befolyásoló budapesti lé­pés eredményeként az NDK mintegy ötvenezer ál­lampolgára jutott az NSZK-ba. A német törvényhozás évfordulós ünnepségén a magyar parlament hatpárti delegációja Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének 'zetésével vesz részt mbaton Berlinben a Re- 'g épületében. A né- •oviselőház illetéke­sént., jékoztatása szerint Helmut Becker, a Bundes­tag alelnöke folytat megbe­szélést a magyar parlamen­ti delegációval. Robbanásveszélyes helyzet Ricardo Álarcán, a kubai—amerikai emig- rációs megbeszéléseken részt vevő kubai küldöttség vezetője szerda este — konzultá­ciós szünetre New Yorkból hazatérve — Havannában kijelentette: bízik abban, hogy kölcsönösen elfogadható megegyezésre si­kerül jutni a tárgyalásokon. A guantánamói katonai körzet parancsnoka ugyanaznap fi­gyelmeztetett arra, hogy a kubai menekülte­ket elszállásoló amerikai katonai bázison a helyzet „bármikor robbanásveszélyessé vál­hat”. Álarcon, aki jelenleg a kubai parlament elnöke, s előzőleg külügyminiszter volt, a havannai tv híradójának elmondta, hogy a találkozó komoly, professzionális és kölcsö­nös tiszteleten alapuló légkörben zajlik, ugyanakkor a két fél álláspontja még min­dig meglehetősen messze van egymástól. Bonyolult témáról van szó, amelyet a két fél merőben eltérő nézőpontból közelít meg, így igen nehéz közös pontokat találni — tette hozzá. Ennek ellenére reményét fe­jezte ki, hogy végül közös megoldást talál­nak a menekültválság rendezésére. * II. János Pál pápa terve­zett szarajevói békemisszió­jának elhalasztása a katoli­kus egyház veresége — ál­lapította meg tegnap az olasz sajtó, mely a látoga­tás lemondásának okát nem a biztonsági problé­mákban látja, hanem ab­ban, amit a Vatikán úgy fogalmazott: a Szentszék el akarja kerülni, hogy a látogatást rosszul értel­mezzék és az út a feszült­ség növekedését okozza. * Terjedelmes cikkekben foglalkoztak tegnap a veze­tő orosz lapok a csecsenfól- di válság elemzésével. A Szevodnya című liberális na­pilap szerint a szembenál­lás elérte tetőpontját, Dzso- har Dudajev elnököt a la­kosságnak legfeljebb egyne­gyede támogatja, és a túl­nyomó többség már a veze­tőváltási várja. * Andrej Közi rev orosz külügyminiszter szerint el­kerülhetetlen Moszkva és a Nyugat együttműködése a békefenntartás terén. Az orosz diplomácia veze­tője a Moszkovszkije No- vosztyi című lap hasábja­in ugyanakkor „veszélyes­nek és távlatokat nélkülö­zőnek” minősítette a jugo­szláviai békefenntartás „kisajátítását”, Uletve Moszkvának a FAK-on belüli békefenntartásból való kiszorítását célzó tö­rekvéseket Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kár szerdán felszólította az Afganisztánban harcoló fe­leket, hogy azonnal szüntes­sék be a Kabul elleni tüzér­ségi és rakétatámadásokat, valamint nyissák meg a fő­városba vezető utakat a se­gélyszállítmányok előtt. * Pénteken egynapos hi­vatalos látogatásra Szlová­kiába érkezik Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellár. B udapesten Magyarország újonnan megválasztott ve­zetője elmondta nekem, hogy az ország gazdaságát meg kell erősíteni és közelebb kell kerülni a Nyugathoz. Értelmes dolgokat mondott, mint ami várható is egy olyan miniszterelnök szájából, akinek országa most tá- pászkodik fel évtizedes kommunista uralom után. Ugyanakkor meglepődtem és csalódottságot keltett bennem az, hogy ez a politikus egyáltalán a miniszterel­nöki hivatal élére kerülhet. Olyan érzésem volt, mintha egy nem szeretett elhunyt kísérletével beszélgetnék. így azután feltettem a kérdést: „Nem lepődött meg Horn Gyula kissé, hogy ebben a hivatalban találta ma­gát?” Hiszen ellenezte az 1956-os kommunistaellenes forra­dalmat; abban a karhatalomban szolgált, amely magyaro­kat fogdosott össze, akik az ország saját kommunista kor­mánya és a támadó szovjet hadsereg ellen küzdöttek. Év­tizedeken át a kommunista gépezet vezető tagja volt. Külügyminisztere volt annak a kommunista kormány­nak, amelyet négy évvel ezelőtt, Magyarország első sza­bad választása alkalmával kidobtak pozíciójából. Május 29-én azonban ő és pártja, amelyet ma szocia­listának neveznek, biztosan nyerte meg a második vá­lasztást. A Nyugat veszélyes ásítással vette tudomásul ennek gondolatát. A volt Szovjetunió, valamint rendkí­vül gonosz közép- és kelet-európai birodalmában lévő 22 ország közül csupán öt akad, ahol a kommunisták vagy nincsenek hatalmon, vagy hatalmuk jelentősen kor­látozott. Adrian Karatnycky, a Freedom House ügyveze­tő igazgatója ezt az öt országot fel is sorolta a National * A. M. Rosenthal, a The New York Times volt főszerkesztője, jelen­leg a lap kolumnistája. Publicisztikája a The New York Times au­gusztus 9-ei számában jelent meg. Ehhez kapcsolódó írásunk a 3. oldalon olvasható. A. M. Rosenthal* A kísértetnép Review című folyóiratban: Albánia, Örményország, Cseh Köztársaság, Észtország és Lettország. Két dolgot nem lehetett előre látni, vetettem fel Hóm úr­nak: hogy a kommunizmus oly gyorsan összeomlik és azt, hogy azok a politikusok, akik a kommunizmus idején hata­lomban voltak, mint ő is, oly gyorsan visszatérnek oda. Ezért jöttem Magyarországra és kértem, segítsen nekem en­nek a megfejtésében. Kérdésem egy időre megfágyasztotta beszélgetésünk légkörét, de Hóm úr nem veszítette el ön­uralmát. Azt mondta, a karhatalomba diákként kényszerítet­ték. És, folytatta, 1989-ben külügyminiszterként megnyitot­ta Magyarországot, hogy a kelet-európaiak a szabadság út­ján mehessenek Nyugatra. Horn ellenfeleinek azonban nem szelíd reformert, hanem éppen olyan kemény embert jelent, mint amilyen volt. Amikor körbeszaglásztam, meglehetősen egyhangú véleményt hallottam azon okokról, amiért a szo­cialisták győztek. A korábbi kormány csaknem tálcán nyúj­totta át a választási győzelmet. Csetlő-botlónak, nagyképű­nek, basáskodónak és megosztottnak látták. Nem is szólva arról, hogy a „szocialisták” hatalmas vá­lasztási alappal indultak — a magyarok azon húsz százalé­kával, akik vagy a korábbi kommunista pártnak voltak a tagjai vagy házastársuk volt párttag. A másik két ok a félelem és egyfajta különös nyugalom volt. Félelem attól, hogy a magyarok elveszíthetik azt a kommunista előnyt, amit korábban a leginkább szerettek: sohasem maradtak hosszabb időn át munka nélkül. A szabad vállalkozás remek dolog. De annak a gondola­ta, hogy. a társadalomnak jobb lesz az, ha valaki néhány évig munka nélkül marad, csökken az életszínvonala és a nyugdíja, meggyőzőbben hangzik Kelet-Európábán, mint bármilyen érv, amivel a kapitalizmus tud előhoza­kodni. Magyarország kommunistáinak — a volt és nem any- nyira volt kommunistáknak — fogalmuk sincs, miként működtessenek egy szabadpiaci társadalmat, de ugyának- kor biztosítsák, hogy mindenkinek legyen munkája. Ami­kor erről kérdeztem Hóm urat, a győztes hagyományos válaszával felelt: „Uramisten, micsoda káoszt teremtett itt a korábbi kormány!” A nyugalom abból a hitből táplálkozik, hogy mivel csak kevesen tartanak attól, hogy a szocialisták visszatér­nének az ortodox marxizmushoz, nincs meg a politikai elnyomásnak a veszélye. Az igazság az, hogy a legutolsó választás óta a legna­gyobb veszélynek a rasszista jobboldal látszott. Most a magyarok a parlamenti feledésbe küldték őket — ami mégiscsak emlékezetes tett — az ex-nek visszatérése fö­lött érzett csalódás ellenére. De hát szép, napos hét volt Európa egyik legszebb vá­rosában. Beethovent hallgattunk egy ligetben. Az igazán elegáns Gundelben ebédeltünk... Nem volt szívem ah­hoz, hogy előadást tartsak a kommunisták visszatértének veszélyéről azoknak, akik a kommunisták idején szen­vedtek. D e most elmondtam, amit akartam. Magyarországon, valamint egész Kelet- és Közép-Európában a volt kommunistákat ösztönük és önös érdekeik a rájuk jellem­ző államirányítási forma felé tolják majd, valamint az ez­zel járó társadalmi korrupció és etika felé. Akkorra majd ugyanazok a régi apparatcsikok uralják a kormányt, az üzleti életet és a politikát. Ez lesz a kísér­tetnép nagy győzelme.

Next

/
Thumbnails
Contents