Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-09 / 211. szám
i , PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK 3 Kormányszóvivői tájékoztató Elkészült a pótköltségvetés Sajtótájékoztató az országos gyűlés előtt Talpra kell állnia az MDF-nek! Kisebbségek védelme A kormány végső formába öntötte a pótköltségvetési törvényjavaslatot, és az indítványcsomagot a parlament elé terjeszti. Az Országgyűlés hétfői ülésén már dönthet az előterjesztés napirendre tűzéséről, és a jövő héten már meg is kezdheti a tárgyalást — jelentette be Kósáné Kovács Magda a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A munkaügyi miniszter közölte, hogy a kormány a parlamentnek 8 százalékos visszamenőleges nyugdíjBerlini nyilatkozatot fogadtak el tegnap a német fővárosban az Európai Unió, az EU- hoz csatlakozott országok (Finnország, Norvégia, Ausztria, Svédország), valamint az EU-val társulási szerződést kötött hat kelet-kö- zép-európai ország bel- és igazságügy-miniszterei. Most először fordult elő, hogy az EU-országok fentebb említett szakminisztereihez — az Európai Tanács júniusi korfui megbízása alapján — a társult országok miniszterei is csatlakoztak tegnap. Manfred Kanther, a vendéglátó Németország, egyben soros EU-elnök belügyminisztere e körülményt „fontos kezdetnek” nevezte, s kiemelte: olyan országok működnek együtt messzemenően a bűnözés elleni küzdelemben, az ehhez kapcsolódó jogharmonizálásban, amelyek öt évvel ezelőtt még ellenségként álltak egymással szemben. Vastagh Pál igazságügyminiszter a tanácskozás után emelésre tesz javaslatot. Egyelőre azonban nem tudja megállapítani, hogy az emelés mekkora összeggel terheli majd a költségvetést. A kormány garantálja, hogy 15—30 százalék között marad az energiaár-emelés mértéke. A kompenzálásra másfél milliárd forintot különítenek el. A javaslatok között szerepel végül az is, hogy az áfa törvénymódosítására (vagyis az ezzel kapcsolatos adóemelésekre) október 1-je helyett csak január 1-jétől kerüljön sor. magyar újságíróknak nyilatkozva egyebek között azt emelte ki, hogy a teljes jogú EU-tagság szempontjából felértékelődött a honi köz- és jogbiztonság helyzete. A magyar miniszter német kollégájával, Sabine Leuthe- usser-Schnarrenberggel külön is tanácskozott, s kiemelte: Németország a jövőben is fontos szerepet játszhat tapasztalataival, tanácsaival a magyar jogszabályalkotásban, alkotmányozási ügyekben, a közbeszerzésekről, a fogyasztói védelemről szóló törvények megalkotásában, kiegészítő magyar—német kiadatási egyezmény is készül. Kuncze Gábor belügyminiszter a német belügyminiszterrel, Kantherrel megtartott tanácskozása után közölte, hogy még az idén megalakulhat a két ország belügyi szerveinek kapcsolatait koordináló, állandó jelleggel működő bizottság, továbbá: Németország a jövőben is aktívan közreműködik majd a magyar rendőrség és határőrség támogatásában. A Magyar Demokrata Fórum VIII. országos gyűlése szeptember 11-én, vasárnap választja meg új elnökét a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen — jelentette be Herényi Károly szóvivő tegnap a Bem téri székházban megtartott sajtótájékoztatón. A szóvivő ismertette a két hónapos tanácskozás menetét. Nyolcszázhúsz küldöttből 686-ot a helyi szervezetek delegáltak, 134-en pedig az országos választmány tagjai. A delegáltak 60 százaléka új, még soha nem volt küldött. A szeptember 10-én, szombaton kezdődő tanácskozáson Für Lajos, az MDF elnöke olvassa fel az elnökség beszámolóját. majd a választmány különbizottságai adnak számot az eddig végzett munkáról. A tervek szerint még szombaton módosítják az MDF alapszabályát. Vasárnap kerül sor a hat elnökjelölt: Boross Péter, Für Lajos, Grezsa Ferenc, Le- zsák Sándor, Schamschula György és Szabó Iván „bemutatkozó beszédére”, majd az A Kéri Edit kontra Pető Iván és szülei pert tegnap másodfokon a Fővárosi Bíróság tárgyalta. A per tárgyát a színésznő azon többször tett kijelentése képezte, miszerint Pető Iván szülei ávós múlttal bírnak, s ezért sem meglepő, hogy az SZDSZ elnöke is a Zétényi—Takácstörvényjavaslat ellen szavazott. A tárgyalás első meglepetése volt, hogy Kéri Edit tanúja, Schmidt Mária történész nem jelent meg, melynek az is oka lehet: meg sem kapta az idézést, hisz a térti- vevény sem érkezett vissza. Az igazi szenzáció ezután következett: Petőék ügyvédelnökválasztás lebonyolítására. A VIII. országos gyűlés az MDF új elnökének záróbeszédével ér véget. A tegnapi sajtótájékoztatón Für Lajos elnök elmondta: jelképesnek érzi az országos gyűlés helyszínét, ugyanis 1989-ben az MDF I. és II. országos gyűlését is a közgazda- sági egyetemen rendezte meg, igaz, akkor az intézmény még Marx Károly nevét viselte. Az is jelképes a jelenlegi elnök szerint, hogy az I. országos gyűlést is ő nyitotta meg, s mint mondta, most is ő fogja felolvasni az elnökség beszámolóját. Für Lajos hangsúlyozta: akkor is és most is nehéz ellenzéki szerepkörből kellett indítani az MDF politizálását. Az elnök a továbbiakban kifejtette: talpra kell állnia az MDF-nek a súlyos csatavesztés után, mely talpraállás megkezdődött azzal, hogy megalakult a párt parlamenti frakciója, a választmány, és dolgoznak a bizottságok, a helyi szervezetek, amelyekben van hit és reje, Sándor Róbert békejobbot nyújtott, amelyet az alperes-színésznő visszautasított. Ennek oka az, hogy korábban a bíróság álláspontja szerint is Kéri Edit a szabad véleménynyilvánítás jogával élt, amikor Pető Iván szülei múltját ismertette. Pető Iván ezek után az ítéletben megnyugodva feljelentését visz- szavonta. A következő meglepetést Kosztyu Tiborné tanácselnök szolgáltatta, amikor is elutasította Kéri Edit ügyvédjének indítványát, miszerint Pető Lászlót, a pártelnök apját tanúként idézzék még. Ezért a védő elfogultsági panaszt terjesztett be. (tz) Berlini nyilatkozat A jogés a közbiztonságért A tárgyalást elnapolták Petőék békejobbja Erősödik az ökumenikus gondolkodás Tolerancia és párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról) Az ívek hét kérdést tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy miképp vélekednek a hívő emberek az ökumeniz- músról. Ezek összesítésekor azt a tapasztalatot szűrték le, hogy hazánkban tovább erősödött az ökumenikus gondolkodás, s az erre irányuló törekvés. A püspök több példát hozott fel ennek alátámasztására. Szólt a Magyar Biblia Társaság megalakításáról, melynek az a célja, hogy a különböző vallású egyházak közösen fordítsák le a Szentírást. Felhívta a figyelmet az ökumenikus szeretetszolgálat fontosságára is. Azokra az egyházi kezdeményezésekre, amelyekkel az elesetteket, a társadalom peremére sodródottakat karolják fel. Örvendetes tényként említette, hogy a közelmúltban sikerült megegyezniük a Honvédelmi Minisztérium vezetésével arról, hogy katonai lelkészi szolgálat és tábori püspökségek működhetnek a hadseregben. — Az ökumenikus összefogás kibontakozását látom abban is, hogy az egyházi kezelésben lévő iskolák nemcsak a saját felekezetű gyermekeket veszik fel, hanem egy másikhoz tartozó tanuló is bekerülhet az iskolapadba —- hangsúlyozta. Harmati Béla, aki nem hallgatta el, hogy nem minden területen könyvelhetnek el sikereket. A Pa.x Rádiót, mint ökumenikus adót sorolta ide, mely a médiák körüli politikai csatározások miatt egyelőre még nem sugározhatja műsorait. — Jézus Krisztus egy egyházat alapított, ezért az egységre való törekvést minden hívő elsődleges kérdésként kell hogy kezelje — mutatott rá Seregély István egri érsek, a Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke, majd hozzátette: a keresztény lelkiség, a Krisztust követő élet áll az öku- menizmus mögött. Felszólalásában az egri érsek ennek teológiai és gyakorlati vonatkozásait világította meg, kiemelve: egymás vallásának megértését, elfogadását jelenti az ökumenikus gondolkodásmód. — A Jézus Krisztusban való hit alkotja az ökume- nizmus alapját — jelentette ki Paskai László bíboros, prímás, esztergom—budapesti érsek, aki emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben megtartott esztergomi zsinaton fontos témaként szerepelt az ökumenizmus. A zsinaton egyebek mellett elhangzott — idézte fel az eseményeket a bíboros —, hogy az egyházak közötti különbségek ellenére meg kell becsülni egymás hitét, s törekedni szükséges a történelmi múltban gyökerező feszültségek felszámolására, a kiengesztelődésre. Paskai László nyomatékosan hangot adott a zsinaton kialakult azon véleménynek, hogy az ökumenikus istentiszteletek megszervezése egyházi feladat. Ezért nem fogadható el az a gyakorlat, amely több esetben megtörtént, hogy politikai vagy társadalmi rendezvények kísérőjeként került ezekre sor. A bíboros beszéde végén a nem hívő emberekhez intézett üzenetet, amelyben az egymás iránti tolerancia- és dialóguskészségre hívta fel a figyelmet. (klug) mény. Für Lajos még azt hangsúlyozta: a tisztújítás már megkezdődött, az orszá- 'gos gyűlésen és októberben az elnökség megválasztásával folytatódik „új arcokkal, új erőkkel, friss szemlélettel”. A sajtótájékoztatón Szabó Iván, ,,a választás után lemondott elnökség ügyvezető elnökségének működtetője” a jövőbeni sajtókapcsolatokról és a parlamenti képviselőcsoport már eddig is eredményes munkájáról beszélt. Reményét fejezte ki, hogy szót értenek a kormánykoalícióval abban: az önkormányzati választások megváltoztatására csak később kerüljön sor. Szabó Iván szerint egyébként a jelenlegi kormány azért mondja, hogy az ország gazdasága nagyon rossz állapotban van, mert így nagyobb dicsőség lesz egy kis eredmény eléfé- se. A politikus változatlanul azt állítja, hogy az elmúlt nyolc hónap gazdasági eredményeiből nem lehet „levezetni” a pótköltségvetés szükségességét. Napjaink Európájában a nemzetiségi kisebbségek helyzete az egyik legfontosabb probléma — jelentette ki Georg Brunner professzor, a Nemzetközi Jogász Szövetség (ICJ) tagja azon a konferencián, amely tegnap kezdődött Budapesten a 75 tagállamot tömörítő Nemzetközi Jogász Szövetség tagjainak részvételével. Georg Brunner előadásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek minden országban joguk van a nyelvi, kulturális önállóságra. Az autonómia formáira már több javaslat, elképzelés is született — emlékeztetett a professzor. Egyiket sem tekinthetjük azonban kizárólagos megoldásnak. A kisebbségi jogok biztosítására garanciák kellenek, állami és helyi szinten egyaránt. A garanciák szükségességére hívta fel a figyelmet Mészáros Vilmos, a Független Jogász Fórum elnöke is. Kifejtette: a kisebbségi probléma összeurópai kérdés, ezért megoldásához minden európai állam ösz- szefogására szükség van. Alapítványi segítség Budapestről (Folytatás a 1. oldalról) Az alapítvány létrehozója, dr. Lichtenberger György úgy fogalmazott, hogy: „Nekünk, akik most itt viszonylagosan jobb körülmények között élünk, erkölcsi kötelességünk segíteni határon túli kollégáinkat”, majd megjegyezte, hogy az elképzelést Csoó- ri Sándor is szívvel-lélekkel támogatta. A tegnap aláírt szerződés 2—4 éves továbbképzési programok megvalósítására nyújt lehetőséget. Az alapítvány jelenleg félmillió forintos indítótőkével rendelkezik, az ügyben érdekelt gyógyszeripar bejelentése pedig újabb másfél-kétmillió forintos támogatást helyezett kilátásba. S. P. Hallgat a mélyliberális sajtó Mint a kísértetnép egyik „újságíró kísértete” szeretném megjegyezni A. M. Rosenthal úr második oldalon olvasható cikkével kapcsolatosan a következó't: írása a The New York Times című, cikkeivel általában nagy port felverő napilapban jelent meg. Általában, mert mint tapasztaltuk, ez esetben nem. A liberális és a szocialista sajtó, még az is, amelyiket a miniszterelnök úr mint leendő ellenzéki lapját nevezte meg (Népszabadság), szó nélkül hagyta Rosenthal úr írását. Mindez jól mutatja, hogy az elmúlt négy évben oly nagy előszeretettel kék szalagokat lengető újságíróhad és velük szimpatizáló sereg korántsem a széles körű és pártatlan tájékoztatás talaján állt, hanem eléggé el nem ítélhető módon a korábbi The New York Times-cikkeket mint hírt adták tovább Magyarországon. Ez esetben Rosenthal cikke így hangzott volna: „az Amerikai Egyesült Államokban elítélik azt a Horn Gyulát, aki egykori pufajkásként ma nem szégyell a kormány élére állni”. Számtalanszor megtették ezt a konzervatív nemzeti kormánynyal, ám most, amikor a The New York Times a magyar sajtó nagyobb része által támogatott Horn Gyulával szemben ereszt meg egy írást, annak a következménye (lám csak, így is értelmezhető a sajtószabadság) a mély hallgatás, Ez is mutatja, hogy egy olyan lap léte, mint a Pest Megyei Hírlap, amelyik megtalálja és közreadja ezeket az írásokat, mennyire fontos. De a cikket mi nem hírként, hanem teljes terjedelmében magyarra fordítva adjuk közre, szem előtt tartva a sajtószabadságon túl a tájékozódás szabadságát, azaz hisszük, sokan vannak, akik nem dugják fejüket a homokba, követvén a liberális sajtó bizonyos esetekben oly harsány, máskor meg, mint most, oly kuka tagjait. (Vödrös)
