Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-05 / 182. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK 3 Ez már valami, ez már valami Még jól emlékszünk arra, hogy a tv új vezetőségének színrelépésekor Betlen János, a Híradó friss főszerkesztője a hírműsor eddigi készítőinek munkáját nullával minősítette. Lelke és szakmai hozzáértése rajta! Éppen ezért figyeljük azóta is feszült figyelemmel, mit kapunk a Liebmann Katiék helyett mély vízbe vetett új garnitúrától. Nos, a szokásos esti Híradót figyelve egyszerűen nem kerülheti el a balga tévénéző' figyelmét, hogy a korábban sehol sem volt bemondók és műsorvezetők mereven előre bámulva hadarják el szövegüket. A szóban forgó elektronikus hírközlő' eszköz műszaki segédeszközeit ismerők tudják, hogy ez a kemény szembenézés nem nekünk, hanem a kameránál álló „idióta”, vagyis súgógép feliratozásának szól. Azt ugyan senki sem várja el a kezdő' tévésektől, hogy bemagolják az egész Híradó közlendőjét, de néha, legalább a monotónia megtörése érdekében, belenézhetnének az előttük álló kéziratba is. És ez még hagyján. Az igazi meglepetés az este fél tízkor kezdődő újabb Híradó. Téma és szó szerint ismétli a nyolc órától elhangzottakat. Ha a néző tréfás kedvében van, esetleg a humorista szavaival visszakérdez, hogy „Hülye maga, hülye maga, hogy mindent kétszer mond, mindent kétszer mond?”. Komorabb hangulatában Goebbels szavai jutnak az eszébe: „Ha a hazugságot tízszer megismétled, igazságnak tűnik.” (b-h) Rendkívüli és példátlan hatalom Az ÁSZ az ÁVÜ-ról Az Állami Vagyonügynökség tevékenységéről készített állami számvevőszéki jelentést az előző parlament csak egyszer tekintette át, ellenőrző tevékenysége tehát nem volt tökéletes — mondta Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen az ÁVÜ 1993. évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatról, valamint az elmúlt négy év privatizációs folyamatát összegző számvevőszéki jelentésről számoltak be. Nehezítette a magánkézbe adást, hogy több mint ötven törvény és mintegy száz kormányrendelet igyekezett szabályozni a folyamatot, továbbá az is, hogy miközben megteremtődtek a törvényi feltételek és végre kiépült az intézményrendszer, a még eladható állami vagyonrészek iránt megcsappant a fizetőképes kereslet. A privatizációt irányító szakemberek ezért nehéz helyzetben voltak — jegyezte meg az ÁSZ elnöke. Kovács Árpád, az ÁSZ igazgatója a sajtótájékoztatón rámutatott: az ÁVÜ tavalyi tevékenységét elsősorban tartalmi szempontból vizsgálták. A többi között azt állapították meg, hogy az ÁVÚ igazgatótanácsának szerepe „rendkívüli és példátlan hatalomkoncentrációt” tesz lehetővé a privatizációban, ugyanis bírósági úton lehetetlen megtámadni a testület döntéseit. Az igazgatótanács még a vagyonügynökség belső szabályait sem köteles betartani, sőt, gyakorlatilag jogkövetkezmények nélkül dönthet a privatizációból befolyt bevételekről. Az előző parlament vagyonpolitikai irányelvekkel kívánta irányítani a magánosítási folyamatot, ám ezek az irányelvek nem nevezhetőek törvénynek, s ezért be nem tartásuk nem jár jogi felelősségre vonással — hangsúlyozta Kovács Árpád. Az ÁSZ igazgatója pozitívan értékelte, hogy az ÁVÜ ez év tavaszán közzétette a tulajdonában lévő — tavalyi állapotot tükröző — vagyonmérleget, ám megjegyezte: még ma sincs olyan információs rendszer hazánkban, amellyel fel lehetne, mérni, hogy mekkora is az állam vagyona. Nem lehet ugyanis pontosan tudni: mekkora a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél lévő állami tulajdon, s az sem állapítható meg, hogy mekkora állami tulajdoni rész tartozik még az önkormányzatokhoz, illetve a minisztériumokhoz. Csépi Lajos, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezér- igazgatója — aki a vizsgált időszakban az ÁVÜ ügyvezető igazgatója volt — a sajtótájékoztatón védelmébe vette az ÁVÜ igazgatótanácsának jogkörét. Úgy vélte: az igazgatótanács mindenkor teljes tulajdonosi felelőssége alapján döntött, s a magánosítás során mindenkor figyelembe vette az adott (eladandó) cég piaci erejét, forgalmát, munkaerő- helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. Az egyes döntéseket ezért nem lett volna célszerű jogi felülvizsgálat alá vetni. A garanciavállalások kapcsán Csépi Lajos elmondta: egy belső utasítás értelmében az ötszázmillió forint alatti kötelezettségvállalásokat jóvá lehet hagyni, ha az igazgatótanács ülésén á Pénzügyminisztérium államtitkára megjelenik s egyetért a kötelezettségvállalással. T. Á. MDF-politikusok helyzetelemzése A költségvetés évek óta nem állt ilyen jól Megdöbbentőnek és statáriálisan gyorsnak nevezte Barsiné Pataky Etelka, az expó leköszönő főbiztosa, a kormány világkiállítással kapcsolatos döntését. Ez — mint azt a Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón elmondta — kész helyzet elé állítja az Országgyűlést. Válaszlevél a lemondásra Kovács László külügyminiszter az elmúlt napokban levélben tájékoztatta Öle Philipsont, a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) elnökét a magyar kormánynak az 1996-os budapesti expóval kapcsolatos döntéséről. A BIE elnöke augusztus harmadikén válaszolt a levélre. Kovács László külügyminiszter levelében többek között leszögezte, hogy a kormányzat vizsgálata szerint a világkiállítás megvalósításához szükséges állami források lényegesen meghaladják az eredeti előirányzatot, miközben a vállalkozók érdeklődése jóval elmarad a feltételezett és remélt mértéktől. Öle Philipson válaszlevelében aláhúzta: „tökéletesen megértem azon nehézségeket, amelyeket a beruházók érdekeltségének hiánya okozott, és annak is tudatában vagyok, hogy lehetetlen a magyar lakosság pénzügyi terheinek növelése. A lemondás szomorúsággal tölt el, és biztos vagyok benne, hogy a BIE minden tagja osztozik ebben. Mindazonáltal biztosíthatom miniszter urat megértésünkről, valamint a jelenlegi és jövőbeni együttműködési szándékunkról. Barsiné Pataky Etelka szerint a döntés meghozatala előtt nem kérték ki azok véleményét, akik az expóért dolgoztak, s fontosnak érezték annak megrendezését. így a kormány döntése egyoldalú. A világkiállítás főbiztosa hozzátette: felkérik a kormányt, hogy ezt a hibát a jövőben ne kövesse el újra, s a végső döntéshez kérje ki az ő véleményüket is. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter az expó esetleges elmaradásával kapcsolatban megjegyezte: külpolitikai szempontból sajnálatos lépésnek tartaná. A világkiállítás előnyeiért a szomszédaink versengtek, s számunkra ez nagy alkalom, nagy lehetőség lett volna. Hibásnak nevezte azt a felfogást, mely szerint nem sokan jelentkeztek a rendezvényre, ugyanis ennyi jelentkező az elmúlt években sehol sem volt, mint Magyarországon. A világ száznyolcvannégy országát hívták meg az expóra — fűzte hozzá Barsiné Pataky Etelka. A negyvennégy hektáros területre egyébként negy- venöt-ötven résztvevőt vártak, s idáig már huszonnyolcán igent is mondtak. Az új kormány külpolitikai céljairól Jeszenszky Géza elmondta: ugyanazt a hármas célkitűzést tartják szem előtt, amelyet ő is tartott. Nevezetesen: a nyugati integrációt, a határon túli magyarok képviseletét és a jószomszédi viszonyok kialakítását. Az ország belső eseményeiről szólva megjegyezte: a szocialisták azt ígérték, hogy nem lesz tisztogatás, ám mégis van. Úgy látszik felújították azt a mondást, mely miszerint aki nincs velünk, az ellenünk van. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője szerint tarthatatlan, ha az expó elmaradását gazdasági okokra vezetik vissza. A még szükséges tizennyolcmilli- árd forint egy évre lebontva a költségvetés hat ezrelékét jelenti. A volt pénzügyminiszter elmondta: az áfa és a fogyasztási adó megemelése nem fogja meghozni a várt eredményt. A tájékoztatásból megtudtuk: az idei év első öt hónapjában negyvenöt milliárd forinttal nőtt a lakossági megtakarítás. A költségvetés évek óta nem állt olyan jól, mint most — mondotta. Szabó Iván a médiában történtekről szólva kijelentette: ideje lenne már befejezni a nagytakarítást, mert így sohasem lesz demokrácia. A Magyar Fórumban Csurka István tollából megjelent írásra reagálva Szabó Iván tiltakozott az ellen, hogy valaha is találkozott volna Soros Györggyel, majd hozzátette: volt titkosszolgálati ügynökök ne tanítsák őt magyarságtudatra. N. L. Középkori Akadémia Esztergomban Tanszék lehetne a főiskolán (Folytatás az L oldalról) E célt szolgálja a Középkori Akadémia című tanári továbbképző tanfolyam, melyet második alkalommal rendezünk meg. Nem véletlen, hogy a tanfolyam ezt a címet viseli, hiszen a Szent György Lovagrend kizárólag a középkori történelem kutatásával foglalkozik. Az elmúlt évben közel negyven határon túli pedagógus jött el a tanfolyamra, ebben az évben ötvenötén jelezték részvételi szándékukat, ami azt mutatja, hogy a rendezvény kezd népszerűvé válni. A határ menti országok pedagógusszövetségei választják ki azokat, akik országunkba utazhatnak a továbbképzésre. Általában fiatalabb pedagógusokra esik a választás, hiszen ők még évtizedekig adhatják át az itt megszerzett tudásukat. Szlovákiából, Kárpát- aljáról, Romániából és a Vajdaságból jelentkeztek eddig a legtöbben, de a Szent György Lovagrend a világ távolabbi magyarsága felé is szeretne nyitni. így a tengerentúlra, és a Magyarországról kivándorolt zsidóság felé. A konferenciát — amelynek az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola ad otthont — a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala, Ko- márom-Esztergom, valamint Pest Megye Közgyűlése és Esztergom városa támogatja. A nyitónap augusztus 15-e estéjén 19 órai kezdettel Könözsy László, Esztergom polgármestere ad fogadást a résztvevők tiszteletére. Ezt megelőzően a Szent György Lovagrend tiszteleti tagja címet nyújtják át prof. dr. Schweitzer József országos főrabbinak, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának a zsidó—keresztény párbeszéd, a történelmi megbékélés és a testvéri együttélés érdekében kifejtett áldásos tevékenységéért. Augusztus 19-én 19 órai kezdettel Kovács György Zoltán és lnczédy János, az érintett megyék közgyűléseinek elnökei fogadják a tanulmányi hét résztvevőit. A rend Paskai László bíborosprímást, esztergom—budapesti érseket és Kosáry Domokos akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét kérte fel a rendezvény fővédnökségére. — Ha a Középkori Akadémia intézményesülne, s helyet kapna az esztergomi tanítóképző főiskolán, egy tanszéket, vagy intézetet szeretnénk kialakítani, mely középkorkutatással foglalkozna, s gondoskodna a határon túli pedagógusok képzéséről — szólt ekképpen jövőbeli terveikről dr. Pusztaszeri László. V. Cs. Kosa Ferenc gondolatait megszívleljük A Magyar Nemzet közölt interjút Kosa Ferenc szocialista párti országgyűlési képviselővel, aki a tájékozódás szabadságáról beszélt. Ezt a gondolatot kiváltképp a tájékoztatásban dolgozók, a tájékoztatást élethivatásként vállalók kell hogy megszívleljék, hiszen való igaz, nem a sajtószabadság a fontos, hanem a tájékozódás szabadsága az elsődleges, amihez természetesen az előbbire is szükség van. Ily módon a tájékozódás és a tájékoztatás szabadsága minden magyar állampolgárt, minden Magyarországon élőt érint, meghatározhatja mindennapjait, de meghatározhatja még unokái életét is. Ha az augusztus 4-i újságokat fölütöm, akkor máris kiderül, milyen megszívlelendő gondolatot tárt elénk Kása Ferenc. A tegnapi újságokból ugyanis, például a Népszabadságból is, hiányzott az a levél, amelyet Magyarország miniszterelnökéhez intézett Tőkés László nagyváradi püspök. A levél, amelyet a Pest Megyei Hírlap bőven közölt, olyan fontos kérdésekre tért ki, amely kérdések abban a pillanatban, amikor a magyar—román alap- szerződés előkészületei folynak — amely méltán kerül a nemzet érdeklődésének középpontjába —, bizony szervesen hozzátartoznak a tájékozódás szabadságához. Nagyon reméljük, hogy a Pest Megyei Hírlapot, hiszen előfizetőink száma augusztus l-jével a kánikula ellenére is nőtt (szinte egyedül a napilapok közül), a későbbiekben Kása Ferenc gondolatának megfelelően tudjuk úgy szerkeszteni, hogy uram bocsá’ még terjedelmet is tudunk növelni. De azt is remélem, hogy Tőkés László levele a központi napilapokból nem azért maradt ki, mert ott nem érzik a tájékozódás szabadságának fontosságát, hanem csak egyszerű és esendő szerkesztői hiányosságok miatt. Tisztában vagyunk vele, a szociálliberális kormány működése idején a Kádár-rendszerben gyökerező szerkesztők sokszor esnek majd ilyen jellegű hibába, de ha csak néhányuknál jó termőtalajra hullanak Kása Ferenc gondolatai, akkor már több bizalommal nézhetünk a jövőbe. (Vödrös)
