Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-05 / 182. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 5.. PÉNTEK Elégtétel a dabasi polgármesternek Megalapozatlan ügyészi indítvány Megkérdeztük Hogyan nyaralnak a bajorok Tóalmáson? Egyre több város, község teremt kapcsolatot külföl­di településsel, mely legtöbb esetben testvérvárosi — vagy községi összeköttetéssel alakul. Hasonló cipő­ben jár Tóalmás és a bajor Feldafing község is. Dobó Ilonától, a tóalmási mó'velódési ház munkatár­sától azt tudakoltuk, hogyan valósítja meg a testvéri viszonyt a két község. — Leginkább a gyerekek élvezhetik a barátság előnye­it — válaszolta. — Az idén harmadik alkalommal szer­veztük meg a csereüdülteté- ses nyaralást, s ezúttal a ba­jor gyerekek vannak ná­lunk. A tizenhárom gyerek egy hetet tölt a tóalmási csa­ládoknál. Napjaikat érdekes programokkal színesítjük. Páratlan élményt jelentett számukra a budapesti város­nézés hét végén, de a vidám­parki szórakozásnak még ennél is jobban örültek. Ná­luk csak Münchenben van vidámpark, s az nagyon drá­ga, sőt kisebb is, mint a bu­dapesti. Többnapos sportren­dezvényen mutathatták be a gyerekek, ki mire képes. Tó­almás és Feldafing 1991 óta tartja egymással a testvér­községi kapcsolatot, s ez alatt az idő alatt számos kö­zös rendezvényre került sor. Tavaly kétnapos bajor sör- fesztivált rendeztek Tóalmá­son, s most „magyar honla­pokat” tartanak Feldafing- ben. Községünkben műkö­dik a Feldafingi Baráti Kör, s a bajor községben a Tóal­mási Baráti Kör. E két társu­lat bonyolítja le a csereüdül­tetést, a közös programokat. (varga) Szivattyúznak a turbinák Még van oxigén Fordítva járnak a turbinák a Csepel-sziget északi részénél lévő Kvassay vízi erőműnél szerda este óta. Másodper­cenként 10-17 köbméter vi­zet szivattyúznak a Ráckevei (Soroksári)-Dunába. Mint Kovács Csaba. A Közép-Du- na-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség kárelhárítási munkatársa tegnap elmond­ta: a Duna alacsony vízállása miatt már kedden reggel óta szünetel a Ráckevei (Sorok- sári)-Duna-ág gravitációs ter­mészetes vízellátása. A Dél-pesti Szennyvíztisz­tító Gubacsi-híd közelében lévő beömlője felett szerdán hajnalban még 100 százalék feletti volt az oxigéntelített­ség, a szennyvíztisztító alatt, a Szigethalmi-hídnál, vi­szont már csak 50 százalék. Csütörtökön hajnalban már a szennyvíztisztító felett is csak 70 százalékos oxigénte­lítettséget mértek, a Sziget­halmi-hídnál pedig 34 száza­lékot. Ez még mindig 5 milli­gramm oldott oxigénnek fe­lel meg vízliterenként, és a halaknak a 3 milligramm alatti oxigénmennyiség vá­lik kritikussá. (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyalásról a ceglédi vá­rosi ügyészség csak 1994. jú­nius 8-án, a tárgyalásvezető bíró távbeszélőn történt értesí­téséből szerzett tudomást, ami­kor is a vezető ügyész — a bíró kérésére — úgy döntött, hogy a vád képviseletét ellát­ja, mert minden idézett megje­lent a tárgyaláson, s a tárgya­lás elhalasztása ismételt meg- idézésüket tette volna szüksé­gessé egy későbbi időpontra. A tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként — a képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel meghall­gatása után — az ügyész úgy ítélte meg, hogy a vádlottak a testületi ülésen kialakult han­gulat miatt olyan indulati álla­potba kerültek, ami korlátozta őket abban, hogy cselekmé­nyük, kijelentéseik súlyát fel tudták volna ismemi, ezért in­dítványozta a vádlottak igaz­ságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatának elrendelését. Az indítványt a vádlottak sem el­lenezték, s annak a bíróság helyt adott. Megállapítottam, hogy az igazságügyi elmeorvos-szakér­tők kirendelésére vonatkozó ügyészi indítvány nem volt megalapozott, mert a hivatko­zott ténybeli adatokból nem volt alaposan feltehető, hogy a vádlottak elmeállapota kó­ros lenne, hanem csak az, hogy' a kérdéses testületi ülés résztvevői túlzó, indulatos ál­lapotban — esetenként sértő módon — adtak hangot egy­mást érintő véleményüknek. A bírósági tárgyalás napját és az igazságügyi elmeorvos­szakértők kirendelését követő­en hozta meg az Alkotmánybí­róság a 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatát, amely sze­rint a Btk. 232. §-a — amely a hatóság vagy a hivatalos sze­mély megsértését büntetni ren­deli — alkotmányellenes, ezért azt az Alkotmánybíró­ság a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság hatá­rozata alapján a legfőbb ügyész helyettese iránymuta­tást adott ki a folyamatban lévő bűnügyek felülvizsgálatá­ra és a szükséges ügyészi in­tézkedésekre. Ennek alapján az ügyész­nek az. adott ügyben közölnie kellett volna a bírósággal, hogy a vád képviseletétől el­áll, s a vádat a továbbiakban mint magánvádló a sértett kép­viseli a most már becsületsér­tés miatt tovább folyó eljárás­ban. Ezt az intézkedést az ügyész a cikk megjelenésének napján megtette. Erre tekintet­tel Horváth István, illetve Hor­váth Sándor jogosult a magán­indítvány előterjesztésére Krisztián István ellen a cikk­ben idézett kijelentés miatt, amennyiben azt szükségesnek tartja. A kifejtettekre figyelem­mel indokoltnak látom, hogy az érintettektől elnézést kér­jek azért, mert a nem körülte­kintő és így megalapozatlan ügyészi indítvány következté­ben személyüket hátrányosan érintő hatósági intézkedésre került sor. Főszerkesztő úrnak pedig megköszönöm, hogy a nyilvá­nosság eszközeinek felhaszná­lásával alkalmat adott a téves ügyészi intézkedés körülmé­nyeinek feltárására, a hasonló hibák elkerülését célzó intéz­kedések megtételére, s nem utolsósorban arra, hogy az érintetteknek — a lehetősé­gek korlátái között — erköl­csi elégtételt szolgáltathassak. Budapest, 1994. augusztus 3. Tisztelettel: Dr. Birtalan Örkény megyei főügyész Történelmi levegőt szív majd a szállóvendég Nem kerülnek utcára a kastély lakók látható, kát a A gödöllői városhá­za földszinti tanács­kozótermének falain a település jövője Itt állították ki azo- pályamunkákat, me­lyek a Grassalkovich-kastély- hoz kapcsolódó idegenforgal­mi és szállóépületek kialakí­tására meghirdetett építésze­ti tervpályázatra érkeztek. A munkákat augusztus 15-ig te­kinthetik meg a polgárok, amikor is 18 órakor lakossá­gi fórumot tart az önkor­mányzat a kastély környéké­nek részletes rendezési tervé­ről. A pályázaton meghívott építészek vehettek részt, akik közül a bírálóbizottság Wagner Péter és König Ta­más (munkatársuk Országh Attila) pályaművét választot­ta ki nyertesül. A tervezési megbízást a Gödöllői Királyi Kastély Köz­hasznú Társaság adja ki, me­lyet a tulajdonos magyar 'ál­lam képviseletében a Környe­zetvédelmi és Területfejleszté­si Minisztérium, a Grassalko- vich-kastély Alapítvány és a A kastély főbejáratán a fényes címer már a jövőt idézi A szerző felvétele gödöllői önkormányzat ho­zott létre. A pályázat előzménye: az eddigi, alapvetően állagmeg­óvási munkák után a különle­ges építészettörténeti és törté­neti jelentőségű kastély hasz­nosításában a továbblépés kö­vetkező állomása az idegen- forgalmi funkciók helyének meghatározása, illetve a kiala­kítás változatainak kidolgozá­sa. A profittermelő tevékeny­ség integrálása a kastélyegyüt­tesbe elengedhetetlen, mert a teljes helyreállítás és a folya­matos üzemeltetés anyagi for­rásai nem állnak a tulajdonos rendelkezésére. A pályázat összefoglaló ér­tékelése szerint a szállodaipar kulcskérdése az imázs, azaz az egyszeri, összetéveszthetet­len és emlékezetes környezeti azonosság. Adott esetben ez a Grassalkovich-kastélyhoz fű­ződő szerves kapcsolat: az, hogy az itt majd megszálló vendég fizikailag vagy leg­alább lélektanilag érzékelje, történelmi levegőjű és hitelű kastélyegyüttes lakója és hasz­nálója lehetett néhány napig. Az önkormányzat tevé­keny részvételével eddig már számos feladatot megoldottak azért, hogy a Csipkerózsika- álmot alvó kincs újra a nemze­tet szolgálja. Elmentek a szov­jet katonák, kiköltözött a fővá­rosi szociális otthon, még mindig vannak azonban olyan emberek, akik a mai kastélyban élnek — és nem olyan viszonyok közepette, mint majdan a szállóvendé­gek. „Természetesen” az el­múlt évtizedek megpróbáltatá­sait nemcsak az épületek tük­rözik, hanem a lakók jogvi­szonyai is. Gémesi György polgármes­ter elmondta, hogy tegnap a városházán találkoztak az érintettek. A felújítás által leg­sürgősebben érintett első hét lakásban élők jogviszonyai­nak felmérése után egyeztetik igényeiket a lehetőségekkel. Utcára senki sem kerül. Balázs Gusztáv Hajszálon múlt az albertirsai bukás (Folytatás az 1. oldalról) — Ki volt a másik két sze­mély? ■—Roszík Mihály MDF- es és Fazekas László MSZP-s önkormányzati képviselő. Magam egyéb­ként szabaddemokrata va­gyok, s talán ebből is látha­tó, hogy pártérdekektől függetlenül gondolkodunk és cselekszünk ebben az ügyben. A miniszter űr fo­gadott minket és a beszél­getésen jelen volt Szemők- né Szedlacsek Judit aláírás- gyűjtő is. Békési urat arra kértük, segítsen kideríteni: a befektetők — a Lagunas Bt. — rendelkeznek-e a vá­sárláshoz és a beruházás­hoz szükséges milliókkal, illetve milliárdokkal. A mi­niszter úr elmondta, hogy ilyen esetekben legfonto­sabb a banki fedezet meg­vizsgálása. Megígérte, hogy amennyiben a polgár- mester elküldi neki a bank­fedezeti igazolást, úgy sze­mélyesen ellenőrizteti azt. Ez meg is történt. — Milyen . eredménnyel járt ez a lépés? — Augusztus 1-jén is­mét összeült a testület és a népszavazást ellenzők köre tovább bővült, így a népszavazást csak kilen­cen támogatták a szüksé­ges tizenegy helyett. Kiss Tibor polgármestert várat­lanul kihívták az ülésről. Nemsokára azzal tért visz- sza, hogy Békési úr kabine­tirodájából telefonon kö­zölték vele, hogy a bankfe­dezeti igazolás semmit nem ér, nem valódi. Itt sza­kadt meg a fürdőügy tár­gyalása. — Döbbenetes fordulat, ám jelzi, hogy az önök ha­tározott fellépése indokolt volt. — A fürdő és környéke eladásával községünket pénzügyi csődbe kergették volna. Egy hajszálon múlt, hogy ez nem következett be és a község javait, ter­mészeti kincseit nem juttat­ták szélhámosok, kezére. Az elmúlt félévben szá­mos támadás ért minket. Roszík lelkész urat, aki óvodát, iskolát, szeretetott­hont, vendégházat építte­tett, s mindvégig tartotta bennünk a lelket, még őt is fejlődésellenesnek kiáltot­ták ki. Azt gondolom, a küzdelmünk nem volt hiá­bavaló. Elvárjuk, hogy a polgármester és a támoga­tói nyíltan álljanak ki a község lakói elé, s mond­ják el, hogy óriásit téved­tek, amiért vakon megbíz­tak arra érdemtelen embe­rekben. Azután kérjenek bocsánatot Albertirsa lakói­tól. Azt hiszem, ez a legke­vesebb, amit a történtek után elvárhatunk tőlük. (bánó) A ceglédi Búzakalász Szövetkezet igazgatósága nyílt pályázat útján kívánja értékesíteni az alábbi ingatlanokat 1. A Mizsei úti telephelyen három istálló, ebből kettő 108 férőhelyes tehénistálló, istállónként 998 m2 területű és egy lóistálló, valamint az ingatlanokhoz tartozó szivattyúház kúttal és 1 ha 8515 m2-es terület, ezenkívül egy 663 m2-es, vasvázas, palatetós szín és egy hídmérleg. 2. A Nagykátai úton a volt növénytermesztési telephely műhelyépülete, összesen 1027 m2 területű, három műhelyrészből álló, gázfűtéses ingatlan, 10 ha 9643 m2-es területtel. 3. A Cegléd, XIII., 147. sz. alatti telepen levő, 1000 m2-es tehénistálló, a hozzá tartozó, 575 m2-es elletőistállóval, 810 m2-es növendékistállóval és 3 ha 0780 m2-es területtel. A szövetkezet igazgatósága a megjelenéstől számított 10 napon belül várja a vételi nyilatkozatokat. Az elbírálásnál előnyben részesülnek a pályázati összeg azonnali kifizetését vállaló pályázók. Előzetes időpont-egyeztetés után a létesítmények megtekinthetők. Az időpont az igazgatóság elnökével [tel.: (53)-310-282] és a szövetkezet főkönyvelőjével [tel.: (53)-310-144] egyeztethető.

Next

/
Thumbnails
Contents