Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-05 / 182. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. AUGUSZTUS 5., FENTEK Kovács: Ideiglenes megoldást! Moravcík reménye A szlovák koalíciós tanács szerdai ülésén Jozef Moravcík miniszterelnök derűlátóan nyilatkozott a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos feszültség egy vélt megoldási lehetőségéről, amely Du- nakiliti üzembe helyezésével számol — derült ki a magyar nyelvű Új Szó tegnapi számából. A koalícióban részt vevő pártok, továbbá a három magyar párt képviselőinek részvételével működő egyeztető fórum szerdai munkájáról a lapot Farkas Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke tájékoztatta. Elmondta: az ülésen magyar felvetésre szó volt a magyar kormányfő látogatásáról is. Ezzel kapcsolatban Farkas Pál, valamint Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés mozgalom alelnöke kifejezte nemtetszését, amiért a kétoldalú alapszerződés tervezetét nem vitatták meg a koalíciós tanácsban. Miután hasonlóképpen szóvá tették ezt a koalíciós pártok képviselői is, Moravcík miniszterelnök átadta a tervezet szövegét a jelenlévőknek. Az Új Szó értesülése szerint szó volt a Horn Gyula mai látogatásán tervezett jegyzékváltás alapján megnyitandó, régebben elkészült új határátkelőkről is, s ezzel kapcsolatban elhangzott: az említett jegyzékekben szereplő három új határátkelő közül a közeli jövőben anyagi okokból csak egyet tudnak üzembe helyezni. Hóm Gyula miniszterelnök azzal, hogy második külföldi látogatását Szlovákiába teszi, jelzi, hogy az' új magyar kormány milyen nagy jelentőséget tulajdonít a szlovák—magyar kapcsolatoknak — emelik ki a csütörtöki pozsonyi lapok abból az interjúból, amelyet Kovács László külügyminiszter adott Budapesten a miniszterelnök pénteki útja alkalmából a szlovák sajtó képviselőinek. Az interjút az Új Szó, a Dennik, a Národná Obroda és a Pravda közölte. Kovács László hangsúlyozta: a magyar külpolitika sürgős feladatai között tartja számon, hogy a szlovák—magyar viszonyban lényeges változást érjen el, s meginduljon a megbékélés folyamata. A vitás kérdések egyikét jelentő bős—nagymarosi vízlépcsőről szólva ’ Kovács László kijelentette: az ügy elsősorban azért vált tehertétellé, mivel túl nagy szerephez jutott benne a politika: Szlovákiában sokan az állami önállóság jelképét látják az erőműben, Magyarországon pedig egy letűnt rendszer emlékművének tekintik azt. A Hágai Nemzetközi Bíróság — egyébként fontos, de csak 1997-ben várható — döntésére nem szabad várni, hanem addig is ideiglenes megoldásokra kell jutni, s a pénteki tárgyalásokon a magyar fél azt szorgalmazza majd, hogy a szlovák fél az eddiginél lényegesen nagyobb vízhozamot biztosítson. A kétoldalú alapszerződés kérdésében Budapest jogosnak tartja azt a szlovák igényt, hogy Magyarország ebben újra ismerje el a határok sérthetetlenségét, s egyben kölcsönösen biztosítsák a határok átjárhatóságát. Nem kevésbé jogos azonban az a magyar igény, hogy a szerződésben a két állam vállaljon kölcsönös kötelezettséget az egymás országában élő nemzeti kisebbségek jogainak szavatolására a különböző európai dokumentumok és normák szellemében. Azt mondta egy bajtárs, hogy az 1956-os Magyarok Világszövetsége által felkínált laufot nem fogadja el, hanem igenis megújítja tagságát, jóllehet az eddiginél több tagdíjat most, a külső támogatások megvonása után sem tud fizetni, olyan kevés a nyugdíja. Nincs veszítenivalója, idén múlt 63 éves, nem fog félni ezektől, akik... (Ha ez a lap nem polgári napilap volna, hanem irodalmi hetilap, nem lenne illetlen idéznem, aminek a helyét kipontoztam.) Az üzenet, amiről szó van, nem azt jelenti, hogy valakit megkérek, mondja meg X-nek, nem érek rá a hét végén, ne várjon. Azt jelenti, hogy valamely eszmealakzatban, vagyis versben, regényben, festményben, szoborban, vagy akár kiállításban (illetve cselekvésben) van, vagy lehetséges olyan mondanivaló, ami túlmutat azon, ami az önmagában vett produktum. Ekként üzenet, hogy a gödöllői bajtárs a kormányváltás után is kinyilatkoztatta ’56-os elkötelezettségét. És üzenet persze az is, hogy bajtársnak nevezem. Hallottam néhányszor, hogy szóból ért a magyar. Ebből az következnék, hogy másból nem. Hadd jegyezzem meg, néhányan értünk nem szóbeli közlésekből is. Vannak üzenetek, amelyeket akkor is megért a magyar, ha nem magyarázza neki külön gyógypedagógus, hogy miről is van szó. Sőt, van, aki jó magyar létére is elvárja, hogy a dolgoknak legyen üzenetük. Az ilyen magyarokhoz képest az, aki csak szóból ért, nagyon buta ember, nehezen fogja az ige. Az ilyen csak találgat, mire vélje, hogy a miniszterelnök álBelgrád szakított a boszniai szerbekkel Pokolgép Montenegróban Jugoszlávia tegnap bejelentette, hogy megszakít minden politikai és gazdasági kapcsolatot a boszniai szerbekkel. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint ez válaszlépés a pa- lei vezetés legutóbbi döntésére, amely elutasítja a Bosznia—Hercegovina felosztására vonatkozó nemzetközi béketervet. Jugoszlávia kormánya többek között elrendelte a boszniai szerb területekkel közös határ azonnali lezárását, egyszersmind megtiltotta a boszniai szer- bek valamennyi képviselőjének, hogy Szerbiában vagy Montenegróban tartózkodjék. „A (Boszniában önhatalmúlag kikiáltott) Szerb Romániai bányászsztrájk Nyolc napja tart az olténiai és az erdélyi bányászok bérsztrájkja, egyrészt az olténiai szénmedence központjában, Tirgu-Jiuban és a dél-erdélyi, dévai bányaközpontban. A szerdán Tir- gu-Jiuba érkezett iparügyi miniszter azonnal leült tárgyalni a szakszervezeti képviselőkkel, és mert kijelentette, hogy egyezséget kötni érkezett, hogy megmentse a bamaszénvállalatot, a bányairoda elé gyűlt mintegy húszezer bányász hangosan éltette mind őt, mind a kormányt. Az éjszakába nyúló tárgyalásokon csupán féleredmény született: a sztrájkolok 50 százalékos bémö- velési követelését csupán 25 százalékkal honorálták, és a vezérigazgatót nem leváltották, csak felmentették. Köztársaság, azzal, hogy elutasította a béketervet, az elképzelhető legsúlyosabb módon a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint a szerb és a montenegrói nép ellen cselekedett” — idézte a DPA hír- ügynökség azt a Belgrád- ban kiadott nyilatkozatot, amely a jugoszláv kormány lépést indokolja. A be- és kiviteli tilalom alól csak az élelmiszerek, gyógyszerek és ruházati cikkek mentesülnek. Pokolgépes merényletet hajtottak végre tegnap hajnalban Budván, az egyik legismertebb montenegrói üdülőhelyen, az Avala szálloda bejáratánál. A robbanás következtében egy személy meghalt, ketA Die Furche című 15 ezres példányszámú ausztriai katolikus hetilap legfrissebb számában „Szemérmetlen korrupció és sógorság-koma- ság” címmel jelent meg a budapesti tudósító elemzése a magyarországi médiaintézkedésekről. Kiszely Gábor utal arra, hogyan mentette ki magát Horn a mádiaelnö- kök kinevezésének — félreértésen alapuló — aláírásáért, majd arról ír, hogy a sebtében kinevezett új tévéelnök és híradó-főszerkesztő hogyan tekint el az információk hátterének ismertetésétől. Kiszely a kapacitáshiányról mondottakat idézve írja, hogy a hivatkozás miatt a tévénézőnek be kellett érnie a puszta hírrel, miszerint az Anto//-kormány az ellenien megsérültek, 15 gépkocsi kiégett, számos autó megrongálódott. A merénylet következtében kigyulladt az Avala szálló egyik szárnya. A boszniai szerb parlament egyhangúlag úgy döntött, hogy népszavazást tartanak a nemzetközi béketervről. A referendumot augusztus 27-én és 28-án rendezik meg. A boszniai szerb erőket légicsapásokkal fenyegetik az ENSZ-erők vezetői. Előbb Michael Ross tábornok, a boszniai ENSZ-csapatok parancsnoka helyezett kilátásba légitámadást, majd Akasi Jaszusi ENSZ-megbízott is ilyen értelemben nyilatkozott. zékiek telefonjait lehallgattatta. Kiszely szerint ez csak a kezdet, a politikai szerkesztőségek átszervezését követi az irodalmi, művészeti és szabadidő rovatok átalakítása. Az írás szerint ugyanez kevésbé látványosan megy végbe a rádiónál, ahol a — Kiszely megfogalmazása szerint — tavasszal takarékossági okokból elbocsátott 129 munkatárs most, visszavétele után „elcsukló hangon végeláthatatlanul ünnepli a kormány irányvonalát, hálásan, amiért visszakerült”. Kiszely szerint eközben szó sem esik a két intézménynél évtizedeken át szemérmetlenül gyakorlattá vált korrupcióról és sógor- ság-komaságról. A nagyvilág hírei # Elhunyt hatvankilenc éves korában tegnap Spadolini olasz örökös szenátor, az olasz kormány, a köztársaság és a szenátus volt elnöke. # A haiti szenátus elnöke szerdán közölte, hogy Raoul Cedras tábornok, az ország tényleges ura legkésőbb jövő év január 31-én leköszön a hadsereg főparancsnoki tisztéről, de erre a lépésre esetleg már az idén októberben sor kerülhet. Oroszország és Ukrajna egyezményt írt alá a közös határ védelmében való együttműködésről. A megállapodás értelmében az orosz—ukrán határt szakaszokra osztják fel, s az egyes részek védelmét csak az egyik fél határőrsége látja majd el. ¥ Észak-Koreában végleg eldőlt az utódlás kérdése, s Kim Dzsong II, a múlt hónapban elhunyt Kim Ír Szén fia szilárdan megvetette a lábát a hatalom csúcsán. Az Arkansas állambeli Varner egyik börtönében nem sokkal egymás után három elítélten hajtották végre a halálos ítéletet Mindhármukra azért rótták ki a legsúlyosabb büntetést mert 1981-ben egy fegyveres rablás során — családtagjaik szeme láttára — meggyilkolták Don Lehman üzletembert. # Állatokat gondozott a börtönben e hét eleji szabadulásáig Georgi Atana- szov volt bolgár miniszter- elnök, a zsivkovista éra utolsó kormányfője. A Die Furche szerint Ez csak a kezdet VÉLEMÉNY Évszázados üzenet tál esemény előtt kinevezett tévéparancsnok statáriális hirtelenséggel betiltotta, többek között a Magyar félmúlt — A törvénytelen szocializmus — című műsort. A magam egyszerű agyával úgy hiszem, azért száműzetett a törvénytelen szocializmus, mert dj a jelenlegi parlamenti többség szabad választások révén született, tehát bármit tesz is, törvényes; esetleg mert b) a műsor főcíme, miszerint a magyar félmúltról szól, aktualitását vesztette, mivel mostantól féljövőről kell beszélnünk — talán csak egy ciklusnyiról, ha a demokrácia túléli a plebejus reakciót (mert ha nem, akkor ez a lehetőség volt a végső); illetve c) beszélhetünk, amíg hagyják, törvényes féljövőről is, ami mégis csak más. Látni való, ez a c variáns az ország összlakosságának szinte felére kedvezőtlen, mivel a magyar népesség fele nincs további 40 évre hitelesítve: vénül a nemzet. A c variánsról jut eszembe, híre van, hogy a Hom-kabi- net újra akarja tárgyalni a víziszömyet, és nyomban kommentálták is, hogy ezen aktusról nem szabad rosszat gondolnunk, mert a miniszterelnök még csak nem is pecázik, amiből nyilvánvaló (vagyis az a dolog üzenete), hogy nála objektívebb pártember nem létezik kerek e világon, még akkor sem, ha néhányan azt képzeljük, politikai ügyet csinálnak megint abból, amiről kimutatták nemegyszer, hogy tönkrevágja a Dunántúl nagy részét, ha az elvtársi kötelezettségnek eleget találunk tenni. Csak jót feltételezek minden honatyáról, készséggel elhiszem, hogy a kormányfő úgy megalkuszik szlovák kollégájával, mint a pinty, mivel tudja, hogy ebben az ügyben csak rossz és mégrosszabb megoldás lehetséges. Hadd jegyezzem meg: folyamatban levő per közben a perbéli ellenféllel a per tárgyáról még levelezni is veszélyes, nem hogy peren kívül, a bíróságnak mintegy a feje fölött tárgyalni. Az ilyen dolog a jogszolgáltatás álmoskönyve szerint nagyon rossz kimenetelű főtárgyalást jelent. Ez évszázados tapasztalatok üzenete. Apropó üzenet: a miniszterelnök szerint az elvetendő 1996-os, millecentenáriumi expónak nincs üzenete, tehát nincs is rá szükség. Hát persze, hogy nincs. Mit jelenthet egy internacionalistának, hogy az 1100 esztendős magyar állam ellenségeivel — a belsőkkel is — dacolva még mindig él és áll Európa közepén? (Mielőtt bárki ki akarna oktatni: egyetértek az 1950-ben itthon elhunyt Navratil Ákos professzorral abban, hogy kétféle szocializmus van. Az egyik a nemzetiszocializmus, a másik a nemzetközi. Többet máig nem ismer a történelem. Ha az MSZP nem nacionalista, akkor internacionalista: harmadik nincs.) Akinek az Isten hivatalt adott, észrevenné, ha volna üzenete e kis ország puszta létének. Vagy akár annak, hogy egy Vajk nevű ifjút éppen idén 1000 esztendeje kereszteltek meg. / (Szitányi György)
