Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-05 / 182. szám

ur PEST HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM------------------r-.' ___________________________ Á ra: 13,50 forint 1994. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK Nem kerülnek A MÚK Tinédzserek is utcára Gödöllőn javaslatai autózhatnak a kastélylakók a médiatörvényhez Dömsödön (4. oldal) (9. oldal) (15. oldal) Középkori Akadémia Rendünk olyan hasznos te­vékenységet kíván folytat­ni, mellyel kielégíti a társa­dalom egyes igényeit. Fel­adatunk a tudományos is­meretterjesztés és az isko­lán kívüli történelmi okta­tás — fogalmazta meg a Szent György Lovagrend szerepét Pusztaszeri László történész a rend tegnapi saj­tótájékoztatóján, abból az alkalomból, hogy augusz­tus 15-én Középkori Aka­démia című ’továbbképző tanfolyamot indítanak. — Evekkel ezelőtt hatá­roztuk el, hogy elkezdünk egy olyan oktatási formát, mely elősegíti a történelmi felvilágosodást — mondta Pusztaszeri László. — Leg­inkább a határainkon túl élő magyar pedagógusok­nak szeretnénk átnyújtani korrekt történelmi ismerete­inket, politikai aktualizálás nélkül. (Folytatás az 3. oldalon) Elégtétel a dabasi polgármesternek Megalapozatlan ügyészi indítvány Tegnap levelet kaptunk Pest megye főügyészétől, amelyet teljes terjedelmében közlünk. A Pest Megyei Hírlap 1994. évi augusztus hó 3. napján megjelent „Polgár- mester az elmeorvosnál” című cikkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A dabasi városi ügyész­ség 1994. évi január hó 14. napján az akkor hatá­lyos büntető jogszabá­lyok alapján a Btk. 232. § (2) bek.-be ütköző és a (3) bek. szerint minősülő hivatalos személy nagy nyilvánosság előtt elköve­tett megsértésének bűntet­te miatt emelt vádat Hor­váth István, Dabas város polgármestere és Horváth Sándor önkormányzati képviselő ellen, mert az ellenük lefolytatott nyo­mozás során beszerzett bi­zonyítékok szerint a kép­viselő-testület 1993. má­jus 20. napján tartott ülé­sén Krisztián István sér­tettre — aki szintén e tes­tület önkormányzati kép­viselője, s így hivatalos személynek minősül — becsületének csorbítására alkalmas kifejezéseket használtak. Az ügyben a dabasi vá­rosi bíróság — amelyhez az ügyészség a vádiratot benyújtotta — elfogultsá­got jelentett be, s a Pest megyei bíróság az elsőfo­kú eljárás lefolytatására a ceglédi városi bíróságot jelölte ki. A dabasi városi ügyész­ség ügyészeivel szemben a Be. 35. § (1) bek.-ben és a 39. § (1) bek.-ben meghatározott elfogultsá­gi okok nem álltak fenn, ilyen okot a felek — köz­tük a vádlottak — sem je­lentettek be, így alappal nem kifogásolható, hogy a büntető ügyben eljár­tak. Önmagában ugyanis nem elfogultsági ok az, hogy az ügyészség szék­helye abban a városban van, melynek polgármes­tere és képviselője az ügy vádlottja. Ettől eltekintve azon­ban a ceglédi városi bíró­ságon célszerűségi okok­ból egyébként is a ceglé­di városi ügyészség ügyé­sze képviselte a vádat. Erre a Be. 23. § (2) bek. lehetőséget nyújt. A ceglédi városi bíróság­nak az ügy iratai előze­tesen rendelkezésre álltak, azonban a bíróság a tárgya­lás időpontjáról az ügyészé­get mulasztotta el megfele­lő időben értesíteni. (Folytatás a 4. oldalon) Nadrágszíjhúzó pótköltségvetés várható Nyolcszázalékos leértékelés A kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben augusztus 5-étől 8 százalékkal leértékeli' a forintot. A lé­pés azért vált szükségessé, mert az év közepére a folyó fizetési mérleg hiányában további romlás következett be. Az ország eladósodásának lefékezése, az export ver­senyképességének javítása indokolja az egyszeri árfo- lyamszint-kiigazítást. Mindez a tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón hangzott el a Parlamentben. A tájékoztatás szerint a kor­mány olyan gazdaságpoliti­kai intézkedéscsomagot fo­gadott el, amely nagyrészt képes ellensúlyozni a leérté­kelés inflációs hatásait. A tájékoztatón elhang­zott: a kormány a Valutaa­lap javaslatainak egy részét elfogadhatatlannak tartja, bár helyzetértékelése azo­nos. A kormány állásfoglalá­sa szerint olyan pótköltség­vetésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a költ­ségvetés ez évi hiánya ne haldja meg a 330 milliárd fo­rintot. Ennek érdekében fe­lül kell vizsgálni az adóbe­hajtás és -ellenőrzés jelenle­gi rendszerét, és intézkedé­sekre van szükség a hátralé­kok behajtása érdekében. Az általános forgalmi adó 10 százalékos kulcsát a kor­mány véleménye szerint 12 százalékra indokolt emelni. A telefon- és a kereskedelmi- szálláshely-szolgáltatás átke­rül a 25 százalékkal terhelt áfa-körbe. Korlátozott áfa­visszatérítésre számíthatnak viszont a lakásépítők, illetve -bővítők, amennyiben a par­lament jóváhagyja ezt a ja­vaslatot. A gyógyszerek to­vábbra is maradnak a 0 kul­csos termékek körében. Az élvezeti cikkeket és üzem­anyagokat terhelő fogyasztá­si adót a kormány szerint 15 százalékkal szükséges növel­ni. Várhatóan a takarékbeté­tek kamatait terhelő forrás­adó 0 százalékra csökken. Megszűnik viszont ezzel egy időben az állampapírok befektetési kedvezménye. A pótköltségvetésben a kor­mány csökkenteni kívánja 3,5 milliárd forinttal az álla­mi pénzalapok költségvetési támogatását. Ugyancsak a tervezettnél kevesebb jut kor­mányzati beruházásokra, a javasolt csökkentés 4,7 milli­árd forint. Amennyiben a parlament jóváhagyja a kor­mány expóval kapcsolatos ja­vaslatát, úgy a világkiállítási alapból 8 milliárd forint visz- szakerül a költségvetésbe. Döntés született a nyugdíj- rendszerű szociális ellátások és a gyermekgondozási se­gély jövedelempótlékának emeléséről. Szeptember Éjé­től 1000 forinttal emelkedik a gyes. A jövő hónaptól 6700 forint jövedelempótlék jár a gyesre jogosultaknak, a gyermekek számától függet­lenül. 300 forinttal emelke­dik a rokkantsági járadék, az átmeneti járadék, a vakok rendszeres szociális segélye, az egészségkárosodási jára­dék és a központi szociális segély. A vakok személyi já­radéka ezentúl 3500 forint­nál nem lehet kevesebb. Törvénysértés Monoron Törvénysértő határozatot hozott május 19-én Monor város önkormányzatának képviselő-testülete. Mint azt Sipos István helyi kép­viselőtől megtudtuk, az említett döntéssel akkor hozzájárultak a határozott időre szóló szolgálati laká­sok elidegenítéséhez oly módon, hogy a bérlők kö­telesek egyszeri használat­bavételi díjat fizetni. Ez a határozat az Ady Endre út 2., a Kossuth Lajos út 76. alatti lakásokra és a Deák Ferenc út 2. I-es lépcsőhá­zára vonatkozott. Mivel azonban az ingatlanok el­adásához a képviselők többségi, azaz tíz igen sza­vazatára lett volna szük­ség (ezzel szemben kilenc igen, négy nem és egy tar­tózkodás született), a testü­let saját hatáskörében visz- szavonta határozatát. A város képviselő-testü­lete tegnap késő délutáni ülésén egyebek mellett is­mét napirendre tűzte ezt a témát, amelyre lapunkban még visszatérünk. (k. m.) A realitások talaján Olvasóink bizonyára emlékeznek a régóta húzódó albert- irsai fürdővitára, amelynek fejleményeiről időről időre beszámoltunk. Emlékeznek tán, hogy a nagyközség polgármestere és számos helyi képviselő' szorgalmazta a termálfürdő', illet­ve a hozzá kapcsolódó nagy kiteijedésü — mintegy 120 hektáros, halastavat is magába foglaló —, értékes földte­rület áron alul történő' eladását. Tették ezt abban a re­ményben, hogy a vevő', egy dúsgazáagnak vélt, nagyralá- tó terveket szövögető' betéti társaság enyhíti majd Alber- tirsa településfejlesztési gondjait. Most e reményeknek — úgy tűnik — végleg befelleg­zett, hiszen Albertirsán a napokban látványosan bebizo­nyosodott: a betéti társaság bankfedezeti igazolása fabat­kát sem ér. E reményeket már régen lehűthették volna azok a baljós, a fizetésképtelenségre utaló előjelek, ame­lyekről a község egyes vezetői — ki tudja miért — nem akartak tudomást venni, sőt, sokat tettek azért, hogy a ké­telkedők, a tiltakozók hangja elhalkuljon. Roszík Mihály evangélikus lelkész és a mellette álló képviselőtársak lelkiismeretes, felelősségteljes magatartá­sának, kitartásának köszönhető, hogy Albertrisa megme­nekült egy beláthatatlan következményekkel járó döntés­től, s a szemkápráztatóan szép délibábok kergetésétől. Am a kedves albertirsai polgároknak nincs okuk a csüggedésre. Az ember ugyanis apró lépésekkel is előbbre jut a realitások talaján, mint futva az ingoványos földön. Bánó AttUa Hajszálon múlt az albertirsai bukás Albertirsa polgármesterének írása, amelyet tegnapi szá­munkban adtunk közre, megszólalásra késztette Major Juditot, a termálfürdő és környéke eladását ellenző ön- kormányzati képviselők egyikét, akivel rövid interjút készítettünk. — A polgármester írásá­ban többek között az áll, hogy a képviselő-testület fel­függesztette a tárgyaláso­kat a vevőként jelentkező be­téti társasággal. Mi is tör­tént tulajdonképpen? — A július 22-i önkor­mányzati ülésen a tisztázat­lan módon és áron alul törté­nő eladás ellen hadakozó képviselőket megdöbbentet­te, hogy a választási bizott­ságnak a népszavazást ké­rők 19,6 százalékáról szóló bejelentését követően akadt három képviselő, aki eluta­sította a népszavazást. Az ülés után hárman úgy dön­töttünk, hogy meghallgatást kérünk Békési László pénz­ügyminisztertől. (Folytatás a 4. oldalon) Becsületes javítósok Példamutató becsületessége, miatt kitüntették az aszódi fiúnevelő intézet két lakóját Hosszú Péter (középen) 18 éves és Kindla László 19 éves neveltek szabadságukról hazafelé a váci vasútállo­más közelében bukkantak véletlenül egy zsákra, s benne egy ko­rábbi, kápolnásnyéki templomi lopásból származó kincsekre. Magatartásuk elismeréseként a plébánostól 10-10 ezer forint érté­kű takarékbetétkönyvet kaptak. A jutalmat tegnap Bolcsik Zol­tán (jobbra) rendőr alezredes, váci rendőrkapitány nyújtotta át P

Next

/
Thumbnails
Contents