Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-04 / 181. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK 7 MOZAIK Ellenálló növények Angol kutatók arra figyel­meztetnek, hogy a sokévi al­kalmazás következtében számos fű és dudvaféle el­lenállóvá vált a herbicidek (gyomirtó szerek) hatóanya­gaival szemben. Európában 36, világszerte pedig 113 növényfaj fejlesztett ki ma­gában rezisztenciát, és egy­re több jel utal a többszörös rezisztencia kialakulására is. A szántóföldeken nemkí­vánatos növények elleni ké­miai küzdelem így egyre ne­hezebbé válik. Míg a növé­nyeket károsító rovaroknál az ilyen ellenálló-képesség már 40 éve ismert, addig a növényeknél csak a legutób­bi időben figyelték ezt meg. A gyomirtó szerek elleni rezisztencia kialakulásának elkerülésére a kutatók a ha­tóanyagok következetes vál­togatását, valamint a gyom­irtás mechanikus módszerei­hez való visszatérést és a változatos vetésforgót java­solják. Vulkánkitörés és éghajlat A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése al­kalmával kereken 20 millió tonna kén-dioxid került a légkörbe. James Hansen amerikai éghajlatkutató sze­rint az így alakult vékony gázfelhő 4 watt/m2-rel csök­kentette a napfény erőssé­gét, aminek következtében világszerte 0,3—0,4 C° hő­mérséklet-csökkenés követ­kezett be. 1992—93 ke­mény németországi tele nem elszigetelt jelenség volt. Az éghajlat érzéke­nyebben reagált a kén-dio- xid-felhőre, mint ahogy azt a legtöbb tudós várta, akik túlbecsülték az üvegházha­tást okozó gázok befolyását. A Pinatubo gázfelhője azon­ban másfél éven belül elosz- lik, és ismét az éghajlat me­legedése válik uralkodóvá. A kilencvenes évek közepé­re az amerikai kutató újabb melegrekordra számít. Holdkövek a Földön Az Antarktisz szinte végte­len jégmezői a geológiai ku­tatás kezdete óta a meteori­tok legjobb lelőhelyei. A másutt csak véletlenül talált meteoritokat itt tervszerűen lehet gyűjteni. Az utóbbi évek során itt talált leletek közül némelyik vaskos meg­lepetést okozott a kutatók­nak. Egy 31 grammos meteo­rit, amelyet eleinte közönsé­ges kőmeteoritnak véltek, alaposabb vizsgálatok után a Hold felületéről származó bazaltdarabnak bizonyult. A meteoritnak ezt az új be­sorolását a holdutazók által a Földre hozott holdkőzetek­kel való összehasonlítás tet­te lehetővé. A Földön talált meteoritok tízezrei között csak fél tucat olyan van, amelyik kétségkívül a Hold­ról származik. Megtalálá­suk körülményeiből azon­ban nem lehet megállapíta­ni, hogy mennyi ideje van­nak a Földön. Passzív dohányosok halála Az Egyesült Államokban az idén mintegy 47 ezer nem do­hányzó halhat meg olyan be­tegség következtében, amely­nek kialakulásához nagyban hozzájárulhat az, hogy pasz- szív dohányosként kénytele­nek a káros szenvedélyt űző embertársaik füstjét elviselni és beszívni — állítja az Ame­rican College of Cardiology című amerikai szívgyógyá­szati szaklap. Az AFP által ismertetett cikk szerint a szakemberek már 1985 óta végeznek beha­tó kutatásokat a passzív do­hányzás elhalálozáshoz is ve­zethető kártékony hatásairól. Abban az évben egyébként mintegy 62 ezren halhattak meg hasonló okokból, és — mint a tanulmány rámutat — az Egyesült Államokban ak­koriban kezdődött meg a nagy dohányzásellenes kam­pány, és tiltották ki a dohá­nyosokat a középületekből és a munkahelyekről. Azóta a halálozási ráta évente csök­ken, és ezt a szaklap munka­társai a fentebb említett bölcs intézkedéseknek tud­ják be. Az AFP jelentésében arra is utal, hogy az amerikai do­hánygyártók sem restek, és ők is sorozatban rendelnek meg olyan szakértői tanulmá­nyokat, amelyek a nikotin és a kátrány ártalmatlanságára esküsznek. Együtt ok is erősebbek Miként segítik egymást az állatok? A hangyák mit sem érné­nek hangyaboly nélkül. A kis hangyák egyedül elvesz­nének. Nyolcszázezer han- -gyatársukkal és egy király­nővel együtt azonban erős csapatot képeznek. Kölcsö­nös munkamegosztással ala­kítják életüket — ez a rova­rok életben maradásának fontos elve. Míg egy részük az építkezésnél tevékenyke­dik, belső szolgálatot vé­gez, és gondját viseli a ki­rálynőnek, ivadékoknak, va­lamint gondoskodik a tiszta­ságról; társaik az erdőben, a természetben a táplálékbe­szerzésben szorgoskodnak. Csapatmunkában az erő. Amikor az egyiknek nehezé­re esik valami, a másik azonnal besegít. Ha például nehéz a cipelnivaló, két-há­Pingvincsalád rom hangya segít a teher el­szállításában. A madaraknál és az em­lősállatoknál is a kölcsönös segítés és együttműködés könnyíti meg a túlélést. Pél­dául a császárpingvineknél: míg az egyik az egyetlen to­jást az Antarktisz jeges terü­letén próbálja melegen tarta­ni, a másik kacsázó léptek­kel sokszor száz kilométert is megtesz a tengerig, s ott jól belakmározik, hogy zsír­réteget szedjen fel magára, majd visszatér kiindulási he­lyére, hogy azután partnere, aki időközben igencsak le­soványodott, szintén útra kelhessen, s kicsit felerősöd­jön. Amikor megszületik az ivadék, erőt próbáló „mara­toni” gyaloglásra indulnak a szülők külön-külön, hogy táplálékról gondoskodja­nak, s felváltva őrzik a ki­csit. A nőstény oroszlánok elő­szeretettel indulnak felhajtó­vadászatra. Kettő-három ki­szemeli a zsákmányt, s tár­sai felé kergeti az áldozatot. Ez sokkal hatásosabb, mint az egyedül lebonyolított va­dászat. A jó együttműködés a vadászat során garantálja azután az egész falka szá­mára a „teli bendőt”. Az amerikai prérikutyák mindig figyelőállásokba he­lyezkednek, nehogy maguk is zsákmányul essenek. Semmi esélyt nem adnak a prérifarkasoknak. Amíg ketten őrködnek, addig tár­Gondoskodó majmok saik nyugodtan tudnak ét­kezni. A majmok is igénylik tár­saik segítségét. Mert ha nem lenne olyan majomba­rát, aki segít a szőrükből ki­bogarászni a tetveket, igen­csak vakarózhatnának. A páviánok szívesen segíte­nek egymásnak a kellemet­len parazitáktól megszaba­dulni. Felnőtt elefántborjak tár­saik segítségére sietnek a szüléskor. Ormányukkal és agyarukkal szabadítják ki az elefántbébit a burokból. Ha meghal egy elefánt, ágakkal betakarják, és föld­del borítják a tetemet. íme, ilyen egy temetés elefánt módra. A különböző állatfajták is segítenek olykor-olykor egymásnak, hogy megköny­nyítsék életüket. Szimbió­zisnak (együttélésnek) ne­vezi ezt a biológia. Az afri­kai bölényeken például ál­landóan pásztorgémek tar­tózkodnak. A madarak sás­kákkal, szöcskékkel táplál­koznak, amit a marhák fű­evésnél felriasztanak. A madarak így táplálékhoz jutnak a bölények segítsé­gével, ők pedig riasztják az állatot, amint ragadozók lo­pakodnak a közeibe. A korallsziklák a halak nak és a csalánozóknak köl­csönösen biztonságot és élelmet biztosítanak, s az ember is kihasználja a szim­biózist a tenger világában. A lazacfarmokban a „mun­káshalak” megeszik a para­zitákat, nehogy azok megtá­madják a lazacokat. K. E. A természet kalendáriuma Augusztus hónapunk nevét a hasonló nevű római császár­ról kapta, aki Julius Caesar örökbe fogadott unokaöccse volt. Uralma alatt alakultak ki a római császárság évszázado­kon át alig változó határai. Régi kalendáriumokban ta­lálkozhatunk az augusztus ré­gies neveivel is. így hajdan ne­vezték kisasszony havának vagy nyárutónak. Á hónap folyamán, különö­sen kiadós esőzések nyomán tömegesen szedhetőek a kü­lönböző ismert és kevésbé is­mén gombák. így az ehető gombák közül gyakran buk­kanhatunk különböző galamb­gombákra, erdei és erdőszéli csiperkére, nyári tinórufa, fe- nyőpereszkére, mezei szegfű- gombára stb. Ezek mellett azonban kevésbé mérgező és mérgező gombák tömegével is találkozhatunk. így az igen mérgező gyilkos galóca és a kerti susulyka is július végén, augusztus első felében töme­gesen fellelhető. Augusztusban az erdő üde­zöld lombja megfakult, megko­pott. Száraz időszakban pedig a szokásosnál hamarabb kezd a fák lombja színeződni, vagy sok fafaj részben lombját veszí­ti. Néhány fás szárú növény, mint a tamariskák vagy a japá­nakác még virágzó állapotban is fellelhető, ám igen sok faj már termést érlel. Így a szed­Augusztus — nyárutó (I.) Erdei ciklámen rek, a málna, a tatáijuhar, a gyalogakác, a virágos kőris, a kései meggy és a fekete bodza érett terméseit egyaránt megfi­gyelhetjük. A kiskertekben is a hónap folyamán a korábban érő almák, körték, szőlők ter­méseit szedhetjük. Mindez már a gyümölcsérlelő ősz kö­zeledtét jelzi. Az augusztusi erdőkben rengeteg virágzó növény pom­pázik. Elsősorban Nyugat-Ma- gyarországon találkozhatunk már július közepétől egészen szeptember végéig az erdei ciklámen illatos, lila virágai­val. „Ötágú koronáik mint sze­lídvörös ámpolnák bevilágít­ják az augusztusi erdők homá­lyát” -— írja erről a dekoratív növénykéről Becht. Majdnem vese alakú levelei is igen saját­ságosak, hiszen felül szürké­sen márványozottak, míg fo- nákukon borvörösek. Andrási Pál Még nincs veszély a Tiszán Kerülni kell a pánikot Magyarország és a Vajdaság második legnagyobb fo­lyója az utóbbi években visszatérő' gondot okoz a szak- ' embereknek és a szőke folyó hullámaiban a kánikula hatását ellensúlyozni óhajtóknak. Ez az idén sincs más­képpen, hiszen nemrégen a folyó zentai szakaszán egy­re hangosabb „szakvélemények” hangzottak el a Ti­sza túlzott szennyezettségéről: — Valóban riadalomra ad okot a helyzet? — kérdez­tük dr. Fehér Illés zentai biokémikustól, aki huzamo­sabb ideje ellenőrzi a víz minőségét. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy vészhelyzetről egyelőre szó sincs. A május óta végzett laboratóriumi elemzések ugyan kimutatták, hogy bizo­nyos mértékben csökken az oldottoxigén-tartalom, de semmiképpen sem olyan mértékben, hogy ez pánikra adna okot. A mintavételt a város északi és déli részén végezzük, s ebből egyértelműen megállapítható, hogy Zenta ipara is hozzájárul a víz szennyezéséhez. Ez kü­lönösen az erjesztőipari üzemre vonatkozik, ahol ezek­ben a napokban javítják a szennytisztító berendezést, tehát kénytelenek közvetlenül a folyóba engedni a szennyvizet. Viszont azt is tudni kell, hogy az említett élesztőgyár hónapok óta egyharmad kapacitással mű­ködik, vagyis szennyező hatása jelentősen csökkent — magyarázta dr. Fehér Illés. A zentai egészségügyi központ laboratóriumának ve­zetője azt is elmondta, hogy a víz felszínén napok óta látható békalencse semmiképpen sem veszélyes a für- dó'zŐk egészségére, csupán kellemetlen a hűsölők szá­mára. Megjelenése aligha volt elkerülhető, akárcsak a Tisza iszapjában folyamatosan lerakódó nehézfémek észlelhető mennyisége sem. Az ujóbbiak semlegesítésé­hez jelentős pénzmennyiség, a folyó szennyezettségé­nek csökkentéséhez pedig ezenkívül mindenképpen nemzetközi összefogásra lenne szükség. Az alföldi fo­lyó „egészségét” csak a román, a magyar és a szer­biai illetékes szervek jól egyeztetett akciójával lehetne helyreállítani. A jelek szerint azonban ez a nem kis fel­adat — sajnos — még sokáig váratni fog magára. B. M. Furcsa robotok Valósággá vált a repülő csé­szealj. E meglepő bejelentés­sel kezdi beszámolóját a Priz­ma. Igaz, nem a Marsról vagy netán valamelyik távoli civilizáció küldötteként érke­zett Földünkre, hanem a Si­korsky helikoptergyár szere­lőcsarnokából indult próbaút- jára. A kerek, távirányítással működő robotjárművet két, négylapátos Wankel-motor- ral hajtott rotor tartja lebegés­ben. Átmérője két méter, sú­lya pedig mindössze 140 ki­logramm, és egyfolytában 12 órát tartózkodhat a levegő­ben. A cég sokféle lehetőséget lát bevetésére: hadi feladatok mellett például természeti ka­tasztrófáknál vagy nagy tűz­vészeknél a góc felderítésére, amikor a környéken felszaba­duló veszélyes gázok lehetet­lenné teszik megközelítését.

Next

/
Thumbnails
Contents