Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-04 / 181. szám
Strand helyett parkot terveznek A tikkasztó meleget — mely mostanában minden napunkra rányomja a bélyegét — leginkább vízpart mellett, strandon lehet elviselni. Érd városának lakói is szívesen járnának a városi strandra — ha lenne. Mivel nincs, az emberek Százhalombattára vagy távolabbi településekre utaznak lubickolni. Sokan felteszik a kérdést, vajon mi lesz a sorsa a volt Kaszinó Strandnak Érdligeten, amit már jó tíz éve bezártak. Ez alatt az idő alatt a medence és környéke egyre rosszabb állapotba került, s ma már több millió forintba kerülne a felújítása. Mi a célja a volt strand területével az önkormányzatnak? — kérdeztük T. Mészáros Andrást, Érd alpolgármesterét. — Közel három évvel ezelőtt a képviselő-testület úgy döntött, hogy eladja ezt az 1,3 hektár alapterületű telket — kezdte válaszát. — Felértékeltettük a területet, s azt körülbelül 50 millió forintos árra becsülték fel. Több vállalkozó jelentkezett a polgármesteri hivatalban, de amint megtudták, hogy milyen drága a terület, letettek vételi szándékukról. Ezen nem is csodálkozom — jegyezte meg —, hiszen a vételáron kívül rengeteget kell költeni rá, s a kiadások szinte biztos, hogy nem térülnének meg több év alatt sem. Az alpolgármester úr elmondta, hogy a strand területét ingyen is rendelkezésére bocsátaná az önkormányzat annak a beruházónak, aki vállalkozna egy komplex szolgáltatásokkal ellátott, színvonalas fürdőhely kialakítására. Egy ilyen strandnak mindenki örülne a városban, sajnos azonban e költséges feladat megvalósítására nem akadt jelentkező, az önkormányzatnak pedig semmiképp nem fér bele a költségvetésébe ekkora kiadás. — Szinte biztos, hogy nem lesz strand az elkövetkező években Érden — mondta T. Mészáros András. — A területet semmiképp nem kívánjuk a jelenlegi állapotában hagyni. Szeretnénk egy szabadidőparkot varázsolni a 13 ezer négyzetméteres telekre, ahol kedvükre sétálhatnának, pihenhetnének az emberek. Az, hogy mikor tudjuk mindezt megvalósítani, még kérdéses, mert sajnálatos módon a városnak erre sincs pénze ebben az évben. V. Cs. Véget ért az építési szünet Folytatódik a fó'téri felújítás Még 1987-ben történt: a fő feladat- f-jfe.'í' a város tulajdonát képező épü- (Iletek karbantartásával, időnként helyreállításával foglalkozó Váci Városgazdálkodási Vállalat, mely a mostani helyzettől eltérően akkor még állami, s nem önkormányzati cég volt, elkezdte felújítani a Március 15. tér 16. és 18. alatt lévő kétszintes műemlék épületeit. A munka — pénzhiány miatt — néhány kapavágás után megszakadt. (A pénzhiány annak következménye volt, hogy a VGV szinte egyik napról a másikra megszűnt állami cég lenni, s így időlegesen kicsúszott a lába alól a talaj.) A felújítási munkálatot az önkormányzat, mint beruházó megbízásából nemrégiben újra megkezdte a VGV, mélynek főmérnökétől, Jámbor Lászlótól megtudtuk: a tervek szerint október 15-ei határidővel megvalósuló beruházás összköltsége mintegy 56 millió forintra rúg majd, aminek előteremtésében a cementgyár sikeres privatizációja (is) segítette az önkormányzatot. A felújítás további részleteiről Ritlop Mária, a VGV építésszolgálati ágazatának vezetője tájékoztatta lapunkat. Elmondta egyebek mellett, hogy a két ház földszintjén, ahol korábban három bolt működött, közfalak beépítésével tizenhárom üzlethelyiséget alakítanak ki a kivitelezők: a VGV építőcsoportja, valamint két építőipari kft. 15-15 munkatársa. Az üzleteket bérbeadás útján kívánja értékesíteni az önkormányzat, szemben a két ház emeletén lévő, s a felújítás során a korábbinál jóval korszerűbbé váló lakásokkal, melyek megvásárolhatók lesznek. A szakember arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a két ház közös belső udvara rendkívül tetszetős, díszburkolatos, üvegtetővel fedett, s igényes kivitelű térvilágítással is ellátott sétálóudvarrá alakul a felújítás során. (A tervekben egy szökőkút építése, illetve egy*szobor felállítása is szerepelt a sétálóudvaron, ám erre egyelőre nem jut pénz.) (ribáry) Nyugodt légkörben gyógyítanak A közelmúltban a ceglédi Toldy Ferenc Kórház äC élére Mohos Györgyöt nevezték ki. Az orvos- / igazgatóval — aki az előző négy esztendőben is irányította az egészségügyi intézményt — ebből az alkalomból beszélgettünk elképzeléseiről. — Alighanem számvetést készített, s az alapján döntött úgy, hogy továbbra is szívesen lenne a kórház vezetője. — Négy évvel ezelőtt — egy bizalmi válság kellős közepén — súlyos anyagi gondokkal küszködő intézményt örököltem. Akkor a főorvosok bizalma ösztönzött arra, hogy pályázzak, s vállaljam a hatalmas kihívást. A megbízatásom május 31-én lejárt. Meghirdették az állást. Magamban elkészítettem az eltelt időszak számvetését. Értékelésem szerint a kudarcok és gondok ellenére sikeres volt ez a négy esztendő. Kollégáimmal közösen elkezdtük az intézmény megújítását. S közben egy nagyszerűen felkészült, elkötelezett, hivatását szerető csapat kovácsolódott össze. Ezt érezték azok is — a főorvosi kar tagjai —, akik újra megtiszteltek bizalmukkal, s biztattak, hogy folytatni kell. — Nem zavarta, hogy nam akadt vetélytársa? — Nemcsak Cegléden, máshol is az a tapasztalat, hogy egy-egy orvosi vagy gazdasági igazgatói állásra kevesen jelentkeznek. Egyébként aligha az a fontos, hogy valaki hány pályázó közül nyer. Az a lényeges, hogy az illető megfelel-e a komoly szakmai, emberi kritériumoknak. Végül is a képviselő- testület —- az elbírálásra jogosultak véleménye alapján — bizalmat szavazott nekem. — Csalódott volna, ha nem fejezheti be, amit elkezdett a kollégáival? — Nem titkolom, hogy igen. Jóllehet, kevesebb lett volna a gondom, felelősségem, ha nem folytatom tovább. — Manapság nemegyszer hallani olyan hírt, hogy egy-egy kórház bezárását fontolgatják. Van-e titka, hogy az önök intézménye — az anyagi nehézségek ellenére — működőképes? — Közismert tény, hogy az elmúlt évtizedekben intézményünk — nemcsak az anyagi támogatást tekintve — többszörösen hátrányos helyzetben tevékenykedett. Rákényszerültünk a takarékosságra. Megtanultunk célszerűen gazdálkodni. Eddig nem fájt a fejünk súlyos pénzügyi gondok miatt. Ki tudtuk fizetni mindig a számláinkat (szerencsére ez napjainkban sincs másképp). Természetesen örvendetes, hogy nem kellett egyetlen olyan intézkedést sem hozni, amely rontotta volna a betegellátás színvonalát. — Megvalósul(hat)-e a kórház teljes rekonstrukciója? Hol tart a kétmilliárdos beruházás? — Középtávú rekonstrukciós elképzelésünket a legmagasabb szakmai fórum is támogatta. Az első beruházás rövidesen befejeződik. Őszintén reméljük, hogy Békési László ország- gyűlési képviselő, akárcsak elődje, Réti Miklós, szívügyének tartja majd a kórház teljes felújítását, amit öt évre terveztünk. Bízunk benne, hogy folytatódnak a munkálatok, s az ezredforduló táján a ceglédi egészségügyi intézmény európai színvonalú lehet. — S vajon a megelőző és gyógyító egészségügyi tevékenység is európai nívójú lesz? Van-e ehhez egységes, jól felkészült gárda? — Korábban a kórházban különböző szakmai érdekek szerint szerveződtek az orvosi csoportok, klikkek működtek. Nos, ezek az érdek- ellentétek feloldódtak a fejlesztési elképzelések kidolgozásakor. Az utóbbiakat a főorvosi kár együttműködésével készítettük elő. Ma már büszkén mondhatom, hogy mindenki kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben tevékenykedhet. Nincsenek a közvéleményt borzoló események. Nagy érték a szellemi tőke — a kollégák és a szakdolgozók tudása, felkészültsége —, négy tudományos fokozattal bíró munkatársunk és négy megyei szakfőorvosunk van. Egyébként a rekonstnikció az épületek teljes műszaki felújítása, komfortosítása, a műszerek gyarapítása mellett egy szakmai fejlesztési programból áll. Az utóbbiban elsőbbséget kapott a szív- és érrendszeri betegek gyógykezelése, a daganatosok, valamint a balesetet szenvedettek ellátása. Szakmai specialitások bevezetését tervezzük. Eddig megvalósult a gyermek vese- és tüdőbetegek korszerű kezelése, a kardiológiai betegek ellátása, a modem epe-, valamint plasztikai sebészet. Mindenképpen szeretnénk folytatni ezt a szakmai fejlesztést, amelyhez megvan a szellemi tőke. S ehhez a programhoz igyekszünk megteremteni a feltételeket is. F. F. A gyergyóditrói harangra gyűjtenek Segít a Buda Környéki Székely Kör Lapunk nemrégen közölt tudósítást ötven erdélyi tanítójelölt leány budakeszi táboráról. Az esemény kapcsán Gecző Istvánt, a szervező Buda Környéki Székely Kör elnökét az egyesület más programjai felől kérdeztük. Az 1988 óta működő székely kör igyekszik tagjainak megnyerni a Budakeszire, Budajenőre, Pátyra, Telkire, Perbálra és Zsámbékra akár régebben, akár a közelmúltban betelepült székely származású lakókat. Ez eddig leginkább Budakeszin sikerült, ahol már száztizén léptek be az egyesületbe. Az „óhazával” a pápa látogatása teremtette meg az első igazi kapcsolatot, erre az alkalomra 74-en jöttek Székelyföldről Budakeszire látogatóba. A csíksomlyói búcsú pedig a községgel erősítette a szálakat. Az odautazó küldöttséggel tartott a polgár- mester, és számos német nemzetiségű polgár is. Az együttműködés azóta tovább erősödött, a budakeszi svábok közül már többen tagjai is lettek az egyesületnek. A kör tagjai azóta is sokat kirándultak. Tavaly meglátogatták a bonyhádi „ Ezer székely lány” találkozót, és megnézték a híres kakasdi mővelődési házat is. A Ma- kovecz Imre által tervezett fafaragások és az élő fák használata különösen tetszett a tagoknak. Vendégül láttak már kárpátaljai lányokat is, és közös rendezvényeket szerveztek a helyi Faluszépítő Egyesülettel. Együtt ko- szorúzták meg a közelmúltban Erkel Ferenc szobrát, és jelenleg is együtt végzik a kálvária felújítását. Ebből a munkából a kör egy stációt vállalt, amelyet székely motívumok felhasználásával hoznak rendbe. Külön említést érdemel a budakeszi székelyek erőfeszítése a gyergyóditrói harang újraöntése ügyében. Ditróból a Jézus Szíve-temp- lomból még az első világháború idején elvitték és beolvasztották ágyúnak a harangot. Hogy a békességet és szeretetet hirdető hang újra szólhasson, a Buda Környéki Székely Kör jótékonysági est rendezésével gyűjtést indított. Ez idáig a közel hárommillió forintos harang árából csak mintegy négy- százezer forint gyűlt össze. Ezért a székely kör kér mindenkit: ha módja és tehetsége van hozzá, támogassa anyagilag a nemes célt. A ditróiakat is megilleti a harang szava, amelyet a háború pusztítása vitt el otthonukból. , , , .. (nanasi) A hívek adományából emelték Már vakolják a csernél templomot Már vakolják a csemői leendő katolikus templomot — tudtuk meg Kiszel Mihály esperes-plébánostól, a ceglédi óplébánia vezetőjétől. — Megígértem a híveknek, hogy ez év karácsonyán már ott tartjuk az éjféli misét — újságolta. A csemői templomépítés gondolata négy esztendeje vetődött fel. Az első szabad választás után fogalmazódott meg az igény, hogy a híveknek ne kelljen vasárnaponként a zöldhalmi kápolnáig kilométereket gyalogolniuk, ha misén szeretnének részt venni. Az önkormányzat méltányolta a gondolatot, s a templomépítés céljára ingyentelket ajánlott fel. Dragonits Tamás tervei alapján Vankó József lakiteleki vállalkozó fogott hozzá a megvalósításhoz, a kivitelezést pedig FazeA harang Őrbottyánból érkezett Vimola Károly felvétele kas Gyula ceglédi mérnök ellenőrzi. Az anyagbeszerzést teljes egészében a plébános úr vállalta. A falubelieknek az volt az igénye, hogy „templomszerű” templomot tervezzenek toronyórával és haranggal. Mihály atya napról napra figyelemmel kíséri: miként halad az építkezés. Mindez valószínűleg nem kis fáradságába kerül. Ezen a télen már tetőt húztak az épület fölé, s a torony is bepucolva, készen áll. Májusban a harang is megérkezett Őrbottyánból, melyet „ Urunk mennybemenetele ” napján Marosi Izidor nyugalmazott váci püspök szentelt fel. A plébános úr kérdésünkre elmondta: a kivitelezés eddig mintegy tizenegymillió forintba került. Ebből az-ösz- szegből egymillió-háromszázezer forintot nyugati adományokból a Caritas utalt át, szintén ugyanennyit a püspökség adott, ám a többi a hívek adakozásaiból gyűlt ösz- sze. Volt, aki a fél házát hagyta a csemői templom felépítésére. (t. á.) Minden számlát kifizetnek Érdnek nincs pénze fürdőhelyre
