Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-30 / 202. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994 AUGUSZTUS 30.. KEDD Megkérdeztük Miért emelkedtek a banki kamatok? Az Országos Takarékpénztár szeptember elsejétől a nem lekötött lakossági folyószámlák kamatát évi hét­ről nyolc százalékra növeli, és a lekötött betéteknél is másfél-két százalékos az emelkedés. Mindezt a bank a közelmúltban emelt jegybanki kamatra hivat­kozva teszi, így dr. Zádor Györgynét, a Magyar Nemzeti Bank pénzpolitikai főosztályvezető-helyette­sét kérdeztük ennek okairól, és a legutóbbi forintle­értékelés kamatokra gyakorolt várható hatásáról. — A jegybanki kamat­emelés kiváltó oka minden­képpen az volt — válaszol­ta —. hogy a meglévő bel­földi, főként lakossági meg­takarítások nem fedezték az ország belső hiteligé­nyét, mindenekelőtt a költ­ségvetés hiányát. Ezzel nagy nyomás nehezedett a fizetési mérlegre, amelyet ilyen esetben helyre lehet állítani külföldi hitelek fel­vételével is. Ennek azon­ban, mint tudjuk, korlátái vannak. így másik eszköz maradt, amivel a lakossági megtakarítások növelését lehet ösztönözni. Ekkor ke­rült sor a kamatemelésre, amely több lépcsőn keresz­tül hat a bankokra. Elsőnek az állampapírok, a kincstár- jegyek kamata növekedett, amelyek felvásárlása a ban­koknak a forrásbevonás mi­att érdeke. Ezzel nőttek for­rásköltségeik és a bankközi kamatok, amelyet ugyan­csak a lakossági megtakarí­tások emelkedésével lehet­ne ellensúlyozni. A külön­böző pénzintézetek itt más és más eszközökhöz nyúl­tak: voltak, akik különböző banki papírokat bocsátot­tak ki, az Országos Taka­rékpénztárnak, úgy látszik, a folyószámla kamatemelé­se is megérte. A forint leg­utóbbi leértékelésének hatá­sát ettől a kérdéstől bizo­nyos mértékig külön kell választani. Az előzetes leér­tékelési várakozások miatti devizagyűjtés okozott a pénzpiacon feszültséget, amely felnyomta a forint árát. A leértékelés hatására egyre több hazai fizetőesz­köz áramlik vissza a forga­lomba, ez rövid távon akár ellentétes hatású is lehet: csökkentheti a kamatokat. Úgy érzem azonban, hogy ennek a leértékelésnek az egyéb folyamatok miatt nem lesz közvetlenül ilyen hatása. (n. t.) Emlékművet avattak Cegléden (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a napon negyvenkét gép mintegy négyszáz bom­bát dobott le Szegeden a pá­lyaudvarra, raktárakra, vasúti hidakra. Ceglédre 11 óra 10 perc körül érkeztek a bombá­zók, Cigányszék felől. Kedd volt, heti piaci nap (sokan jöt­tek be környékbeli települé­sekről is). A vasútállomásra éppen befutott egy személy- vonat. A bombariadó hírére az utasokat az északi oldalon lévő bunkerba terelték. A gé­pek három hullámban szór­ták le gyilkos rakományukat. Az óvóhelyet is találat érte. Senki sem maradt életben. Negyvennyolcán — gyerme­kek, nők, férfiak — haltak meg. Nem mindenkit a bun­kerban ért a halál. Akadtak, akikre rádőlt a fal, amelynek tövében menedéket keresve megbújtak. Jó néhány szűcs- és kemácstelepi ember, öt vasutas, sőt nem egy család is elpusztult. A bombázás ter­ror jellegét bizonyítja, hogy a vadászgépek géppuskatüzet is zúdítottak a városra, a véd­telen emberekre. így öltek meg egy kilencéves kislányt. Egyébként az áldozatok negy­vennégy százaléka nem ceglé­di lakos volt. Három nőnek a személyazonosságát nem tud­ták megállapítani. Végezetül Petrányi Ferenc azt mondta, az áldozatokra gondolva alkották meg a sze­rény emlékművet. Az elhajlí­tott kereszt — ami vasúti sín­ből készült — azokat az iszo­nyatos erőket szimbolizálja, amelyek egykor a város felett tornyosultak, s nem ismertek embert. Istent, s pusztítottak. Az előadó felolvasta az egy­kor meggyilkoltak nevét. Ez­után Űzik Zoltán református lelkész és Ki szel Mihály kato­likus plébános imádkozott az áldozatokéit. F. F. Letkési öröm (Folytatás az I. oldalról) A rokonok egymás házá­nak építésénél is kölcsönösen segítenek, s a két település szövetkezetei elhatározták, a kukoricabetakarítást közösen végzik. A ' mezőgazdasági munkák területén is jó együtt­működés alakulhat ki, a szlo­vákoknak a szervestrágya ki­szórást végző gépparkja fej­lettebb. a magyaroknak vi­szont modernebbek a betaka­rító gépeik. Közös feldolgozó üzem létesítését is szorgal­mazzák a magyar ribizli és málna, illetve a szlovák zöld­ségféle fogadására, A tervek között szerepel a turizmus fel­lendítése, ezen belül a holt Ipoly-ágból Letkésnél egy horgásztavat alakítanak ki s ide járhatnak a szlovák oldal­ról is e sportág hívei. Ülésszak előtti körkép Tervek az ellenzékben és a kormányoldalon (Folytatás az I. oldalról) Fontosnak tartjuk még emellett a nyugdíjak vissza­menőleges kifizetéséről szó­ló törvény tárgyalását is, melyre várhatóan az ősszel kerül sor.' A párt egyértel­műen úgy foglal állást, hogy a törvény értelmében kell kifizetni a nyugdíjakat. Leitner Gábor (KDNP): — Térségem érdekeit fi­gyelembe véve elsődleges fontosságúnak tartom a bős—nagymarosi vízlépcső körül kialakult helyzet tisz­tázását. A jelenlegi kor­mányzatnak csak homályos irányelvei vannak a problé­ma rendezésére. Ez a téma politikailag mind a két ol­dalról erősen telített. A szükséges az lenne, ha fel­ál Ina egy — lehetőleg — nemzetközi és független bi­zottság, és ennek a bizott­ságnak a döntése szellemé­ben határozna a kormány­zat. Elengedhetetlenül fon­tosnak tartom még a minél több határátkelőhely meg­nyitását is. Ez elősegítené a békés egymásmelled élésen túl a két ország politikai né­zetkülönbségeinek rendezé­sét is. A KDNP jelenleg egy konstruktív ellenzéki szerep körvonalait próbálja meghatározni, hiszen az or­szág érdekei megkívánják, hogy az ellenzék összehan­goltan tudjon működni. Kőrösfői László (MSZP): — A kormány még nem juttatta el a szocialista frak­cióhoz azokat a kormány- programot érintő tervezete­ket, amelyek alapján a kép­viselők tudnák, hogy mi­lyen várható törvényhozási munka vár rájuk. Az azon­ban bizonyos, hogy még ez évben sor kerülhet a felsőok­tatási és a közoktatási tör­vény módosítására. Ugyan­csak módosításra várnak a szakképzést érintő törvé­nyek is, hiszen itt nem egy törvény szabályozza a szak­képzést. 1995 végére tervez­zük benyújtani a sporttör­vényt, az előző ciklusban lát­ható volt, hogy milyen prob­lémákat jelentett ennek a tör­vénynek a hiánya. Az OTSH elnöke kérte a parla­menti pártok frakcióit, hogy jelöljenek ki a törvény elő­készítésére alkalmas szemé­lyeket. Az MSZP frakciója ennek a feladatnak az ellátá­sára engem jelölt ki. Ennek nagyon örülök, mert az el­múlt négy évben mindig is sürgedem egy sportot irányí­tó törvény létrehozását. Ter­mészetesen mindezen javas­latok fontossági sorrendben kerülnek majd az Ország- gyűlés elé, hiszen hátra van még ez évben a pótköltség­vetési és a jövő.évi költség- vetési törvény megtárgyalá­sa is. (w. b.) Tüntetés a Kossuth téren Tízezrek az expóért A Parlament elé már tízezrek értek (Folytatás az I. oldalról) A békés tiltakozó nagy­gyűlés résztvevői délután öt órakor kezdtek el gyülekez­ni a budapesti Vörösmarty téren, ahol az IDF rendezvé­nyét, s egyúttal a világkiállí­tás megtartását is támogató érdekvédelmi szervezetek, különböző szövetségek és pártok ismertették az expó­val összefüggő állásfoglalá­saikat. A demonstráción nem csak a fővárosiak jelen­tek meg, hiszen sorban je­lezték ottlétüket a vidéki vá­rosok képviselői is, így töb­bek között Vác, Budajenő és Siófok is. A tüntetésre az országhatáron túlról, Erdély­ből is érkeztek. A rendezvény kezdetére az addig szemerkélő eső is elállt, s folyamatosan duz­zadt a tömeg létszáma. A Parlament elé, a Kossuth térre az addigra már több tízezernyi ember rendben, fegyelmezetten haladt át, „Expót akarunk!” felkiáltás­sal. A transzparenseken ugyanezt lehetett olvasni, valamint a kormány dönté­sére utaló „Szívd vissza, Gyula!” feliratot. A Parlament elé érkező tömeg a felállított kordono­kon kívül maradva türelem­mel várta, hogy a tüntetők küldöttsége átadja Gát Zol­tánnak petícióját. Ez töb­bek között tartalmazza, hogy amennyiben az Or­szággyűlés elfogadja a kor­mány döntését, akkor nem csupán egy jogszabály vál­tozásáról lesz szó. Ezzel együtt bizonytalan időre el­Nagyszámú fiatal résztvevő' bizonyította: nekik sem közömbös az expó sorsa tűnnek jogrendünkből a tör­vény alapvető célkitűzései is. így: az európai gondo­lat és a közösség történel­mi, kulturális és idegenfor­galmi fejlődésének fellendí­tése, s a Honfoglalás eze- regyszázadik évfordulójá­hoz méltó megemlékezés is. A petíció szerint az or­szág vezetésének döntése el­lentétes a kormány azon ígé­reteivel, melyek a gazdaság fellendítésére hozandó in­tézkedéseket helyezték kilá­tásba. A petíció átadása-átvéte- le után a tüntetésen részt ve­vők békésen távoztak a helyszínről. (nádai) Mi akarjuk! — Miért ne lenne? Krekács Róbert felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents