Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-30 / 202. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. AUGUSZTUS 30.. KEDD Egy iskola története „Mi békességet akarunk most is” § Többször is írtunk már lapunk hasábja­in a nagykőrösi re­formátus Arany Já­nos Általános Iskola körül kialakult helyzetről, a volt igazgatónő. Makai Katalin okirathamisítás-gyanús ügyéről. Most a tények feltá­rása érdekében beszélget­tünk Pintér Gyula nagykőrö­si lelkésszel, aki az iskola eddigi történetét vázolta. Megfélemlítésről szó sem volt Az egész esetet két részre le­het bontani, melyek —- mondhatni — függetlenek egymástól, vélekedett. Az első az okirathamisítási do­log, a másik pedig az Arany János iskola mai napra kiala­kult helyzete. A református egyház 1992-ben vette át az iskolát, tehát a régi vezetés­sel, nevelőtestülettel, ingó- és ingatlan vagyonnal együtt. Az egyház akkor ígé­retet tett arra, hogy a toleran­cia mindvégig fő szempont lesz az iskola működtetésé­ben, azaz mindenki marad­hat a helyén. Az egyháznak nem volt sem érdeke, sem szándéka bárkit is megfé­lemlíteni. Ez így is történt, ennek ellenére rengeteg féle­lem bujkált a pedagógusok­ban amiatt, hogy közalkal­mazotti jogviszonyuk nem lévén, elesnek az esetleges előnyöktől. Az egyház bizto­sította őket egy írásbeli meg­állapodásban, hogy a lehető­ségekhez mérten minden ta­nár meg fogja kapni azokat a juttatásokat, melyeket a közalkalmazotti' jogviszony biztosítana. Érdekük az volt, hogy jól fizetett, megfe­lelő pedagógusaik legyenek. Ami ezt a két évet illeti, va­lóban egy igen intenzív meg­felelni akarás mutatkozott a tanárok részéről, noha ez nem mindenki részéről volt tapasztalható. Ezután jött el az a pont, mikor az iskola — most már volt — igazgatónőjé­nek lejár megbízatási man­dátuma 1994. szeptember el­sejével. A presbitérium által kiírt pályázat megjelent a Művelődési közlönyben és más újságokban, mint példá­ul a Reformátusok Lapjá­ban. amely nem tartalma­zott semmiféle speciális fel­tételt, mint a nyelvtudás szükségessége. A kiírásra három jelentkező adta be pá­lyázatát, egyikük a presbité­riumból, egy angoltanámő, másodikként a volt igazgató­nő, Makai Katalin és harma­diknak pedig Snós Ferenc, az iskola jelenlegi igazgató­ja­A beérkezett pályamunká­kat több fórum is vélemé­nyezte; a közös presbitéri­um pedagógiai bizottsága, az iskolaszék, a lelkészgond­noki kar és a tantestület. A presbitérium iskolabizottsá­ga támogatta volna Makai Katalin pályázatát, azonban abban több helyen hiányo­kat észlelt, mint például a pályázó nem foglalkozott a gyakorló iskolai feladatok ellátásával. A tantestület vé­leménye azonban már elég különös összmunkával ala­kult ki: háromtagú bizottság alakult, melyből ketten érde­keltek voltak Makai Katalin maradásában, hogy ismertes­se a beadott munkákat a ta­nárokkal. így tehát feltehető bizonyos elfogultság a volt igazgatónővel szemben. En­nélfogva a tantestület így is­merte meg a pályázókat, míg nekik szóbeli vélemé­nyeket kellett alkotniuk a munkákról. így jött létre a konszenzus, amelyet a tan­testületi szavazás szentesí­tett, melynek során a peda­gógusok 75 százaléka Ma­kai Katalin pályázatát java­solta elfogadásra. Időköz­ben az elsőként jelentkezett presbiter hölgy visszavonta pályázatát; most már csak két jelentkező maradt. Keresztyéni szellemben Eközben sor került a pályá­zók tantestületi meghallgatá­sára, ahol is egyesek elég ke­mény hangnemben nekiron­tottak Soós Ferencnek, majd meghozták a már emlí­tett döntést. Az iskolaszék szintén ugyanilyen határoza­tot hozott: egy a hét arány­ban Makai Katalin mellett foglaltak állást. Végül a lel­készgondnoki értekezleten is az ő pályázata bizonyult jobbnak a jelenlegi igazgató­éval szemben. Mikorra pe­dig a pályázatok a közös presbitérium elé kerültek, addigra már különféle alapít­ványok és szülői szerveze­tek gyűjtöttek össze mint­egy ötszáz aláírást. Tehát lát­ható, hogy a volt igazgatónő A beiratkozásnál kide­rült, annyian jelentkeztek, hogy öt első osztályt kell in­dítani. Ez annál is inkább feladta a leckét az intéz­mény vezetésének, mert az iskola teremhiány miatt az utóbbi félévben kénytelen volt áttérni a hatnapos taní­tási hétre, s a váltott tanítás­ra. Sajnos, az önkormány­zat és más általános iskolák nem tudtak felajánlani tan­termet. A diákok egy részé­nek két-három kilométert kellett volna gyalogolni (tá­voli területekről) a város másik fertályán lévő Déli úti épületbe, amit korábban a református egyháztól kap­tak kölcsön. Ezért úgy dön­töttek, hogy a nevelők ösz- szehúzzák magukat, s a ta­nári szobát, az igazgatóhe­lyettesi és a direktori, vala­mint a gazdasági irodát át körül milyen erőket mozgat­tak meg egyesek, csak azért, hogy továbbra is posztján maradhasson. E nyomásra a presbitérium meghívta az egyházmegye esperesét, hogy a felsőbb egyházi hatóság is képvisel­tesse magát a döntéshozatal­nál, majd pedig meghallgat­ták a két jelöltet, akik közül igazán csak Makai Katalin volt közismert, hiszen a vá­rosban mindig is exponált helyet foglalt el; korábban, a rendszerváltás előtt, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának vezetője volt. A rendkívül tapintatos, keresztyéni hangvételű pres- bitériumi ülésen 41,5—58,5 százalék arányban Soós Fe­renc pályamunkáját tartot­ták jobbnak titkos szavazás­sal. A döntés minden véle­ményt, minden szakmai szempontot Figyelembe véve született. A huzavona kezdete Közvetlenül a döntés meg­hozatala után három presbi­ter megfellebbezte a határo­zatot jogi formaságokra hi­vatkozva. A másik ok azon­ban már komolyabb volt: az Egyházi törvénykönyv 60. §-a kimondja, amennyiben a presbitérium a gyülekezet érdekeivel ellentétes döntést hoz, abban az esetben a fel­sőbb egyházi hatóság a dön­tést a presbitérium feloszla­tásával megsemmisítheti. Ez a kifogás az addigra már 340-re apadt érvényes alá­kell alakítani. Hamarosan elkészül két igen tágas tan­terem. Viszont nem lesz — amíg az új objektumot át nem adják — tanári; a kar­társak (az óraközi szünet­ben és lyukas órán) a Se­lyem utcai „kis”tanárit hasz­nálhatják. Az igazgató a könyvtárszobában rendezke­dett be, a helyettesei pedig a testnevelési szertárban. Végül is az Eötvös téri épü­letben két, a Bajcsy-Zsi- linszky, Népkör és Selyem utcai létesítményben egy- egy első osztályt tudtak el­helyezni. Ä felső tagozatosoknál ti­zenhárom csoport délelőtt, míg négy — váltott tanítás szerint — délután jár iskolá­ba. A hatnapos tanítási hé­ten, szombaton általában készségtárgyak szerepelnek az órarendben. Persze, óha­írásra vonatkozott, figyelem­be véve azok súlyát. Időközben látott napvilá­got az a tény, hogy a Makai Katalin által benyújtott és a pályázathoz csatolt doku­mentumok egyike, nevezete­sen egy angol középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány nagy valószínűséggel nem eredeti. Az ügyre úgy derült fény, hogy többen is jelez­ték, arról tudtak, hogy a volt iskola-igazgatónő középfo­kú bizonyítvánnyal is rendel­kezik, azonban azt soha nem mutatta be. A Rigó Ut­cai Állami Nyelvvizsga Bi­zottság kiadta az eredeti — alapfokú — bizonyítvány másolatát, melyen, összevet­ve az igazgatónő által be­nyújtottal, tisztán láthatóak az átgépelések nyomai. Az ügy ilyetén folytatása láttán Makai Katalin visszavonta pályázatát, és így a felsőbb egyházi hatóság is helyben­hagyta a presbitérium dönté­sét. így tehát az Arany Já­nos Általános Iskola új. legi­tim igazgatója Soós Ferenc lett. A presbitérium azonban nem kívánta jogi útra terelni Makai Katalin ügyét, mert ezt tartotta hite szerint em­berségesebbnek és lojáli- sabbnak, mindamellett ter­mészetes, hogy a református iskolában nem taníthat töb­bé a volt iskolaigazgatónő. Bizottság a semmiből Időközben az a tábor, amelynek olyan erős érde­tatlan, hogy ne legyen egy- egy matematikai vagy nyel­vi óra is. Az étkeztetés továbbra is a Népkör utcai ebédlőben lesz. Ott ebédelhetnek a ka­tolikus és református iskola tanulói is. A zsúfoltság csak akkor enyhül majd, ha az új épületszámyban a mintegy nyolcvanszemé­lyes éttermet megnyitják. Esztendők óta talán ez lesz az első olyan tanév, amikor nem kell a könyvel­látás miatt bosszankodni. Csak a biológiai munkafü­zet hiányzik. A tanulók az első tanítási napon — szep­tember 5-én — kapják meg a tankönyveket. S ekkor tud­ják meg, hogy kinek meny­nyi összeget adnak (a gyer­mekvédelmi felelőssel közö­sen döntik el, rászorultság alapján), az oktatási intéz­mény hétszázötvenezer fo­rintos támogatási keretéből. Végezetül Nagygyőr Ár­pád elmondta, technikai fel­szereléseket, eszközöket — a szűkös pénzügyi lehetősé­gek miatt — nem vásárol­tak. Viszont bizakodnak ab­ban, hogy az új objektumot felszerelten, bútorokkal együtt vehetik majd át. A kai Katalin igazgatói poszt­jához, mint arról már fen­tebb már beszámoltunk, irányt váltott, mert ráesz­mélt arra, hogy ez az út töb­bé már nem járható, és a cél, melyet kitűztek maguk elé szintén változásokon ment keresztül, és most már egy önkormányzati is­kola lehetősége merült fel reális és elérhető közelség­ben, mert a presbitérium egyhangúlag kitartott dönté­se mellett. Mindez talán azért volt szükséges, mert Soós Ferenc pályázatát túl­ságosan gyorsnak, türelmet­lennek és túlontúl keresz­tyéninek és reformátusnak ítélték meg. Az önkormány­zati iskola érdekében létre­hoztak egy Ideiglenes Inté­ző Bizottságot (IIB), amely hat főt tömörít, legitimitása erősen megkérdőjelezhető, hiszen nem tudni, végül is milyen szabályzat alapján, milyen jogi feltételekkel működik. Az IIB közzétett és minden önkormányzati képviselőhöz eljuttatott egy nyilatkozatot, amelyben a református iskolából kiirat­kozni kívánó — szerintük 340 — tanuló számára egy új iskola alapítását sürget­ték. A bizottság felvette a kapcsolatot a másik nagykő­rösi lelkésszel is, de magá­hoz a presbitériumhoz nem fordult, azt azonban min­denképpen szerették volna elérni, hogy a presbitérium változtassa meg az igazga­tói kinevezés témájában az álláspontját. Ennek érdeké­ben minden követ meg is mozgattak; kérték az egy­hatvanhét tagú nevelőtestü­let három új tanárral bővül. Még egy angol szakos kollé­gára lenne szükség. Az igaz­gató akként vélekedett, büszke arra, hogy a tanu­lók, a pedagógusok és a szü­lők az elmúlt hónapokban türelmesen tűrték a kényel­metlenséget, a zsúfoltságot — ezért köszönet mindenki­nek —, ami nem rontotta az oktató-nevelő munka szín­vonalát. Az utóbbi talán még a korábbi tanévhez ké­pest eredményesebb is volt. Ez a helytátfás példa lehet más oktatási intézmények­nek is. Egyébként a direktor eddig a szülőktől sok bizta­tást kapott. Azt mondták, igenis ki fogjuk bírni — így érzik a tanulók és a pedagó­gusok is —, lesz még erőnk a további nehézségek elvise­léséhez. (Azért, hogy a két átala­kított tanteremben is elkez­dődhessen az oktatás, az is­kola a tíz szabad napból kettőt az év elején használ fel. Következésképp a tan­évnyitó szeptember 3-án, míg az első tanítási nap 5-én lesz.) F. F. házkerület püspökét, hogy segítsen, aki meg is ígérte hogy konzultál, de ő nem változtathat meg egy testü­leti határozatot, ezért konk­rét garanciákat nem is adha­tott át az IIB-nek. Ezután több ízben is összeült a presbitérium, és egyhangú­lag kitartott a döntése mel­lett, így a bizottságnak csa­lódnia kellett. Erre, mivel mindenáron tenni akartak valamit, írtak egy tizenkét pontos, petícióhoz hasonla­tos levelet, melyben az új igazgató intézkedéseinek semmissé nyilvánítását, új igazgató kinevezését kérik a presbitériumtól. A testü­let összeült és megvitatta a beadványt, majd arra levél­ben válaszolt. Kezdődik a visszairatkozás A válaszra nem sokkal szá­mozott meghívók láttak napvilágot, melyben a 340 aláíró szülőt egy augusztus 23-i szülői értekezletre invi­tálták. A meghívó szerint a szülők legsürgősebb felada­ta, hogy gyermekeiket a Kossuth Lajos Általános Is­kolába írassák be, amely elősegítené, hogy az önkor­mányzat — ha 100-nál több gyerek szülője kéri az átíratását — új iskolát ala­pítson. A meghívó hátolda­lára Karay Kornélia jegyző asszony levele került, mely az önkormányzat részéről biztosítja a szülőket, ha mi­nél többen átiratkoznak, an­nál kedvezőbbek az új isko­la alapításának az alapfelté­telei. A szülői értekezletre nem engedtek be minden­kit, csak a számozott meghí­vóval érkezőket. A 340 meghívottból csak mintegy 130-an jöttek el a megbe­szélésre, melynek nagyobb volt a füstje mint a lángja. Szó volt arról is, hogy Soós Ferenc is eljön, de Bárdos József, az IIB egyik tagja ki­fejezetten nemkívánatos­nak nyilvánította szemé­lyét. A gyűlésen elhangzott korábbi vádaskodások mel­lett szemére hányták az egy­háznak azt is, hogy a püs­pök úr. akinek segítségét kérték, csak hitegette őket, de nem teljesített semmit. Péntek délig még har­minc szülő jelezte, hogy gyermekét ezután a Kos­suth Lajos iskolába kívánja járatni, s így összesen 73 olyan tanuló van, aki el­megy az Arany János isko­lából. A száz fős limitet te­hát nem érték el a szerve­zők, sőt most már egy bizo­nyos visszairatkozási hul­lám első jelei is mutatkoz­nak. A lelkész szerint az a fon­tos, hogy az iskolában fel­szabadult, boldog légkör uralkodjék, hogy a tanulás fáradalmai mellett legye­nek ott az öröm és a békes­ség pillanatai is. Az iskola vezetésének elsődleges szándéka az, hogy senkin ne álljon bosszút, hiszen ez a magatartás nem kereszté­nyi és hosszú távon semmi­képpen sem hasznos az egy­házi tanintézmény számára. Weinwurm Bence ke es akarata fűződött Ma­Nehéz az idei tanévkezdés Öt első osztály indul A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola — a Sjs város többi oktatási intézményéhez képest — zökkenőiekéi kezdi a tanévet. Nemcsak azért, mert a nyolcszáznyolcvanöt diáknak és hatvan­hét pedagógusnak még hónapokig el kell viselni a ké­nyelmetlenséget, zsúfoltságot, amíg el nem készül az új épúletszárny. Legalább ekkora gondot okozott — tud­tuk meg Nagygyőr Árpád igazgatótól — az új oktatási törvénynek az a része, amely előírja, hogy szeptember el­sejétől nem lehet huszonötnél több elsős egy csoportban.

Next

/
Thumbnails
Contents