Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-30 / 202. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 30.. KEDD 3 F rakciótanácskozások KDNP: politikai ülésnapok Az MDF-frakció indokoltnak tartja a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, de a kép­viselők megítélése szerint fi­gyelembe kell venni, hogy a tandíjakból az idei évre az egyetemek számára a költség- vetésbe 50 millió forintos be­vételt terveztek, tehát ennek kiesésével számolni kell a pót­költségvetés elkészítésekor. Erről tájékoztatta Szabó Iván frakcióvezető hétfőn, képvise­lőcsoportja ülése után az MTI munkatársát. A T. Ház napi­rendjén szereplő törvényjavas­latokat elemezve kinyilvánítot­ták: a gyógyszertári privatizá­ció elhalasztásával az MDF egyetért, de mindössze ne­gyedévet javasol — a kor­mány pedig fél évet. * A KDNP-frakció az Or­szággyűlés nyári szünete utá­ni első ülésén, hétfőn áttekin­tette az e héten napirenden sze­replő törvényjavaslatokat, s el­határozta: ezen a héten, szer­dán vagy csütörtökön rendkí­vüli ülést tart az önkormányza­ti választásokkal kapcsolatos kérdések megvitatása céljá­ból. Füzessy Tibor frakcióve­zető az MTI munkatársát tájé­koztatva azt is elmondta, hogy a képviselőcsoport ezen­túl beiktat egy-egy úgyneve­zett politikai ülésnapot, ame­lyeken egy-egy kérdést tár­gyalnak meg részletesen. Ezek sorába tartozik az önkor­mányzati választásokkal kap­csolatos ülésnap. Bizonyos újításokat kíván­nak bevezetni a KDNP-frakci- óban, például a képviselőcso­port vezetőjén és helyettesén kívül további vezetők kapnak megbízatást a frakció belső életének jobb megszervezésé­re. Lesz például egy, a frakció gazdasági ügyeiért, egy a hiva­tali ügyeiért felelős vezető, va­lamint egy képviselőt megbíz­nak a sajtó- és a tömegtájékoz­tatási ügyek intézésével. Fü- zessy Tibor hétfőn arra is fel­szólította a képviselőcsoport tagjait, hogy tekintsék át a frakció alapszabályát, és a jövő hétre terjesszék elő mó­dosító javaslataikat. * Egy kérdésre válaszolva a politikus kifejtette: a KDNP- frakció számára a Hhzszabály legújabb tervezete elfogadha­tó, csak a képviselők törvény- előterjesztési jogának bizo­nyos korlátozásával nem érte­nek egyet. Az SZDSZ képviselőcso­Rövidesen a kormány és a fővárosi közgyűlés elé ke­rül a Dél-Buda—Rákospalo­ta metróvonalra (DBR) ko­rábban kiírt tender érvényte­lenítésére vonatkozó javas­lat. Erről Demszky Gábor főpolgármester tájékoztatta hétfőn az MTI-t, miután Lotz Károly közlekedési mi­niszterrel áttekintették a fő­város tömegközlekedésé­vel, közúthálózatával és az expóval összefüggő fejlesz­tések helyzetét. Az új ten­portja frakcióüléssel indította hétfő délben e heti munkáját. Pető Iván frakcióvezető — mint arról a hírügynökség munkatársát tájékoztatta — rö­viden beszámolt a koalíció mű­ködésének eddigi tapasztalatai­ról. Értékelése egybecsengett az SZDSZ Országos Tanácsá­nak szombati ülésén elmondot­takkal. A képviselők tájékozta­tást kaptak a házszabályról, a média- és az önkormányzati törvényjavaslatról nyáron folyt többpárti tárgyalásokról isi A szabaddemokrata honatyák ezenkívül a T. Ház hétfői és keddi ülésének napirendjén szereplő témáról és néhány praktikus teendőről tárgyaltak. A képviselőcsoport péntek­től vasárnapig Ráckevén rende­zi meg háromnapos frakcióhét­végéjét. A Fidesz-frakdó támogat­ja azt a szándékot, hogy az idén ne vezessék be a felső- oktatásban a tandíjat, s meg­ítélése szerint ki kell dolgoz­ni egy olyan törvényjavasla­tot, amely e kérdést — és ál­talában a felsőoktatás helyze­tét — részletesen szabályoz­za, s amely megakadályoz­za. hogy a tandíj bevezetése bárkit elzárjon a továbbtanu­lástól — mondta el hétfőn a fiatal demokrata képviselő- csoport ülése után Szájer Jó­zsef frakcióvezető a sajtó munkatársainak. Az Országgyűlés Házsza­bályának módosítását jelenle­gi formájában támogatja a Fi­desz, mivel a hatpárti egyez­tetések során a fiatal demok­raták igen sok javaslatát fi­gyelembe vették. A frakció előkészítette va­sárnapi ülését is, amelyen megválasztják a frakcióveze­tő-helyetteseket, elemzik a kormány eddigi ténykedését, kidolgozzák a kabinet száz napjának általános értékelé­sénél figyelembe veendő szempontokat, szót ejtenek az önkormányzati választá­sokról, a pótköltségvetésről, a médiatárgyalásokról, a frakció működéséről és pénz­ügyi helyzetéről. Szájer Jó­zsef e héten a frakció min­den tagjával tárgyalni kíván arról, hogy kit látnának szí­vesen frakcióvezető-helyet­tesként. A fiatal demokrata politikus szerint három vagy két helyettesre lesz szükség. Az MTI kérdésére válaszol­va Szájer József kijelentette: a Fidesz feltehetően önálló főpolgármester-jelöltet állít. der kiírásánál várhatóan je­lentősen figyelembe veszik majd a Világbank javasla­tát, miszerint felerészben vállalná a beruházás meghi­telezését. Mindez azt jelen­tené — hangsúlyozta a fő­polgármester —, hogy a DBR metróvonal, amelyre egyébként a városnak szük­sége van, halasztva, az or­szág és a főváros anyagi te­herbíró képességének figye­lembevételével, néhány év­vel később épülhet meg. Parlamenti napló Napirend előtti viharok Nyári szünete után tegnap dél­után folytatta rendkívüli nyá­ri ülésszakát az Országgyű­lés. A képviselőket Gál Zol­tán házelnök köszöntötte, majd napirend előtti felszóla­lásokkal kezdődött meg az ér­demi munka. Tárgyán József\ az FKGP frakcióvezetője felszólalásá­ban egy 24 éves romániai ma­gyar fiatalember, Vass-Kiss Előd halálára, s annak kap­csán a határon túl élő magya­rok és az anyaország viszo­nyára irányította a figyelmet. A képviselő emlékeztetett ar­ra, hogy Vass-Kiss Elődöt 19 évesen a zetelaki és oroszhe­gyi események miatt az otta­ni magyarok ellen indított koncepciós perben 18 évi bör­tönbüntetésre ítélték. Nemzet­közi közbenjárásra több évi börtön után szabadon enged­ték a fiatalembert, aki — el­ítélt és szabadon engedett tár­saival együtt — Magyarorszá­gon kívánt letelepedni. A fia­tal férfi azonban néhány nap­pal ezelőtt a rendőrség megál­lapítása szerint öngyilkos lett. Egy nappal halála előtt még számos magyar és határon túli magyar politikussal talál­kozott, és folytatott eszmecse­rét a kisgazdapárt Szent Ist­ván napi tanácskozásán. — A politikai élet jelentős szemé­lyiségeinek meggyőződése, hogy Vass-Kiss Előd eseté­ben szóba sem jöhetett az ön- gyilkosság: a fiatalember re­ményekkel tekintett a jövő elé, jóllehet igen nehezen in­dult magyarországi élete, hisz eddig munkavállalási en­gedélyt sem kapott — jelen­tette ki Torgyán József. A honatya személyes benyomá­saik alapján közölte: alapos okot látnak annak feltételezé­sére, hogy nem öngyilkosság történt, hanem szóba jöhet a gyilkosság, sőt a politikai gyilkosság lehetősége is. Az elhangzottakra reflek­tálva Kuncze Gábor belügy­miniszter közölte, még a ha­lálesetet megelőzően időpon­tot egyeztetett a hazánktól se­gítséget kérő romániai magya­rokkal, hogy áttekintsék: mi­ként rendezzék helyzetüket. Természetesnek nevezte e lé­pést, hisz azelőtt szinte vala­mennyi magyar politikai erő felemelte szavát a bebörtön- zöttek szabadulásáért. A tra­gédia után a belügyminiszter, mint mondta, intézkedett, hogy a lehető leggyorsabban rendezzék sorsukat. Kuncze Gábor ugyanakkor rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy a kisgazda képviselő mindenfé­le megalapozás nélkül politi­kai gyilkosságot sejtet a hát­térben. Napirend előtti második felszólalóként Kádár Béla (MDF) erőteljesen bírálta a világkiállítással kapcsolatos kormánydöntés módját, s a pénzügyminiszter e témában tett nyilatkozatait. Mélysége­sen megdöbbentőnek és sajná­latosnak ítélte, hogy Békési László blöffnek és kalandor vállalkozásnak minősítette az előző parlament expóügyben hozott pozitív döntését. Ez a kijelentés Kádár Béla szerint nemcsak a világkiállítást tá­mogató képviselőket, szakér­tőket, vállalkozókat és polgá­rokat. hanem az egész koráb­bi törvényhozást is sérti, arról nem beszélve, hogy nem il­leszthető a magyar demokrá­cia parlamenti kultúrájába sem. A honatya kifogásolta emellett azt a módot, aho­gyan az új kabinet meghozta nemleges döntését a világkiál­lításról: először nyilatkozato­kat tett az ügyben, majd ígére­teket, hogy a későbbiekben adatokkal igazolja álláspont­ját. Kádár Béla kérte a kor­mányzatot, hogy a jövőben először számszerűen támasz- sza alá értékeléseit és azután vonja le következtetéseit. A törvényhozó helytelenítette a világkiállítás lemondását iga­zoló érvek tálalási módját is. Szerinte a jövő gazdasági ér­dekeit ássuk alá azzal, ha az ország katasztrofális gazdasá­gi helyzetét hirdetjük, hisz a nemzetközi tőke nem óhajt egy szegényházba bevonulni. Kádár Béla végül azt javasol­ta: a kormány mielőbb nyújt­sa be az expót érintő előter­jesztését a Háznak és az Or­szággyűlés sürgősséggel tár­gyalja e témát, ne tartsák to­vább bizonytalanságban a tár­sadalmat. Békési László pénzügymi­niszter reagálásában közölté, hogy a kormány napokon be­lül benyújtja a parlamentnek az igényelt adatokkal alátá­masztott előterjesztését, s az országgyűlési vitában mód nyílik majd a pro- és kontra­érvek ütköztetésére. Annyit azonban előrebocsátott, hogy szerinte a félrevezetés jegyé­ben kell megítélni az előző parlament pozitív expódönté­sét. Egyfelől vállalkozói ala­pon megszervezhetőnek állí­tották be a világkiállítást, ho­lott a vállalkozók részéről mindössze 222 millió forint folyna be a több milliárd fo­rintos beruházásból. Az előző kormányzat azt a látszatot kel­tette továbbá, hogy 35-36 mil­liárd forintos költségvetési tá­mogatással megrendezhető az expó, holott ennek az ösz- szegnek legalább a kétszere­sére lenne szükség. A házszabály adta lehetősé­gével élve Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője reagált Békési László szavaira. Alá­húzta: Kádár Béla, s képvise­lőcsoportjuk az ellen tiltako­zott, hogy az új kormány ka­landorpolitikát hangoztatva akar megalapozni egy szá­mok, tények nélküli koncepci­ót. Hozzátette ugyanakkor, hogy saját számításaik ellent­mondanak a kormányzat kö­vetkeztetéseinek, s szerintük vállalkozói alapon megren­dezhető az expó és megtérül­nek a beruházások. Meglátá­sa szerint egyébként a kabi­net nem a gazdaság valós helyzetének megfelelő terápi­át akar megvalósítani, s ily módon éppen a rosszul meg­választott terápia lehet az a méreg, amely végleg tönkrete­heti a gazdaságot. Az expó té­mája szólásra késztette Pál László ipari minisztert is, aki ismét leszögezte: a kormány nem mondta le a világkiállí­tást, hanem erre vonatkozó in­dítványt terjeszt a plénum elé. Az utolsó napirend előtti felszólalóként Morvái Ferenc (FKGP) arra hívta fel a ható­ságok figyelmét, hogy vissza­éléseket tapasztalt a kárpótlá­si törvény végrehajtásával kapcsolatban a főváros ötö­dik kerületében. Lakos Lász­ló földművelésügyi miniszter megígérte, hogy kivizsgálja az esetet. Tiltakozó fuvarozók A Magyar Közúti Fuvaro­zók Egyesületének elnöksé­ge úgy véli, hogy az üzem­anyagok árának növekedé­se sérti a fuvarozó vállalko­zások érdekeit és hatása a nemzetgazdaság egészére is káros. Mindezt a testület legutóbbi ülésén állapította meg, melyről tegnap tájé­koztatták az MTI-t. Az elnökség szerint a fo­rint többszöri leértékelése, és a fogyasztói adó terve­zett emelése nagymérték­ben emeli az üzemanya­gok árát. Emiatt várható a fuvardíjak emelkedése is, amely további általános ár­emelkedéshez, így az inflá­ció növekedéséhez vezet­het. Szervita rendház Egerben Egerben hétfőn átadták a szerzeteseknek azt a felújí­tott épületet, amely a szervi­ta rend magyarországi tarto­mányi székhelyeként fog működni a jövőben. A rend­házat Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentel­te fel. Mint azt Páka Elek, a rend helyettes tartományfő­nöke a felavatás alkalmából elmondta: a szerviták, azaz Mária szolgái, 1680 óta te­vékenykednek Magyaror­szágon. A rend központja egészen 1950-ig, a feloszla­tásáig Egerben, a most meg­újult épületben volt, s mint­egy 20 szerzetesnek adott otthont. A háború előtt még 50 szervita szerzetes tevé­kenykedett Magyarorszá­gon, ám mára csupán 4 tag­ja van a rendnek. A helyet­tes rendfőnök hangsúlyoz­ta, hogy a most átadott épü­let lehetővé teszi a rend ma­gyarországi újraszervezé­sét, amelyhez segítséget nyújtanak a Nyugat-Európá- ban tevékenykedő szerviták is. Az épület felújítására mintegy nyolcmillió forin­tot fordított a megyei önkor­mányzat. Az összeg abból a pénzből származik, amelyet a megye a költségvetésből, kártalanítás címén kapott az épület 1990-es átadása után. Szakértelmet, elvtársak A múltkoriban arról értekeztem e hasábon, hogy a múlt alattomosan, de kitartóan lopako­dik vissza mindennapjainkba. Most is egy hoz­zánk faxon eljuttatott írást tartok a kezemben, amelyben a Buda Környéki Bíróság arról érte­síti a polgármesteri hivatalt, hogy valakit on­nan elnökké választottak. Majd hozzáteszi a Buda Környéki Bíróság elnöke, hogy „Az ül­nök elvtársat külön értesítettem”. Az eset nyil­ván nem kíván semmiféle kommentárt, megma­gyarázta azt maga Szekeres Imre, a Magyar Szocilista Párt frakcióvezetője. Az ő vélemé­nye szerint ilyen esetben is biztosan a gyorsa­ság miatt történhetett meg ez a mély emberi ér­zésekből fakadó tévedés... Mert Szekeres Imre a gyors munka híve, s nyilván ezért mondta el. a frakció hét végi összejövetele után, hogy a kormány első hat hetében több mint száz ügy­gyei foglalkozott, a társadalom viszont elszo­kott a gyors állásfoglalásoktól, gyors döntések­től. Mi tagadás, valóban elszokott, kiváltképp azoktól a gyors döntésektől, amelyek megalapo­zatlanok, amelyek ennélfogva nem is a nemzet, hanem csak valamely szűk kör érdekeit testesí­tik meg, azaz szíves figyelmébe szeretném aján­lani a mondást: Lassan járj, tovább érsz! Ma­gyarországon ugyanis az elmúlt négy esztendő­ben is törvényhozási csúcs született, ami önma­gában is jelzi, a kádári diktatúrában a négy év­szakkal jelzett néhány napos parlamenti ülész- szakokhoz képest új időszámítás kezdődött. Ezt most nem gyorsasággal kellene megfejelni, hanem inkább lélekkel, no meg azzal a szakér­telemmel, amelyre a jelenlegi kormánykoalíció olyannyira büszke. (Vödrös) Késik a metró?

Next

/
Thumbnails
Contents