Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-29 / 201. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 29.. HÉTFŐ 3 Zempléni művészeti napok Nemzetközi médiatanácskozás Ülésezett az MDF választmánya Együttműködés az ellenzékkel A sárospataki Rákóczi-vár tör­ténelmi falai között augusztus 19-én a Liszt Ferenc Kamara- zenekar koncertjével kezdő­dött és a hét végén e zenekar koncertjével zárult a zemplé­ni művészeti napok rendez­vénysorozata. A program so­rán zenekarok, együttesek, ne­ves hazai és külföldi szólisták adtak koncerteket a kulturális értékekben gazdag régióban. A zempléni művészeti fesztivált a Liszt Ferenc Ka­marazenekar és Sárospatak város önkormányzata rendez­te az Antenna Hungária Ma­gyar Műsorszóró és Rádió­hírközlési Részvénytársaság támogatásával. Már hagyo­mánnyá vált, hogy az Anten­na Hungária minden eszten­dőben egy-egy ilyen rangos szakmai konferenciával gaz­dagítja a rendezvények so­rát. Most neves magyar, fran­cia, izraeli és svéd szakembe­rek részvételével két napon át a Rákóczi-vár lovagtermé­ben Médiaszabályozás, a mű­holdas távközlés szerepe a műsorszórásban, a Távköz­lés és a privatizáció címmel rendeztek nemzetközi tanács­kozást. Egybehangzó volt a vélemény, hogy a születő médiatörvénynek arra kell tö­rekednie, hogy minél több rá­dióállomásnak és televízió­stúdiónak biztosítson korrek­tül szabályozott lehetőséget a megnyilvánulásra. A priva­tizációval kapcsolatban meg­fogalmazták, hogy a befolyó pénzösszegeket nem szabad a távközlés területéről más célokra átirányítani, hanem minden fillért vissza kell for­gatni a távközlés fejlesztésé­re, modernizálására. Az An­tenna Hungária kezdeménye­zője és szószólója, hogy ma­gyar irányítással létesüljön egy közép-kelet-európai regi­onális műhold, amelyik a volt szocialista országok szá­mára biztosít korszerű rádiós-, televíziós- és üzleti kommunikációs lehetősége­ket, vállalkozási alapon. A cég vállalkozik e nemzetkö­zi program megszervezésére és lebonyolítására. Az önkormányzati választá­sok előkészületeivel foglal­kozott többek között szom­bat délután az MDF Orszá­gos Választmánya. — Az önkormányzati vá­lasztások előkészületei még igen kezdetlegesek — mond­ta Gémesi György, az önkor­mányzati választásokkal fog­lalkozó különbizottság elnö­ke. — Mindenesetre meg­győződésünk, hogy a telepü­léseken zajló választások nem pártpolitikai érdekeket kell hogy szolgáljanak. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy az MDF nem ért egyet a választási részvételi limit tervezett el­törlésével, mert ez manipulá­lásra ad lehetőséget. Vélemé­nyünk szerint a választás csak akkor történhet komo­lyan, ha legalább 25 százalé­kos részvételi arányt írnak elő. Gémesi György elmond­ta, hogy még nem kívánnak esélyt latolgatni, de helyi szinten mindenütt igyeksze­nek együttműködni az ellen­zéki pártokkal. A párt elnöksége szerdán foglalkozik azzal, hogy ki le­gyen az ellenzéki pártok kö­zös jelöltje a főpolgármeste­ri posztra. Für Lajos, a párt elnöke leszögezte, hogy a párt semmiképpen nem tá­mogatja Demszky Gábort. A válásztmány foglalko­zott az MDF lehetséges két irányvonalával is. Az egyik lehetőség, hogy a párt radi- kalizálódik és jobbra toló­dik, de ez az út járhatatlan, mert ezzel az MDF felszá­molná alapelveit. A másik lehetőség, ha a párt a polgá­ri közepet célozza meg, s megnyeri a nehézségekkel küszködő széles polgári réte­gek szimpátiáját. Zsigmond Attila elmond­ta: az MDF kommunikációs vereséget szenvedett az or­szággyűlési választásokon. Beismerte, rossz volt a párt kapcsolata a sajtóval, nem is­merték azt, hogy a közvéle­mény hogyan fogadja tettei­ket. V. Cs. Tíz évet vártak erre a napra Letkésnél már szabad az út Évtizednyi várakozás és néha már-már reménytelennek látszó küzdelem után a hét végén megnyílt a Letkés és Szalka közötti határátkelőhely. A letkési átkelő me­gyénk egyetlen határállomása, s azt elsőként adták át azon három átkelőhely közül is, melyek Magyarország és Szlovákia között teljesen elkészültén a megnyitásra vártak. Az ünnepségen jelen volt Göncz Árpád köztársa­sági elnök is, aki ezt megelőzően Besztercebányán a Szlo­vák Nemzeti Felkelés ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vett részt. A már tíz éve húzódó át­adást a letkésiek. s a — határ mindkét oldalán élő — szom­szédos települések lakói osz­tatlan örömmel fogadták. Noha az átkelő már hosszú ideje a nagy ünnepeken — húsvétkor, karácsonykor, bú­csúk alkalmával — egy-egy napra nyitva volt, ez kevés­nek bizonyult. Ha valakinek fontos ügyben és sürgősen a rokonaihoz kellett utaznia, ak­kor az egyébként légvonalban talán még egy kilométerre sem lévő ismerősöket csak jó­kora kerülőt téve. majdnem egynapos vonatozás után lát­hatta. — Nagy könnyebbség, hogy ezentúl mindennap át le­het majd járni egymáshoz — mondja egy már jócskán a nyolcvanadik éve felett lévő néni, akinek még vannak roko­nai Szálkán. Bár ő a kora mi­att már nem vált útlevelet, de őt legalább gyakrabban láto­gathatják. Mint mondja, sok ismerős és családtag nyugszik a letkési temetőben, akiknek a leszármazottaik Szálkán él­nek. Ezentúl ezek a sírok is gondozottabbak lesznek. — Régebben bizony ne­héz helyzet előtt álltam — vélekedik egy idősebb bácsi —, ha a rokonokat vagy a barátaimat látni akartam. Akár Parassapuszta felé, akár Szob felé indultam, csak egy nap múlva érkez­tem hozzájuk. Sokszor elő­fordult, hogy a postás valaki­nek a halálhírét hozta, s nem értünk oda a temetésre. Az Ipoly egyik oldaláról lát­hattuk a túlsó parton élőket, de kezet már nem tudtunk fogni velük — teszi hozzá, miközben a hivatalos meg­nyitásra vár, útlevéllel a zse­bében. Amint átvágják a sza­lagot, már indul is Szálkára. Miután a mindkét oldal­ról egybegyűltek elénekel­ték Magyarország és Szlová­kia himnuszát s felvonták a két ország zászlaját. Kovács István, Letkés polgármeste­re röviden köszöntötte a je­lenlévőket. Beszédet mon­dott Lotz Károly közlekedé­si, hírközlési és vízügyi mi­niszter, valamint szlovák kollégája: Mikulás Dzurin- da közlekedési és távközlési miniszter is. Ezt követően Göncz Árpád és a szlovák miniszter átvágták a magyar és a szlovák nemzeti színű szalagokat, ezzel hivatalo­san is átadva a forgalomnak az átkelőt. Szombat este óta tehát szabad _ az út Szalka felé, s onnan Letkésre ugyancsak. Noha eredetileg csak éjfé­lig tartott volna nyitva az át­kelő, de a határőrség vezetői — az ünnepi alkalomra te­kintettel — meghosszabbí­tották ezt. Ezzel kiegyenlítet­ték Göncz Árpád másfél órás késését, amely miatt eny- nyivel rövidebb ideig lehet­tek volna együtt azok, akik tíz évet vártak erre a pillanat­ra. (nádai) Protestáns konferencia a Károli egyetemen Pártközi politikai fórum (Folytatás az I. oldalról) A konferenciára azért jöttek el. hogy így is felhívják ma­gukra a figyelmet: léteznek és dolgoznak. A délelőtt folyamán há­rom előadást hallgattak meg a résztvevők. Először Békeft Lajos A Biblia szerepe a poli­tikai véleményformálásban címűt, amelyben Békeft egyebek mellett a társadalom jelenlegi helyzetét elemezte. Ezután felvázolta az érintett pártokat összekötő keresz­tény politikai emberképet. Felszólalásának gerincét két megközelítésmód alkotta: a Szentírás néhány üzenetének szerves kapcsolatára muta­tott rá a mai problémákkal ösz- szefüggésben, majd néhány olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyek a jövőre vonat­kozó gyakorlati lépések irá­nyát körvonalazták. G../. Schutte, a GPV frak­cióvezetője kijelentette: a sze­kularizáció a keresztyéneket Hollandiában és Magyaror­szágon is közös kérdések elé állította. Azonban a két or­szág körülményét igen külön­bözőek. Éppen ezért nem le­het könnyen átültetni a hol­land gyakorlatot a magyaror­szági viszonyok közé. Mint kifejtette: jelentős el­térés van például a két állam választási rendszerében. Hol­landiában a közvetlen válasz­tásokon arányos képviselet elve érvényesül. Ez lehetővé teszi, hogy a parlamentbe a legkisebb pártok is bejuthas­sanak. Az összes szavazatok 0,67 százaléka elegendő eh­hez. Míg Magyarországon, ahol a választókerületi for­mát alkalmazzák, egy szór­ványpártnak sokkal nehe­zebb megszereznie a képvise­lői helyeket. A májusi válasz­tások erre szolgáltak bizonyí­tékul. amikor szavazati kü­lönbség már elegendő volt ahhoz, hogy egy református képviselő helyett egy másik párt képviselője jutott a parla­mentbe. H. H. Sietsma, szintén a GPV részéről, előadásában kitért arra, hogy a kommunis­ta uralom ugyan eltűnt Ma­gyarországról, de most a nyu­gati országokhoz hasonlóan az anyagi érdekek kerültek az előtérbe. A jólét megte­remtésére helyeződik a hang­súly, s a pénzért való hajszá­ban az Isten még mindig nem kapja meg a neki kijáró tiszteletet. A materializmus ezrével szedi áldozatait, ezért került a társadalom leg­nagyobb gondjai közé az, hogy miként lehet értelmet adni az életnek. Mindaddig, amíg keresz­tyének élnek a földön, a poli­tikai vezetőknek és a polgá­roknak is szembesülniük kell az Istennek a politikai életre vonatkozó üzeneteivel — hangsúlyozta H. H. Sietsma. — A népnek csak ekkor le­het része a jósorsban. A konferencián az alábbi javaslatokat fogalmazták meg az elkötelezett keresz­tyén emberek számára. Együttes műhelymunká­val alakítsák ki azt a kö­zös politikai alapzatot, amely a Biblia üzenetére akarja a magyar közéletet építeni. Közösen hozzák létre a keresztyén nemzeti közéleti- ség elsajátításának fórumait. A konzervatív erők keres­sék a közvélemény formálá­sának legjobb módjait. Mozdítsák elő, hogy a közélet kérdéseinek megbe­szélésére ne csak az egyhá­zi és politikai felső vezetés, hanem a gyülekezetek és a helyi közéleti szerveződé­sek szintjén is rendszeresen kerüljön sor. A konzervatív erők mun­kálkodjanak helyi szerveze­teik nemzetközi kapcsolatai­nak gazdagításán. (klug) Holland segítség Záhonyban Különleges gazdasági övezet A hollandiai Maastrichtban működő Limburg Tartomá­nyi Gazdasági Kamara fel­ajánlja segítségét a Záhony­ban tervezett különleges gazdasági övezet létrehozá­sához. Ezt Henri Bennen, a kamara alelnöke jelentette be tegnap Nyíregyházán, ahol az általa vezetett, hol­land térségfejlesztési szak­emberekből álló küldött­ség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzati tiszt­ségviselővel folytatott kap­csolatfelvételi tárgyalást. A delegáció vezetője hangsúlyozta: Záhony híd­főállás lehet Kelet- és Nyu- gat-Európa között a két ré­gió termékeinek fogadásá­ban és továbbításában. A különleges gazdasági öve­zet létrehozására kidolgo­zott projektet alkalmasnak vélte a megvalósításra, hoz­zátéve: most már a végre­hajtás lehetőségeit kell ■sor­ra venni. A szervezet közve­títőként megismerteti a ter­veket a számításba jövő hol­land és nyugat-európai be­fektetőkkel. Természetesen segítséget ad a partnerek egymásra találásához is. Felajánlotta továbbá, hogy a november elejére terve­zett szabolcsi gazdaság és környezetfejlesztési térségi nemzetközi konferenciára igyekszik elhozni a téma iránt érdeklődő holland gaz­dasági vezetőket. A Buda­pest, Debrecen és Maast­richt által létrehozott Hídfő Alapítványhoz a kelet-euró­pai régió valamennyi térsé­ge csatlakozhat. Faló a porcelánboltban Az igazi légy a tejben ez esetben egy ló, pontosab­ban faló, aki az Új Magyarország augusztus 27-i szá­mában úgy véli, hogy az expó melletti felhívásukat a Magyar Fórum és a Pest Megyei Hírlap hasonló föl­hívása gyöngíti. Megértem a szerzőt, hiszen ő nem­csak egy nemzeti érdek képviseletét tűzte ez esetben zászlajára, hanem egyben üzleti érdekeinek megfele­lően tett egy próbálkozást arra, hogy aki a kormány expóval kapcsolatos határozatával nem ért egyet, aki ez ellen aláírásával tiltakozni óhajt, az feltétle­nül az említett napilapot kényszerüljön megvásárol­ni. Faló úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha ez az ügy az Új Magyarország ügye lenne, holott ter­mészetesen másról van szó, nevezetesen — s remé­lem ez mond valamit Faló számára is — egy nemzet ügyéről, amelynek keretén belül például megünne­pelhetnénk 1100 éves ittlétünket, méghozzá a világ jelentős részének Figyelmétől kísérve. Nos, ebből az ügyből üzleti ügyet kovácsolni véleményünk szerint ízléstelen, kiváltképp olyan helyzetben, amikor na­gyon jól tudjuk, hogy az expó mellett kardoskodók egyetlen és hőn óhajtott vágya, hogy mindazok az erők fogjanak össze, amely erőket bizonyos esetek­ben az Uj Magyarország, más esetekben a Magyar Fórum, s megint más esetekben a Pest Megyei Hír­lap képvisel. Azaz ők nemzeti egységre vágynak, ne­vezetesen arra, hogy ezek az újságok további lapok­kal összefogva érjenek el sikert az ügyben, hogy al­kalomadtán népszavazás döntsön: rendezzünk-e ex­pót 1996-ban. Merthogy nagyon sokan vannak olya­nok, akik a kormány határozatával nem értenek egyet. Ezeket az embereket korántsem megosztani, hanem egységesíteni kell, még akkor is, ha ez az Új Magyarország számára nem hozza meg az óhajtott kasszasikert. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents