Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-29 / 201. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 29.. HÉTFŐ Megkérdeztük Lesz-e utánpótlása az IDF-nek? Az Ifjúsági Demokrata Fórum 1989-ben alakult a KISZ-rendszert felváltó sokrétű ifjúsági szerveződések részeként. A fórumnak mintegy 110 szervezete működik szerte az országban. Lesz-e utánpótlása az IDF-nek? — kérdeztük Skribek Pétert, a szervezet elnökét. — Természetesen régóta foglalkoztatott már minket a gondolat, s úgy néz ki, ősszel be tudjuk indítani a politikusképzést — kezdte válaszát az elnök. — Az oktatási tematikát már elkészítettük, eszerint a hallgatók jártasságot szerezhetnek az alkotmánytanban, gazdasági alapismeretekre tehetnek szert. Külön tantárgyként oktatjuk majd a politikai rendszerek ösz- szehasonlítását, a közvélemény-kutatás alapismereteit, a társadalommal való kommunikációt, korunk önkormányzatainak felépítéseit és működési folyamatait. Ahhoz, hogy valaki az iskola hallgatója legyen, nem kell, hogy belépjen az IDF-be, mindössze annyi a feltétel, hogy elfogadja az oktatási tematikát. Sajnálatos módon a tanulás egyre több pénzbe kerül, éppen ezért azt szeretnénk, ha ez az iskola jóval olcsóbb lenne, mint a századvég többi oktatási intézménye. V. Cs. Nagy teljesítmények Frakcióhétvége Gyulán (Folytatás a; I. oldalról) Á képviselőcsoport Gyulán megerősítette: nem szeretnék, ha az MSZP-s képviselők állami vállalatok igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának a tagjai lennének. Az MSZP törvényjavaslatot tervez. amely a képviselőknek ezt megtiltaná. A Hőforrás Üdü lőszövetkezetben megtartott frakcióülésen kezdeményezték. hogy — tekintettel a költségvetési • nehézségekre — a képviselők 1995 végéig ne kapjanak fizetésemelést; e javaslattal ezután fordulnak a többi párthoz, elsőként természetesen az SZDSZ-hez, amely- lyel ezt még nem volt mód megbeszélni. A testület úgy döntött, hogy ha bármelyik MSZP-s képviselőnek ellenvéleménye van, azt csak a frakcióban fejtheti ki. — A szocialista képviselők célja, hogy ne csak számukkal, a politizálásukkal is meghatározóak legyenek az Országgyűlésben — mondotta a frakcióvezető. El akarják kerülni például azt az elmúlt négy évet jellemző gyakorlatot, hogy egy-egy kormányelőterjesztéshez gyakran tízesével nyújtották be módosító indítványaikat a koalíció képviselői. Az MSZP elképzelése szerint az előterjesztések előtt kell egyetértésre jutniuk a kormánypártiaknak, ezért ugyanarról gyakran többször is fog tárgyalni a kormány. — Ez nem lassítja a törvényhozást, sőt éppen időt takarít meg — fejtegette a szocialista politikus. Egy újságírói kérdésre válaszolva Szekeres Imre elmondotta, hogy a kormány első hat hetében több mint száz ügygyei foglalkozott, a társadalom viszont elszokott a gyors állásfoglalásoktól, gyors döntésektől. E szempontból jó volt a kabinet teljesítménye, gond viszont, hogy a társadalom nem mindig értette a döntések lényegét. Szekeres cáfolta, hogy az MSZP Demszky Gábor közös főpolgármesterjelölését támogatná. -— Az MSZP állásfoglalása világos — szögezte le a politikus —, a párt mindenhol saját polgár- mester- és képviselőjelöltet állít. VEKO-KABEL BT Budapest, Polgár u. 3. II. 11.1033 Telefon/fax: 188-2898- Erős- és gyengeáramú kábelek- híradástechnikai vezetékek- komputerkábelek- jelző- és földkábelek- sínek- csatlakozók importja, kis- és nagykereskedelme. MCu, MBCu, MZ MKH, LiYY, RG, LiYCY, GZ Tzvitiax, Silicon Szállítás; raktárról, illetve egy héten belül. Budapesten ingyenes házhoz szállítás. Amit máshol nem talál, keresse nálunk! „Elektromos-nap” a sporttelepen Kompenzáció adónövekedésből? Hetvenkettedik alkalommal tartotta meg az Elektromos Művek Rt. a dolgozói kikapcsolódását, közös szórakozását szolgáló „Elektromos-nap” elnevezésű rendezvényét, amelyre szombaton kitűnő időben, mintegy ezer ember részvételével került sor a Népfürdő utcai sporttelepen. Megjelent és rövid beszédet mondott Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, aki az ünnepséget követően válaszolt a Pest Megyei Hírlap kérdéseire is. — Még a választások előtt, azok eredményétől függetlenül megígértem, hogy eljövök az ELMÜ Rt. sajátos ünnepségére — válaszolt Pál László a megjelenését firtató kíváncsis- kodásra. — Az ok nagyon is prózai, hiszen szakmabeli, energetikai villamos- mérnök vagyok. Az rt. négyezer dolgozója között számos jó barátom, illetve ismerősöm van. A miniszter azt is elmondta, hogy a látogatás túl a protokollon, egyben baráti találkozó is. Persze ettől függetlenül nem kerülte el a kényes kérdéseket, hanem direktben válaszolt azokra: legelőször a sokat vitatott privatizáció dilemmájáról formált véleményt. — A privatizációra feltétlenül szükség van, mégpedig a legfőbb cél az energia hosszú távon történő biztosítása érdekében. Az elmúlt években a gazdaság energiaigénye nem nőtt, ami bizonyos szempontból szerencsésnek is mondható. Én azonban azt remélem, hogy az ipari termelés előbb-utóbb számottevően megnő, s ezzel az energiaigény is fellendül, ezt kell minden lehetséges eszközzel biztosítanunk. Ezen az úton komoly tartalékot jelenthet az ésszerű privatizáció, amelyből származó pénzösszegeket például az államháztartás erőit meghaladó beruházásokra lehet fordítani. A leendő privatizációval szemben azonban kizáró alapkövetelmények is állnak, nevezetesen az, hogy az nem lehet öncélú, az abból származó bevétel nem lehet forrása a költségvetési lyuktöméseknek, illetve nem vonhat maga után kiugró áremelést. Pál László megnyugtatásul közölte, hogy a szóba jöhető privatizációs egységeket nyilvános pályázat útján hirdetik meg, s azokról a döntés a társadalmi szervezetekkel való konzultációkat követően születik meg. — Ami a legfontosabb: energia van elég, bár lehetne több is — így Pál László. — Az energia mennyiségét egyébként indirekt módon is szaporíthatjuk, hiszen takarékos technikák, eszközök bevetése révén kevesebb energiára lehet szükség egy adott feladat elvégzésére. Itt kell számolni a szóba jöhető beruházásokkal, illetve azok rentabilitásával. Ezek a beruházások, korszerűsítések nyilvánvalóan rendkívül hasznosak, mindenképpen szolgálják a takarékosságot is. Ám ezek hatása csak középtávon érezhető majd, viszont a mindenkit izgalomban tartó áremelések tervei a köztudatban vannak. Mindenki kíváncsi, mivel is számolhatunk? — Az elektromos energia árának emelése elkerülhetetlen, a tervezet szeptember végére készül el. Egy biztos: az energiát valameny- nyi fogyasztó — a legszegényebbektől a legtehetősebbekig — egyforma áron veheti igénybe, így a tarifa mindenképpen antiszociális. A különbségtétel, az esetleges visszatérítések, kompenzációk mértékének kidolgozása, illetve érvényesítése viszont semmiképpen sem a szolgáltató, azaz az Elektromos Művek Rt. dolga, hanem az önkormányzatoké. Mivel az áremeléssel adóemelés is együtt jár, így — véleményem szerint — az adókülönbséget lehetne visszajuttatni a valóban rászolgálok gondjainak enyhítésére. Jocha Károly Vidék-Magyar ország drei Tanácskozás Lakiteleken Roma tréning A kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló törvény nem tisztázza egyértelműen a megalakuló testületek jogosítványait, s a finanszírozás forrásait. Ez azt eredményezheti, hogy állóháború alakulhat ki az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok között — jelentette ki Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke a szervezet szombati. Gyöngyösön megtartott sajtótájékoztatóján. A mintegy 3 ezer tagot számláló kisebbségi tömörülés vezetői abból az alkalomból találkoztak a sajtó képviselőivel, hogy az angol Westminster, valamint a holland Alfred Mozer Alapítvány pénzügyi támogatásával, a hollandiai székhelyű Solid Alapítvány koordinációjával kétnapos tréninget szerveztek mintegy 100 kisebbségi ön- kormányzati képviselőjelöltjük számára. Murzsa Attila elmondta: bízik abban, hogy az új kormány javasolni fogja a kisebbségi törvény megváltoztatását, amely alapján majd konkrét jogosítványokat kapnak a kisebbségi önkormányzatok. Peter van Dijk, a Solid Alapítvány képviselője sajtótájékoztatón arról szólt: a vasárnap záruló tréninggel abban kívánnak segíteni a romáknak, hogy jó jelölteket válasz- szanak. Hangsúlyozta, hogy egy-két év alatt több évszázados állapotot nem lehet megváltoztatni. ezért kemény munka lesz, amíg a kisebbség helyzete javul. Bízik abban, hogy az új kormány pozitív kisebbségi politikát fog folytatni. hiszen a nyugati demokráciák fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy egy adott ország hogyan bánik az ott élő kisebbségekkel. A Lakiteleki Népfőiskola ezen a hétvégen a vidék helyi, és regionális lapjainak szerkesztőit és munkatársait harmadik alkalommal látta vendégül a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett újságíró-továbbképzés programjain. Mint ahogy Kosa Csaba, a társrendező Magyar Újságírók Közösségének elnöke péntek délelőtti megnyitójában hangsúlyozta: olyan tárgyilagos és közösségben gondolkodó sajtó letéteményesei a helyi lapok szerkesztői, akik nem gyűlölik nemzetüket, és annak kultúráját, hanem hallatlan erőfeszítéssel igyekeznek építeni azt. Ezután még Dukay Barnabás adott a falusi és kisvárosi toliforgatóknak rövid áttekintést a tipográfia és a tördelés ismeretköréből. A délutáni program Kovács Lajos Péter, a „Magyar félmúlt” cmű, az új tévévezetés által megszünteKülönleges módon építettek iskolát a Tolna megyei Győrében. A vasárnap felavatott intézmény középső része a szépen felújított evangélikus templom, amely mostantól az aula, a zsibongó és a könyvtár szerepét tölti be, a két új, emeletes oldalszárnyon pedig nyolc tanterem, két előadóterem, szertárak, tanári szobák kaptak helyet. A tett dokumentumfilm-soro- zat rendezőjének előadásával kezdődött. Elmondta, hogy már a műsor készítésénél is lejátszódtak krimibe illő jelenetek, amelyek előrevetítették a sorozat jelenlegi sorsát is. A „Magyar félmúlt” kísérlet volt a korszakot leíró marxi történetírás leváltására, és készítését csak Nahlik Gábor alelnök idejében kezdték. A nemzettudat rombolása ma is tovább folyik, de biztató, hogy a történelem azt mutatja: a nemzet iránt fogékonyságot nem mutató politika csak ideig-órá- ig élt meg mind ez idáig Magyarországon. Ezután Benke Márta, Bács-Kis- kun megye lapjának, a Petőfi Népének szerkesztője mutatta be az újságot, annak készítését. Á sok gyakorlati tanács mellett kiderült: a lap az információk tárgyilagos közlésével tartja maga mellett olvasóit. Az esti néptánctanulás templom olyan rossz állapotban volt, hogy már a lebontására is tettek javaslatot néhány éve, aztán az önkormányzat tulajdonába került és így született meg az iskolává alakítás terve. Az oldalszárnyak külső megjelenése a templom stílusához igazodik, például magas, boltíves ablakaival. Negyvenötmillió forintba került az építkefáradalmait kipihenő pályatársak másnap délelőtt Liebmann Katalin és Vár- konyi Gábor, a Híradó volt munkatársának és szerkesztőjének előadásában a sajtó észrevétlennek tűnő manipulációs lehetőségeiről szerezhettek tudomást. A tények és adatok a sajtótisztesség felelősségére döbbentették rá a helyi lapok szerkesztőit. Délután fórummal zárult az a tanácskozás, melyet Kosa Csaba és Pálfy G. István vezetett. Itt lehetőség teremtődött a hosszabb bemutatkozásra, és számos közös gond és probléma mellett leginkább a helyi lapok politizálási lehetőségei körül alakult ki vita és eszmecsere. Felmerült az igény Vidék-Magyarország újságíró-társadalmának mindjobbani összefogására is, így várható a tanácskozás folytatása a közeljövőben. N. T. zés, ebből 34 milliót a falu gyűjtögetett össze a maga erejéből, a többi pénzt pályázat útján kapták. Győrében az iskolakörzetesítésnek áldozatul esett általános iskolát 1989-ben vitték vissza a faluba, de a több mint két évtizedes szünet után csak úgy tudott működni, hogy négy korszerűtlen épületben tanítottak. Romtemplomból iskola