Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-24 / 197. szám
12 PEST MEGYEI H1RIAP TAJOLO 1994. AUGUSZTUS 24., SZERDA Ócsai tájak és programok A természet csodálatos világa Szűkebb hazánk kincse A tájház háziasszonya, Kozmáné Jurászik Erika A szerző felvételei A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Ócsa nemcsak a csodálatos román kori műemlék templomáról híres — amely ma a református egyház, de valaha a premontrei prépostság XIII. században épült temploma volt —, hanem tájvédelmi területéről is, amelynek határai megegyeznek az említett templom műemléki környezetének határaival. E határon belül a tájra jellemző növények, fák és állatok mind védettek. De védett számos népi építészeti emlék is, amelyekben ugyancsak bővelkedik a terület. A település átvészelte a török hódoltságot és a telekrendezések ellenére is szerkezete sokat megőrzött az ősi településből, illetve nyomai még fellelhetők. A községet ugyanis egykor szálláskertek, azaz jószágtartásra alkalmas aklos és szérűsker- tek vették körül. A régi parasztházak szoba + pitar- konyha + szoba (kamra) elrendezésűek voltak. Néhány ezekből máig fennmaradt. Ez a magyar házbelső fejlődésében a legjellemzőbb típus, amelyek középkori hagyományokra épültek. Az ócsai régi parasztházak legtöbbje a XIX. század közepén épült esetleg régebbi, XVIII. századi ház újraépítésének eredményeképpen. Nyeregtető által kialakult utcai homlokzatukat gyakran deszkaormok zárják. Ezek kora a gőzfűrészek elterjedésétől a múlt század hatvanas éveitől számíthatók, amely időtől a századfordulóig tömegesen épültek. Díszítésük egyszerű, néha csak a deszka elhelyezéséből adódik. (A legegyszerűbb, az állóhézagos, itt sokszor előfordul.) Gyakori itt a szabadkéményes konyha, amelyben a századforduló ugyancsak korszakfordulót jelentett, mert ekkor kezdik használni a vaslapos tűzhelyeket, amelyeknek füstjét a régi kürtőkbe vezették. A község határában a szőlőhegyen a nyeregtetős pincék sora tájképi szempontból is festői látványt nyújt. Pamer Nóra Gyűrűt kapott a barátposzáta forintba kerül a kerékpár használata. Ebben benne van a csoportot vezető személy díja is. A kerékpárút mentén WC-t, mosdót, és egy lezárható kerékpártárolót is építettünk abból a háromszázezer forintból, amelyet a kerékpáros természetjárás feltételeinek javítására kiírt pályázaton nyertünk. Ritkaságok tájháza Ezek a változatos foltok kiemelkednek a víztükör síkjából, olyan a táj, mintha fel lenne túrva. E változatos terület védelmének a gondolata már a ’30-as években felvetődött: Zólyomi Bálint akadémikus, aztán Boros Adám világhírű botanikus, a mohák kutatója, de Jávorka Sándor, a történelmi Magyarország növényvilágának és növényföldrajzának leírója is szorgalmazta e terület A fűváros közelében lévő Ócsai Tájvédelmi Körzetbe látogattunk el, ahol a táj szépsége és az élővilág gazdagsága mellett jól szervezett programok is vonzzák a kikapcsolódásra vágyókat. Ócsa Öregfaluban, a nádfedeles, gólyafészkes, gazdagon berendezett tájházban arra kérjük Sára Jánost, a tájvédelmi körzet vezetőjét, hogy emlékeztessen: mikor jött létre a tájvédelmi körzet, és mekkora a területe? — Hivatalosan 1975-ben létesült — válaszolja — ötödikként az országban. Területe 3575 hektár, s ebbe beletartozik Ócsa Öregfalu is, ezzel a tájházzal együtt. De nézzünk körül a házban — javasolja. Csatlakozik hozzánk Kozmáné Jurászik Erika is, a tájház gondnoka; hármasban nézzük meg az egy-két évszázaddal ezelőtti bútorokkal berendezett szobát, és a század elején készült, ócsaiakat ábrázoló családi fotókat, aztán a konyhát, benne a csikótűzhelyet, amely tényleg ló alakú, a tűzhelyen a nehéz öntöttvas fazekat, és a lábost, amelynek tényleg van lába. — Hol és hogyan lehet jelentkezni a kerékpáros túrára, illetve a kosárfonó szakkörbe? — Mindkét programra levelezőlapon lehet jelentkezni az ócsai tájház címén: 2364 Ócsa, Bercsényi u. 4. A jelentkezést postán visszaigazoljuk, és egyúttal megjelöljük a program időpontját. Hazafelé menet Sára úr elkísér, és egy kis kitérőt téve, közi gyűrűzőtábor lakói tudományos feltárását, és főleg megóvását. A táj védelme azért is fontos, mert a víz hűtő hatása miatt a klíma olyan, mintha ezer-ezerötszáz méter magasan lennénk; ennek okán több olyan állatfaj él itt, amely máshol az országban nem fordul élő. Ezek főleg apró talajlakó állatok, mint a Monotarso- bius Baloghiensis, amelyet Balogh János akadémikus, az ökológia neves tudósa fedezett fel. A Metelka-lepke is „helyi sajátosság”, amelyet szintén felfedezőjéről, egy Dabason működő gyógyszerészről neveztek el. Itt élő őshonos állatfaj a lápi póc, és az elevenszülő gyík is. A madárgyűrűzők pedig több mint száznegyven madárfaj jelenlétét állapították meg, amelyek között Szerepel a póling, a réti fülesbagoly, a berki, a réti és a nádi tücsökmadár. Nézzünk el a gyűrűzőtáborba, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében működik. Mielőtt tovaröppenne A gyűrűzőtáborban három ifjú madarász vizsgálja és gyűrűzi a hálóval befogott madarakat. Karcza Zsolt és Varga Ildikó megállapítja a madár faját, és megméri az adatait (szárny- hossz, súly stb.), Kováts Dávid pedig rendre, felírja az adatokat. Mielőtt a madár tovaröppenne a szabadba, lábukra vékony alumíniumgyűrű keiül. Erre azért van szükség, hogy a madarak életkorát, a kóborlás és vándorlás útját, egy bizonyos faj terjeszkedését vagy gyérülését megállapíthassák; a gyűrűn ugyanis rajta van a gyűrűzés helye és ideje, így évek múlva, akár egy újabb befogás alkalmával, akár a madár elpusztulása után a gyűrű adatai sok mindent elárulnak. Sára János búcsúzóul ezt mondja: — Látja, ezek a fiatalok a szünidőt Ócsán, a gazdag magyar természeti értékek tanulmányozásával töltik, századannyiért, mintha — mondjuk — a szicíliai tengerpartra mentek volna. De az igazi nyereség nem ez, hanem az az erkölcsi és szellemi haszon, amihez itt hozzájuthatnak. Török András zelebbről is megnézzük a tájvédelmi körzet turjánnak nevezett területét. — Mit jelent az a szó, hogy turján? — Úgy gondolom, a szó rokon a túr igével: ha szétnéz a vidéken, a nyílt vizet sűrűn szabdalják nádasok, lápok, rétek, bokros területek, erdők. 1838-as évszám, mellette a kutat építtető földbirtokosnak, és a kútásónak a neve. Jármok, igásállat-szerszá- mok, évszázados, mára elfeledett mezőgazdasági eszközök között sétálunk át egy másik épületbe< ahol meglepő kép fogad: mintha egy kosárfonó műhelybe léptem volna. Két keréken — Látom ezeket a félkész és kész kosarakat, fonatokat; kik dolgoznak itt? — Fiataloknak, iskolásoknak szervezünk kosár-, sás- és gyékényfonó szakköröket, de a szülők is kedvvel gyakorolják ezeket a régi szakmákat. A hasznos ismeretek átadása mellett az is a célunk, hogy ráirányítsuk az ifjúság figyelmét az ember és a természet kapcsolatára. A természetben fellelhető anyagok feldolgozása és felhasználása a természettel való kapcsolattartáson kívül jövedelemkiegészítő tevékenység is. Nézze ezt a di- kót: ezt is iskolások készítették. Erős gyékényfonat feszül a deszkaváz között; a legegészségesebb fekhely, mert jó, hőszigetelő, de a levegő mégis átjárja. Az alapanyag, előállítása pedig nem került pénzbe. — Szerveznek más programokat is? — Hogyne. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól kaptunk harminc city bike kerékpárt, így a jelentkezők csoportosan kör- bekerekezhetik az egész tájvédelmi területet, természetesen a kijelölt útvonalon, túravezető felügyelete mellett. A túra ideje három óra, erre az időre ötszáz forint a kerékpár bérleti díja. Kívánságra hosszabb túrát is szervezünk, ez esetben minden további órára ötven Sára János különös faragvá- nyokat, falapba vésett, jobb kifejezés híján archeoszexuális- nak nevezhető rajzolatokat mutat. Az ábrák naturális részleteit virágmintákkal, virág- kelyhekkel ötvözték, így a rajzolatoknak nincs pornográf vagy obszcén jellege. A farag- ványokat ifjú házasulandók kapták ajándékba, és a ma oly hiányzó szexuális felvilágosítás célját szolgálták. Sára úr megjegyzi, hogy a legtávolabbi keleti országoktól kezdve Sára János a turján szélén végig Ázsián és Kelet-Euró- pán át egészen Magyarországig, de csak eddig találunk ilyen nevelő-tanácsadó célzatú ábrázolatokat; tőlünk nyugatra ez ismeretlen. A tájház udvarán is van mit nézni: egy baromkút (az egészséges vizű itatókút régi neve) alapköve, belevésve az
