Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-24 / 197. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 24.. SZERDA, Megkérdeztük Miért nincs, ha van Forte film? A Forte Fotokémia Rt. az idén várhatóan 12 millió dolláros exportot ér el a múlt évi 8,7 millió dollár­ral szemben. A fekete-fehér filmek és papírok iránt megnőtt a külföldi kereslet az elmúlt időszak vissza­esése után, és mivel a Forte ilyen termékek gyártó­ja, ezért az exportkilátások igen kedvezőek. A cég összexportján belül csaknem nyolcvan százalékot tesznek ki a fekete-fehér Hímek és papírok. Elsősor­ban Indiába, Iránba, Egyiptomba, Pakisztánba szállítanak, de növekszik a nyugat-európai eladá­sok aránya is. A magyar boltokban azonban csak elvétve találkozunk Forte termékekkel, erről és en­nek okáról kérdeztük Varga Lászlót, a Forte termé­keket exportáló Chemofort Kereskedelmi Kft. ügy­vezető igazgatóját. — Ha azt nézzük, mi igenis jelen vagyunk a magyar piacon, olyannyi­ra, hogy termékeink a magyar fogyasztás ki­lencven százalékát lefe­dik. Az igaz, hogy anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé a ter­mékek gyakori reklámo­zását és így a magyar vá­sárló nem minden eset­ben találkozik a mi ter­mékeinkkel. A másik ok, amiért talán nem látja a vevő a Forte filmeket, hogy a nagy, márkás nyu­gati filmek és papírok közt elveszik, mindamel­lett a kiskereskedőknek nem is áll érdekükben ki­tenni a Forte filmeket, mert mi olyan, a nyugati árakhoz mérten alacsony költségekkel dolgozunk, hogy az egy-egy filmre, papírra eső kiskereske­dői haszon igen ala­csony. Ez azt jelenti, hogy amíg például a Ko­dak vagy Fuji filmeken százötven forint a keres­kedő haszna, addig a mi filmeinken csak negy­ven. Ezek persze nem pontos adatok, csak az arányok kedvéért mond­tam el. Tehát a Forte je­len van a magyar piacon, csak nem kerül a figye­lem előterébe. Mi olcsób­bak vagyunk, de ez nem éri meg a kereskedőknek. W. B. Egyre több üres állást ajánlanak Csökkent a regisztráltak száma (Folytatás az 1, oldalról) Munkanélküli-járadékot 19 ezer 205 ember számára fo­lyósítottak megyeszerte. Mint­egy 1970-en estek ki ebből az ellátási formából egy hónap alatt. Növekedett viszont 128-cal a jövedelempótló tá­mogatásban részesülők ará­nya, így most 9 ezer 746-an kaptak ilyen jellegű támoga­tást az önkormányzatoktól. A Pest Megyei Munkaügyi Központ összesítése szerint 3 ezer 447 üres álláshelyet jelen­tettek be a munkaadók au­gusztus folyamán, 147-tel töb­bet, mint előzőleg. Egyéni átképzésben 459- en, míg csoportosban 91 tan­folyamon 1757-en vettek részt azért, hogy új szakkép­zettséget szerezve minél előbb visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. A települési önkormányza­tok 2 ezer 70 embert foglal­koztattak közhasznú munkás­ként. Ennek megoszlása: a lét­szám 73 százalékát kommuná­lis, 7 százalékát egészségügyi és szociális, 2,2 százalékát művelődéssel és oktatással ösz- szefüggő, míg 17,8 százalékát egyéb feladatok elvégzésével bízták meg a polgármesteri hi­vatalok. Pest megye munkanélküli­ségi rátája jelenleg 7,8 száza­lékos. K. M. Miniszteri oklevelet kapott a GATE főtitkára >.*z A Szent István-napi ünnepségekhez kap­csolódóan Lakos László földművelés- ügyi miniszter Fleischmann Rudolf, Tolnay Sándor, Pro Silva Hungáriáé, aranykoszo­rús gazda és gazdaasszony dí­jakat, valamint miniszteri elis­merő okleveleket adott át me­zőgazdaságban tevékenykedő szakembereknek. Pest megyéből, kiváló mun­kája elismeréseként, Bíró Fe­renc ceglédi szőlő- és gyü­mölcstermesztő aranykoszo- rúsgazda-díjat, míg Guth Lász­ló, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem főtitkára minisz­teri elismerő oklevelet vehe­tett át a Földművelésügyi Mi­nisztériumban. Lapunk mun­katársa ebből az alkalomból Guth Lászlóval beszélgetett. — Úgy érzem, ezzel a ki­tüntetéssel nemcsak engem ért megtiszteltetés, hanem ha­zánk legnagyobb agrár felső- oktatási intézményét is — vá­laszolta kérdésünkre. — Nem titkolom, meglepődtem ami­kor megtudtam, hogy én va­gyok a várományosa a minisz­teri oklevélnek. Ennek az volt az oka, hogy idáig a termelés­ben dolgozók kapták meg ezt. Ez az első eset, hogy egyete­mi igazgatáson belül munkál­kodó részesül ilyen oklevél- ben. — Ön, mint említette, igaz­gatási feladatokat lát el. Mit jelent ez konkrétan ? — Az egyetem szabálysze­rű működésének biztosítását, a vezetőtestületek munkájá­nak előkészítését. Amellett, hogy az ezek által meghozott határozatok végrehajtását is el­lenőrzőm. Egyszóval: főtitkár­ként az intézmény zökkenő- mentes működtetéséért felelek. — Nem gyakorlati szakem­berként hogyan látja a ma­gyar mezó'gazdaság jövőjét? — Optimistán. Meggyőző­désem, hogy az elkövetkezen­dő időszakban komoly felada­tok várnak az agrárszektorra. Tekintettel arra, hogy gazdasá­gunk rá van szorulva a mező- gazdasági exportra, így ez hú­zóágazattá kell hogy váljék, így a jövőben jelentősebb sze­rep hárul majd erre a területre. — Beszéljünk a jelenről. Idén ismét aszálykár érte ha­zánkat. Milyen hatásai lesz­nek ön szerint a szárazságnak? — Várhatóan nehézségeket okoz majd az állattenyésztés­ben, hiszen a légköri aszály és a nagy meleg a szálastakar­mányt sem kímélte. Valószí­nűnek tartom, hogy importra szorulunk, s a terméskiesés a fogyasztói árakban is megjele­nik majd. Azonban egyvalami­ről nem feledkezhetünk el. Míg az aszály az egyik nö­vénykultúrát katasztrofálisan érintette, addig a másik jól át­vészelte ezt. Gondolok itt a búzára, melynél kedvező ter­méseredményre számítha­tunk. Viszont a kukoricánál épp az ellenkező tapasztalha­tó. A hatások kiegyenlítik egy­mást, ezért összességében nem látom tragikusnak a hely­zetet. (klug) Korszerű képzőközpont Kecskeméten Egy új intézmény átadása mindig öröm. Hiszen, ha valami új születik, az bizonyíték, érv a pesszimizmussal szemben, amely a nehézségekre hivatkozva olykor tagadja az előrelé­pés lehetőségét — jelentette ki kedden Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter Kecskeméten, a Regionális Munkaerő-fejlesztő Képzőközpont megnyitóján. ósáné Kovács Magda és Sajtos Géza Falum Attila felvétele Sajtos Géza, a képzőköz­pont igazgatójának rövid kö­szöntője után a miniszter asz- szony bevezetőjében utalt ar­ra, hogy néhány évvel ezelőtt viták előzték meg a regioná­lis továbbképző intézmények életrehívását. Ám abban min­den vitatható partner egyetér­tett, hogy Magyarországnak, a honi gazdaságnak csak ak­kor van esélye, ha garantálni tudja a korszení technológia fogadására, alkalmazására ké­pes munkaerőt. Ugyanakkor a magyar (szak)munkásnak csupán akkor lesz esélye az ezredvég és a jövő évezred munkaerőpiacán, hogyha ké­pes az iskolában megszerzett tudását egy munkásélet során többször újra felépíteni. Kósáné kifejtette, Kecske­mét és az ott létrejött oktatási központ egy picit a kormány előretekintő gazdaságpolitiká­jának jelképe. Merász József, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta, a város gazdálkodó .szerveze­tei, intézményei évek óta szakembergondokkal küsz­ködtek. Reméli, a képzőköz­pont segít abban — a magas színvonalú szakmai képzőin­tézetekkel, iskolákkal karölt­ve —, hogy Kecskemét jól képzett szakemberekkel meg tudjon felelni az ide települő ipar és mezőgazdaság igé­nyeinek. Sajtos Géza felvillantotta az objektum történetét. A központot 1992. október else­jei hatállyal alapította a mun­kaügyi miniszter és Kecske­mét önkormányzata. Az utób­bi a Szolnoki út 20. szám alat­ti ingatlannal járult a szép el­képzelés megvalósításához. A képzés a felújított huszár­laktanyában, valamint a mel­lé emelt, modern, kétezeröt­száz négyzetméter alapterüle­tű épületben folyik. A beruhá­zásra a Foglalkoztatási Alap­ból háromszáznegyvenkilenc- milliót fordítottak. A felszere­lésekre — világbanki hitel­ből — kétszázegymilliót, míg a berendezésekre — ha­zai forrásból — harmincmil­lió forintot költöttek. Ötven­négy egyetemi tanár és főis­kolai végzettségű szakember tanít. A huszonnégy tanterem­ben háromszázhetven hallga­tót tudnak fogadni. Kérdésünkre Lengyel Já­nos, a Pest Megyei Munka­ügyi Központ igazgatóhelyet­tese elmondta, nagyon sokat jelent az új képzőközpont. Annál is inkább, mert Pest megye Budapest körül he­lyezkedik el, s a képzés a fő­városra koncentrált. Ez igen komoly kellemetlenséget oko­zott a ceglédi és nagykőrösi munkanélkülieknek. Éppen ezért a Pest Megyei Munka­ügyi Központ örömmel támo­gatta az intézmény létrejöttét, amely a régióból könnyen megközelíthető. Magas szín­vonalú az itteni oktatótevé­kenység, a munkaerőpiac igé­nye és szintje szerint készítik fel a hallgatókat. Akik állásta­lanok és szeretnének elhelyez­kedni, azoknak olyan képzést tudnak felajánlani, amely helyzetbe hozza őket. S ez a cél. F. F. Gyászolják a munkatársai Augusztus 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Soóky Katalin, az Országos Kárrendezési és. Kárpótlási Hivatal sajtóosztályának ve­zetője. A sokak által ked­velt és tisztelt mindenki Ka­tikája korábban a Pest me­gyei hivatalnál dolgozott. Távozásával mindkét hi­vatal olyan munkatársat ve­szített el, akinek tevékeny­sége a maga területén meg­határozó volt. Önzetlenül és fáradtságot nem ismerve dolgozott a nagy horderejű kárpótlási törvények végre­hajtásán. A sajtó sajátos esz­közeivel a károsultak erköl­csi kárpótlásának érdeké­ben is munkálkodott. A váratlanul elhunyt Soóky Katalint munkatársai örökre szívükbe zárták. A föld mélyének kutatója Több évtizede végez régészeti feltárásokat a Galga mentén Kalicz Nándor. Képeink Aszódon készültek, ahol az evangélikus gimnázium építése előtt' kutatja, mit rejthet a föld mélye Balázs Gusztáv felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents