Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-23 / 196. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 23., KEDD Megkérdeztük Miért alapítottak romológiai tanszéket? Romológiai oktatás indul az 1994/95-ös tanévben a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző' Főiskolán. Az új tanszéket a főiskolai tanács Határozata alapján, a Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság és az illetékes szervek beleegyezésével és támogatásával alapították meg, s szeptember 5-én avatják fel. A szak létrehozásáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztálya értesítette az Európa Tanács oktatási bizottságát. — Miért határozott úgy a főiskola vezetősége, hogy romológiai tanítóképzést indít? — kérdeztük Bencze Lóránt főigazgatótól. — Azért tartottuk elengedhetetlenül szükségesnek, mert hazánk legnépesebb kisebbségének, a cigányságnak sajátos gondolat- és érzelemvilágát csak kevés pedagógus ismeri — válaszolta. — A romológiai képzésben részesültek nagyon sokat tehetnek az önkirekesztettség felszámolásáért, ha a cigány- gyermekeket ráirányítják saját kultúrájuk értékeire. Ezzel elősegíthető, hogy megszűnjön a cigányság társadalmi kitaszítottsága, az alacsony beosztások állandósulása a munkahelyeken, az iskolázatlanság fennmaradása. A jövő generációja iránt érzett felelősség vezetett minket, amikor megalapítottuk a tanszéket. Fel kell kelteni a kisdiákokban a tudás vágyát, mert számukra ez a beilleszkedés egyetlen útja. Mindez azonban csak úgy érhető el, ha az óvónők és a tanítók ismerik és elfogadják tanítványaikat. A fentről irányított vagy a cigányság köréből jövő kezdeményezések már többször megbuktak. Az új szemléletű pedagógusok munkája változást hozhat e területen. K. M. Világháborús emlékművet avattak Isaszegen Isaszegen, a Szent István-napi ünnepségen a Magyar Honvédség Repülőanyag Ellátó Központja díszőrségének tiszteletadása mellett II. világháborús emlékművet avattak fel. Ünnepi beszédet Körösfői László országgyűlési képviselő mondott, majd Hegedős Ferenc alezredessel, az isaszegi laktanya parancsnokával közösen leplezték le a II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblákat. Ezeket ökumenikus istentiszteleten szentelte meg Guly- ka József római katolikus főtisztelendő esperes, Bajusz Árpád református lelkész és Béres János lelkipásztor. Az emlékmű felavatásának felemelő pillanatai után kulturális műsoron vett részt a több száz isaszegi polgár. A helyi Carminis Kamarakórus, a Csata Táncegyüttes, az asszonykórus és a vendégként fellépő San Vitó-i olasz táncegyüttes színvonalas műsorszámokkal tették felejthetetlenné ezt a napot. Szigetszentmiklós követi a ráckevei példát Együttműködnek a szomszédok Szent István-nap elő- estéjén rendezték V l),/f ) meg Szigetszentmik- lóson — amint arról lapunkban már beszámoltunk — az I. Szigetszentmik- lósi Népzenei és Néptánctalálkozót. A nemzeti ünnephez szorosan kapcsolódó fesztivál mintegy félezer érdeklődőt vonzott a Kéktó Szabadidőparkba. A helyi 3-as Sz. Általános Iskola gyermekcsoportja mellett a ráckevei Kéve Néptáncegyüttes és Bokréta Gyermekegyüttes, valamint négy külföldi csoport: a dunaszerda- helyi Csallóközi Táncegyüttes, a vajdasági topolyai Cirkálom Táncegyüttes, a finnországi Haukipudas együttese és a sevillai Dos Herma- nas szerepelt a gazdag programban. A népviseletbe öltözött táncosok énekelve, ostort pattogtatva, zászlócskákat lengetve vonultak keresztül a városon a könyvtár épületétől a néptánctalálkozó színhelyéig, ahol a többórás műsornak a késő este megeredő eső vetett kényszerű véget. A fesztivál szervezőjével, Soltiné Radnics Magdolnával & szemerkélő esőben beszélgettem. — Nem először szerveztem ilyen jellegű rendezvényt — mondotta —, de Szigetszentmiklóson igen. Az ötlet úgy jött, hogy jó munkakapcsolatban vagyunk a ráckevei művelődési központtal. Ők minden évben, idén már hetedik alkalommal megrendezik a Kis- Dunai Népzenei és Néptánctalálkozót, ami egyébként nemzetközi fesztivál. Mi úgy gondoltuk, hogy nálunk egy nappal 20-a előtt kellene egy hasonló rendezvényt életre hívnunk. — Hogyan esett a választás éppen ezekre az együttesekre? — érdeklődtem. — A télen jártam Finnországban, ott láttam a hauki- pudasiakat. Városunk három éve Haukipudas testvér- városa, kapcsolataink igen élénkek. A többiekkel a ráckeveiek révén kerültünk kapcsolatba. Egyébként kétévente szeretnénk megrendezni ezt a fesztivált. Természetesen meg kellene teremteni a megfelelő feltételeket. Zárt színpadot szeretnénk, ebben a pillanatban is ki vagyunk téve az időjárás kénye-ked- vének. Városunkban sajnos nem működik sem népzenei, sem néptánccsoport, és úgy tűnik, úttörő vállalkozás az, hogy megszerettessük a néptáncot és a népzenét az itt élő emberekkel. Az elmúlt negyven évben Szigetszentmiklóson semmifajta kulturális élet nem volt, ez abból is adódott, hogy az embereknek nem volt lehetőségük arra, hogy valahol összejöjjenek. A mi könyvtárépületünk is eredetileg pártháznak épült, aztán a rendszerváltás közbeszólt. Végül hosszú huzavona után vált az épület művelődési központtá. Azért mondok művelődési központot, mert könyvtárunk tulajdonképpen akként működik. Az ötvenes évek végén Miklóson mindenfajta közösségi élet megszűnt, ezért reméljük, hogy ezzel a fesztivállal hagyományt tudunk teremteni. Budai Gábor, a Ráckevei Művelődési Központ igazgatóhelyettese hozzáteszi: — Egyre nehezebb az ilyen vidéki rendezvények nagyjából félmillió forintos költségeit előteremteni. Kizárólag a helyi, illetve megyei forrásokra vagyunk utalva. Pedig mi a topolyaiakkal és a duna- szerdahelyiekkel már négy éve szoros kapcsolatban vagyunk, mi is részt veszünk az évente megrendezésre kerülő Csallóközi Nemzetiségi Fesztiválon. Ezen kívül már harmadik éve megrendezzük Ráckevén a Pest Megyei Nemzetiségi Találkozót. Ez az első alkalom, hogy Ráckeve és Szigetszentmiklós együttműködése létrejött: reméljük, hogy a továbbiakban is együtt dolgozhatunk. Tóth Szilárd a Éjjel sem „pihentek”a növények Dobogós júliusunk mérlege Az elmúlt 110 év nyarait vizsgálva megállapítható, hogy az idei volt a harmadik legmelegebb július — mondta Bussay Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos munkatársa azon a sajtótájékoztatón, amelyen az idei aszály okait ismertették a szolgálat éghajlati és agrometeorológiai önálló osztályának szakemberei. Voltaképpen nem a talaj vízkészletének teljes kimerüléséből adódtak a gondok — jelentette ki Bussay Attila —, hanem a majd másfél hónapja tartó légköri aszály a fő probléma. A levegő igen magas párologtatóképessége miatt a növények nem győzték a vízszállítást, s „kifáradtak” a víz felvételében. Ennek következtében a gyengébb állomány föld feletti része víztartalmát fokozatosan elvesztve sorvadásnak indult, s a kánikula hatására kisült. Ehhez járult még hozzá az, hogy a nem túl mély gyökérzetű növények nem találtak a talajban könnyen hasznosítható vizet. Súlyossá vált a helyzet azokon a területeken, ahol elszaporodtak a gyomnövények, az ilyen kultúrákban ugyanis felgyorsult a vízkészlet fogyása. A forróság is fokozta a növéhyekben keletkezett károkat — tudtuk meg. Június végétől makacsul tartotta magát a nagy meleg, a hőmérő higanyszála július folyamán többször a 35 Cel- sius-fok fölé emelkedett. A talaj nedvességtartalmát ugyan némiképp regenerálták az augusztus 11-én megérkezett hidegfront esői, de csak ott, ahol jelentősebb mennyiség hullott. A növények életfeltételeit tovább rontotta, hogy a nappali csúcshőmérséklethez gyenge éjszakai lehűlés társult — mutatott rá a tudományos munkatárs. A növények légzése ezért éjjel élénk maradt, s napsugár ^hiányában a légzéshez szükséges energiát maga a növény szolgáltatta. Ennek pedig disszimiláció, azaz leépülés lett a következménye. Sajnos a felsorolt okok jelentős terméskieséshez vezettek — hangzott el a tájékoztatón. Az idei aszály az Alföldön éreztette leginkább a hatását: 30 százalékkal csökkent a termés a legtöbb növényfajtánál. (klug) Ráadás után Leszerelt tűzszerészek Tegnap leszerelt a Magyar Honvédség tűzszerészzászlóaljából az a 69 sorkatona, akik az augusztus 20-i tűzijáték megrendezése miatt 11 nappal többet szolgáltak. A zászlóaljnak a feladata az, hogy az ország területén található II. világháborús és más robbanóanyagokat összegyűjtsék, hatástalanítsák és megsemmisítsék. Az idén eddig 125 ezer robbanóeszközt semmisítettek meg. Fizessen elő A PEST MEGYEI HÍRLAPRA! Ne csak Ön olvassa, hanem adja tovább nyugdíjas vagy sokgyerekes barátainak, ismerőseinek! PEST MEGYEI HÍRLAP Nem csak nyelvében magyar! Százhúsz gödöllői véradó Segíteni mindennap lehet (Folytatás az 1. oldalról) Noha nyolcféle vér létezik, de nem lehet sem egyikre, sem másikra azt mondani, hogy értékesebb a többinél. Igaz, hogy például AB csoporthoz tartozó, s negatív faktorú vére száz ember közül csak egynek van, de mindegyik fajta egyformán fontos. Az embertársaikon segíteni szándékozókat a hét minden munkanapján várják a gödöllői vértranszfúziós állomáson. Ha Ön talpraesett, kreatív és dinamikus egyéniség 7 PÁLYÁZZA MEG (ÉGMUTATÓ a MAGYAR GAZDASÁGI CÉGMUTATÓ TÁRSASÁG képvisel^-, üzletköto-manageri állását! Elvárásaink érettségi, jó megjelenés, tárgyalókészség. Amit nyújtunk: próbaidő alatt minimális alapbér + jutalék, próbaidő után magas alapbér + jutalék. A pályázatokat részletes, kézzel írott önéletrajzzal az alábbi címre kérjük: Magyar Gazdasági Cégmutató Társaság 1519 Budapest, Pf.: 248., Wéber István villamosmérnököt vagy üzemmérnököt, aki jártas a távközlési hálózatok tervezésében, kivitelezésében, és legalább 3-4 évi beruházási gyakorlata van. Előnyben részesül az, aki a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnikai szakán végzett. Keresünk továbbá telefon- és hálózatszerelő, szobafestő-mázoló és csőszerelő szakmunkást (a dolgozókat változó munkahelyen Jelentkezni lehet kívánjuk alkalmazni), valamint Ádám Pálnénál, takarítónőt rArc2“ál,°" Bérezés: megegyezés szerint. Gödöllő, Elsősorban gödöllői lakosok Dózsa György út 63/A. jelentkezését várjuk. Telefon: (28)-330-648/430
