Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-23 / 196. szám
IS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 23., KEDD 3 A hőkölés kormánya Akinek még volt egy reménye Münchenben, az itt ül késő este tömbházbéli erkélyemen, s legyint az ötödik emeletről Budapestre: Nem komoly város. Igyekszem mihamar megsértődni, de nem enged időt: — Ti nem tudjátok, mit jelent a magyar szó, mert magyarul beszéltek itthon. Ma sem tudom, hogy rekedtem meg Németországban ezelőtt kilenc esztendővel, ahol... Eh, hagyjuk. Sört tölt, nézi a budai oldalt. És azzal folytatja, hogy neki még volt egy reménye: valamelyes tőkével nekivág errefelé, keletre, s ami még 45 év után hátra van, itthon élné le. Am ahhoz neki kellett volna a világkiállítás, szüksége volt a vállalkozói sátorfa leverésére, beruházni és valami hasznot is hajtani, egyszóval megélni a hátra levő időben. Nincs ma tűzijáték Buda fölött, némán, rezzenet- lenül világot bele a nagy magyar éjszakába az ősi város, és most, ahogy lehajtott fejű a hangulatunk, mintha bambának tűnne a csodaváros, tehetetlennek. Marasztalnám a derűjét barátomnak, már azt a derűt, amellyel készült haza, készült lecövekelni végre Magyarországon, aztán veszendőbe mene minden. Mondom neki, hogy valami mást, valami újat kell kitalálnia, ha immár a magyarországi világkiállítás világ szégyenére kútba esett. — Nem az igazi — mondja —, ez lett volna a bizonyos, ez a nagy kezdeményezés. Innen kellett volna bevezetni az új magyar időszámítást, az expótól. És hát valahogy beeveztem volna én is újból az anyanemzetbe... Nektek itt könnyű... Az, gondolom, s nem tódítom a szomorúságát, hagyom emésztődni. Innen nézve, tényleg úgy tűnik, hogy egy elinduló és életre való nép kapta meg a hőkölés kormányát, önakaratából... Czegő Zoltán Noszövetség közgyűlése Az Európai Nőunió augusztus 25. és 28. között Budapesten tartja soros ülését — jelentették be tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón. Mint azt Szilágyiné Császár Terézia, a Magyar Nőunió társelnöke, keresztény- demokrata országgyűlési képviselő elmondotta, a 18 európai ország nőszervezeteit tömörítő szövetség célja a szellemi és erkölcsi értékek óvása. Feladatuknak tartják Európa kulturális örökségének megóvását és az egyén jogainak védelmét a napjainkban lezajló társadalmi és gazdasági átalakulás közepette. A sajtótájékoztatón elhangzott: a közgyűlés hivatalos megnyitója augusztus 26-án, pénteken délután 14 órakor lesz. Ezen megjelenik és beszédet mond többek között Angela Guillaume, az Európai Nőunió elnöke, valamint Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az Európai Kereszténydemokrata Unió alelnöke. A szervezők meghívására a rendezvényre 14 ország több mint 130 résztvevője érkezik majd. Az ünnepi beszéd nem szakmai előadás Miről szólhat a kormányfő? (Folytatás az 1. oldalról) Az ülés után Szekeres Imre — Pető Iván tájékoztatása szerint — úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a koalíciós mechanizmus révén ez a nézetkülönbség enyhül és a két párt „összecsiszolódik”. Ezt reméli az SZDSZ elnöke is. A tanács következő ülésére — a működési rendjének megfelelően — a jövő héten kerül sor. Szekeres Imre közölte: a miniszterelnök hét végi beszédével kapcsolatos vitát mindkét fél lezárta. A megbeszélésből mindazonáltal kitűnt, hogy egyaránt fontosnak tartják: a lakosság kapjon pontos képet az ország helyzetéről, hisz csak ennek tükrében értelmezhetők a kormányzati lépések. Abban szintén egyetértettek, hogy nem történt rendkívüli dolog, minthogy mindig támadhatnak viták a koalíciós partnerek között. — Nem volt egyetértés azonban a történtek stílusának a megítélésében — mutatott rá Szekeres. — Az MSZP ugyanis elképzelhetetlennek tartja, hogy a szocialisták és a szabaddemokraták kölcsönösen ellenTörvény tervezet futárpostával Elkészült a médiatörvénytervezet első fele, mondta el tegnap délelőtt Nehéz-Po- sony István alkotmányjogász, az úgynevezett kodifi- kációs bizottság tagja. A hétfőre virradó éjszaka elkészült dokumentumot futárral szétküldték a parlamenti pártok médiaszakértőinek, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőinek és érdekvédelmi szervezeteinek, valamint a kereskedelmi rádiózásban és televíziózásban érintett és érdekelt szakembereknek. Ez ugyanaz a kör, amely két héttel ezelőtt nyolcnapos tárgyalássorozat után bízta meg a kodifi- kációs bizottságot a törvény- tervezet elkészítésével. Pannonhalmi eszmecsere Műveltséggel a gyarapodásért A Pannonhalmi Főapátság, az Apor Vilmos Népfőiskola és a Barankovics Alapítvány ünnepi hétvégét rendezett a pannonhalmi bencés apátság falai közt, Szent István király emlékét idézve. Az előadássorozatban különösen érdekesnek bizonyult Weber Gyulának, az utrech- ti egyetem professzorának előadása, melyben szólt többek közt a Szent István-i gondolatok mai időszerűségéről, az emigrációs magyarok szerepéről a mai magyar társadalom formálásában, a fiatalok pesszimista életfelfogásáról. A magyar társadalomra rátelepedett a médiák mindenhol piacot kereső szelleme — mondta az előadó —, ezért csalfa világról kapnak képet a mai fiatalok. Többek közt ez lehet az oka annak a nagymértékű pesz- szimista gondolkodásnak, ami a társadalom fiatal rétegeiben megmutatkozik. Szólott még a népfőiskolái intézmény szükségessége mellett is, mondván: Nyugaton a népfőiskolái hálózat teljesen másként próbálja nevelni az embereket, hathetes, féléves kurzusokban tartanak előadásokat szabad- egyetemi stílusban. A nyugati magyarság hazai társadalomformáló erejeként azt emelte ki, hogy — Elapadt szolidaritás „A szolidaritás, a rokon- szenv mára a mai magyar társadalomban tragikusan elapadt, a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat a jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó” — mondta tegnap Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Erdélyi Gyülekezet ötnapos tanácskozásának zárónapján Budapesten, a Reménység szigetén. Az erdélyi magyar polgár- mesterek és népfőiskolái hallgatók előtt megtartott beszédében Tabajdi Csaba megállapítását azzal indokolta, hogy a „vadkapitalizmus” időszakában, amelyet ma megélünk, általában „szolidaritáshiányos” a társadalom. Az államtitkár szerint ehhez tartozik még, hogy negyven év alatt „bűnös hallgatás kísérte” a kisebbségek sorsát, az elmúlt négy év alatt pedig az Antall- és a Boross-kormány „túldimenzionálta” a témát, azt az érzetet keltve, hogy az itthon élők kevésbé fontosak. A Hom-kormány határon túli magyarokat segítő politikájának változtatni kell a korábbi gyakorlaton — jelentette ki Tabajdi Csaba. Az államtitkár szerint első lépésként egy koordinációs tanácsot kell létrehozni a hat parlamenti párt részvételével, hogy az egyeztetés minden kérdésben folyamatos lehessen. Ezen túlmenően minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek, egyházak, civil szerveződések véleményét is. Postaegyesületek kongresszusa Szöulban nyílt meg tegnap az Egyetemes Postaegyesület (UPU) XXI. kongresszusa, amelyen Bölcs kei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárának vezetésével magyar küldöttség is részt vesz — tudtuk meg Péteryné Bata Edittől, a KHVM szóvivőjétől. A szeptember 14-éig tartó tanácskozáson azokat a szervezeti változtatásokat tárgyalják meg, amelyeket azért dolgoztak ki, hogy a postaegyesület jobban működő, rugalmasabb szervezetté váljon A kongresszus általános vitájában négy témát tárgyalnak majd meg. így az UPU szervezete a XXI. század hajnalán, az egyetemes postai szolgáltatás és a kereskedelmi megközelítés kettőssége, a teljes körű minőség a versenykörnyezeten belül, valamint a globális stratégia és postai fejlődés címűeket. Az UPU kongresszusán az egyesület vezérigazgatójának és első helyettesének az újraválasztására is sor kerül amellett, hogy a 187 tagország szavazata azt is eldönti, hogy Magyarország továbbra is részt vesz-e a szervezet irányító munkájában. A zárónapon írják alá az Egyetemes Postaegyesület új okmányát. (k. m.) őrizzék egymás vezető politikusainak a nyilvánosság előtti szerepléseit, beszédeit. Az MSZP nem tekinti szerencsésnek, hogy az SZDSZ előzetes konzultáció nélkül a nyilvánosság előtt lépett fel az ügyben, hisz módja lett volna tájékozódni a miniszterelnök szándékairól. A szocialista politikus a továbbiakban kifejtette, hogy a kormányprogram nem tartalmazta ugyan a „nem lakáscélú ingatlanva- gyon-gyarapodási illeték” bevezetését, ám a programban szerepelt az egész adórendszer és az államháztartás reformjának szándéka. Megjegyezte továbbá, hogy a kormányprogramot kiindulóalapként kell tekinteni, amely nem terjedhet ki minden részletre, számos kérdésben a későbbiekben kell megállapodniuk a koalíciós feleknek. Szekeres egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy az illeték ügye 1995-ben napirendre kerül. A politikus arra is rámutatott, hogy a miniszterelnök beszédében azt a szándékot hangsúlyozta, hogy a kormánynak meg kell vizsgálnia: hogyan ossza el a terheket a társadalomban, erre hozta fel példának az adót. — Horn Gyula ugyanakkor nem fogalmazott pontosan, amikor vagyonadóról szólt vagyongyarapodási adó helyett; de hát ez ünnepi beszéd volt, nem pedig szakmai előadás — tette hozzá Szekeres. A pártok vezető képviselői, miként Szekeres elmondta, az ülésen szót ejtettek a médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésekről, tekintettel arra, hogy elkészült a média- törvény normaszöveg-változata. Azon lesznek, hogy a törvény mielőbb a kormány és az Országgyűlés elé kerüljön. Ami a parlamenti menetrendet illeti: az MSZP azt szeretné, ha a törvényhozás augusztus 29-én a Házszabály vitájával nyitná munkáját, s szeptember 5-étől — immár rendes ülésszakában — megkezdené az önkormányzati törvénycsomag tárgyalását. De ez ügyben természetesen a Házbizottság dönt majd. Az egyeztető tanács ülésén áttelantették azt is, hogyan állnak a törvény- előkészítő munkákkal, köztük a pótköltségvetéssel — tudatta végül Szekeres Imre. Széchenyivel szólva — a kiművelt emberfőknek nem a Nyugat majmolásában kell megnyilvánulniuk, nem a pénzt és a gazdagságot kell mértékadónak elfogadniuk. Ebben tudnak a külföldi magyarok segíteni, az oktatás jobbá tételében, a gazdaság fejlesztésében és az életforma keresztényibbé válásában. A jó életszínvonal nem abban merül ki, mondta a professzor, hogy a lehető legkevesebb munkával a lehető legtöbb pénzhez jussunk, hanem a műveltség és a munka segítségével haladjon előre az ország. (wébé) Németh Miklósról álmodom A vasárnap esti politikai hírműsorban nyilatkozatot adott Horn Gyula miniszterelnök. E nyilatkozatra azért volt szükség, mert Szent István-napi beszédében Iváncsán a vagyonadó bevezetésének árnyékát vetítette előre. A vagyonadó kifejezéssel kapcsolatosan azonnal nyilatkozatot tett a kormánykoalíció másik pártjának az elnöke, Pető Iván, melyben értetlenségének adott hangot, azaz véleménye szerint a koalíciós tárgyalásokon a Horn Gyula által bejelentett vagyonadó szóba sem került, annak ellenére, hogy az MSZP programjában valóban fölbukkant valami ilyesmi. Nos, Horn Gyula nyilatkozatát ezzel a szóval indította: „Pontosítsunk”. Kérem önöket, jól jegyezzék meg ezt a kifejezést, mert mindaddig, amíg a szociálliberális kormány hatalmon lesz, ezt a kifejezést gyakorta fogjuk hallani, szinte kulcsszó lesz politikai szótárunkban. Kulcsszó márcsak azért is, mert a kormány eddigi intézkedései után sorozatosan pontosíthatnánk. Nagyon szeretném, ha a miniszterelnököt arra vonatkozóan is faggatta volna az elmúlt négy esztendő oly rámenős riportere, hogy mi lehet az oka annak: sietve megtett pozsonyi tárgyalásai teljesen eredménytelennek bizonyultak, s hogy — mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk — a szlovákiai magyar újság, az Új Szó szinte hercigeskedésnek minősítette miniszterelnökünk látogatását. Mindennek kapcsán könnyen lehet, hogy szélsőséges, szlovák körök a közeljövőben odalátogató Göncz Árpádot kívánják rávenni, ő is kérjen bocsánatot a szlovák nemzettől. De pontosítani kellene, hogy a kormány által kiküldött expóbizottság négy igenje és egy nemje után a kormány miért bírálta fölül a szakértőkből álló testület véleményét. Pontosítani kellene azt is, hogy hatpárti tárgyalások kellős közepén a tárgyalások témájával kapcsolatban van-e aláírási joga a miniszterelnök úrnak, s legfőképp azt kellene pontosítani, hogy szabad-e a miniszterelnök úrnak a televízió nyilvánossága előtt olyan nyilatkozatot tenni, amely a nesze semmi fogd meg jól kategóriába tartozik, mint azt vasárnap este láthattuk, hallhattuk; igaz, mindezt nagyon határozottan tette. Hajdanán, amikor fölvetődött, hogy Magyarországon akár Németh Miklós is alakíthatna kormányt, e sorok írója berzenkedett ettől az ötlettől. Ám az idő múlik, őszintén bevallom — miniszterelnökünk intézkedéseit, nyilatkozatait, kapkodásait hallva és látva — ma már Németh Miklósról álmodom. (Vödrös)
