Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-22 / 195. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Kisebbségek Magyarországon Peremvidékről partnerségbe Mindenképpen jelképes értékű, hogy Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke közvetlenül az ünnep napja előtt fogadta a nemzetiségi szövetségek elnökeit, bizonyítékként, hogy Szent István ilyen vonatkozású intelmei ma is élő valóság. A tizenhárom elismert kisebbség képviselői a szándékot becsülve tárták fel gondjaikat, amelyekből — az elhangzottak alapján — ma sincs kevesebb, mint négy évnek előtte. Lásztity Pero, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Szervezete Kerékasztalának ügyvezető elnöke szerint mindenekelőtt a települési és kisebbségi önkormányzatok . viszonyrendszerét kell tisztázni, hasonlóképpen a pénzügyi támogatás kérdését, hiszen az eltelt időszakban a kisebbségiek nem jutottak vagyonhoz, anyagi juttatások nélkül a szervezetek tevékenysége elapadhat. A felszólalások nyomán világossá vált, hogy a kisebbségeket nem lehet azonos egyenruhába bújtatni, hiszen más megoldást kíván például a nagy létszámú és munkalehetőség híján kallódó, iskolázatlan cigányság, s egészen más gondokkal küzd mondjuk az egyetlen irodát fenntartó ukrán egyesület. Közös problémának látszik viszont, hogy a nemzetiségek többsége az eleve hátrányosabb helyzetű kisebb településeken él, ahol nem köny- nyű a megfelelő iskolahálózat kiépítése, pedig egy nemzetiség számára — amint az itteni szlovákság képviselője képletesen szemléltetni igyekezett — az iskolák jelentik a légzőszerveket. Ha azok megszűnnek, a kisebbség is elhal. A magyarországi nemzetiségek többsége már megfogalmazta tevékenységi programját, célkitűzéseit, s ez megkönnyítheti a parlamenti döntéseket. Abban pedig mindany- nyian egyetértettek, a kisebbségek számára életbe vágóan fontos a nemzeti megbékélés, ezért e folyamatnak cselekvő részesei kívánnak lenni. De nem a perifériára szorulva, hanem partnerként. A kinyújtott kezet így tudják megszorítani. S. P. T Alapszerződések és kételyek Semmi ok a sietségre A kormány által gyorsított ütemben napirendre kerülő alapszerződések képezték a témáját annak a kétnapos tanácskozásnak, amelyet a hét végén tartottak meg a Független Kisgazdapárt szervezésében. Az elemző és helyzetértékelő felszólalások alapján egyértelművé vált, hogy mindenekelőtt a Magyarország határain kívül rekedt magyarság jogi és tényleges helyzetét illetően kell áttörést elérni, és erre vonatkozóan biztos garanciákat kiharcolni, mert félő, hogy a,végleges állapotok rögzítése után erre már nem maradna esély. A sietségre tehát semmi ok — ezt hangsúlyozta a konferenciát ösz- szegezve Torgyán József is, aki előrebocsájtotta, amennyiben a parlament mégis más alapállásra helyezkedne, a Független Kisgazdapárt megteszi a kellő ellenlépést. Az értekezleten a hazai társadalmi szervezetek mellett számos határon túli magyar mozgalom és szervezet is képviseltette magát, néhányan pedig mint például Tőkés László püspök és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, táviratban biztosították támogatásukról a tanácskozás résztvevőit. (s. p.) Für Lajos Törökszentmiklóson Óvjuk a demokráciát! Törökszentmiklós augusztus 20-i ünnepségének Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, volt honvédelmi miniszter volt a szónoka. Hangsúlyozta: nincs olyan magyar államférfi azóta sem, akit annyira magába fogadott volna az egyetemes kultúra, mint Szent Istvánt. Ma, ezer évvel a halála után hasonló feladatokkal kell szembe néznünk, mint neki. A szónok felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy őrizzék a demokrácia elért vívmányait. Őrködni kell felette —- tette hozzá —, mert ma ismét ugyanúgy 'sokszor kísért a múlt, mint nagy királyunk idejében. Nem köny- nyű ugyanis a demokrácia megtartásának, a tulajdonrendszer helyreállításának, a szociális piacgazdaság megteremtésének, az új erkölcsi rend kialakításának megfelelni ma sem. Központi ünnepség a Szent István-szobornál Napjaink Európája kísértetiesen hasonlít a Szent Ist- ván-kori Európára, hiszen ma is egyidejűleg működnek benne széttagoló és egyesítő erők — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök a budai Várban álló Szent István-szobornál tartott augusztus 20-i ünnepség szónokaként. Az állami ünnepségre nemcsak budapesti és vidéki polgárok érkeztek a várbeli Dísz térre, hanem a határon túli „jeles falvak”, azaz a magyar királyok nevét viselő települések is elküldték képviselőiket. Az államalapító szobránál felsorakoztak azok a lovasbandériumok, amelyek a Kossuth térről érkezve hozták a Szent István korát idéző országzászlót, ^valamint a Köztársasági Őrezred zászlaját. Göncz Árpád beszédében — párhuzamot vonva napjaink és a Szent István-i kor között — rámutatott: századunk keleti fenyegetése ismét fölerősítette Európa olykor lappangó, de mindenkor létező egyesülési ösztönét, és a kelet-közép-európai államok, amelyek Szent István idején is a Nyugathoz igyekeztek felzárkózni, ma ugyanezzel a gonddal küzdenek. Államalapító kirányunk- ról szólva a köztársasági elnök úgy fogalmazott: Szent István művének köszönhető, hogy bár Kelet vonzáskörében éltünk, mégsem váltunk keletivé. Ezzel kapcsolatban Göncz Árpád kiemelte: most újra a felzárkózás kényszerével kerültünk szembe, s hazánk szeretne immár véglegesen lehorgonyozni a Nyugat biztonságos partján. Az ünnepi rendezvény további részében felcsendültek az István, a király rockopera dallamai, majd elhangzott Illyés Gyula Haza a magasban című költeménye. A várbeli ünnepség a Szózattal ért véget. Az augusztus 20-i ünnepséghez kapcsolódóan ugyancsak a budai Vár volt a helyszíne a mesterségek ünnepének. Az egész napos program keretében népművészek, hagyományőrző népi együttesek mutatkoztak be, az érdeklődők pedig kirakodóvásáron ismerkedhettek meg a népi iparművészek, kézművesmesterek alkotásaival. ’56-osok kongresszusa Ma is a forradalomért Azt mondják, hogy én állok az egység útjába, s ez igaz is mindaddig, amíg át nem veszik tőlem a szövetség vezetését hiteles és őszinte emberek — mondotta többek között Pongrátz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségének II. kongresszusán tegnap délelőtti elnöki beszámolójában. A szövetség elnöke beszédében, amelyet több mint száz küldött előtt tartott meg, 1956 szellemiségéről szólt, azt hangsúlyozva: a forradalmat ma is le akarják járatni, és a reformkommunisták a szőnyeg alá akarják seperni ’56 eszmeiségét. Pongrátz Gergely a továbbiakban kiemelte: 1956-ban nem azért harcoltak, hogy a keleti tanácsadók helyett a nyugatiak jöjjenek. Hanem azért fogtak fegyvert, hogy Magyarország végre a magyaroké legyen. A szervezeten belül meglévő ellentétekről a szövetség elnöke konkrétan nem beszélt, csak any- nyit mondott: amíg közös emlékművet akarnak állítani a forradalomban elesetteknek és az ávósoknak, addig ő útjában akar állni az egységnek, s nem engedi ellopni a forradalmat. * A kongresszushoz levelet intézett Arany Tibor ügyvezető titkár az ’56-os Magyarok Világszövetségének New York és Környéke Szervezete nevében, amelyben kifejti: úgy érzik, hogy a politikai változás eltolódása balra nem jelenti azt, hogy az ’56-os világszövetségnek vagy az ’56-os szervezeteknek vissza kell húzódniuk. Sőt mi több, a problémák felvállalása még további kötelezettségeket ró rájuk. Mint írja: ha valaha szerepe volt egy szervezetnek a nemzetmegmentő munkában, úgy az ’56-os világszövetség feladata most meghatványozódott. A munkánk nemcsak a bajtársak anyagi és erkölcsi megsegítésének folytatása lesz, hanem az emberi jogok betartása. Úgy nekünk, s az otthoni ’56-os vezetőségnek legfőbb feladata az új kormány szemmel tartása. Ha bárhol az országban bajtársainkat vagy családtagjait politikai meggyőződéséért sérelem éri, esetleg munkahelyén elbocsájtják, vagy tanulásban, üzleti életben hátrányt szenved, úgy nekünk a világ közvéleménye és kormányai elé kell terjeszteni a sérelmeinket. A feladat nem lesz köny- nyű, mert a hazai kommunistáknak nagy gyakorlatuk van népünk meggyöt- résében és bántalmazásában. Éppen ezért bátran Pongrátz Gergely szombaton a Corvin-közben ko- szorúzott Krekács Róbert felvétele kell fellépnünk otthon és külföldön is, hogy ez ne következzen be. Ez viszont nem jelenti azt, hogy paktumot szükséges kötni a jelenlegi kormánynyal. Ennek a kongresszusnak az legyen az egyik fő feladata — áll a levél végén —-, hogy a múlt hibájából tanulva teremtsék meg a magyarság egységét. Szent Jobb-körmenet Hívők sokasága vett részt szombaton az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneten. A körmenetet megelőzően a Szent István-bazilika előtt szentmisét celebrált Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki tolmácsolta II. János Pál pápa Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő táviratának szövegét is. Ä szentatya táviratában apostoli áldásáról biztosította a magyar nemzetet, és reményét fejezte ki, hogy a magyarság erkölcsi és keresztényi értékeinek tudatában képes gyarapodni a demokráciában. A szentmisén a győri megyés püspök, Pápai Lajos mondott szentbeszédet. Szent István történelmi példázatára utalva az emberi és keresztényi jogok melletti kiállásra, valamint magyarságuk vállalására hívta fel a hívők figyelmét.
