Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. AUGUSZTUS 18.. CSÜTÖRTÖK A jövő energiái a kiskertben A foglyul ejtett napfény A gazda szeme ezúttal nem a jószágot hizlalja A szerző felvétele Az ember sokszor és sokat változik élete során, s ebbe az embertársakkal való kap­csolattartás, a mások iránti megértés is beletartozik. Ma­gam sokszor megmosolyog­tam azokat a panelházlakó- kat, akik vödrökben, dézsák­ban nevelgetik a néhány tő paradicsomot, paprikát, s évekig gyűjtögetik a pénzt — mindenről lemondva —, hogy megvegyenek egy bo­zótos, csupa kő telkecskét valahol vidéken. Aztán el­jött az idő, amikor én is megvettem a tíz paradicsom­palántát, a japánpaprikát, zeller- és petrezselyemma­got ültettem a néhány négy­zetméteres minikertemben. Aligha a „termésért”. Apám­nak igaza lehet: paraszti őse­ink génjeit több generáción keresztül megőrizzük, ezek késztetnek bennünket arra, hogy visszaforduljunk a földhöz. Melegh Lóránt gépész­mérnök szakterülete a robba­nómotor. Saját bevallása szerint szereti a szakmáját, mások szerint tisztességgel ellátja a munkáját. Egyszer­re származik értelmiségi és parasztcsaládból, maga ta­nyán született: ilyen indítta­tás mellett nem nehéz meg­érteni, miért pont földre vá­gyik egy mérnökember. Ló- rántnak hosszú évekig ez volt a szíve vágya: egy talpa­latnyi föld, ahol kedvére ker­tészkedhet. A bérből és fize­tésből élőknek nehezen telje­sülnek az álmai, Lóránt is át­lépte a negyedik X-et, mire megszerezte a nadrágszíjpar- cellát, egy ezer négyzetméte­Meghívó Tárnokra A tárnoki gazdakör vezetősége ezúton hív­ja meg a társkörök tagjait az augusztus 20-i Szent István-na- pi ünnepre, mely reg­gel 9 órakor kezdő­dik a mezőgazdasági gépek felvonulásával Tárnok főterén. A 11 órára tervezett ünne­pi köszöntő után főző­verseny zajlik a mű­velődési házban, melyre augusztus 19-ig lehet benevezni. A húst a rendezőség biztosítja, a többit a versenyzők. S amíg az étel fő, addig fú­vós- és sramlizene szórakoztatja a néző­ket. Délután sportbemu­tatók, öregfiúk fut­ballmérkőzése, tánc, táncverseny, majd tű­zijáték és utcabál. További informáci­ókkal Márki Gyula gazdakörelnök szol­gál az érdeklődők­nek. Telefon: (06-23)-389-039. rés zártkertet Csömör és Cinkota határában. Szakértő szemével nézve nem egy főnyeremény. Ko­pár, rossz minőségű föld, mely átereszti a vizet, az a fajta talaj, amin jól megél a szárazságtűrő bozót, ám minden más kiég, kipusztul, ha két-három hétig nem esik eső. Víz közel és távol sehol, s az elektromos veze­ték is messzi elkerüli ezt a részt. Ráment a zsebpénz Lóránt a bozótirtással kezd­te, mint az Újvilág pionírjai, esténként pedig a könyveket bújta, a napenergia elektro­mos árammá való átalakítá­sának módjait tanulmányoz­ta. Majd elkészítette a terve­ket, s tavasszal pedig nekilá­tott az „erőmű” kivitelezésé­hez. — Mikor. is volt ez? — kérdem Lóránttól a porsza- gú csendben. A szomszédos telkekről száraz levelet és sárga porfelhőt hajt a szél, míg itt, a Melegh-„birto- kon” vígan zöldellnek a gyü­mölcsfák s a szőlőhajtások. — Tavaly tavasszal. Az­előtt, 1992 őszén ültettem el az első fákat: harminc gyü­mölcsfacsemetét meg 56 tő szőlőt. A kutat is megfúrat- tam, s búvárszivattyút sze­reltem bele, de kipróbálni már nem tudtam, ebben az évben nem volt áramforrás. Az áram- és ezzel párhu­zamosan a „vízszolgáltatás” csak az idén valósult meg, a kísérletek egy egész évet vettek igénybe. (S közben ráment Melegh mérnök úr­A Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége és a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége közös rendezésé­ben hétfőn egész napos ren­dezvénysorozat zajlott Gö­döllőn, a PMGSZ új székhe­lyén. A rendezvényen részt vettek a megyei gazdaelnö­kök, így gyakorlatilag az egész ország gazdakörtagsá­ga képviselve volt. Pest me­gyéből a települési elnöksé­gek is eljöttek, s így nem csu­pán a szófordulat kedvéért ír­hatjuk: az előadások és a ta­nácskozás telt ház előtt zaj­lott le. A fórum magvát az ameri­kai National Farmers Uni­on—Amerikai Farmer Szö­vetség — két munkatársának tájékoztatója képezte, mely­ben a Colorado, Miami és Új-Mexikó államok mezőgaz­dasági viszonyairól, a gazdál­kodási módszerekről és a far­merek életkörülményeiről számoltak be a vendégek. Mrs. Sally Harms elöljáró­ban elmondta, kellemes meg­lepetés volt számára, hogy a magyarországi körútja során sok hasonlóságot vélt felfe­dezni hazánk és Colorado ál­lam közt. Azonos kultúráink van­nak az agrárszférában, úgy a nak minden zsebpénze.) Ma viszont ő az egyetlen a kör­nyéken, aki saját áramfor­rással működtetett kútjával fittyet hányt az aszálynak, csepegtetéses módszerrel egész nyáron folyamatosan öntözött. A Melegh-féle erőmű alapját hat darab napelem képezi, az általuk termelt egyenáramot egy 180 am­perórás, 24 voltos akkumulá­tor tárolja. Amit viszont egy 250 Voltamperes szünetmen­tes áramforrás — transzfor­mátor — átalakít 220 voltos váltóárammá. Ez üzemelteti a kis, 220 V/180 W-os bú­várszivattyút, ami percen­ként 4-5 liter vizet hoz fel a felszínre. Persze a hat nape­lem nem tud lépést tartani a szivattyú energiaigényével: folyamatosan maximum 60 percig üzemel a kút, körül­belül ugyanennyi idő kell az akkumulátor újrafeltöltésé- hez. Olcsóbb a dízelesnél — Nekem ennyi területhez elég. Ha növelném a napele­mek számát, annak arányá­ban nőne a vízhozam, és hosszabb volna a működteté­si idő is. A váltóáramú szi­vattyúmotor áttekercselésé- vel kiiktatható a trafó. Lé­nyegében ez a legdrágább az egész rendszerben — mondja a mérnök-gazda. — Nem vitás, hogy már egy kö­zepes teljesítményű dízelszi­vattyú is jóvalta többet pro­dukál. Viszont a beruházás és az üzemeltetési költséget tekintve a napelem sokkal gazdaságosabb, a környezet gabona-, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés terüle­tén. Még az időjárási viszo­nyaink is megegyeznek. Önöknél ugyanolyan száraz, csapadékszegény a nyár, mint mifelénk. Ez évben nyolc hétig semmi eső nem esett, s a csúcshőmérsékletet tekintve is 1870-ben volt az ideihez hasonló meleg nyár. Ennek következtében 1994-et aszályos évnek nyil­vánították — mondotta a fő­titkár asszony. Arra a kérdés­re, miként ítélik meg a ma­gyarországi állapotokat, Mrs. Sally Harms és Mr. Ken Astrup egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a ke­leti megyékben a kukorica és a napraforgó aszálykárt szenvedett, máshol némileg kedvezőbb a kép, de ott is alacsony terméshozammal kell számolni. Továbbá azt is megtud­tuk, hogy az amerikai farme­rek többsége az ilyen esetek­re biztosítással készül fel. A farmerszövetségnek saját biztosítótársasága van, mely­nek nyeresége — ha a tagsá­gi díjakból nem futja — a szövetség költségvetését pó­tolja. Túl ezen az állam hosz- szú lejáratú, kamatmentes, gyors hitelt folyósít, de nyo­megkíméléséről már nem is beszélve. Huszonnégy napelemmel — kb. 80 ezer forint — meg­oldható egy félhektáros gyü­mölcsös vagy szabadföldi kertészet folyamatos öntözé­se reggeltől estig. Ugyanez dízelmotoros változatban óránként 1,5-2 liter gázola­jat igényel, valamint a mo­tor időszakos és generáljaví­tását, ez utóbbi akár 80-100 ezer forintba is belekerül­het. A napelem viszont gya­korlatilag „perpetuum mobi­le”, ha süt a nap, magától üzemel, üzemanyagot nem igényel. A csepegtetős öntözőrend­szer is saját találmány, a fák tövében, fél négyzetméteres területen a talaj állandó jel­leggel nedves. A párolgást avar- és trágyatakarás gátol­ja. A szokvány gyümölcs­fák mellett feledésbe merü­lő fajok is helyt kaptak. A szelídgesztenye, a mogyoró, a mandula, s az 56 tő szőlő is nyolc fajtát képvisel. — Egy-két éven belül az egész családot ellátom gyü­mölccsel — állítja a mérnök úr, majd bemutatja, hová mós ok esetén vissza nem té­rítendő segélyért :s lehet pá­lyázni. Ennek finanszírozásá­ra a kormánynak elkülönített alapja van. Az 1907-ben alapított co­loradói farmerszövetségnek 18 ezer tagja van (beleértve a miami és új-mexikói farme­reket is), egy-egy farmgazda­sághoz 400-500 hektár föld tartozik, amit családi vállal­kozásban művelnek. Nem rit­ka eset a bérművelés sem, a bérleti díjat vagy termény­ben, vagy pénzben fizetik. A bérleti díj — a föld minősé­gétől, a termelt kultúrától és az infrastruktúrától függően — 50—200 dollár egy hek­tárra. Terményben fizetés esetén a földtulajdonost az össztermés 30 százaléka ille­ti. A szövetség törekvései há­rom síkon mozognak. Első helyen áll a farmerek szak­mai képzése. Ez két korcso­portban történik. Az elsőben 6—17 éves fiatalokat képez­nek, többnyire egy-két hetes turnusban, táborban. A máso­dik csoportba a 18—40 éve­sek tartoznak, s intenzív kép­zést kapnak egy-egy témá­ban. Lényeges kérdés a tör­vényalkotás. Az előkészítő épül jövőre a házikó. Utób­bi alapja, a téli tároló, már tető és szigetelés alatt van. Készül a szélkerék — Ha valaki megkeresné, hajlandó volna megosztani vele a tapasztalatát, netán megtervezni és megépíteni egy hasonló napelemtele­pet? — kérdem búcsúzáskor. — A legnagyobb készség­gel. Mellesleg, mivel a nap nem süt mindig, áthidaló megoldásként most terve­zek egy új típusú, nagy telje­sítményű szélkerék áramfej­lesztőt. .. Szél és nap: a természet ajándéka. Mindkettő korlát­lan, kiapadhatatlan és ki­használatlan energiaforrás. Nem kizárt, hogy az egyre fogyó olaj- és széntartalé­kok arra késztetnek bennün­ket, hogy mind többen kö­vessük Melegh Lóránt példá­ját, s e két elemet vegyük igénybe az elkövetkező időkben. Nem titok, hogy a nálunk fejlettebb s gazda­gabb országokban már tud­ják, ismerik, sőt alkalmaz­zák is ezt a takarékos ener­gianyerési formát. folyamatban közvetlen, a tör­vényhozásban közvetve — a területi képviselők által — vesznek részt a szövetség munkatársai, de esetenként maguk a farmerek is felutaz­nak Washingtonba, hogy hal­lassák szavukat. Harmadik helyen áll a szö­vetkezetek megszervezése és érdekeik képviselete. Mr. Ken Astrup kihangsúlyozta, nem szovjet értelembe vett kolhozszövetkezetre gondol, hanem az olyan szervezeti formára, aminek 150 évvel ezelőtt tették le az alapjait az angolok. Az előadásokat követő hozzászólásokból az derült ki, hogy a magyar gazdakö­rök közel sincsenek olyan kedvező helyzetben, mint az amerikai farmerszövetség. Mások a törvények, a hitel­és segélykonstrukciók, sőt magának a szövetségnek a megítélése is más. Egyesek nem jó szemmel nézik a gaz­dák szövetségbe való tömö­rülését. Mint azt az egyik résztvevő találóan megje­gyezte: ahány ház, annyi szo­kás. Változtatni nem tudunk a dolgokon, de legalább tud­juk, hogy mi jó. Az óldalt írta: Matula Gy. Oszkár Hamuka Május közepén szárnyra kapott a hír: ez évben is aszályos lesz a nyár. Meg­erősítésért vagy cáfola­tért az Országos Meteoro­lógiai Szolgálathoz for­dultunk, személy szerint Dunai Sándorhoz, az ég­hajlati és agrármeteoroló­giai osztály főtanácsosá­hoz, akitől azt a választ kaptuk: aszállyal nem kell számolni, s vízhiány­tól sem kell tartani. Sokáig azt hittem, hogy a meteorológia eg­zakt tudomány, művelői nem égi jelekből és nem hévizek gőzéből, hanem természeti jelenségekből alakítanak ki véleményt, illetve prognózist. Nos, az idei „jóslat" ugyan­csak nem vált be, az aszály jócskán kitett ma­gáért. Én legalábbis aszálynak nevezem a kö­zel két hónapos csapadék- hiányt, az elmúlt ötven év hőségrekordját, a leper­zselt mezőket, a kiszik­kadt, megrepedezett ta­lajt, s a hőgutától haldok­ló kukoricaföldeket... Gondolom, ezen véle­ményemben osztoznak az érdekeltek is, a gazdák, s afelől sem volt kételyem, hogy hasonló véleményen lesz: az OMSZ is. Úgy látszik, tévedtem. Előbb az FM illetékese, majd az OMSZ főszakér­tője is elmondta, márpe­dig aszályról szó sincs, következésképp nincs jog­alap az aszálytámogatás­ra. Burkoltan és nyíltan az is elhangzott, az állam nincs abban a helyzet­ben, hogy aszálykár cí­mén megsegítse a gazdá­kat, főleg nem azokat, akik minden más fiaskót az aszállyal próbálnak ta­karni. — Hamuka! — mondta a nyilatkozatokat követő­en egy ócsai gazda. Kín­jában röhögött, ugyanis az „aszálytalan" nyár öt hektár kukoricáját fony- nyasztotta el, az eső ké­sőn jött, szem helyett leg­feljebb siló lesz, az üzem­költség fele sem térül meg. Az FM álláspontja mégcsak érthető, a szak­értő „hazabeszélt", ahogy a kormány elvárja. A meteorológust már ke­vésbé értem. Mert téved­ni lehet egy prognózis­ban, de a tényeket „mellé­beszélni”, padló alá se­perni már nem tévedés. Felelőtlenség, vagy ha úgy tetszik, az elvtelen szolgalelkűség megnyilvá­nulása. Következésképp nem ártana az OMSZ-t is pri­vatizálni, függetleníteni a mindenkori kormánytól... Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 2100 Gödöllő, Ganz Ábra­hám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Amerikai agrárszakértők Gödöllőn

Next

/
Thumbnails
Contents