Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-17 / 192. szám

Ü PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 17., SZERDA 3 Különleges anyag Én még nem találkoztam olyan emberrel, aki a szocialistákra szavazott. A hideg számokat szemlélve persze tudom, hogy itt sétálnak köztünk, azazhogy éppen fordít­va, mi sétálunk közöttük, hiszen szavazóképes honfitársaink egyharmada voksolt az MSZP-re. Matematikai szempontból mindegy, hogy ezalatt minden harmadik polgárt, vagy éppen minden polgár egyharmad részét értjük, tehát: kíváncsi vagyok ezeknek az embereknek vagy részemberek­nek a hangulatára most, amikor a hipnózis múl­ni látszik. Biztos vagyok benne, hogy a szocialisták nem jönnek majd zavarba. Nincs is nehéz dolguk. Elő' kell venni a választási programot, fellapozni a Megalapozatlan ígéretek című fejezetet (könnyű rátalálni, ez a leghosszabb), és mindenkinek el­magyarázni: kérem szépen, világosan ide van ír­va, hogy a kenyér kilója háromszázhatvan forint­ba fog kerülni, és nem háromhatvanba. Kellemet­len félreértés, mit tegyünk. Fennállásuk alatt ők ennél nehezebb feladato­kat is megoldottak, hiszen ehhez a manőverhez mindössze a tizedesvesszőt kell két hellyel jobbra vinniük. És ha belegondolunk: ez még mindig jobb megoldás, mint ha magukat tolnák két hely- lyel balra, a tizedesvesszőhöz képest. Mint tudjuk, őket, szocialistákat, különleges anyagból gyúrták. Nagyon remélem, hogy most ennek a különleges anyagnak is felmegy majd az ára, és így a piacgazdaság törvényeinek megfele­lően az eddiginél jóval kevesebb szocialistát gyúr­nak majd. Bár'az is igaz, hogy egy is sok. Csermely Péter Sajtótájékoztató a Földművelésügyi Minisztériumban Magyar—szlovák agráregyezmények Páneurópai piknik Az augusztus 19-én im­már ötödik alkalommal megrendezendő páneuró­pai piknik már nem párt­rendezvény, hanem pártok felett álló esemény lesz — hangsúlyozta Szentágothai János professzor, a Páneu- rópa Unió Magyar Egyesü­letének elnöke kedden a Gellért Szállóban megtar­tott sajtótájékoztatón. Az öt évvel ezelőtt történtek­re emlékezve elmondta: 1989. augusztus 19-én, első alkalommal szervez­ték meg Sopronban és Fer­tőrákoson azt a páneuró­pai pikniket, amely megte­remtette a lehetőségét an­nak, hogy ne csak jelképe­sen vágják át a szögesdró­tot Magyarország nyugati határán, hanem valójában kaput nyissanak az akkor itt tartózkodó keletnémet állampolgároknak. Az egyesület elnöke megemlítette: az MDF — a megváltozott körülmé­nyek között is — nagyon örült annak, miszerint to­vábbra is lehetőség van az ünneplésre. Nyitrán kötött megállapo­dásunkat és az ezt megelő­ző tárgyalásokat fontos po­litikai ténynek tartjuk — mondotta Lakos László földművelésügyi miniszter azon a tegnapi sajtótájé­koztatón, amelyen bejelen­tették: közel egyéves szak­mai előkészítő munka ered­ményeként hétfőn aláírták a magyar—szlovák állat- és növény-egészségügyi kormányközi egyezménye­ket. Mint azt Nagy Attilától, az FM állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának vezetőjétől megtudtuk: a korábbi sza­bályozás túl aprólékosan, a mai korszerű követelmé­nyeknek már nem megfele­lő módon kezelte az állat- egészségüggyel kapcsola­tos kérdéseket, a két or­szág egymás közti viszo­nyában. Ez nehézkessé tet­te az élő állatok és állati eredetű termékek nemzet­közi forgalmazásának el­lenőrzését. Nem beszélve arról, hogy megnehezítette az európai integrációs fo­lyamatok figyelemmel kí­sérését is. Az új egyezmény csu­pán keretjelleggel szabá­lyozza a legfontosabb együttműködési területe­ket — hangzott el. így egyebek mellett azonnali tájékoztatást ír elő, ha egy veszélyes állatbetegség üti fel a fejét. A felek értesí­tik egymást a meghozott intézkedésekről, azontúl, hogy segítséget nyújtanak egymásnak a kórmegállapí­tásban, s a védekezésnél al­kalmazott módszerekről is kicserélik tapasztalataikat. A növény-egészségügyi megállapodás elsődlege­sen hazánk és Szlovákia növénytermesztési, vala­mint erdőművelési bizton­ságát szolgálja — hangsú­lyozta Eke István, az FM agrárkörnyezet-gazdálko- dási és növényvédelmi fő­osztályának helyettes veze­tője, majd hozzátette: ezért a termelői érdekekre van elsősorban tekintettel és teljesen szektorsemle­ges. Magyarország és Szlo­vákia exportlehetőségeit mozdítja elő, amennyiben az az ország pozitív nö­vény-egészségügyi megíté­lését segíti egy harmadik országban. Örvendetes, hogy az egyezmény rendezi a nö­vényvédelmi jellegű, úgy­nevezett határesemények kérdését is — mutatott rá a főosztályvezető-helyet­tes. Az olyan esetekről van itt szó, amikor a per­metezésekből eredően a vegyszer átsodródik a má­sik állam területére, s ott kár keletkezik. Gyors és korrekt módszereket dol­goztak ki az ilyen ügyek megoldására. Eke István a tájékozta­tón arról is szólt, hogy az államközi egyezmény a szakemberek számára fo­lyamatos információcse­rét, a felmerülő vitás ügyek szakmai és jogi el­rendezését jelenti. Ezek mellett biztosítja, hogy a növényegészségügy a nem­zetközi árucsere-forgalom­ban ne lehessen kereske­delmet akadályozó ténye­ző. (klug) A fák haszna A vadászatról és erdészet­ről rendezett szakmai fóru­mot a Fiatal Demokraták Szövetsége tegnap Budapes­ten. Illés Zoltán alelnök az MTI kérdésére elmondta: a párt környezetvédelmi szak­emberei úgy vélekednek, hogy erdőtelepítési prog­ramra szükség van Magyar- országon, mert a fásítás vé­dené a hazai vízbázisokat, munkaalkalmat teremtene a szakképzetlen falusi munka­erőnek, javítaná a lakosság életminőségét és évtizedek múlva anyagi hasznot is hoznának a fák. A Fidesz szerint a Föld­művelésügyi Minisztérium­nak a mezőgazdasági fej­lesztési alapból pénzt kelle­ne átcsoportosítania az erdő- telepítési program beindítá­sához. £z alelnök a vadgazdál­kodás kérdései kapcsán le­szögezte, hogy a Fidesz nem ért egyet a készülő va­dászati törvénynek azzal a passzusával, amely rögzíte­ni kívánja a vadászterületek minimális nagyságát. A KDNP küldöttségének pozsonyi látogatása Alapszerződés Bós nélkül (Folytatás az L oldalról) — Utunk valójában jó­szolgálat volt — mondotta a KDNP alelnöke —, ugyanis közös érdek a ma­gyarság és a szlovákság kö­zelebb kerülése egymáshoz, az esetlegesen meglévő el­lentétek oldása, a két nem­zet közötti megbékélés elő­segítése. Közismert, hogy Szlovákia választások előtt áll, az is tudott, hogy a há­rom magyar párt választási szövetséget kötött. Ez törté­nelmi szükségszerűség volt, s példaként szolgálhat nem­csak a határokon túl élő, ha­nem a határokon belüli ma­gyarság számára is. Megerő­södött az a meggyőződé­sünk, hogy alaposan meg kell ismerni a kinti magyar­ság állásfoglalását a körvo­nalazódó magyar—szlovák alapszerződéssel kapcsolat­ban; nem lehet azt megköt­ni megkérdezésük, érdekeik biztosítása nélkül. A szerző­désbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek egyértelműen biztosítják a kisebbségek jogait. — Tárgyaltak-e a Bős- Nagymarossal kapcsolatos kérdésekről? — Elsősorban a Camo- gursky elnök úrral folyta­tott tárgyaláson érintettük ezt a témát. Mindkét fél úgy ítélte meg, hogy ez a problémakör elsősorban mű­szaki-ökológiai probléma, s nem lenne szerencsés, ha az alapszerződésben bennfog­laltatna. Az alapszerződést hosszú távú politikai szerző­désnek kell tekinteni, s a Bőshöz hasonló problémák­nak várhatóan Sokkal előbb kell megoldódniuk. — A magyar sajtóban kérdésként merült fel, hogy Horn Gyula miniszterelnök pozsonyi látogatása előtt konzultá-e a szlovákiai ma­gyar pártok képviselőivel. Szóba kerültek-e ezek a megbeszéléseiken ? — Igen, konzultált velük, s ezt nagyon pozitívan érté­kelték. Azt is nagyon ked­vezően értékelték a szlová­kiai magyar pártok, hogy — ellentétben egyes hírek­kel — nincs szó az alapszer­ződés idő előtti megkötésé­ről. Még egyik fél sem ren­delkezik például kellően ki­munkált szerződéstervezet­tel. Camogursky elnök úr is hangsúlyozta: mind Ma­gyarország, mind Szlová­kia egyaránt az Európai Unió tagja akar lenni, ak­kor viszont nem kerülhető meg a kisebbségi kérdésnek az európai normák szerinti rendezése. Látogatásunkat egészében sikeresnek íté­lem, a pozsonyi sajtótájé­koztatón ennek hangot is adtunk. — Lesz-e folytatása a po­zsonyi párbeszédnek? — Természetesen lesz. Megegyeztünk abban, hogy még a szlovákiai választá­sok előtt Magyarországra látogatnak a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom képviselői. (deregán) A Horn-kormány veszélyes törekvései A Független Kisgazdapárt kezdemé­nyezésére ülnek tárgyalóasztalhoz au­gusztus 18—19-én a határon túli ma­gyarok képviselői Budapesten. A Szent István 1994. című tanácskozás­ra a környező országok magyar lakta területein élő pártvezetők, képviselők és politikusok, a magyar emigráció je­les tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők, a magyarországi pártok ve­zetői, a szomszédos országok nagykö­vetei és a külügyminisztérium munka­társai kaptak meghívást. Torgyán József az MTI kérdésére — a konferencia megszervezését indo­kolva — rámutatott: a Független Kis­gazdapárt véleménye szerint a magyar kormány a törvényhozás nyári szüne­tét kihasználva akarja az ország és a magyarság sorsát jelentősen befolyá­soló kérdéseket — köztük a kétoldalú alapszerződések ügyét — eldönteni. Az alapszerződések ügye különösen időszerű most, mert hiszen a határain­kon túli magyarok többségének Tria­non 75. évfordulójához közeledve sin­csenek biztosítva az alapvető emberi jogai. Torgyán véleménye szerint ve­szélyes törekvés, hogy olyan doku­mentumokat kössünk a szomszédos or­szágokkal, amelyekben anélkül mon­dunk le a határok lehetséges megvál­toztatásáról, hogy partnereink biztosí­tanák á magyarság jogait. A tanácsko­zás résztvevői ezért megpróbálnak ki­dolgozni egy olyan garanciarendszert, amely lehetővé teszi a kétoldalú alap- szerződések megkötését. A tervek szerint a fórumon részt vesz többek között Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök Er­délyből, A. Nagy László, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnöke és Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Szövetségének elnöke is. Néha nem rámenős a liberális sajtó A szudáni hatóságok elfogták Carlost, a nemzetközi hírű banditát. Az évtizedek óta gyilkoló fenevadat ko­rábban a Kádár-rezsim szakemberei is elfoghatták volna, ám Sakál akkor éppen ezeknek a szakembe­reknek a támogatását élvezte. Történt mindez abban az időben, amikor a'most hatalomra került MS7P né­mely szakembere még mint MSZMP-s volt hatal­mon, némelyikük még egyenruhát is viselt, azaz némi­képp közelebb állt a Carloshoz egészen közel állók­hoz, mint a civilek. Valószínűnek tartom, hogy közü­lük többen (pontosan a miniszterelnök úrra és a hon­védelmi miniszter úrra gondolok) tán tudnának némi információval szolgálni az ügyben, vajon a Kádár­rendszer támogatott kegyeltje, a világhírű bűnöző, kikkel állt kapcsolatban, s miféle utasításokat kapott a hidegvérrel gyilkoló hajdani moszkvai diák. Ám eb­ben az ügyben csönd van, az MSZMP nagy öregjeit, s a most újfent hatalomra került tagjait egyetlenegy rámenős liberális lapunk újságírói sem faggatják Carlos budapesti tartózkodásának körülményeiről. Pedig engem nagyon érdekelne, hogy az akkoriban fölhalmozott huszonvalahány milliárd-dolláros adós­ságból ez a fenevad mennyit vett fel az MSZMP tit­kos pénztáraiból. Ez a dolog sokkal jobban érdekel­ne, mint az, hogy vajon Für Lajos volt honvédelmi miniszter ezelőtt egy esztendővel miről beszélt szerb kollégájával, ami most kiderült, s amit roppantmód igyekszik megtudni a szociálliberális újságok tömege. Holott ez ügyben nyugodtabb vagyok, mint a Carlos- dologban, hiszen tudom, Magyarországnak az elmúlt években sikerült távoltartania magát a tőlünk délre zajló fegyveres konfliktustól, azaz ezekről lehetett szó ama Für Lajos-féle tárgyaláson. Jobban nyugtalanít hát, hogy a Carlos-ügyben nem láthatunk tisztán, ami azért is fontos lenne, mert ez a tömeggyilkos nem magányos banditaként dolgozott, azaz kollégáinak igenis meglehetnek a jól bevált régi magyar kapcsola­tai. Ezeket a szálakat tanácsos lenne minél előbb el­vágni, amire nagyon megfelelő eszköz a teljes nyilvá­nosság. (Vödrös) A főparancsnok tárgyalásai Háromnapos hivatalos lá­togatásra tegnap Buda­pestre érkezett a NATO Európai Szövetséges Erők főparancsnoka. George A. Joulwan ameri­kai tábornokot Deák Já­nos vezérezredes, a Ma­gyar Honvédség parancs­noka hívta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents