Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-17 / 192. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 17.. SZERDA Megkérdeztük Mennyi véradóra számítanak? Az Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Im­munológiai Intézet ez évben is megszervezi a családi véradó napokat, az augusztus 20-ai rendezvények­hez kapcsolódva. A budai Várban, a Tárnok utcai is­kolába várják az intézmény munkatársai a véradó­kat. Hány jelentkezőre számítanak? — kérdeztük dr. Szilassy Kornéliától, az Intézet donorosztályá­nak vezetőjétől. — Most már harmadik éve szervezünk ilyen vér­adó napokat — válaszol­ta. — Az eddigi tapaszta­lat az, hogy naponta mint­egy kétszázan kerestek fel minket. A Tárnok ut­cai iskolában 10 órától 17 óráig várjuk a jelentke­zőket. A hagyományok­hoz tartozik az is, hogy üdítővel, teával, uzsonná­val kínáljuk az önkéntese­ket, akiket természetesen a véradás előtt kivizsgá­lunk. Szükség van annak ellenőrzésére, adhat-e vért a jelentkező. Egyéb­ként, remélem, idén töb­ben vállalkoznak majd véradásra. Akadozik Ugyanis a vérellátás, úgy is mondhatnám, egyik napról a másikra élünk. Az életveszélyre szánt tar­talék megvan, ám előfor­dul, hogy vér hiányában egy-két nappal el kell ha­lasztani műtéteket. A már említetteken túl, sok aján­dékkal is kedveskedünk a családoknak. Ha már az egyikük vért adott, vá­laszthatnak mindabból, amiket a szponzoroktól kaptunk e célra. Tehát, munkatársaink felkészül­ten várnak minél több ön­kéntes véradót augusztus 20-án és 21-én a Tárnok utcai iskolában. (szi) Nagykörúti helyzetkép Új elemek a tűzijátékban Ünnepségsorozat Ópusztaszeren Az eredeti ütemtervhez ké­pest több mint 10 nappal ko­rábban, tegnap, a különböző szakhatóságok jelenlétében, ünnepélyesen megtörtént a nagykörúti ezer milliméteres víznyomócső-rekonstrukció műszaki átadása-átvétele. Baczynski István, a kivitele­ző Álterra Kft. építésvezető­je az MTI-t arról tájékoztat­ta, hogy 502 millió forintos költséggel, már egy héttel ez­előtt elkészültek az 1658 mé­ter hosszúságú csőhálózat tel­jes cseréjével. Az elmúlt né­hány nap alatt megtartották a nyomáspróbát, illetve né­hány apróbb javítást is elvé­geztek. Az idén 30. alkalommal megrendezésre kerülő bu­dapesti tűzijáték augusz­tus 20-án este kilenckor kezdődik. A körültekintő szervezésnek és a legmo­dernebb felszerelésnek kö­szönhetően a város legtá­volabbi pontjáról nézve is pazar látványt nyújt majd a színes fényözön. A tűzijáték előkészüle­teiről és a szükséges óvin­tézkedésekről Gáspár Jó­zsef ezredes adott felvilá­gosítást a Citadellán. Mint megtudtuk, a körül­belül félórás látványos műsor a zenekíséret mel­lett temérdek új elemet is tartalmaz. A Citadellán, a Gellért-szobomál és a rak­parton telepített bombák és röppentyűk ezrei pazar színekben szöknek majd az égbe. A várfalon, a Szabadság és az Erzsébet hídon, valamint a Gellért rakpart korlátján lehulló tűzzuhatag a vízesés lát­szatával gyönyörködteti a nézőket. A biztonságos és zavartalan lebonyolítást a BM rendőrei, tűzoltói va­lamint a főváros 20 álla­mi és társadalmi szerveze­tének munkatársai végzik. A tűzijáték alkalmával használandó bombák sú­lya meghaladja a 10 ton­nát. A biztonság érdeké­ben meghatározott körze­teket lezárnak a forgalom elől. így a Gellért-hegy keleti sétányait, a Citadel­lát és a Hegy alj a út—Szir­tes utca—Kelenhegyi ut­ca—Gellért rakpart által határolt területet. Az egyéb forgalomkor­látozásokról és területi le­zárásokról szóló részletes tájékoztatást az illetékes szervek idejében közzéte­szik. A műsor végeztével a bombák kihullási terüle­tén csak az alapos ellenőr­zés után, este 10-kor in­dulhat meg a forgalom. A rakpartot csak 23 és 24 óra között nyitják meg. Hajnalban a tűzszerészek még egyszer átvizsgálják a területet fel nem rob­bant anyag után kutatva. A nagyobb biztonság ér­dekében kérik a lakossá­got, hogy ha ilyen bom­bát találnak, akkor arról augusztus 31-ig a felállí­tott ügyeletén, utána pe­dig a honvédség tűzszeré­szeti szolgálatánál (tele­fon: 169-0766) tegyenek bejelentést. Ezen pirotech­nikai anyagok gyermekek kezében, vagy szakszerűt­len kezelés következtében sérüléseket okozhatnak. A tájékoztatón jelen volt többek között a hon­védelmi miniszter és az OTP vezérigazgatója is, aki a megvalósítás körüli anyagi kérdésekről szólt. Számos szponzor mellett a tűzijátékhoz szükséges 30 millió forintból az OTP mintegy a felét, 15 milliót ajánlott fel ezen ünnepi alkalomra. A tűzi­játék-eszközöket a Nike- FiocchL Sportlőszergyártó Kft. készítette. (szűcs) * A Csongrád Megyei Közgyűlés, az Opuszta- szeri Országos Emlékbi­zottság és Ópusztaszer ön- kormányzata az idén is kétnapos ünnepségsoroza­tot szervez Opusztasze- ren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban államalapí­tó Szent István királyunk tiszteletére. Lehmann István, a me­gyei közgyűlés elnöke el­mondta, hogy a terveknek megfelelően halad nemze­ti emlékparkunk fejleszté­se, s az elképzelések meg­valósítását az expó elma­radása sem befolyásolja, hiszen a fejlesztés a mille- centenárium, a honfogla­lás 1100. évfordulója meg­ünneplésének jegyében történik. Az emlékpark fejleszté­sének távlati terveiről Lehmann István elmond­ta, hogy pályázatokat nyújtottak be az infra­struktúra megteremtésére, tervezik szociális létesít­mények kialakítását, sza­badtéri színpad, pihenő­park kiépítését, erdőfelújí­tást. A Feszty-körkép res­taurálása a jövő év októ­berére befejeződik. Családterápiás világkonferencia Ma a világon családok je­lentős része sajnos nehéz körülmények között él és ez sok esetben maga után vonja a tagok elidegenedé­sét, esetleg a kisközösség széthullását is. Ezen a hely­zeten próbálnak segíteni an­nak a családterápiás konfe­renciának szervezői, amely­ről a tegnapi sajtótájékozta­tón hallottunk Rátay Csabá­tól. A sorrendben hatodik szakmai fórum keretében (amelyet augusztus 21. és 24. között tartanak hazánk­ban) összesen nyolc előkon- ferenciát tartanak itthon, egyet-egyet pedig a Felvidé­ken (Kassa), Erdélyben (Marosvásárhely) és Horvát­országban (Varasd). Ezek után két utókonferencia kö­vetkezik Pécsett, illetve Prá­gában. A konferenciákra ed­dig 35 országból összesen 415 fő jelezte részvételi szándékát. Az érintett városokban a helyi szervezők választják meg a konferencia témáját, és minden helyszínen egy külföldi szakértő is előadást tart a résztvevőknek. Juhász Ilona, a szolnoki konferen­cia elnöke elmondta: ők „Családi orvoslás, és család- terápia, különös tekintettel a szegény családokra” címmel választottak témát, hiszen a társadalmi problémák sok­kal erőteljesebben jelentkez­nek az egyébként is rosz- szabb körülmények között élő családoknál. Külföldi szakértő Susan _ McDaniel lesz az Egyesült Államokból. Fenyvessy Richárd Apajon valami nincs rendben Hová tűntek a százmilliók? (Folytatás az I-, oldalról) Az egykori ÁG területét a privatizáció alatt szétszabdal­ták, és ily módon értékesítet­ték, illetve adták bérbe. A régi még teljes gazdaság fel­halmozott, százmilliós nagy­ságrendű adósságaira hivat­kozva itt nem mehetett vég­be dolgozói privatizáció. Az átszervezések és a létszámle­építések miatt szinte az egész lakosság munka és jö­vedelem nélkül maradt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a la­kosok egy része képtelen kifi­zetni a községi vízműhöz való csatlakozás díját. \z érintettek emellet jogtalan­nak tartják ezt az erőszakolt csatlakozást. Erőszak avagy törvényesség Szabó József helyi lakos el­mondta, hogy annak idején, amikor a lakásokat megvet­ték, a vételárban benne fog­laltatott a víz- és villanyszol-“ gáltatás is. A nemrégiben ki­épített községi rendszerre való csatlakozás díja pedig meghaladná a 35-40 ezer fo­rintot is. Azok a lakások, amelyek mindeddig az ÁG által létesített gazdasági veze­tékről kapták a vizet (ez mint­egy 120 családot érint), a pol­gármester, Hubay Ádám köz­lönye szerint augusztus 31-ével víz nélkül maradnak. Ennek oka, hogy a Szomor Dezső' vállalkozó kezelésébe került területen található az a gát, amely a gazdaság és az érintett lakások vizét hivatott biztosítani. A bérbeadási szerződés­ben leírtaknak megfelelően a vállalkozónak térítés ellené­ben kötelessége vizet szolgál­tatni a lakosoknak. Ám mi­vel erre semmilyen jogosít­vánnyal nem rendelkezik, az érvényes szabályok értelmé­ben a lakossági víszolgálta- tással kihágást követ el, vala­mint bármilyen fertőzés ese­tén a felelősség őt terhelné. Ennek okán Szomor Dezső a fenti határidő letelte után nem hajlandó vizet adni. Sze­mélyes kérésére és mert sza­badságra készült, döntését a polgármester adta az érintet­tek tudtára. A víztelenséggel fenyege­tett lakosok elmondták, hogy ha csupán a vízfelhasználás ellenőrizhetetlensége miatt akarják őket belekényszeríte­ni a községi rendszerhez való csatlakozásba, akkor haj­landóak önköltségen hitelesí­tett mérőket felszerelni. Szü­letett továbbá egy javaslat, amely szerint hozzanak létre vízműtársulást, de ez sem va­lósult meg. A vállalkozó ért­hető módon nem hajlandó le­mondani a kútról, de a lakos­sági vízszolgáltatás felelőssé­gét sem vállalja. A lakók kö­zül többen meg vannak győ­ződve arról, hogy az önkor­mányzat a felvett állami tá­mogatásból semmit sem for­dít a lakókra. Mivé lettek a milliók? Annak a pénznek sem látják nyomát, amely a néhány év­vel ezelőtti veszélyeshulla- dék-botrány utáni 3 milliós támogatásból kellett volna, hogy maradjon. Érthetetlen­nek tartják azt is, hogy a pol­gármester miért nem nyújt be soha pályázatot céltámo­gatásra, miért kell mindent nekik fizetni. Valamint fur­csállják, hogy bár a költség- vetésben számos fejlesztésre felvettek pénzt, azok nem va­lósultak meg, és mindennek ellenére 12 milliós hiánnyal küzd az önkormányzat. A polgármester (egy testü­leti tag állítása szerint) saját maga mondta, hogy minden hónapban lottószelvényeket vesz a közpénzből, hogy ha nyer, pótolhassa a hiányt. Mindenféle vádaskodás nél­kül, nem értik az apaji polgá­rok, hova és mire megy el any- nyi pénz, amikor szinte sem­mi sem történik, vagy ha mégis, akkor az a lakosok pénzén. A megkérdezett helybéli­ek csapdában érzik magukat. Több példát említettek, ami­kor nélkülük döntöttek köz­ügyekben. Mindenki valami­lyen titkos érdekszövetségről beszél, amiben mindenki jól jár, csak a polgárok nem. Nem értik azt sem, miként le­hetett nevetségesen alacsony összegekért elherdálni az ÁG területeit, épületeit, gépe­it. És miként születhettek azok a feltehetően törvényte­len szerződések, amelyek mi­att Apaj még mindig ilyen el­maradott. Beszélnek önké­nyeskedésről, vagyonátmen- tésró'l, szabálytalanságokról és kenőpénzekről Egy azon­ban biztos: Apajon valami nincs rendben. Többek között az apaji át­tekinthetetlen szerződések és kölcsönök törvényességé­nek, illetve felhasználásának tisztázása érdekében alapos ellenőrzésekre szánta el ma­gát az ÁVÜ igazgatótanácsa. Ez a vizsgálat hivatott kiderí­teni például annak a mintegy félmilliárdos összegnek a sor­sát, amelyet egy angol cég vett fel az apaji veszélyes hul­ladékok felszámolására. Bár a hulladék elűnt (nem tudni hova és mennyiért), a pénzt nem fizették vissza, s azt az ÁVÜ-nek kellett rendeznie. Ennek tudatában még érthe­tetlenebb, hogy miként adhat­ták el illetve bérbe fillérekért a kölcsön visszafizetésének kötelezése nélkül a gazdaság területeit. Megválaszolja majd az AVÜ Hubay Ádám polgármes­ter a vízrendszerhez való csatlakozás körüli problé­mákkal kapcsolatban el­mondta, hogy azok az ÁG ügyintézői által megkötött szerződésekben gyökerez­nek. Mint kiderült a lakás- szerződésekben nincs meg­határozva a víz milyensége. Ezen lakások vízszolgáltatá­sáról az ÁG saját hatásköré­ben döntött. A kiépítés sza­bálytalansága és a kút egészségügyi feltételeinek ellenőrizhetetlensége miatt a gazdasági vezeték több okból is alkalmatlan a lakos­ság ellátására. A felmerült anyagi kérdésekre válaszol­va a polgármester elmond­ta, hogy meglátása szerint egyes lakosok alaposan fél­reértettek néhány dolgot. így például, hogy a veszé- lyeshulladék-botrány után nem az önkormányzat, ha­nem a gazdaság jogutódja, a Duna Farm vett vagy vehe­tett fel nagyobb pénzeket. Az önkormányzati 12 milli­ós hiányról pedig kiderül, hogy az nem eltűnt összeg, hanem Apaj fejlődéséhez szükséges összeg lenne, ame­lyet bár megpályázott a pol­gármester, nem kapott meg. A polgármester végezetül kifejtette, hogy minden igye­kezete ellenére sem sikerült elérnie azt, hogy a privatizá­lás során az önkormányzat, illetve az évtizedek óta a gaz­daságban dolgozó polgárok beleszólást kaphassanak a döntésekbe vagy akár csak javaslatot is tehessenek. Ép­pen ezért nem az önkormány­zat tehet róla, hogy gyakorla­tilag kisemmizték és munka- nélkülivé^ tették az apajiakat. Hubay Ádámnak arról sin­csen tudomása, hogy miért és miként kótyavetyélhették el ezeket az értékes területe­ket, szinte ingyen. Mint mon­dotta, ennek és még sok más kérdéses és zavaros dolog­nak a megválaszolása az ÁVÜ által elindított vizsgá­lat feladata és remélhetőleg eredménye lesz, akárcsak az, hogy hová tűntek a 100 milli­ók. Szűcs László Barna

Next

/
Thumbnails
Contents