Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-09 / 185. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 9., KEDD 3 Kis lap, kis botrány Mintha a vajdasági magyarságnak nem lenne éppen elég gondja-baja, s tájékoztatási eszközei nem kerültek volna az anyagi szempontból az ebek harmincadjára, újabban ismét egymás ellen fordult a szabadkai sajtótársadalom egy része. Egy évvel ezeló'tt ugyanis a csaknem ötvenéves 7 Nap című hetilap gyakorlatilag megszűnt létezni, hiszen az alapítói jogokat gyakorló tartományi képviselőház — pénzhiányra hivatkozva — jószerével teljesen megszüntette a hetilap támogatását. A kulisszák mögött azonban tudta mindenki, hogy nem erről, hanem a szerkesztőség politikai elkötelezettségéről van szó. Ugyanis, akárcsak az újvidéki székhelyű egyetlen magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó, a 7 Nap gárdája sem volt hajlandó beállni a háborús uszítok sorába. Büntetésképpen nem kapott támogatást. Bi- acsi Antal főszerkesztő hajlott a hatalom iránti kompromisszumra, az újságírók azonban kőkeményen kitartottak és egyszerűen elhagyták régi helyüket. Megalapították az Uj Hét Nap-ot, s az alapítói jogokat a saját, de szinte tevékenység nélküli kft.-vel rendelkező Gerlovics Szilveszter propagandistára ruházták. A régi hétnaposok a mai napig reménykednek, hogy megszánja őket a rezsim és lapjuk megjátszhatja a főnixmadarat. így lett egy újságból kettő. Az amőbaszerű osztódás azonban ezzel nem fejeződött be. A napokban újabb botrány kavarta fel a szabadkai sajtóberkeket. Az Új Hét Nap tizenhárom tagú szerkesztősége, Dudás Károly főszerkesztővel, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének, nemrég óta a Vajdasági Magyarok Szövetségének prominens személyével az élen, egyenlő tulajdonjogú részvénytársasággá szerették volna átalakítani a vállalkozást. Gerlovics azonban erről hallani sem akar. Tény, hogy az ő kezében van az adu, mert a lap bírósági bejegyzése az ő nevére szól Ennek tudatában éppen a napokban az újság további anyagi támogatásáról tárgyalt Szekeres Imrével, a Magyar Szocialista Párt alel- nökével. Ugyanakkor Dudás és köre bejelentette, hogy létrehozzák a Szabad Hét Nap nevű újságot. Talán mondani sem kell hogy ők is elsősorban a magyarországi alapítványok segítségére számítanak. A tizenkilencezres példányszámot elért Új Hét Nap olvasói most zavarban vannak, hiszen fogalmuk sincs, hogy a sok közül melyik Hét Nap az ő újságuk. A rezsim emberei pedig nyilván elégedetten dörzsölik tenyerüket, hiszen a délvidéki magyarság már nem csak a politika színterén (lásd VMDK—VMSZ), hanem a tájékoztatásban is egymásnak esett. Ha legalább önmagunkkal szemben őszinték akarunk lenni be kell vallanunk, hogy minden a magyar hagyományok szellemében történik: akkor szorongatjuk egymás torkát, amikor egymás kezét kellene fognunk. (b. m.) A tihanyi apátságot a pannonhalmi Szent Benedek- rend kapta meg a Veszprémi Megyei Önkormányzat közgyűlésének történelmi szintű döntésének következtében. Ezzel a bencések harmadik visszatérése történt meg Tihanyba. Az apátság 1996-ra szinte teljesen megszépül — restaurálás keretében — a bencések 1000 éves ünnepségére MTI-felvétel Polgármesterek tiltakozása ✓ Átjárható határokat követelnek (Folytatás az 1.1oldalról) A magunk részéről sohasem szűntünk meg hangsúlyozni, hogy az európai normáknak akkor felelünk meg maradéktalanul, ha a határok átjárhatósága nemcsak szépen hangzó jelszó lesz, hanem a gyakorlatban is alkalmazott valósággá válik. Most mégis mélységesen megdöbbenve vesszük tudomásul, hogy Pozsonyban megtartott magyar—szlovák csúcsértékezleten a tervezett három új határátkelóíhely megnyitásáról szóló jegyzékváltás helyett a magyar kormánydelegáció csak szóban és csupán egynek (Szalka— Letkés) a megnyitását tudta elérni. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy hosszas előkészületek, vizsgálatok után 1993. augusztus 17-én a szlovákiai Komáméban új magyar— szlovák határátkelőhelyek megnyitásáról szóló jegyzőkönyvet írtak alá — kormányfelhatalmazással — a két kormány szakértői. A jegyzőkönyben foglaltak alapján legkésőbb 1993. december 31-ig véglegesen meg kellett volna nyitni a kétoldalú forgalom számára az alábbi határátkelőhelyeket: 1. Letkés—Salka, 2. Pácin—Velky Kamenec, 3. Sátoraljaújhely—Slovenské Nővé Mesta. A határsorompók azonban nem emelkedtek fel, mert Szlovákia decemberben váratlanul azzal állt elő, hogy kizárólag csak abban az esetben járul hozzá új határátkelőhelyek megnyitásához, ha Magyarország előtte' megköti velük az úgynevezett toloncegyezményt. Pozsony hivatalos álláspontja az volt, hogy ha a tolonc- egyezmény aláírása előtt újabb határátkelőhelyeket nyitnának meg Magyarország és Szlovákia között, ez újabb megoldatlan kérdések forrása lehetne! Tekintettel azonban arra, hogy az említett határátkelő- helyek egyike sem nemzetközi, s azokat csupán a két ország állampolgárai vehetnék igénybe, üzembe helyezésük elhalasztásának politikai motiváltsága egyértelmű volt! Nem megfelelő körültekintéssel járt el a magyar kormánydelegáció akkor, amikor a szlovák fél által érthetetlen okokból szorgalmazott árukapcsolásos módszert elfogadta, sőt annak aláírása után előnytelen helyzetet teremtett számunkra! Meggyőződésünk, hogy a magyar delegáció a határátkelőhelyek tekintetében felkészületlenül érkezett Pozsonyba, elutazása előtt nem vette fel a kapcsolatot a területileg illetékes helyi vámszervekkel, így nem tudta, hogy például a Pácin—Nagy- kövesd határátkelő esetében a szlovák kormány napokkal a csúcstalálkozó előtt átvezettette és beköttette a telefon- vonalat a magyár területen lévő vámépületbe, továbbá szigorú utasítást adott a területileg illetékes ágcsemyői (Cliema Nad Tisou) parancsnoknak az augusztus 5-i nyitásra való felkészülésre! A magyar fél elhibázott lépése miatt világossá vált számunkra, hogy a háromból két határátkelőhely a szeptember 30-i szlovák ország- gyűlési választások után egyáltalán nem nyílhat meg, sajnos ebből a szempontból a gyakorlatban is jól ismerjük a várhatóan újra miniszterelnökként visszatérő Vladimír Meciar gondolkodás- módját! A pácini és sátoraljaújhelyi határátkelőhely teljesen elkészült állapotban, kihasználatlan torzó marad, a pácini esetében ráadásul a magyar fél a szlovák félre eső infrastrukturális költségeket is átvállalta, a magyar területen kialakítva a forgalomellenőrzési pontot. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy már több mint egy éve az illetékes magyar szervek felvették a három határátkelő személyi állományát, ezen túl fizetik a vámépületek fenntartásának, állag- megóvásának költségeit, feleslegesen emésztve ezzel az államkasszát! Ebben a helyzetben más lehetőséget nem látván, tisztelettel felkérjük Göncz Árpád és Michal Kováé köz- társasági elnököket, hogy személyesen lépjenek fel országuk kormányánál a minden szempontból teljesen kész pácini és sátoraljaújhelyi határátkelő legkésőbb 1994. augusztus 31-ig történő megnyitására! Jakus Péter polgármester Nagykövesd Szlovák Közt. Barati Attila polgármester Pácin Magyar Közt. Sivák János polgármester Slov. Nővé Mesto Szlovák Közt. Laczkó Károly polgármester Sátoraljaújhely Magyar Közt. Zimán Vilmos polgármester Salka Szlovák Közt. Kovács István polgármester Leikés Magyar Közt. Mégiscsak kérdés Fönnmaradj on-e a Duna tévé? Vastagh-találkozás Györgyivel Örömmel nyugtázta Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter, valamint Csiha Judit, az IM politikai államtitkára tegnapi közös sajtótájékoztatóján azt a tényt, hogy a tervek szerint még aznap befejeződnek a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezetet előkészítő médiaegyeztetések. A miniszter nagyon színvonalasnak nevezte az egyhetes tárgyalássorozatot, s annak a reményének adott hangot, hogy a független szakértői bizottság ezen egyeztetéseken elhangzott javaslatokat beépítve két hét alatt kidolgozhatja a médiatörvény-tervezet szövegét. Fodor Gábor szerint rendkívüli jelentőségű, hogy az egy hét során egy asztalnál ültek a rádiós és televíziós szakma, valamint a politikai pártok képviselői. A miniszter hozzátette: nincsenek illúziói a tekintetben, hogy minden kérdésben százszázalékos konszenzust sikerült, illetve a jövőben sikerülni fog kialakítani, de fontosnak mondta, hogy prekoncepció nélkül érkeztek a koalíciós pártok a megbeszélésekre, s ezzel esélyt adtak arra, hogy a tárgyalás résztvevői alakítsák ki a majdani törvény koncepcióját. Gálik Mihály, a kodifikáci- ós bizottság tagja, a közgazdaságtudományi egyetem docense a sajtótájékoztatón azt emelte ki: számára meglepő és megható volt, hogy az érdekvédelmi szervezetek milyen komolyan vették az egyeztetést. A kodifikációs bizottság tagja az MTI kérdésére elmondta: semmi nem köti a szakértői munkát az előző parlament által elvetett médiatörvény-tervezethez, ugyanakkor a definíciók több mint 90 százalékát a jogi szakértők átültetik a készülő szövegbe. Egy másik kérdésre válaszolva határozottan visszautasította Jakab Zoltán, az MTV vezetője által megbízott szakértő azon a hétfői sajtóban megjelent állítását, miszerint a bizottság bizonyos prekoncepciók alapján tárgyalna. Ezt Fodor Gábor is megerősítette. Csiha Judit pedig hozzátette: furcsának tartja, hogy Jakab Zoltán, aki egy intézmény képviseletében végigülte a tárgyalásokat, a sajtóban magán- véleményének adott hangot. A miniszter szerint már három éve vitatéma, hogy privatizálni kell-e a televízió 2-es csatornáját. A sajtótájékoztató résztvevői nem kívántak határozottan állást foglalni sem abban a kérdésben, hogy fennmarad- jon-e a Duna Televízió, sem pedig abban, hogy hány csatornája legyen az MTV-nek és hány adója az MR-nek, hanem arra utaltak, hogy mindez a készülő törvénytervezetben mint koherens rendszerben jelenik majd meg, figyelembe véve a jelen realitásait. Vastagh Pál igazságügyminiszter és Csiha Judit politikai államtitkár ma felkeresi hivatalában Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt. Az MTI értesülése szerint a találkozón szóba kerülnek a kormány- programban meghatározott egyes feladatok: az új alkotmány megalkotása, a jogalkotásról és az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvénytervezetek előkészítése. Valószínűleg megvitatják az ügyészség alkotmányos helyzetének kérdéseit, ezzel összefüggésben az ügyészségi reform sorsát. Á megbeszélés résztvevői minden bizonnyal kifejtik véleményüket a Legfelsőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium együttműködéséről. Szakemberek Mint megtudhattuk a minap, Mester Ákos nem kívánja újra indítani a 168 Órát, merthogy beleszeretett az újságszerkesztésbe. Bizony az újságszerkesztésbe előbb vagy utóbb (Mester Ákos esetében utóbb) bele lehet szeretni, s ezt az elmúlt négy évben ugyancsak megtapasztalhattuk, hiszen a szerkesztők tán 90 százaléka a Kádár-rendszerben olyan mértékben szeretett bele „hivatásába”, hogy őket székeikből nehezebben lehetett elmozdítani, mint egy kaput az Országházon. Csak reménykedni merek benne, hogy Mester Ákos nem azért szeretett bele a főszerkesztésbe, merthogy az osztás-szorzás és főképp összeadás után csak-csak rájött, ez egy egész tisztességes megélhetést biztosít számára, s nem is azért, amit viszont az újból beindított Gondolatjel főszerkesztője Bölcs István mondott. Szerinte Magyarországnak nem média-háborúra, hanem médiabékére van szüksége. Ismételten kijelentem, hogy olyanfajta médiabékére, amelyik azokon a hazugságokon alapul, amelyeket a rádióból a Kádár-rendszerben reggeltől estig hallgattunk, s eszi, nem eszi nem kap mást alapon tudomásul vettünk, nincs szükség. Sietve hozzáteszem, a nemzeti politikát folytató pártoknak és remélhetőleg gombamód szaporodó csoportoknak és társaságoknak a véleményét is hangoztatom: Mester Ákos és Bölcs István nélkül működő rádiót is el tudok képzelni, mint ahogy szép emlékeim vannak arról az időszakról, amikor nem ők fémjelezték a nemzeti médiát. (Vödrös)
