Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-07 / 157. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK Színházi bemutató Gödöllőn Királynak álmodta magát Bemutatót tartott a Kerékasztal Színházi Társulás, mely színházi nevelési központként, fiatalok, gyerekek a színház formanyelvével, a színház örömével való megismertetőjeként is működik a gödöllői művelődési központban. Bemutatójuk irodalmi anyaga Szécsi Magda költő műve — meséje, cigánylegendája —, a címe A cigányok királya. A mese: a szegény cigányfiú, akivel „úgyse történik semmi jó az életben”, álmában királynak, a cigányok királyának látja magát. De mit szól ehhez a nagyralátáshoz a vajda? A vajda ravasz, kiokoskodja: ha hozzáadja feleségül a lányát, már mint rokont, veszélytelenül elküldheti a távolba „világot látni, bölcsességet tanulni”. így is lesz. A fiú világgá megy, magára maradt ifjú felesége kislányt szül, majd belehal abbeli bánatába, hogy férjétől elválasztották. A magát királynak álmodó cigánylegény tizenhat évig vándorol. Megtanul mindenféle mesterséget, s visszatérve átadja tudását népének. De szerencsétlenségére éppen saját lányával — akit, az nélküle nevelkedvén fel, nem ismer — esik szerelembe. Kilenc fiuk születik, de mind a kilencet elviszi „a fehér csontváz hegedűs”. Akkor az asszony is meghal. És terem a cigányok között egy fiú. Ő aztán már nem mondhatja, hogy semmi jó nem történik vele. Mióta megszületett, csodáknak részese, csodáknak művelője. S egy éjszaka azt álmodja, hogy ő lesz a cigányok királya. Saját maga dönt úgy, hogy elindul „világot látni, bölcseskedik el a csaknem üres, csupán néhány emelvényt tartalmazó színen. A szöveg, a csettintések, a csette- gések, a rikoltások, a zene, a mozgás mind a csodát idézi meg, a varázslatot, a mágiát, a bájolást teszi hihetővé. Az egyik szereplő kezében fel-felsír a hegedű, a háttérből dob, gong szól. séget tanulni”. Azóta is várják vissza a cigányok. Kaposi László, a színházi társulás vezetője rendezte az előadást, a cigány népzene, a cigánytánc motívumait ízléssel, mértékkel használva fel hozzá. A hat szereplő látványos, indiaias jelmezeiben — jelmeztervező Szabó Zsuzsa — folytonos, jelentéssel teli mozgásokat végez, mesterien megkomponált alakzatokban helyez(A zene Soós László és Bátor fi Attila műve.) Amellett, hogy a történet emlékeztet a görög sorstragédiákra, a színen levők is mintegy a klasszikus görög dráma kórusának" feladatát töltik be, résztvevőiként is, elbeszélőiként is a cselekménynek. A katarzis annak rendje és módja szerint bekövetkezik. Csakhogy... Csakhogy még nincs vége az előadásnak. A színlap szerint „eklektikus, alternatív, színházi közjáték” következik. Az egyes számú cigányfiút alakító színész felveti, hogy játsszák el azt is, mi történik vele vándorlása tizenhat éve alatt, mert ő különben nem tudja beleélni magát a szerepébe stb. A teljesen hiteltelen színjátszói nyavalygást tökéletesen érdektelen, és az imént látott mese állításának, mely szerint mesterségeket tanult a fiú, ellentmondó eseménysor követi, melyben bemutattatik, hogy nahát mi is történt. A néző, legyen az alternatív színjátszás mégoly lelkes híve is, zavartan, mérgelődve és sajnálkozva ül: hogy lehet így tönkretenni valamit, ami jó volt? Micsoda élményt vihetne magával, ha azzal fejeződött volna be az előadás, hogy a szereplők között — ahol bár mindenki megfelelt a feladatának — kiemelkedően jó Láng Annamária extatikusan pörög- forog, kígyózik és egyre ismétli: „ha ma nem jött meg, majd megjön holnap...” Legalább, ha már szükségesnek érezték, hogy a nézőket a színház műhelymunkájába avassák, az elején tették volna. Mondjuk, hogy elöljáróban töprengenek, próbálnak, hogyan is játsz- szák el a mesét. És aztán eljátsszák. Nádudvari Anna Vácrátóti hangversenyek Haydn Teremtés című csodálatos oratóriumának hangjai vezették be az idei jubileumi koncertsorozatot az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének parkjában Vác- rátóton. A volt Vigyázó-kas- tély évszázados angolparkja 1969 óta ad otthont a nyári szabadtéri hangversenyeknek, a Nemzeti Filharmónia és a helyi önkormányzat szervezésében. Az elmúlt 25 év alatt a zeneirodalom legszebb művei csendültek fel a hatalmas platánok és fenyőfák árnyékában, neves zenekarok tolmácsolásában, híres karmesterek vezényletével. Szívesen tér vissza a kellemes helyszínre az Állami Hangversenyzenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Failo- ni Kamarazenekar, mely utóbbi az idén is szerepel. Vezényelt már itt Ferencsik János, Kobajasi Kenicsiro és Kurt Vöss is. Az idei első koncert vendégeit Ganzért Katalin festőművész-raj ztanámő tárlata fogadta a bejáratnál. A művésznő fia, Bencsics Ákos készítette a 25 éves jubileum plakettjét, melynek égetett agyag változata mindhárom koncerten megvásárolható. Az egykori bécsi mester oratóriuma valóban impozáns bevezetője az ünnepi sorozatnak. Haydn 63 évesen Esterházy Miklós herceg hívására újból visszatért Kismartonba, s itt alkotta a Teremtési. és a Négy évszak című oratóriumot is. Pálfi László, a Magyar Állami Énekkar tagja a koncertet bevezetve néhány mondatban ismertette a művet, s érdekességként elmondta, hogy a Teremtést a bécsi bemutató A jubileumi ünnepségek emblémája, Bencsik Ákos munkája után 2 évvel, 1800. április 6-án Budán, majd 9-én Pesten is nagy sikerrel adták elő, és a budai német közönség utcát is nevezett el a zenemű tiszteletére „ Schöpfung ”, azaz Alkotás néven, mely utca ma is megtalálható Budán. A Vácrátótra érkezett zeneszerető közönség Haydn gyönyörű művét a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, a Salzburgi Liedertafel és a Dresdener Singakademie közreműködésével, Czifra János ausztriai karmester vezényletével hallgathatta. Szólisták voltak Iván Ildikó, Pataki Antal és Bátor Tamás. A botanikus kert az idei évadban további két koncertre várja a természet- és a zenekedvelőket, július 16-án és augusztus 13-án. Muth Á. G. Felcsendül Haydn oratóriuma A szerző' felvétele Elégiabemutató A Nemzetközi Bartók Szeminárium egyik kiemelkedő hangversenye volt Szöl- lősy András „Élégia” című művének magyarországi bemutatója, amit július 5-én láthatott-hallhatott a zenekedvelő közönség Szombathelyen, a Bartók-teremben. A zeneszerző akadémiai székfoglaló koncertjére szódó meghívót a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ajánlotta az érdeklődőknek, ami jelzi, hogy az „Elégia” bemutatásával a mester tagjává vált az 1992-ben alapított művészeti akadémiának. A kortárs zeneszerző a kifejezetten mai, önálló művet Berlin városának megrendelésére komponálta tavaly, ahol ez év májusában mutatták be. Az elégikus hangvételű darab egytételes, amelyet Ids létszámú zenekar éppúgy elő tud adni, mint egy kamaraegyüttes. A kompozíción végigvonul egy- egy hangszer kiemelkedő dallama, ám időnként minden közreműködő egyenrangúvá válik, mígnem a zene- hallgató előtt nyilvánvalóvá lesz valamiféle szellemi rokonság régebbi művek — Bach, Bartók — hangzásvilágával. Az egész darab felépítésére jellemző a fokozatos besűrűsödés, megnyugvás, felcsengés. Az anyanyelv oktatásáról Egerben Az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola ad otthont a XI. országos anyanyelvi-oktatási napoknak. A négynapos tanácskozást ezúttal Anyanyelvi nevelés — Embernevelés címmel rendezték meg. A kétévente sorra kerülő konferenciának az a célja, hogy a nyelvműveléssel foglalkozó szakemberek kicseréljék az oktatás és a kutatás során szerzett tapasztalataikat. A 180 magyar nyelv és irodalom szakos tanár, nyelvész és egyetemifőiskolai oktató részvételével megrendezett konferencián 60, a nyelvművelés legújabb eredményeivel és a terület helyzetével foglalkozó előadás hangzik el. Mint azt Bánffy György, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke előadásában hangsúlyozta: napjainkban különösen megnő a nyelvőrök feladata, hiszen az egyesülő Európában a népek egyre nehezebben tudják megőrizni nemzeti identitásukat. Hangsúlyozta: a hatékony nyelvművelő munka érdekében növelni kell a pedagóguspálya erkölcsi és anyagi elismerését, hiszen az utóbbi évtizedek negatív folyamatai következtében a jó pedagógusok egy része elhagyta a pályát. Ahol érdekli az embereket az a kérdés, hogy mint nemzet megmaradunk-e, ott fontos az is, hogy a nyelvnek, mint a nemzet megtartó erejének mekkora a súlya a közgondolkodásban. Ézért az iskoláknak az anyanyelv iránt elkötelezett, nagy tudású pedagógusokra van szükségük. Deme László nyelvész, nyugalmazott egyetemi tanár rámutatott: az anyanyelv oktatása a nevelésnek elengedhetetlen része. Az ember megfelelő anyanyelvi ismeretek nélkül nem képes másokkal kulturáltan és emberi módon érintkezni. Mindez azt jelenti, hogy megfelelő anyanyelvi kultúra nélkül az ember nem társadalmi lény, hanem „magányos farkas”. Az előadó hangsúlyozta: a pedagógusok az óvodától az egyetemig csupán azt az anyanyelvi készséget tudják továbbfejleszteni, amelyet a család megalapoz. Sajnos a nagycsalád régen szétbomlott, a teljes család csonka család lett. Ez az oka annak, hogy rengeteg a magányos, kommunikálni képtelen ember. A tanácskozásra, amelyen számos új szakmai kiadványt is bemutatnak, a hazai nyelvművelőkön kívül Erdélyből is érkeztek pedagógusok. Rockopera Gyulán A Madách Színház társulata a Mária evangéliuma című rockoperával vendégszerepei a hét végén a Gyulai Várszínházban. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi művét holnap, július 8-án este adják elő először a Körös-parti fürdővárosban, majd szombaton és vasárnap este a Gyulai Várszínház tószínpadán mutatják be. Az anyaság misztériumáról szóló rockopera Nagy Viktor rendezésében kerül színre, a főbb szerepekben Sáfár Mónika, Hűvösvölgyi Ildikó, Sasvári Sándor, valamint Vikidál Gyula látható. André Kertészre emlékeznek Baranyai András, Ein Ferenc, Gémes Péter, Rosta József és Somlósi Lajos munkái képviselik a magyar fotográfiát a XXV. Arles-i Nemzetközi Fotó- művészeti Találkozón, amelynek ugyanolyan jelentősége és rangja van e szakmában, mint a Velencei Biennálénak a képző- művészetben. A dél-franciaországi városban szerdán kezdődik a fotósok világtalálkozója. Az eseményen Hommage á André Kertész címmel kü- löntárlaton emlékeznek meg a száz esztendeje született világhírű magyar származású fotóművészről, a Budapest Galéria és a francia Nemzeti Fotógaléria közös szervezésében — tájékoztatott Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója. Carmina Burana a Margitszigeten Carl Orff Carmina Burana című műve három alkalommal — ma, pénteken, illetőleg vasárnap — csendül fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A középkori játékok és diákénekek alapján komponált darabot zuglói zeneiskolai növendékekből szerveződött több száz tagú kórus szólaltatja meg. Az előadás szólistái: Csonka Zsuzsanna, Fülöp Attila és Ber- czelly István. Közreműködik a Szent István Király Zene- művészeti Szakközépiskola Egyesített Szimfonikus Zenekara és a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekara. Az est dirigense Zá- borszky Kálmán lesz. A mulatságot, a bort, a szerelmet, az életet dicsőítő zeneművet — amelynek nincs összefüggő kerettörténete — ötven- hét esztendővel ezelőtt komponálta Carl Orff, és ez lett a legnépszerűbb alkotása.
