Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-07 / 157. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Milyen a Balaton vize? Evek óta visszatérő téma nyáridőben kedvelt üdülőhelyünk, a Balaton vízminőségének kérdése. Akik idén már megfordultak a tó partján, tapasztalhatták, hogy iszapos a meder, másutt fehér szöszök ingának a vízen. Lehet-e fürödni, s milyen vízminőségre számíthatunk az idén? — kérdeztük Szabó Mátyást, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóját. — Intézményünk vízügyi kezelője a Balatonnak — válaszolta —, a minőség tekintetében megoszlik a felelősség közöttünk és a területi környezetvédelmi felügyelőség között. Ami az említett jelenségeket illeti; a „szöszök” feltehetően a nyárfákról kerültek a tóba, s a szélcsend miatt ülnek meg a víz felszínén. Az iszaposodás a Balaton jellegzetességéből adódik, amit az áramlás okoz. A déli part lassan mélyülő, homokos medrű, az északi gyorsan mélyül és iszapos. Igaz, ezen kotrással lehet segíteni, hét-nyolc évenként érdemes is elvégeztetni ezt a munkát. Ám a strandoknak erre nincs elég pénzük. Mindent egybevetve, jelenleg nincs semmi olyan gond, ami zavarhatná a fürdőzőket. Az igazán komoly, izgalmas kérdés az algásodás, és a halpusztulás. A rekkenő hőség kapcsán jelenik meg a vízen lépedék formájában az alga — erre mondják azt, hogy „bezöl- dül” a tó — ez most nincs. Remélhetően idén nem kell találkoznunk egyik jelenséggel sem. (szi) Felállították Telekit (Folytatás az. L oldalról) Egyszerűen nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a polgármester jószerével minden, az ő esetleges jogsértésével kapcsolatos állítást és bizonyított tényt vitatott. Annyi azonban bizonyos, hogy a jelek szerint a péceli önkormányzati botrány egy időre nyugvópontra kerül, mivel a feljelentések alapján vizsgálat indult. S amíg hatályos lesz Teleki Gyula munkavégzés alóli felfüggesztése, a polgármesteri teendőket a képviselő-testület nagyobb részének határozata alapján Márkus János látja el. Ezért hivatalos közeg jelenlétében megtörtént a hivatali szoba szabályos átadása is. B. M. A biztosítópénztárakon a sor A dolgozóknak is jó Újdonságnak számító komplex biztosítópénztári szolgáltatás elindítását jelentette be egy tegnapi sajtótájékoztatón Filvig István, a Signal Biztosító Részvénytársaság vezér- igazgatója. A magyar—német—osztrák—olasz tulajdonban lévő Signal által vezetett 4,9 milliárd forintos alaptőkével rendelkező konzorciumban az osztrák Creditanstalt (CA) bank magyarországi érdekeltsége, a CA Értékpapír Részvénytársaság és a Hardy & Pintér ügyvédi iroda vesz részt. Az új szolgáltatás a Nyu- gat-Európában már évtizedek óta jól bevált hárompillérű — a társadalombiztosításon, magánbiztosítókon és az önkéntes biztosítópénztárokon nyugvó — rendszer hazai meghonosításának jelentős állomása — hangsúlyozta a vezér- igazgató. Majd hozzátette: a konzorcium az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak megalapítását és működtetését vállalja fel. Ezt a feladatot a Signal több mint huszonöt képviselettel rendelkező országos hálózatának segítségével végzi majd. A pénztárak mind a munkaadók, mind pedig a dolgozók számára rendkívül előnyös lehetőség, hiszen társadalombiztosítási és adókedvezményekkel jár. A pénztáraknak nyújtott törvényi kedvezmények miatt a pénztári befektetés a bankoknál és az itthon is egyre elterjedtebb magán- biztosításoknál előnyösebb anyagi feltételeket biztosít a leendő tagoknak. Mint Pintér Márk projeckt- vezető rámutatott: ezt az előgondoskodási formát egyrészt nagyvállalatok részére kínálják, másrészt pedig azon kis- és közepes cégeknek, amelyek számára nem gazdaságos saját biztosítópénztár fenntartása. K. M. A honismeretre az óvodában is nevelnek Az egészséges nemzet ápolja hagyományait Szekcióülésekkel, plenáris tanácskozással folytatódott tegnap Vácott a XXII. országos honismereti akadémia. A résztvevők előbb három szekcióban előadásokat halgattak meg, illetve kötetlen beszélgetést folytattak a honismereti nevelés iskolai és iskolán kívüli keretek közötti módszereiről, lehetőségeiről, a honismereti nevelés óvodai lehetőségeiről, az Ipoly menti magyar általános iskolákban végzett honismereti képzésről, több kistelepülésen működő honismereti kör tevékenységéről, középiskolásoknak szervezett régészeti táborokról. Összegzésként elmondható: az előadások alapján rendkívül gazdag, színes módszertana van a honismereti nevelésnek, amely, mint az az egyik előadásból kiderült, játékosan már az óvodában is eredményesen megvalósítható. Az országos honismereti akadémián tegnap részt vett, s előadást is tartott a Honismereti Szövetség Bél Mátyás Emlékplakettjének egyik idei kitüntetettje, Borsi Ernő népdalgyűjtő, zenepedagógus, hegedűtanár, számos honismereti monográfia, tanulmány szerzője, a honismereti mozgalom „nagy öregje” is. — Egy rendkívül gazdag múltú, hagyományait ma is őrző faluban, Sály- ban születtem, Sárospatakon nevelkedtem — mondta lapunk érdeklődésére a 74 éves kora ellenére rendkívül fiatalos Barsi Ernő. — Itt kaptam máig tartó töretlen kedvet, lelkesedést, tanáraimnak köszönhetően, a rendkívül gazdag magyar népművészeti hagyomány, azon belül is elsősorban a népdalkincs kutatására. — Fiatal koromban egyebek mellett gyorsíró is voltam, aminek azóta is nagy hasznát veszem: honismereti kutató, népdalgyűjtő munkám során soha nem volt gondom beszélgetőpartnereim szavainak lejegyzésével, ma is követni tudom írásban a folyó beszédet. — Ön református teológiát végzett, majd a Zeneakadémiára jelentkezett, ahová fel is vették. Milyen útrava- lót kapott ettől az intézménytől? — Hegedűtanári szakra jártam, amit sikeresen el is végeztem. Akadémiai éveim során tanított többek között Kodály Zoltán is, akinek hatására, példáját követve, magam is népdalgyűjtővé váltam. A diploma megszerzése után sehol nem kaptam állást, így visszamentem szülőfalumba édes- apámékhoz. Társadalmi munkában tanítóskodtam hosszú éveken át. A tanítás mellett népműveléssel is foglalkoztam, lelkes helybéliekkel együtt alapítottam egy 80 tagból álló énekkart. Ennek csodájára járt az ország, több újság is írt rólunk annak idején. — Soroljon fel, kérem, néhányat a megjelent honismereti munkái közül. — Az egyik, szívemhez legközelebb álló munkám címe, egyben egy monográfia is: A zene egy sályi pásztor életében 1964-ben készült el, 8 évi munka után, ám mindössze 10 éve, két évtized fiókban való porosodás után jelent, pontosabban jelenhetett csak meg. Napvilágot látott azután számos további monográfiám, honismereti könyvem, s néhány évvel ezelőtt egy tankönyvem is: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában címmel. — Van valamiféle ars poeticája, ami néprajzos, honismereti munkáját összefoglalja ? — Vallom, hogy bármely nemzet csak akkor fejlődhet egészségesen, akkor élhet, ha történelmét, hagyományait becsben tartja, ápolja. Amely nép nem őrzi, nem gondozza féltőn nemzeti örökségét, az, legyenek bár mégoly mélyre nyúló, erős gyökerei, lassan elveszti identitástudatát és végső soron meghal. (ribáry) Erdélyi tanítóképzősök tábora Kezükben a nép jövője (Folytatás az 1. oldalról) Az üdvözlő szavakat követően a tábor résztvevői — valamennyien a Székely Kör költségén érkeztek Budakeszire, s vesznek részt a július 16-áig tartó rendezvényeken — Katona Imre történész, egyetemi tanár előadását hallgathatták meg, amelyet a neves kutató a honfoglalás témaköréből állított ösz- sze. Az előadásból kitűnt: a Kárpát-medencében élő magyarságnak — ellentétben a gyakran hangoztatott tételekkel —, nincs oka lelkiisme- ret-furdalásra, önmarcango- lásra, hiszen honfoglaló őseink nyugati irányú orientálódása nem valamely végzetes keleti vereség következménye, hanem a kazár-féle „hármas vezetés” (főpap, hadvezér, bíró) ellenében szerveződő, igazi magyar törzsszövetség főembereinek taktikai felismerésének az eredménye. Magyarán: honfoglalásunk a kereszténység központjában egyre nyugatabbra való áttételével —- Bizáncba, majd Rómába való megtelepedésével — irányban és időben is szinte megegyezik. A magyarság — hangoztatta az előadó — a barbarizálódó Ázsiának fordított hátat a mindinkább kereszténnyé váló Európa hívására. — Számunkra nem csak felemelő érzés ezekről a dolgokról hallani, tudni — mondotta az előadás szünetében Bakó Botond tanár, aki a híres nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban készíti elő „tanítóképzőseit” —, hanem létszükséglet is, hiszen az erdélyi magyarság bajain, gondjain elsősorban a közülük kikerülő tanítók, tanárok hivatottak segíteni. És ezt csupán úgy tudják megtenni becsülettel, ha tisztában vannak önmagukkal... magyarságukkal, annak múltjával. Minket ott any- nyi vádaskodás és acsarko- dás ér, hogy csupán felkészültségünkkel, tudásunk magasabb szintjével leszünk képesek fölülemelkedni a bajokon. Ezért köszönet jár a Budapesti Székely Körnek (a budakeszieknek is), akik meghirdették a néprajzi pályázatot. Megtudtuk: az idei táborban való részvétel feltétele egy-egy pályamű beküldése volt, majd ennek alapján döntött a zsűri, ki vehet részt a tábor munkálataiban. Kérdésünkre Domokos Jenő, a Budapesti Székely Kör vezetője elmondta, igaz, Erdély nincs már bekerítve”, de így is sok pénzbe kerül egy-egy erdélyi diák táboroztatása; idén már több mint 341 ezer forintot költöttek érdekükben; s váiják a támogatókat, mert ellenkező esetben munkájukat aligha tudják folytatni. (bágyoni) Kié lesz a budaörsi repüló'tér? Budaörs város önkormányzatának keddi képviselő-testületi ülésén a napirenden szereplő témák közül egyet tárgyaltak csak meg, azt, mely a budaörsi repülőtér hasznosításával és tulajdonjogával foglalkozott. Ám érdemi döntés ebben sem született. Napirenden kívül azonban megvitatták és elfogadták a képviselők azt az előterjesztést, amely a városi utak építéséről, s az építések hozzájárulásáról rendelkezik. Eszerint a földutak szilárd burkolattal való ellátása érdekében meghatározott feltételek mellett útépítő közösségek alakulhatnak. A továbbiakban a repülőtér tulajdonjogáról és hasznosításáról szólt a vita. A repülőtér nem budaörsi, hanem állami tulajdon (s a XI. kerület területén fekszik), ám kezelője az Air Service nevű cég, melynek vezetője, egyben válságmenedzser is, mivel a létesítmény korábban már a működésképtelenség határáig eladósodott. Az említett cég mint kezelő — a repülőtér későbbi privatizációja esetén elővásárlási joggal bír. A repülőtér hasznosítására egy gazdasági társaságot alakítanak majd, melyben érdekeltté akarják tenni a Magyar Honvédséget, Budaörs és a XI. kerület ön- kormányzatát is a tőkét hozó, beruházó cégek mellett. A társaság célja a repülőtér korszerűsítése és fejlesztése lesz, hogy a későbbiekben nemzetközi légi forgalmat is bonyolíthassanak itt. Budaörsöt egyelőre azzal a kéréssel keresték fel, hogy 1 millió 800 ezer forinttal támogassa a tervezési költségeket. Az önkormányzat úgy vélte, hogy egy több százmillió forintos beruházás létrehozásában a kért ösz- szeg elhanyagolható. Ekkora hozzájárulás mellett nem várhatják el, hogy beleszólási garanciákat kapjanak. Az Air Service jelen lévő képviselői úgy érveltek, hogy az elhamarkodott döntés helyett üljön össze egy kijelölt időpontban a két érintett fél, mikor részletes terveiket az önkormányzat illetékesei elé tárja a cég. A testület elfogadta a javaslatot. N. V.
