Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-07 / 157. szám
J! PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK 3 Hárommilliárdos belépő Külügyi őrségváltás Boross Péter a személycserékről Erősödő türelmetlenség A tervek szerint július 15-én, pénteken teszi le a hivatali esküt az új kormány; így a rákövetkező héten, hétfőn már az új, koalíciós vezetés kezdi meg a munkát a Bem rakparton. Az új külügyi vezetés legsürgetőbb tennivalóiról, az átadás-átvétel lebonyolításáról Kovács László, a magyar diplomácia leendő irányítója tájékoztatta az MTI-t. A szocialista párti politikus elmondta: az ügyvezető külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával már több alkalommal is megbeszélést folytatott az átadás-átvétellel kapcsolatos kérdésekről. Voltak olyan eszmecserék is, amelyeken a távozó, illetve a hivatalba lépő politikai államtitkárok — Kelemen András, illetve Szent-Iványi István — is részt vettek. A folyamatos egyeztetés mellett — mondta Kovács László — némi helyzeti előnyt jelent számára, hogy korábban több éven át dolgozott a Külügyminisztériumban. Jól tájékozott a tárca belső működésének szabályairól, és a munkatársak jó részét is személyesen ismeri. Az átadás-átvételt görA Fővárosi Közgyűlés mai ülése — az előterjesztések szerint — az expófejlesztésekre szánt összegből mintegy 4 milliárd forintot szeretne átcsoportosítani a nem kifejezetten a világkiállításhoz kapcsolódó csarnok, illetve kórházrekonstrukciók megvalósítására — jelentette be a sajtónak Demeter Ervin, az MDF fővárosi frakcióvezetője tegnap. Leszögezte: ez a lépés a főváros és a kormány közötti korábbi megállapodás megszegése lenne. Elhangzott még, hogy az expóhoz kapcsolódó csepeli HÉV rekonstrukcióját — különböző okokra hivatkozva — a főváros igyekszik szabotálni. Demeter Ervin a polgárdülékenyebbé teszi a távozó külügyminiszter, Jeszenszky Géza segítőkészségeMindemellett a hivatalba lépő belügyminiszter szeretné megismerni a tárca gazdasági helyzetét is. Eddigi, részletekbe nem menő információi ugyanis riasztó képet rajzolnak a Külügyminisztérium költségvetési hiányáról. A deficit főként annak tudható be, hogy az állami költségvetés nem kompenzálta azokat a hatalmas veszteségeket, amelyeket az elmúlt évek sorozatos forint- leértékelései okoztak a tárcának. Ezek. ugyanis jelentősen megdrágították a devizában kifizetett béreket, illetve működési kiadásokat. A hivatalba lépő külügyminiszter leszögezte: ezt a nagy veszteséget pusztán takarékossággal már nem lehet kiegyenlíteni, tehát mindenképpen pótköltségvetésre lesz szükség. Kovács László szerint úgy három- milliárdra lenne még szüksége a tárcának. (A Külügyminisztérium idei költségvetési kiadása: 8,955 milliárd, bevételi 2, 233 milliárd forint.) mesterek összeférhetetlenségével kapcsolatos parlamenti vitára utalva elmondta: észérvekkel nem lehetett eredményt elérni ez, ügyben az Országgyűlésben. Ebből következik, hogy az új koalíció aktuális politikai érdekeinek fogja alárendelni az önkormányzati választásokat. Más témaként szólt arról, hogy az MDF fővárosi képviselőcsoportja már készül a novemberre esedékes önkormányzati választásokra. Demeter úgy vélte: a Magyar Demokrata Fórum őszre népszerűbb lesz annál mint a májusi választások alkalmával volt. A pártnak — mint elhangzott — még nincs főpolgármester-jelöltje, de a nyár végére már lesz. Boross Péter ügyvezető kormányfő nem kívánta, elmondani az MTI munkatársának, hogy milyen megállapodásra jutott tegnap délutáni négy- szemközti megbeszélésén Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Az ügyvezető kormányfő annyit elárult, hogy a médiumalelnökök felmentéséről tárgyalt a köztársasági elnökkel. Boross Péter azzal hárította el a további kérdéseket, hogy ma kívánják nyilvánosságra hozni megbeszéléseik eredményét. Boross Péter egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen kijelentette: értetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy a koalíciós pártok vezetőivel és a hat parlamenti párt vezetőivel történt megállapodása ellenére, valamint annak dacára, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága e szóbeli megállapodások nyomán döntött az alelnökök felmentési kérelmének támogatása mellett, — mint fogalmazott — némi vacillálást lát a Köztársasági Elnöki Hivatalban a felmentési kérelmek aláírásával kapcsolatban. Boross Péter azt is hozzátette, hogy felmentési kérelmének határideje július 5-én lejárt, s ha a köztársasági elnök aláírta volna a dokumentumokat, akkor az alelnökök nem tudnának hosz- szabb időre kiható, végkielégítésekkel járó felmentéseket hozni. Az ügyvezető kormányfő arra is emlékeztetett, hogy korábban Göncz Árpád a vele folytatott megbeszélés Pest Megye Önkormányzatának közgyűlése — mint ismeretes — július elsejei ülésén azonnali hatály- lyal felfüggesztette a munkavégzés alól Inczédy Jánost, a közgyűlés elnökét, s ellene fegyelmi eljárást kezdeményezett. Jelenleg Bányai Judit, a közgyűlés alelnöke gyakorolja az elnöki jogokat. Erdélyi Lászlótól, a megyei önkormányzat főjegyzősorán természetesnek tartotta, hogy aláírja a felmentéseket, mégpedig rögtön az előterjesztés benyújtása után. Boross Péter a Parlamenti Tudósítók Független Egyesületének tagjai előtt arról is beszélt, hogy komoly aggályok fogalmazódtak meg benne a koalíciós pártok megállapodásával kapcsolatban, amely megítélése szerint a kormányzati munkában vagy betarthatatlan, vagy bénító hatású lesz. Úgy gondólja, hogy a szocialista párt felvállalta az SZDSZ programját, mert félt egyedül kormányt alakítani. Mindezt azért találja aggályosnak az ügyvezető kormányfő, mert — mint fogalmazott — mindenkinek, így az MDF- nek is érdeke a stabil kormányzás, s az, hogy ne legyen szakítópróba az MSZP és az SZDSZ között. Hozzátette: a kisebb párt programot diktált a nagyobbnak, s ilyen koalíciós fegyverletétel még nem volt a történelemben. Boross Péter megítélése szerint a személyi ügyekben egyre radikálisabb türelmetlenség kezd megnyilvánulni, s ennek során nem a minőség a csere fő kritérima. Minősíthetetlennek nevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökével kapcsolatos álláspontot, amely szerinte bizalmatlanságot kelt a nemzetközi pénzvilágban is. A médiaügyekre visszatérve Boross Pétert meglepte, hogy a koalíciós pártok vezetői őt szólították meg Pálfy jétől megtudtuk, az alelnök- kel közösen áttekintették a felfüggesztés után kialakult helyzetet. Bányai Judit — a főjegyző javaslatára — meghozta a szükséges személyi döntéseket. A tegnapi értekezleten az alelnök és a főjegyző tájékoztatta a hivatal dolgozóit a közgyűlésen történtekről. Emellett rendezték az elnöki kabinet munkatársainak sorsát — némely esetben átmeG. István főszerkesztő leváltása ügyében, hiszen eddig a két párt mást sem hangsúlyozott, minthogy nem kell beleszólni a rádió és a televízió belső ügyeibe. Az ügyvezető kormányfő szerint 1990 óta gyűlölködés mérgezi a két intézmény életét, s mára a két média már talán gyógyíthatatlan beteggé vált. Emiatt Boross Péter nem híve annak, hogy belülről nevezzenek ki vezetőket, mert nem tartaná helyesnek, ha „valamelyik csapat” tagját ültetnék a rádió és a televízió élére. Boross Péter annak az aggálynak adott hangot, hogy az ellenzék a következő négy évben kiszorul a médiából. Megítélése szerint jó lenne, ha a televízióban egy „másik szemmel” jellegű műsort indítanának. A politikus továbbra is igényt tart arra, hogy a közvélemény elé tárhassa ellen- véleményét például a pénzügypolitikáról vagy a településfejlesztés tervezett visszafejlesztéséről. Az MTI munkatársának kérdésére végezetül kifejtette, hogy az MDF- nek minden gesztust, így azt is, amelyet az SZDSZ küldöttgyűlése a múlt hét végén irányába tett, el kell fogadnia. A párt ellenzéki magatartása ellenben attól függ majd, hogy milyen lesz a kormány működése — mondta Boross Péter, majd hozzátette: nem túl jó előjel a polgármesteri összeférhetetlenségről szóló szavazás. netileg, amíg végleges megoldás nem születik. Sikerült mindenkivel megegyezniük, munkát is felajánlottak részükre. Kiderült, a dolgozók többsége maradni szeretne, az ő munkakörüket, jövőbeni teendőiket is tisztázták. Mindez azért volt fontos, mert a hivatalban továbbra is zökkenőmentesen kell az ügyeket intézni. J. Sz. I. Szabotál a főváros? Egyezség a megyeházán Nem történt kényszerleszállás, csak gyakorolták a katasztrófaelhárítást a szegedi repülőtéren, ahol a valódi tűzoltó habbal elárasztott An—2-es gépmadárból mentették ki az álsebesülteket MTI-telefotó Felelőtlen megtévesztők Reális zöldek Felelőtlen emberek tévesztették meg annak idején a politikusokat, a sajtót és a médiákon keresztül a közvéleményt a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban — jelentette ki Mosonyi Emil professzor a Reális Zöldek Klubjának tegnap délutáni szűk körű megbeszélésén, amelyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájának székházában rendeztek meg. A beszélgetésen elhangzott: ebből a helyzetből csak úgy lehet kilábalni, ha a további intézkedések meghozatalát szakértői testületre bízzák, akik meggyőzik a kormányzatot a jövőbeli lépések szükségességéről. Mosonyi Emil hangsúlyozta: olyan hazai szakemberekre kell támaszkodni a Bős—Nagymarost érintő kérdések hiteles megválaszolásakor, akiknek bizonyíthatóan áttekintésük van e témában. Ha pedig külföldi szakértők segítségét veszik igénybe, csak olyanok tanácsait fogadják el, akik referenciát tudnak felmutatni. A professzor emlékeztetett arra, hogy korábban egyes sajtótermékek a vízlépcsők tudósának kiáltottak ki olyanokat, akik nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoztak ezzel. A pártban lett szakértő Nem kétséges, a jövőben szakértői kormány fogja irányítani Magyarországot. Ezt bizonyítandó, idézzük föl Baja Ferenc leendő' környezetvédelmi miniszter tegnap reggeli televíziós nyilatkozatát, amelyben az MSZP alelnöke elmondta, vállalta volna a Belügyminisztériumban a politikai államtitkári tisztet is, sőt mint a nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter is szóba jött a neve. Ezek után nem kétséges, hogy az MSZP alelnöke a környezetvédelem, a bel- ügy, illetve a nemzetbiztonság mellett nyugodtan vállalhatná — hisz szakértő' — akármelyik minisztérium irányítását. De a legnaivabbnak az tűnt, hogy elmondta, mint az MSZP alelnöke, 1992-től több polgári kezdeményezés képviselőivel tartott kapcsolatot, s ez az ő számára mintegy „egyetem” fogható föl. Nem kétséges, hogy a hajdani nyíregyházi tanácselnök nagyon szakértő, s ha az MSZP-nek aktív szövetségesével együtt sikerül olyan merevvé tenni Magyarországot, mint amilyen volt a múltban, akkor még nagyon sok minden lehet Baja Ferenciről, például a Nemzeti Bank elnöke, moszkvai nagykövet, országos rendőrfőkapitány... Ámde, a szakértelemhez visszatérve, Baja Ferenc példája is mutatja, mindez egy nagyon ügyes kampányfogás volt, hiszen a vak is látta, Magyarország újjászervezése nem járt zökkenők, detonációk nélkül, azaz az emberek nagyon nagy részének nem javult a gazdasági helyzete. Ilyen körülmények között bedobni a szakértelmet, nagyon ügyes fogás, mert hogy ebből a szakértelmet mint kifejezést megmagyarázni nem tudók arra következtettek: a szakértők majd elhozzák az olcsó élelmiszert, s a magas fizetést. Természetesen erre, bár Baja Ferencnek bizonyára meg vannak a szándékai, nem lesznek eszközei, amit nyilván nagyon jól meg fog tanulni abban a miniszteri bársonyszékben, amelyikbe a közeli napokban beleül. Megtanulja már csak azért is, mert látni fogja, minden fölösleges kiadás mellőzendő, sokkal fontosabb dolgokat vesznek majd figyelembe, mint azt, hogy milyen minőségű a Tisza vize, vagy hogy miképpen savanyodtak el a nyírségi homoktalajok, vagy hogy mi a teendő ama piszkos tizenkét városukban, amelynek a levegője néha elviselhetetlen. A leendő szakértők most, mint ez a televízióműsorban is átütött, nagyon önelégültek, s a riporterek roppant udvariasak velük. Minden nagyon politikusán történik, még a szakértelem értelmezése is. (Vödrös)
