Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-06 / 156. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. JÚLIUS 6., SZERDA 7 Magyaros bútorok Sokan kedvelik a faragással díszített, rendkívül dekoratív hatású magyaros bútorokat. Sajnos ezeket megfizetni csak keveseknek áll módjában. Ám megfelelő kézügyességgel bíró, barkácsolni tudó ezermesterek olcsóbban beszerzett faanyagból maguk is készíthetnek egy-egy szép darabot, ami jól elhelyezhető a modem bútorok mellett. Rajzainkon két mutatós faragott karosszék és falipolc, azaz téka illusztrálja az erdélyi Szilágyság régi bútorainak rusztikus, ősi jellegét. Az ilyen típusú székek legrégibb pél­dányait még keményfa gyökérből faragták, ma már fenyő­deszkából esztergált bútorokat készítenek a hozzáértő ke­zek. Egy-két karosszék és kis falipolc különleges dísze le­het ma is a modern konyhának, érdemes megpróbálni. B. K. A legöregebb város A város lakóinak furcsa szo­kásaik voltak. Az ősöket any- nyira tisztelték, hogy a há­zuk padlói alá temették őket. Ráadásul minden való­színűség szerint fej nélkül. A fej elválasztása a testtől talán arra utal, hogy min­denképpen világos különb­séget akartak tenni élet és halál között. Ugyanakkor néhány eltemetettnél meg­őrizték a fejet és a kopo­nyát, de úgy, hogy a kopo­nyacsontra arcot csináltak, vagyis elkészítették az el­hunyt ős portréját. Mégpe­dig égetett mészből, amit egy sárszerű anyagból ké­szült vázra égettek rá. Eddig mindössze 300 négyzetméter területet tár­tak fel az amerikai régé­szek, ami a település eddig ismert felszínének mindösz- sze 0,5 százaléka, és erről a parányi helyről került elő a közel-keleti kőkorszaki tele­pülések leggazdagabb szo­bor- és figuraanyaga. Több mint 30 darab kisebb-na- gyobb, 35—90 cm-es szo­bor került elő a jordán fővá­ros, Amman közelében fek­vő Ain Ghazalban. Köztük egy női szobor, amelyiken az illetőnek az egyik kezén hét ujja van, és egy termé­kenységi figura, az úgyne­vezett Ain Ghazal-i Vénusz. Vénusznak ugyan Vé­nusz, de az ábrázolt hölgy szépnek nem igazán mond­ható. És egyébként sincs fe­je. Kora viszont 9000 év, és ez az igazi szenzáció. Ami­kor az Amman körüli autó­pályát építették, és az első nyomokra bukkantak, addig­ra egyébként már nagyon sok mindent tönkretettek az útépítők. De hát akkor még nem is sejtették, hogy olyan városi települést találnak, amelyben becslések szerint kétezer ember élhetett szo­ros kapcsolatban egymás­sal. Törvényekkel, szabá­lyokkal és infrastruktúrá­val, olyan kőházakban, amelynek a falai egymásra rakott kövekből álltak, a padlózat égetett mészkőből, és itt-ott még pirosra is fes­tették. A házak tetejét nád­ból és növényekből építet­ték, és betapasztották agyag­gal. Egy-egy lakás pedig 35-50 négyzetméteres volt, 5-6 ember lakhatta. Mindez 3 évezreddel az első mezo­potámiai városok megjele­nése előtt történt. A Bild der Wissenschaft című folyóirat beszámolója szerint mindez teljesen más színben tünteti fel az úgyne­vezett új kőkorszaki forradal­mat. Vagyis azt a hirtelen vál­tozást, amely a gyűjtögető, vadászó életmódból a földmű­velő, állattartó létforma felé mutatott. Az új kőkorszaki kultúra meghatározó jellegze­tessége a kerámia- és az agyagedények használata. És amikor Krisztus előtt 5500 tá­ján megjelentek az első agyagedények, az Ain Gha­zal-i település már hanyatló korszakát élte. Tehát az a bi­zonyos említett forradalom mégsem volt forradalom, ha­nem sokkal inkább egy hosz- szabb fejlődés. De hát bármi­lyen fontos területe Ain Gha- zal a régészeknek, Jordániá­ban sem könnyű. Kilincsel­nek és koldulnak, hogy meg- vehessék az egész területet, mert különböző magáncégek már kész tervekkel rendelkez­nek arról, hogyan és mire használják fel. Lukácsi Béla Gyorshajtók réme M inden elrettentő bír­ság kudarca után úgy tűnik, a brit közleke­désrendészet megtalálta az országutak fantomjai ellen sikerrel alkalmazha­tó „csodafegyvert”. Ez az SVDD (Speed Violati­on Detection Deterrent) a sebességtúllépés bemé- réses akadályozása. A Londonból északra vezető autósztrádán volt az első bevezetés, és a tévézsaru kitűnően vizs­gázott, a következőkép­pen: Az autópályára kiér­ve a sebesség megszál­lottja azonnal a gázra ta­posott — és egyszer csak az út szélén lévő óriási képernyőn megpil­lantotta a saját rendszá­mát, alatta a túllépés vi­tathatatlan adataival. Kétféle volt a reakció. Volt, aki azonnal féke­zett, mert tudta, hogy a következmények nem maradnak el. Aki vi­szont nem ismerte fel a rendszámát, az a rend­őrök tárt karjaiba futott. A Rolls-Royce mérnö­kei által kifejlesztett rend­szer csalhatatlan, ugyanis érzékelők sorozata „olvas­sa le” az előttük elhaladó autók rendszámát és sebes­ségét, majd minden adatot a közlekedésrendészet szá­mítógépéhez továbbít. A képernyőre azonban csak azt írják ki, aki túllépte az 50 mérföldes — 80 km — sebességhatárt. És ezt a rendszert nem lehet meg­dumálni... „Keresnünk kellett valamilyen megol­dást, mert a sebességtúllé­pés már társadalmilag is veszélyessé vált, ugyan­olyan mértékben üldöz­nünk kell, mint az ittas ve­zetést” — nyilatkozta a közlekedési miniszterhe­lyettes az SVDD sikeres premierje után. Azt is kö­zölte, hogy a sikeres főpró­ba után valamennyi fontos útvonalon szolgálatba állít­ják a tévézsarut Angliában. Az első Nobel-díjas no Zsenirendelés katalógusból Költőnek születni kell! így a mondás, iga­zolására annak, hogy a poéta kiválasztott ember. És most már megrendelt is, tegyük hozzá. Ugyanúgy, mint a matematikai zse­ni, az olimpiai bajnok, vagy éppen a nyel­vész. A leghíresebb amerikai kollégiumok — mint a Yale, a MIT, a Dartmouth — leg­jobb diákjainak választékát ajánlja apaként azoknak a hölgyeknek (uraknak), akik utód­juk sorsa felől már a fogantatás pillanatá­ban határozni akarnak. Néhány college ugyanis kapcsolatban áll a mesterséges megtermékenyítést szolgáló spermabankokkal. A kliensnek egyszerű a dolga: kiválasztja azt az „apát”, akitől a gyerekét szeretné. A lista minden lényeges jegyet tartalmaz, a testmagasságtól, a szem, a haj színéig, és legfőképpen a tanul­mányi eredményeket, külön is részletezve a szaktárgyi adottságokat. Egyetlen dolog marad homályban, az, hogy név szerint ki is a donor. „Sajnos, még nem tudjuk az ily módon született gyerekekről megállapítani, hogy okosabbak-e az átlagnál, de ettől füg­getlenül az ötlet tetszik, a szülők elfogad­ták” — nyilatkozta a kaliforniai Cryobank szóvivője, aki több nagy hírű egyetemi kol­légiumot mondhat a cég fiókintézményé­nek. Minthogy a donorok névtelenek, az sem ismert, hogy voltaképpen hányán van­nak. A zseniutódban reménykedő szülők pedig nem verik nagydobra, hogy kataló­gusból rendelték a bébit. A legfrissebb becslés szerint 65 ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a papája hí­res névtelen... A Lennon névhez pénz is jár Gyermekek milliói isme­rik a kis Nils Holgersson történetét, aki a vadlibák­kal csodálatos utazást tett. De hogy kinek a tol­lából született a mesefigu­ra, ki volt a legendás fi­úcska szellemi anyja, azt már kevesen tudják. Sel­ma Lagerlöf, a híres svéd költőnő, aki 1909-ben megkapta az első női iro­dalmi Nobel-díjat. Selmának már gyerek­korában is virágzó fantá­ziája volt. Nagyanyja sok érdekes történetet mesélt a gyermeknek. Ötgyerme­kes nagycsaládban szüle­tett. Värmland megyében szeretetteljes családi kör­nyezetben nőtt fel. Gyermekkorát és az egész család életét egy szomorú esemény árnyé­kolta be. Hároméves volt, amikor egyik délutá­ni alvásából ébredve fel akart kelni, és lábai nem engedelmeskedtek. Újra és újra megpróbálta. Az élmény, hogy teste fel­mondta a szolgálatot, oly szörnyű volt, hogy egész életében emlékezett rá. Annál csodálatosabb volt a gyógyulása, mely egy évvel késeibb következett be. A szülők állítása sze­rint a gyógyfürdők hatá­sának köszönhető gyó­gyulása. De Selma job­ban tudta: csak a paradi­Megbabonázott a para­dicsommadár csommadár, melyet a nagy kereskedelmi hajón látott, hozta meg a cso­dát. Oly nagy volt a vá­gya, hogy ezt a madarat lássa, hogy hirtelen a fe­délzeten át lement a lép­csőn a kajütbe, nem gon­dolva arra, hogy tulajdon­képpen sem állni, sem menni nem tud. Ettől a naptól kezdve Selma meggyógyult. De egy kis bicegés egész életére visz- szamaradt a betegségből. Fiatal lányként sokat szenvedett ettől. Életében meghatározó szerepet játszott mesete­remtő fantáziája. Har­minckét éves tanítónő­ként írta meg elbeszélé­sét hazája szerencsétlen embereiről. Erre a művé­re egész váratlanul meg­kapta egy versenykiírás első díját. Később ebből az elbeszéléséből szüle­tett legszebb regénye, a Gösta Beding. A nagy sikerre való te­kintettel a svéd király ösztöndíját is megkapta. Ez lehetővé tette számá­ra, hogy beutazza Euró­pát, és eljusson Paleszti­nába. Ezután következtek híres regényei, a Jeruzsá­lem, a Krisztus-legendák. Könyvei igen sok kiadást értek meg, nagy példány­számban fogytak, és a vi­lág csaknem minden nyel­vére lefordították. Élete csúcspontja volt, amikor 1909-ben megkap­ta az első női irodalmi Nobel-díjat, mely hírne­vet és sok pénzt is jelen­tett számára. így vissza tudta vásárolni a család korábbi rossz gazdálkodá­sa miatt elveszett szülői birtokot. Ahol 1858-ban megpil­lantotta a világot, ott hunyta le a szemét örök­re 1940-ben. És a festői Fryken-Seen helyezték örök nyugalomra. John Lennon sorsát a tra­gédiák könyvében előre megírták, állítja Cynthia Powell, a híres Beatles-ze- nész első felesége, aki új élettárssal az emlékeinek könyvbe foglalására visz- szavonult Mann szigeté­re. „Én is és John is 17 éves korunkban veszítet­tük el apánkat, és a fiunk is 17 esztendős volt, ami­kor Lennont New York­ban egy megszállott lelőt­te. Különös egybeesése ez a véletleneknek, sem­miképpen sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni.” Cynthia és John 1962-ben kötött házassá­got Liverpoolban, amikor még csak ízlelgette a si­ker ízét a később fogalom­má vált együttes. „Az új­ságok már akkor azt írták rólunk, hogy milliomo­sok vagyunk — emléke­zik az első Lennonné —, a valóság azonban más volt: egyik napról a má­sikra éltünk. Mi ugyanis csóró diákként kezdtük az életet. A nagy vagyon később keletkezett.” Nos, ez az, ami aligha­nem per tárgyát is jelenti majd, minthogy Lennon első házasságából szárma­zó fia, Julian, ultimátu­mot intézett a mostoha­anyjához az örökség ügyé­ben. „Nem szeretném bí­róságra vinni a dolgot, de ha másképpen nem megy, ezt fogom tenni” — nyi­latkozta a Daily Express- nek. Tény, hogy a muzsi­kus végrendeletében min­den vagyonát Yoko Onó- ra és a vele való házasság­ból született fiára, Seanra hagyta. Ám arról is ren­delkezett, hogy amint Juli­an — tehát az elsőszülött fia — „érett lesz”, ponto­sabban a 30. évének betöL- tése után, joga van a ha­gyaték „jelentős részé­hez”. Julian ugyan már a 32. évét is betöltötte, Yoko Ono azonban még mindig nem tekinti érettnek...

Next

/
Thumbnails
Contents