Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-05 / 155. szám

/ PEST MEGYEI HÍRLAP tudósítás 1994. JULIUS 5., KEDD Megkérdeztük Lesz-e elegendő tároló a gabonának? Az ez évi időjárás kimondottan kedvezett a gabona­féléknek, s a szakemberek az elmúlt évek átlagaihoz viszonyítva az idén jóval nagyobb mennyiségre szá­mítanak. Arany Bélát, a Dél-Pest Megyei Mezőgaz­dasági Rt. kertészeti ágazatának vezetőjét arról kér­deztük, miként oldják majd meg a tárolást, ha a ga­bonatermés valóban a várakozásoknak megfelelően bőséges lesz. — A Cegléd környéki földeken megtermett gabo­na raktározása nem fog fej­fájást okozni nekünk — fe­lelte Arany Béla. — Bár az elért, illetve becsült ter­mésátlag tényleg nagyon szép, de azért a silótomya- inkban és a magtáraink­ban lesz elegendő hely a terményeinknek. Öt külön­böző gabonafajtát takarí­tunk be, s ezek várható összmennyisége mintegy tizenötezer tonna lesz. A részvénytársaság rendelke­zésére álló tárolóhelyek befogadó képessége pedig húszezer tonnának megfe­lelő. A földjeinkről ez idá­ig learatott, s a közeljövő­ben learatandó termények — noha panaszra egyálta­lán nincs okunk — csak a tárolók háromnegyed ré­szét töltik majd meg. Per­sze szeretnénk a lehetősé­geinket teljesen kihasznál­ni, s reméljük, hogy a fennmaradó helynek sem kell majd üresen állnia. Számítunk esetleges ter­ménytöbbletre is, s ha lesz, akkor ezzel töltjük meg a még ötezer tonná­nyi gabona befogadására alkalmas tárolót. Ha még­sem ezt hozza a jövő, ak­kor sem esünk kétségbe: máshonnan vásároljuk majd meg a szükséges mennyiséget. Ám ez utób­biról csak a majdani piaci viszonyok, az árak és a fi­zetési módok ismeretében lehetne többet mondani. A vetőmagnak, a takarmány­nak és az étkezési célokra szánt gabonafajtákat — természetesen — külön ke­zeljük. Az elmúlt hét vé­gén már elkezdődött a búza aratása is, s a vetőma­gok csávázása és zsákolá­sa is folyamatos. Nádai László A kutatás narkotikum számomra (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan látja pedagó­gusként a honismeret fiata­lok nevelésében betöltött szerepét? — Rendkívül fontos, hogy a honismeret teret kapjon az iskolákban, s azokon kívül is, elsősor­ban a történelem és a ma­gyar irodalom oktatása te­rén. A fiatalok érdeklődé­sét ha nem is könnyen, de fel lehet — s fel is kell — ébreszteni az ország, s azon belül is elsősorban szűkebb pátriájuk múltjá­nak megismerésére. Ná­lunk Pápán például immá­ron egy évtizede működik egy honismereti tanfo­lyam, évente általában 150 diák lelkes részvételé­vel. — Folytat jelenleg is kutatást? — Erre most nincs se időm, se energiám, ugyan­is egy nyugdíjas veszpré­mi malomipari szakem­ber, Völler István, a pápai vízimalmok történetét fel­táró tanulmányának ki­adásra történő előkészíté­sével foglalkozom. A ta­nulmány rendkívül érde­kes, hiánypótló munka. (ribáry) MAI MAGYAR OLAJ-és GÁZIPARI ITlV ■■ Részvénytársaság PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Marketing és Kereskedelmi Igazgatósága (1093 Budapest, Közraktár u. 30.) pályázatot hirdet a VERESEGYHÁZÁN lévő üzemanyag-töltőállomás két üzlethelyiségének bérleti rendszerben történő üzemeltetésére. A helyiségeket a töltőállomási profilhoz kapcsolódó, kiegészítő kereskedelmi és/vagy szolgáltató tevékenység céljára kívánjuk bérbeadni. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK . A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó megnevezését, szakmai önéletrajzát vagy cégkivonatát, referenciáját,- a helyiségben folytatni kívánt tevékenység megjelölését,- ajánlatot a helyiség bérleti szerződés tervezet elfogadására, véleményeltérés esetén módosító javaslatát. A pályázat beérkezésének határideje: 1994. július 20. A pályázat benyújtásának helye: MÓL Rt. Vállalkozási Osztály 1093 Budapest, Közraktár u. 30. A pályázattal kapcsolatos bővebb információ kérhető, és a bérleti szerződés tervezete beszerezhető a MÓL Rt. Vállalkozási Osztályán, Huray Győzőnétől a következő címen és telefonszámon: 1093 Budapest, Közraktár u. 30., V. em. 6. szoba, telefon: 217-7030 vagy 215-5555/204 mellék, valamint a helyszínen Geri Attila létesítményvezetőtől, telefon: (27)-385-03T. Uj földárverések Elkészült a Pest Megyei Kár­pótlási Hivatal összesítője az első és második kárpótlá­si törvény végrehajtásának eredményeiről. Amint Sztá- ray Mihály, a hivatal vezető­je az MTI-nek elmondta: or­szágos rekordként, összesen megközelítően 800 árverést tartottak a megyében, 65 ezer igényt bíráltak el, és hozzávetőleg 60 ezer tulajdo­nos jutott földhöz, köztük fő­városi lakóhelyű polgárok is. Különösen Budapest kö­zelében volt gyakran népes részt vevő serege az árveré­seknek, és ezek között a re­kordot Budakeszin egy 200 négyszögöles terület vitte el, amelynél egy aranykoroná­ért másfél millió forintot fi­zetett a tulajdonos. Becslé­sek szerint a földhöz jutott polgároknak körülbelül 30 százaléka maga gazdálkodik a földjén, mások mezőgazda- sági üzemeknek adják bérbe földjüket, hogy jövedelem­hez jussanak. Jelenleg a pót­lólag bejelentett 38 ezer új igény számítógépes feldolgo­zását végzik a hivatal mun­katársai, s ősszel megindul­hatnak az újabb földosztá­sok. Többi között a solymári Rozmaring Tsz és a budake­szi Óbuda Tsz kijelölt terüle­tei kerülnek majd sorra, ame­lyek eddig hatósági jogviták miatt kiestek a földosztás­ból. Ugyanakkor a Pilisi Par­kerdőgazdaság is újabb terü­leteket jelöl ki földosztásra, s elsősorban szántóföldek kapnak elsőbbséget, az erdő­területeket pedig igyekeznek megóvni. Kegyeletet sértett a Népszava Szerették az albertirsai ékszerészt A néhai Kiss Pál egy istentiszteleten (jobbra) (Folytatás az I. oldalról.) Keveházi László esperessel együtt irányította az egyház­megye életét. Mindenki sze­rette, becsülte, tisztelte. A másik, amit szeretnék róla el­mondani, hogy családszere­tő ember volt. Felesége hu­szonöt éve hunyt el, ezért lá­nyait egyedül nevelte. Tanít­tatta, férjhez adta őket, és öt unokával ajándékozta meg az Isten. Végezetül tudni kell róla, hogy igazi lokálpat­rióta volt, és már a második világháború előtt a Függet­len Kisgazdapártnak a helyi titkára, majd a fordulat után tiszteletbeli elnöke. — Volt-e köze a jelenleg is zajló albertirsai termálfür­dő körüli vitákhoz? — Egyik aláírója volt an­nak a népi kezdeményezés­nek, amely kifogásolta a für­dő eladását. Levelet írt a pol­gármesternek, amelyben kér­te, hogy a község ősi va­gyonára vigyázzanak. Nyolc­vanegy évesen is tudott lelke­sedni a falu fejlődését, életét segítő lépésekért. — Mikor találkozott vele utoljára? — Múlt vasárnap, 26-án még ott volt velünk a temp­lomban. A rá következő na­pon ölték meg. Gyakran for­gatta a Bibliát, s lelkes olva­sója volt az Evangélikus Életnek, és a Pest Megyei Hírlapnak. Halála előtt pár nappal panaszkodott is ne­kem, hogy nem kapja meg korán reggel a lapot. Ha Al- bertirsáról szóló cikk jelent meg, azonnal telefonált, és felhívta rá a figyelmemet. A Pest Megyei Hírlapot ma­gyar napilapnak tekintette, kereszténynek, konzervatív­nak, s méltónak ahhoz az életformához és életstílus­hoz, amelyet ő gyakorolt. — Kiss Pál meggyilkolá­sáról a Népszava is beszá­molt, igen különös módon. Az írás alcímében ezt emel­ték ki: Adózni sem akart, dugdosta is értékeit. Mi er­ről a véleménye? — Nagyon megdöbben­tett ez a cikk és vissza kell utasítanom az írás hangne­mét. Még ha nem is tartják be a szabályt, hogy halottról vagy jót, vagy semmit, Kiss Pál olyan ember volt, akiről nem lehet rosszat mondani. Adófizető polgár volt, és óri­ási áldozatokat hozott a falu­ért, az egyházért, a fürdőért. Ha a gyülekezet számára végzett valamilyen munkát, azért soha semmilyen térí­tést nem fogadott el. Sok tár­gyat restaurált nekünk, ellen­szolgáltatás nélkül. A falu lelkészei, katolikusok, baptis­ták, evangélikusok, de a tele­pülés vezetői is nagy tiszte­lettel és szeretettel beszéltek róla. A legutóbbi képviselő- testületi ülésen, mint a helyi kisgazdapárt tiszteletbeli el­nöke, részt vett és figyelem­mel kísérte a termálfürdő sorsát. — A fürdőügyben milyen álláspontot képviselt? — Az volt a véleménye, hogy nem szabad feladni a fürdőt. A bérbeadást tartotta célravezetőnek, és mint emlí­tettem, egyike volt a népsza­vazás kezdeményezőinek. A többiek éppen ma fognak egybegyűlni és megbeszélik a további teendőket. — Ha már szóba került a fürdő ügye, kérem, mondja el, milyen fejleményekre le­het számítani? — Itt mindenki a fejlődést akarja, ideértve természete­sen az önkormányzatot is. Most már talán körvonala­zódnak azok a lehetőségek, amelyek nyomán nem kény­szerülünk arra, hogy pénzzé tegyük a vagyonúnkat, mert a bérbeadás alapja lehet a megegyezésnek azokkal, akik üdülőközpontot szeret­nének itt létesíteni. A népsza­vazás eredményét még nem tudhatjuk, de szeretnénk, ha a Pest Megyei Hírlap majd tájékoztatást adna erről. — Mikor lesz Kiss Pál te­metése? — Hatodikán, szerdán dél­után öt órakor veszünk tőle búcsút az irsai evangélikus templomban. Bárdossy Ti­bor lelkésszel és Keveházi László volt esperessel együtt úgy látjuk, hogy az elhunyt méltó arra, hogy így ve­gyünk búcsút tőle a feltáma­dás és az örök élet urába ve­tett reménységben. (bánó) MEGYE,HÍRLAP ag'tjqp® lm . rt* 1 J§y tB<*m at ä! : ■ ■ .*/' ■' -í I 111? <: IUI Roszík Mihály: A halála előtti napon még velünk volt Talum Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents