Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-05 / 155. szám

is PEST MEGYE/ HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 5., KEDD 3 Összeforrt Horn csigolyája Levették a „koronát” Országgyűlési napló Elképesztő hatalmi gdg Tegnap délelőtt az alapos orvosi kivizsgálás után le­vették a gerinccsigolya-tö- rés nyomán a fej rögzítését célzó műszert Horn Gyulá­ról — erősítette meg az MTI kérdésére Szekeres Im­re, az MSZP ügyvezető alel- nöke. Hozzátette, hogy a teg­A felsőoktatási intézmények többségében mától tárgyal­nak a felvételi ponthatárok­ról. A megállapított pontha­tárokat az országos napila­pok rendelkezésére bocsát­ják — tájékoztatta Bakos Ká­roly, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium főta­nácsosa tegnap az MTI-t. — Elmondta: elsőként ma érte­keznek az egészségügyi fel­sőoktatási intézmények veze­tői. A természettudományi egyetemek, főiskolák felvé­teli pontjairól július 6-án döntenek. A közgazdaság-tu­dományi felsőoktatási intéz­ményekben július 7-én, az agrár-felsőoktatási intézmé­nyekben pedig július 12-én határoznak. Július 13-án Kara Pál szerint a jövőben is szükség lesz az önkor­mányzatok törvényességi felügyeletét ellátó és a má­sodfokú hatósági ügyinté­zést végző köztársasági megbízotti hivatalokra, jól­lehet valószínűleg nem régi­ónként, hanem megyénként szervezik azokat. A Belügy­minisztérium helyettes ál­lamtitkára ezt tegnap Debre­cenben mondta, amikor saj­tótájékoztatón ismertette a Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köztársasági Megbízotti Hi­vatalban lefolytatott átfogó ellenőrzés tapasztalatait. Kara Pál szerint a debre­ceni központú hivatal a leg­jobban szervezett és a leg­jobban vezetett az ország­ban. Példaszerűnek értékel­Ezen a héten az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat szerve­zésében a budapesti Vigadó­ban tartják tizenötödik nem­zetközi konferenciájukat a folyadékkristályok kutatásá­val foglalkozó tudósok. Az ezzel kapcsolatos sajtótájé­koztatón Bata Lajos, a kon­ferencia elnöke elmondta, hogy első ízben találkoznak a téma kimagasló szakembe­rei a volt kelet-európai or­szágok egyikében, ami két­ségkívül nagy elismerés a magyar kutatók számára, hi­szen a konferencia megszer­vezésére vonatkozó felké­rés egyben a hazai eredmé­nyek elismerése is. A professzor úr röviden megmagyarázta a folyadék­nap délutánt az MSZP elnö­ke még pihenéssel töltötte, s várhatóan ma folytatja munkáját. Szekeres Imre el­mondta, hogy az orvosok szerint a gyógyulás mara­déktalan, az emlékezetes májusi autóbalesetben el­tört csigolya teljesen össze­forrt. döntik el az illetékesek, hogy hány ponttal juthatnak be a jelentkezők a jogi egye­temekre. Az ELTE BTK-n a július 14-én szabják meg, hány elért pontszám elegen­dő ahhoz, hogy gólyává vál­hasson valaki. A tanár- és ta­nítóképző főiskolák pontha­tárairól július 15-én dönte­nek. A műszaki egyetemek és főiskolák felvételi küszöb­számairól — mivel ott nin­csenek szóbeli vizsgák — már június 15-én határoztak — közölte a tárca illetékese. A művelődési minisztérium a július 16-i napilapokban közli azoknak az intézmé­nyeknek, szakoknak a listá­ját is, ahová még lehet jelent­kezni. ték a hatósági munkát és a törvényességi felügyeletet, s azt az aktív munkakapcso­latot, amit a települési ön- kormányzatokkal kialakítot­tak. A közigazgatási munka színvonalára jellemző, hogy Hajdú-Biharban hoz­ták létre elsőként az ország­ban a jegyzőklubot, amely azóta a helyhatóságokban dolgozó vezetők egyik leg­hatékonyabb szakmai fóru­mává lett. Kara Pál végezetül el­mondta: a keleti régióban le­folytatott ellenőrzés nem volt összefüggésben a vá­lasztásokkal. Az országban valamennyi hivatalt ellen­őriztek, s most került sor a debreceni központú KMB- re. kristálynak, mint egy, bizo­nyos szempontból köztes halmazállapotú anyagnak az élet csaknem minden te­rületén való alkalmazhatósá­gát (például kvarcórák, zsebszámológépek, tévékép­csövek). Hangsúlyozta, hogy az előreláthatólag 700 résztvevő között csaknem százötven kezdő szakember is jelen lesz, tehát az ifjabb nemzedék számára minden­képpen a jövőt jelenti ez a kijelzésre széles körben el­terjedt anyag. A téma iránt egyébként rendkívül nagy az érdeklő­dés, hiszen több mint ezer(!) tudományos érteke­zés készült. B. M. (Folytatás az 1. oldalról) A szocialisták részéről Kovács László hangsúlyozta: az MSZP képviselőcsoportja oszt­ja a szobor eltávolításával kap­csolatos aggodalmakat. A kül­ügyi tárca várományosa ugyan­akkor hozzáfűzte: tekintettel arra, hogy az új kormány még nem alakult meg, az MSZP csak mint politikai párt léphe­tett kapcsolatba az ügyben a román illetékesekkel. Mindezt Kelemen András (MDF), az ügyvezető kabinet külügyi ál­lamtitkára azzal egészítette ki: a közelmúltban a gyulai értel­miségi találkozón a Külügymi­nisztérium képviselői hangot adtak aggodalmuknak, és kér­ték a román külügyi államtit­kárt, hogy tegyen lépéseket a kolozsvári Mátyás-szobor megmentése érdekében. Ezt követően az Országgyű­lés elfogadta az ülés tárgysoro­zatát, majd a képviselők meg­kezdték a minisztériumok fel­sorolásáról szóló törvény mó­dosítására vonatkozó előter­jesztés vitáját. A minisztériumok felsorolá­sáról szóló 1990-es törvény módosítására vonatkozó javas­latot Kuncze Gábor (SZDSZ) ismertette a házzal. Kiemelte, hogy a módosítás célja a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának meg­szüntetése és feladatainak át­csoportosítása az ipari tárcá­hoz. Emlékeztetett arra, hogy már 1990-ben, a minisztérium létrehozásakor is többen vitat­ták az új szervezet létjogosult­Zsigmond Attila, az Ország- gyűlés kulturális bizottságá­nak MDF-es alelnöke tegnap a sajtó munkatársai előtt kije­lentette: az ellenzék igényli a hatpárti egyeztetést az új mé­diumvezetőkről, de ennek csak akkor látják értelmét, ha a hat párt egyenlő számú de­legátussal vehet részt a tár­gyalásokon, s paritásos ala­pon születik meg a döntés. Zsigmond Attila szerint az „erősorrend” alapján szerve­zett egyeztetés felesleges, ha a cél a megállapodás. A kép­viselő elképzelhetőnek tartja, hogy a megbeszéléseken a Pusztai Erzsébet kifejezett si­kerként értékelte, hogy a csa­ládvédelmi szolgálatok külö­nösebb zökkenők nélkül meg­kezdték működésüket, vala­mint, hogy a magzatvédelmi törvényt, amelynek előkészí­tésén annyit dolgozott, a par­lament a vártnál jóval na­gyobb arányban szavazta meg. Sajnálja ugyanakkor, hogy az érdekegyeztetésben tapasztalható nehézségek mi­att a természetgyógyászati rendelet még mindig nem ké­szült el. Röviden így össze­gezte a Népjóléti Minisztéri­umban eltöltött két esztendő ságát. Kuncze Gábor szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nem célsze­rű különválasztani a külkeres­kedelmi stratégiát és az iparpo­litikát. Ezután Hack Péter (SZDSZ) az alkotmányügyi, il­letve Szalay Gábor (SZDSZ), a gazdasági bizottság vélemé­nyét tolmácsolva általános vi­tára alkalmasnak minősítette a javaslatot. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a javaslatot tá­mogatva kifejtette, hogy a mó­dosítás másfajta kormányzati szerkezet megalapozását és a kormány jövő heti megalakítá­sát célozza. Általános vitára alkalmat­lannak tartotta az előterjesz­tést Torgyán József, az FKGP elnöke, frakcióvezető­je, aki élesen bírálta a módo­sítás beterjesztésének módját. Külön is szóvá tette, hogy a javaslat nem tér ki a hatáskö­rök megosztására. Annak a véleményének adott hangot, hogy a javaslat nem indokol­ja kellőképpen a változtatást, különös tekintettel arra, hogy az NGKM magas szakmai szinten végezte munkáját. Az indoklás hiányát Torgyán a hatalmi gőg elképesztő meg­nyilvánulásának nevezte. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezetre „a dilettan­tizmus és a trehányság nyom­ta rá bélyegét”, mivel a javas­latban komoly helyesírási el­írásokat tapasztalt. Végezetül megjegyezte, hogy az MSZP hat frakcióvezető és párton­ként egy kulturális bizottsági tag vegyen részt, bár hivatalo­san még semmilyen értesítést nem kapott az MDF-frakció arról, hogy az egyeztetőtár­gyalásokra valóban sor is ke­rül. A megbeszélések során Zsigmond Attila szerint az is kiderül, hogy a koalíciós pár­tok számára most is éppen olyan fontosak-e a négy éven keresztül ellenzékben hangoz­tatott elvek és garanciák. — A médiumelnökökkel szem­ben az ellenzéknek igen egy­szerűek a kívánalmai — mondta az MDF politikusa munkáját a tárca politikai ál­lamtitkára. A leköszönő politikai ál­lamtitkár az elmúlt időszak fontos lépéseként értékelte a humánpolitikai kabinet létre­hozását és működését is. Mint mondta: ilyen intéz­ményre a jövőben szintén nagy szükség lenne, hiszen nélkülözhetetlen, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben a különböző gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor a humán szféra se kerüljön háttérbe. Az új kormány nép­jóléti programjáról megje­gyezte: az elmélet lehet bár­ne az óriásplakátokon, ha­nem a parlamentben, az elő- teijesztésekkor bizonyítsa hozzáértését. Kádár Béla (MDF), az NGKM minisztere hozzászó­lásában szavai szerint vészha­rangot kondított meg, mert mint mondotta: baljós jeleket lát a minisztérium megszünte­tésében. Hangoztatta: nem győződött meg arról, hogy va­lós okok alapján született-e az előterjesztés. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy az előterjesztők nincsenek tisztában az NGKM funkció­jával. A továbbiakban meg­kérdőjelezte, hogy egy ilyen lépés valóban költségcsök­kentést jelent-e, hogy bölcs dolog-e megbolygatni a kül­gazdasági szerkezetet. A Fidesz nevében Szájer József bírálta — az általa kö­vetkezetesen baloldalinak ne­vezett — a kormánykoalíció előteijesztését. Hangsúlyoz­ta, hogy a javaslatban sem a Kuncze Gábor által hangozta­tott átmeneti jellegre, sem pe­dig a Szekeres Imre jelezte ol­csóságra nem talált utaláso­kat. Szájer bejelentette, hogy a Fidesz nem fogja támogatni a javaslat elfogadását, noha magával az NGKM megszün­tetésével egyetértenek. Rubovszky György, a KDNP részéről a már elhang­zott kifogások mellett olyan megoldást sürgetett, amely pontosan meghatározza a ha­tásköröket és a feladatmeg­osztást. —, mégpedig az, hogy a Ma­gyar Rádió és a Magyar Tele­vízió a pártatlan és korrekt tá­jékoztatás színhelye legyen. Jánosi György MSZP-alel- nök, szocialista médiaszakér­tő a sajtó képviselőinek nyi­latkozva annak a véleményé­nek adott hangot, hogy már ezen a héten megkezdődhet a hatpárti egyeztetés. Vince Mátyás neve válto­zatlanul azok között szerepel, akikről rádióelnök-jelöltként gondolkodik a két párt — erő­sítette meg a sajtóban több­ször felröppent hírt Jánosi György. milyen gyönyörű és jó szán­dékú, a gyakorlatban azon­ban sajnos ritkán valósítható meg minden az elképzelések szerint. Hangsúlyozta, hogy személy szerint fontosnak tar­taná, ha az egészségügyben elkezdett reformfolyamatok folytatódnának. Az új parla­ment szociális, valamint költ­ségvetési bizottságának tagja­ként szorgalmazni fogja, hogy a nem túl távoli jövő­ben minden, a közvetlen be­tegellátásban foglalkoztatott egészségügyi dolgozó 8000 forintos munkahelyi pótlékot kapjon. Szakértő az USA-ból Örömmel tudatom ked­ves olvasóinkkal, hogy a nyár derekán, július 1-jével még úgy is száz­zal emelkedett példánya­ink száma, hogy van, aki, bár június közepén előfizetett ránk, csak au­gusztus 1-jétől kapja új­ságunkat. Előfizetőink számának növekedése kifejezetten jó hír, hi­szen az előfizetések napi­lapoknál — legalábbis ilyenkor — zuhanni szoktak. Mindez biza­lomra ad okot, tán egy­re többen veszik észre a helyzet komolyságát, ne­vezetesen azt, hogy lehe­tetlen: ne legyen egy új­ság, amelyik hírt adna a debreceni úrnapi kör­menet kegyeletsértő megzavarásáról, hogy ne legyen lap, amely megírja: a MŰK elnöké­nek, Kósa Csabának az autóját a Sajtószabad­ság-díjak átadását köve­tő napon alaposan meg­rongálták, például szél­védőjét ripityára törték. Amennyiben egy olyan Magyarország jön létre, ahol az emb'tett hírek nem hírek, akkor az a Magyarország már nem egy demokratikus, hanem egy diktatórikus Magyarország lesz. Olyan, amelyik a sajtó mint hatalom diktatúrá­ját fogja „élvezni”. Ebbe a diktatúrába még az is belefér, hogy a legnagyobb kormány­zó pártot, nevezetesen a magyar szocialistát te­gyék tönkre, s hogy az igazságtól nem járunk távol, azt jól jelzi: a Ma­gyar Rádió kiszemelt el­nökének, Vincze Má­tyásnak apósa Schweit­zer József főrabbi, s gon­dolom a leendő elnök, míg Soros-ösztöndíjjal ’88 és ’90 között Wa­shingtonban tartózko­dott, nem olyan elveket szívott magába, amely elvek jellemzőek lenné­nek a Magyar Szocialis­ta Pártra. A Magyar Te­levízió élére kiszemeltek ugyanahhoz a körhöz tartoznak, mint Vincze Mátyás, ugyanúgy Ame­rika bűvkörében élnek, mint az egész magyar, magát liberálisnak mon­dó sajtó. Az őáltaluk képviselt hangnemmel csak úgy tudjuk fölven­ni a versenyt, ha egyre többen megértik: a leen­dő kormánykoalíciót a Pest Megyei Hírlapnál nem azért kívánjuk kri­tizálni, mert mi az An- tail-kabinet imádói vol­tunk, hanem azért, mert Magyarország ide­gen kezekbe való átját­szása sokkal inkább fe­nyeget a koalícióba most belépett pici párt részéről, mint az elmúlt koalíció részéről fenye­getett (Vödrös) Ponthatárhúzó értekezletek Köztes halmazállapotban Médiahét kezdődik? A leköszönő államtitkár óhajai Folytassák az egészségügy megújítását! Szükség van a köztársasági megbízottakra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents