Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-29 / 176. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚUUS 29., PÉNTEK 5 Hatósági nem a csatornahálózatra s Értetlenség a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról) Időközben Tahiban, Leány­falun megkezdődtek a köz­ségi hálózat kiépítésének munkálatai. Az elmúlt he­tekben pedig átadtak egy rendszert, amihez rácsatla­kozhatnak majd a települési hálózatok. A Közép-Duna- völ'gyi Környezetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása szerint azon­ban mindez addig nem mű­ködtethető, amíg nem bőví­tik a meglévő szennyvíztisz­tító telepet. Bölkényi Imre, a felügyelőség osztályveze­tője elmondotta, a telep be­fogadóképessége nem áll arányban a csatorna gyűjtő­kapacitásával. Arra nem számítottak, hogy örülni fog bármely érintett annak, hogy a több százmilliós be­ruházást döntésük értelmé­ben nem használhatják. Vi­szont, szakvéleményükben már korábban megfogal­mazták, hogy a telepet bőví­teni kell. Védeniük kell a partiszűrésű vízbázist, ami egyébként többmilliárdos érték is. Régi gond már e térségben a szennyvíz elhe­lyezése. A szentendrei telep mindig fogadott a környék­ről is szennyvizet, így is ke­rült szóba a telep bővítése, hiszen ily módon megoldód­hat ez a kérdés, jó néhány településen. A községekben épülnek a helyi hálózatok, ha azokat rákötik a főgyűj­tő csatornára, a telep telítő­dik. Szerencsésebb lett vol­na a két beruházást — a csa­tornázást, a bővítést — együttesen kezelni. Németh Gábor szentend­rei polgármester szerint évek óta küszködnek már a szennyvízüggyel. Sok meg­beszélés volt már erről, egyeztetés, tervezés. A köz­ségek céltámogatást kaptak a csatornázási munkálatok elvégzéséhez, engedélyt pe­dig azzal a feltétellel, hogy bővítik a telepet. Természe­tesen ezt is meg akarták ol­dani. A kivitelezésre kiírt pályázata már beérkeztek a munkák, folyik elbírálásuk. Bayer Sándortól, a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. osztályvezetőjétől — e cég az üzemeltető — megtud­tuk, várhatóan a következő hónapban döntenek az illeté­kesek abban, melyik kivite­lezői pályázat a legjobb. Ezt követően sor kerülhet a szerződéskötésre, majd a munkálatok megkezdésére. A telep bővítéséhez meg­van az anyagi fedezet is, te­hát a kivitelezésnek nincs semmi akadálya. A telep pe­dig két év múlva működni fog, s alkalmas lesz tizenké­tezer köbméter szennyvíz befogadására. A jelenlegi nézetkülönbséget talán úgy lehetne feloldani, ha az érin­tettek — hatóságok, fel­ügyeleti szervek, önkor­mányzatok, üzemeltetők — megállapodnak a további lé­péseket illetően. Megkérdeztük Verrasztó Zoltánt, a környezetvédel­mi felügyelőség igazgató­ját, születhet-e kompromisz- szum ebben az ügyben? Azt a választ kaptuk, ha mű­szaki, környezetvédelmi szempontból lehetséges — igen. De nem mehetnek bele egy olyan egyezségbe, aminél fennáll annak veszé­lye, hogy fertőződik az ivó­víz. Van, amikor véletlen folytán ilyesmi előfordul, de az más helyzet. Itt a ható­ság feladata annak eldönté­se, szigorú szakmai szem­pontok alapján, mekkora az ivóvíz-szennyeződésnek ve­szélye, abban az esetben, ha megadják a működési enge­délyt. Elhangzott már — igaz, egy másik ügy kap­csán —-, hogy a hatóság kompromisszumképtelen. De lehet-e engedménye­ket tenni a fogyasztott víz minőségével szemben? Egyértelmű, erről nem le­het szó. Az ügy, érthetően felborzolta kissé a kedélye­ket, hiszen elkészült több száz millió forintért egy be­ruházás, ami nem használ­ható. A képhez tartozik az is, hogy a községekben élők áldoztak — nem is ke­veset, családonként negy- ven-hatvanezer forintot — a csatornázási költségekre. Logikus, ha azt szeretnék, működjön. A másik oldalon ott van az egészséges ivó­víz védelme. Vagyis, ez a helyzet az, amikor minden­kinek igaza van. Az persze, más kérdés, hogyan lehet ezen igazságokat összehan­golni. Remélhetőleg lesz megoldás, mert most úgy tű­nik, ugyan, eltérőek a véle­mények, azért a cél közös: legyen csatorna, hely, ami befogadja, és iható víz. Az biztató, hogy a történet sar­kalatos kérdése, a telep bő­vítése — hamarosan meg­kezdődik. J. Sz. I. A pecsenyének való a legértékesebb Megéri nyulat tartani Manapság — amikor egyre feljebb kúsznak a , húsárak — sokan próbálkoznak meg kisállattar- l . J fással. Van, aki a szárnyasokat részesíti előnyben, más a „nyuszitól várja”, hogy némi pénzt hozzon a házhoz. Varga János és felesége évtize­dek óta foglalkoznak Cegléden naposcsibe-értékesítés­sel, valamint nyúlfelvásárlással. Néhány hónapja azon­ban már nem az Afész keretein belül, hanem magánvál­lalkozóként. Megalakították a Varga és Társa Bt.-t. — Amióta önállóan bo­nyolítják a felvásárlást és az értékesítést, megnőtt a fe­lelősségük. .. — Igen, most már mi vi­seljük az esetleges rizikót, ám a nyereség is a miénk. — A nyúltartás kifizető- dő-e mostanában? — Megéri nyulat tartani, az átvételi ár sokat javult az előző évhez képest. Tavaly — a hasonló időszakban — 80 forint volt a kilónkénti felvásárlási ár, most 125 fo­rintot tudunk adni a nyuszi kilójáért. Fontos, hogy meg­legyen a súlya, 2 kiló 40 de­ka, illetve 3 és fél kiló kö­zött — pecsenyenyúlként — a legértékesebb. E fölött már nem érdemes leadni, odahaza kell levágni. — Milyen időközönként van átvétel? — Elég sűrűn, minden va­sárnap, illetve hétfőn dél­után. Vannak, akik munka mellett — keresetkiegészítés­ként — tartanak nyulat, ezért rájuk való tekintettel ik­tattuk be a vasárnapot. Ma­napság a munkahelyekről már nem lehet elkéredzkedni. — Az állatokat folyama­tosan át tudják venni? — Igen, a felvásárlás egyenletes. Az új lajosmi- zsei vágóhíd megfelelő ka­pacitású. A nyúlhús iránt egyébként igen nagy a ke­reslet nyugaton. Az említett vágóhíd svájci tulajdonosá­nak üzleti kapcsolatai révén már a franciák, az angolok, a németek, valamint az ola­szok és természetesen a svájciak is érdeklődnek a magyar nyuszik iránt. — Ha megéri nyulat tar­tani, a munkanélküliek va­jon gondolnak-e arra, hogy abból is meg lehetne élni? — Az új termelők zöme munkanélküli, de még a fia­talok, a diákok is foglalkoz­nak nyaranta egy-két nyu­szival. Ilyenkor nagy öröm­mel veszik föl az érte járó összeget, jól jön ugyanis a zsebpénz a szünidőben... — Akik ezután szeretné­nek megpróbálkozni a nyúl- tartással, hová fordulhat­nak? — Ismerünk olyan törzs- állománnyal rendelkezőt, aki szívesen eladna néhány tenyésznyulat a leendő nyúl- tartóknak. Tudunk tehát cí­met adni... — A naposcsibének meny­nyi az ára, és mely fajtákat részesítik előnyben a vásár­lók? — A legnagyobb kereslet a gyorsan fejlődő, nagytes­tű húshibrid iránt mutatko­zik, de sokan keresik a ve­gyes hasznosítású — tojás­termelésre, illetve levágásra szánt — csirkét is. Az előbbi ára 37 forint, az utób­bit 30 forintért adjuk. Aki kifejezetten tojástermelés céljára veszi a jércét, annak a fekete Bovans Nera-t vagy a vörös Bovans Brown-t ajánljuk 74 forin­tért. Ez a hibrid amerikai fajta és japánok válogatják Bábolnán. Csak ők értenek ugyanis ahhoz, hogy e fajta közül rámutassanak a jér- cékre. A titkot őrzik és sen­kinek nem árulják el. Nem szoktak tévedni, még egy százalékot sem. — Az úgynevezett húshib­ridek hány hetes korukra érik el a levágáshoz szüksé­ges súlyt? — Többnyire hathetes ko­ruktól már vághatóak, ak­kor érik el a másfél kilo­grammot. Nagyanyáink ide­jében tovább tartott a fejlő­désük, hiszen a tavasszal ki­keltett kiscsibék csak ősszel kerültek levágásra. Mára minden felgyorsult. Ám az most is érvényes, hogy ame­lyek szabad levegőn nőnek föl és hagyományos takar­mányt kapnak, sokkal fino­mabb húsúak. — Az idén mekkora volt a kereslet? — Eddig több mint 150 ezer darabot adtunk el ösz- szesen, zömében húshibride­ket. Az igen magas tápár miatt az emberek csak saját szükségletre viszik a csibét, nem éri meg értékesíteni. A piacon is érzékeljük ezt, hi­szen rántani való csirkét nemigen árulnak. Tőlünk át­lagosan tíz, illetve ötven­hatvan darab naposcsibét visznek el egyszerre, attól függően, hogy kinek mek­kora családja van. A nyugdí­jasok kevesebbet, a több- gyermekesek sokat visznek. — A ceglédieken kívül kik járnak ide vásárolni a környékből? — A Tápió mentéről, va­lamint Pilisről, Irsáról (Al- bertirsa) és még Dánosról (Dánszentmiklósról) is jön­nek hozzánk vásárolni, ugyanis a húshibrideket máshol nem tudják besze­rezni. — Engedjen meg egy sze­mélyes kérdést: ha egyálta­lán nincs szabad napjuk, mi­kor pihennek? — Majd nyugdíjas ko­runkban. Nekünk, felvásár­lóknak a termelők igényei­hez kell igazodnunk. T. Á. Címerhasználat és politika Nyílt levél Erdélyi László Pest megyei főjegyző' úrnak A Magyar Élet és Igazság Pártjának ceglédi szerveze­te megdöbbenésének s tiltakozásának ad hangot Pest Megye Önkormányzata Ön által vezetett bizottságá­nak azon döntésével kapcsolatban, amely megvonja a megyei címer használatának a jogát a Pest Megyei Hírlaptól. Döntésüket politikai jellegűnek tartjuk és felismer­jük benne a sajtószabadság korlátozásának szándékát a hatalom részéről. Az 1994. évi választások eredményét — a többi párt­hoz hasonlóan — tudomásul vettük és tiszteletben tart­juk. Éppen ezért kell hangot adnunk aggodalmunk­nak minden olyan intézkedés kapcsán, amely a sajtó- szabadságot korlátozza és ezáltal a demokrácia szólás- szabadságát elnémítani törekszik. Önök ezzel a dönté­sükkel önös érdekből, kéretlenül (?) kiszolgálják a je­lenlegi kormányt adó pártkoalíciót, amelynek tagjaira (sőt elődpártjaikra sem) volt jellemző a tolerancia és a demokratikus erények csillogtatása. A tömegtájékoztatás feletti kizárólagos uralom meg­valósításának menetrendjében egyik fontos állomás­nak tekintjük a Pest Megyei Hírlap folmorzsolására, megszüntetésére tett lépéseket. Felhívjuk a Pest Megyei Önkormányzat tagjainak figyelmét, hogy tudjuk, milyen közigazgatási és politi­kai gyakorlatban szereztek jártasságot (tisztelet a léte­ző kivételeknek) a kommunista diktatúra idején, de fe­lejtsék el a beléjük nevelt egypárti gondolkodásmódot, és cselekedeteikben és más megnyilvánulásaikban őrizkedjenek minden ilyen irányba mutató lépéstől. Mi szeretnénk abban hinni, hogy továbbra is de­mokráciában élünk, és ezért nem engedjük a demokrá­cia semmiféle torzulását. Tiltakozunk tehát minden ilyen és hasonló döntéssel szemben. Ne felejtsék el, lesz önkormányzati választás is! A Magyar Élet és Igazság Pártja Ceglédi Szervezetének Elnöksége Harmadszor is pályázat Kell Battának révész (Folytatás az 1. oldalról) Az üzemeltető — a Gaz­dagréti Suli Bt. vezetője — kijelentette, hogy fel kíván­ja bontani az önkormányzat­tal kötött szerződést, hiszen amikor benyújtotta pályáza­tát, még nem tudta, hogy ilyen kevés lesz a bevétel. A képviselő-testület véle­ménye egyöntetűen az volt, hogy a révátkelést igényli a százhalombattai, s feltehető­en a tököli lakosság is. Egyes képviselők úgy véle­kedtek, hogy a forgalom visz- szaesése nem végleges, s egy ilyen állítólagos holt szezon nem indokolja a ré­vátkelés megszüntetését. A képviselő-testület úgy dön­tött, új pályázatot írat ki, s a pályázók által beadott 'anyagnak egy üzleti tervet is kell tartalmaznia. A tökö­li és százhalombattai önkor­mányzat nem zárkózik el a révátkelés finanszírozásá­tól, ha ez indokolt. Abban az esetben, ha a pályázat nem jár sikerrel, vagy ha a nyertes pályázó nagyobb tá­mogatást igényel — a bat- tai testület tervei szerint — egy, a tököli önkormányzat­tal közös gazdasági társasá­got hoznak létre, mely átve­szi az utaztatás irányítását, illetve finanszírozását. V. Cs. Feltöltik a Metrót Augusztus 11-én nyitják meg hivatalosan a budaörsi Metró nagykereskedelmi áruházat. Jelenleg az utolsó átalakításokat végzik és a pultokat áruval töltik fel. Az önkiszolgáló-rendszerben működő' osztrák—magyar áruházat a Metró Kft. építteti Vimola Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents