Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-29 / 176. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚUUS 29., PÉNTEK 5 Hatósági nem a csatornahálózatra s Értetlenség a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról) Időközben Tahiban, Leányfalun megkezdődtek a községi hálózat kiépítésének munkálatai. Az elmúlt hetekben pedig átadtak egy rendszert, amihez rácsatlakozhatnak majd a települési hálózatok. A Közép-Duna- völ'gyi Környezetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása szerint azonban mindez addig nem működtethető, amíg nem bővítik a meglévő szennyvíztisztító telepet. Bölkényi Imre, a felügyelőség osztályvezetője elmondotta, a telep befogadóképessége nem áll arányban a csatorna gyűjtőkapacitásával. Arra nem számítottak, hogy örülni fog bármely érintett annak, hogy a több százmilliós beruházást döntésük értelmében nem használhatják. Viszont, szakvéleményükben már korábban megfogalmazták, hogy a telepet bővíteni kell. Védeniük kell a partiszűrésű vízbázist, ami egyébként többmilliárdos érték is. Régi gond már e térségben a szennyvíz elhelyezése. A szentendrei telep mindig fogadott a környékről is szennyvizet, így is került szóba a telep bővítése, hiszen ily módon megoldódhat ez a kérdés, jó néhány településen. A községekben épülnek a helyi hálózatok, ha azokat rákötik a főgyűjtő csatornára, a telep telítődik. Szerencsésebb lett volna a két beruházást — a csatornázást, a bővítést — együttesen kezelni. Németh Gábor szentendrei polgármester szerint évek óta küszködnek már a szennyvízüggyel. Sok megbeszélés volt már erről, egyeztetés, tervezés. A községek céltámogatást kaptak a csatornázási munkálatok elvégzéséhez, engedélyt pedig azzal a feltétellel, hogy bővítik a telepet. Természetesen ezt is meg akarták oldani. A kivitelezésre kiírt pályázata már beérkeztek a munkák, folyik elbírálásuk. Bayer Sándortól, a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. osztályvezetőjétől — e cég az üzemeltető — megtudtuk, várhatóan a következő hónapban döntenek az illetékesek abban, melyik kivitelezői pályázat a legjobb. Ezt követően sor kerülhet a szerződéskötésre, majd a munkálatok megkezdésére. A telep bővítéséhez megvan az anyagi fedezet is, tehát a kivitelezésnek nincs semmi akadálya. A telep pedig két év múlva működni fog, s alkalmas lesz tizenkétezer köbméter szennyvíz befogadására. A jelenlegi nézetkülönbséget talán úgy lehetne feloldani, ha az érintettek — hatóságok, felügyeleti szervek, önkormányzatok, üzemeltetők — megállapodnak a további lépéseket illetően. Megkérdeztük Verrasztó Zoltánt, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatóját, születhet-e kompromisz- szum ebben az ügyben? Azt a választ kaptuk, ha műszaki, környezetvédelmi szempontból lehetséges — igen. De nem mehetnek bele egy olyan egyezségbe, aminél fennáll annak veszélye, hogy fertőződik az ivóvíz. Van, amikor véletlen folytán ilyesmi előfordul, de az más helyzet. Itt a hatóság feladata annak eldöntése, szigorú szakmai szempontok alapján, mekkora az ivóvíz-szennyeződésnek veszélye, abban az esetben, ha megadják a működési engedélyt. Elhangzott már — igaz, egy másik ügy kapcsán —-, hogy a hatóság kompromisszumképtelen. De lehet-e engedményeket tenni a fogyasztott víz minőségével szemben? Egyértelmű, erről nem lehet szó. Az ügy, érthetően felborzolta kissé a kedélyeket, hiszen elkészült több száz millió forintért egy beruházás, ami nem használható. A képhez tartozik az is, hogy a községekben élők áldoztak — nem is keveset, családonként negy- ven-hatvanezer forintot — a csatornázási költségekre. Logikus, ha azt szeretnék, működjön. A másik oldalon ott van az egészséges ivóvíz védelme. Vagyis, ez a helyzet az, amikor mindenkinek igaza van. Az persze, más kérdés, hogyan lehet ezen igazságokat összehangolni. Remélhetőleg lesz megoldás, mert most úgy tűnik, ugyan, eltérőek a vélemények, azért a cél közös: legyen csatorna, hely, ami befogadja, és iható víz. Az biztató, hogy a történet sarkalatos kérdése, a telep bővítése — hamarosan megkezdődik. J. Sz. I. A pecsenyének való a legértékesebb Megéri nyulat tartani Manapság — amikor egyre feljebb kúsznak a , húsárak — sokan próbálkoznak meg kisállattar- l . J fással. Van, aki a szárnyasokat részesíti előnyben, más a „nyuszitól várja”, hogy némi pénzt hozzon a házhoz. Varga János és felesége évtizedek óta foglalkoznak Cegléden naposcsibe-értékesítéssel, valamint nyúlfelvásárlással. Néhány hónapja azonban már nem az Afész keretein belül, hanem magánvállalkozóként. Megalakították a Varga és Társa Bt.-t. — Amióta önállóan bonyolítják a felvásárlást és az értékesítést, megnőtt a felelősségük. .. — Igen, most már mi viseljük az esetleges rizikót, ám a nyereség is a miénk. — A nyúltartás kifizető- dő-e mostanában? — Megéri nyulat tartani, az átvételi ár sokat javult az előző évhez képest. Tavaly — a hasonló időszakban — 80 forint volt a kilónkénti felvásárlási ár, most 125 forintot tudunk adni a nyuszi kilójáért. Fontos, hogy meglegyen a súlya, 2 kiló 40 deka, illetve 3 és fél kiló között — pecsenyenyúlként — a legértékesebb. E fölött már nem érdemes leadni, odahaza kell levágni. — Milyen időközönként van átvétel? — Elég sűrűn, minden vasárnap, illetve hétfőn délután. Vannak, akik munka mellett — keresetkiegészítésként — tartanak nyulat, ezért rájuk való tekintettel iktattuk be a vasárnapot. Manapság a munkahelyekről már nem lehet elkéredzkedni. — Az állatokat folyamatosan át tudják venni? — Igen, a felvásárlás egyenletes. Az új lajosmi- zsei vágóhíd megfelelő kapacitású. A nyúlhús iránt egyébként igen nagy a kereslet nyugaton. Az említett vágóhíd svájci tulajdonosának üzleti kapcsolatai révén már a franciák, az angolok, a németek, valamint az olaszok és természetesen a svájciak is érdeklődnek a magyar nyuszik iránt. — Ha megéri nyulat tartani, a munkanélküliek vajon gondolnak-e arra, hogy abból is meg lehetne élni? — Az új termelők zöme munkanélküli, de még a fiatalok, a diákok is foglalkoznak nyaranta egy-két nyuszival. Ilyenkor nagy örömmel veszik föl az érte járó összeget, jól jön ugyanis a zsebpénz a szünidőben... — Akik ezután szeretnének megpróbálkozni a nyúl- tartással, hová fordulhatnak? — Ismerünk olyan törzs- állománnyal rendelkezőt, aki szívesen eladna néhány tenyésznyulat a leendő nyúl- tartóknak. Tudunk tehát címet adni... — A naposcsibének menynyi az ára, és mely fajtákat részesítik előnyben a vásárlók? — A legnagyobb kereslet a gyorsan fejlődő, nagytestű húshibrid iránt mutatkozik, de sokan keresik a vegyes hasznosítású — tojástermelésre, illetve levágásra szánt — csirkét is. Az előbbi ára 37 forint, az utóbbit 30 forintért adjuk. Aki kifejezetten tojástermelés céljára veszi a jércét, annak a fekete Bovans Nera-t vagy a vörös Bovans Brown-t ajánljuk 74 forintért. Ez a hibrid amerikai fajta és japánok válogatják Bábolnán. Csak ők értenek ugyanis ahhoz, hogy e fajta közül rámutassanak a jér- cékre. A titkot őrzik és senkinek nem árulják el. Nem szoktak tévedni, még egy százalékot sem. — Az úgynevezett húshibridek hány hetes korukra érik el a levágáshoz szükséges súlyt? — Többnyire hathetes koruktól már vághatóak, akkor érik el a másfél kilogrammot. Nagyanyáink idejében tovább tartott a fejlődésük, hiszen a tavasszal kikeltett kiscsibék csak ősszel kerültek levágásra. Mára minden felgyorsult. Ám az most is érvényes, hogy amelyek szabad levegőn nőnek föl és hagyományos takarmányt kapnak, sokkal finomabb húsúak. — Az idén mekkora volt a kereslet? — Eddig több mint 150 ezer darabot adtunk el ösz- szesen, zömében húshibrideket. Az igen magas tápár miatt az emberek csak saját szükségletre viszik a csibét, nem éri meg értékesíteni. A piacon is érzékeljük ezt, hiszen rántani való csirkét nemigen árulnak. Tőlünk átlagosan tíz, illetve ötvenhatvan darab naposcsibét visznek el egyszerre, attól függően, hogy kinek mekkora családja van. A nyugdíjasok kevesebbet, a több- gyermekesek sokat visznek. — A ceglédieken kívül kik járnak ide vásárolni a környékből? — A Tápió mentéről, valamint Pilisről, Irsáról (Al- bertirsa) és még Dánosról (Dánszentmiklósról) is jönnek hozzánk vásárolni, ugyanis a húshibrideket máshol nem tudják beszerezni. — Engedjen meg egy személyes kérdést: ha egyáltalán nincs szabad napjuk, mikor pihennek? — Majd nyugdíjas korunkban. Nekünk, felvásárlóknak a termelők igényeihez kell igazodnunk. T. Á. Címerhasználat és politika Nyílt levél Erdélyi László Pest megyei főjegyző' úrnak A Magyar Élet és Igazság Pártjának ceglédi szervezete megdöbbenésének s tiltakozásának ad hangot Pest Megye Önkormányzata Ön által vezetett bizottságának azon döntésével kapcsolatban, amely megvonja a megyei címer használatának a jogát a Pest Megyei Hírlaptól. Döntésüket politikai jellegűnek tartjuk és felismerjük benne a sajtószabadság korlátozásának szándékát a hatalom részéről. Az 1994. évi választások eredményét — a többi párthoz hasonlóan — tudomásul vettük és tiszteletben tartjuk. Éppen ezért kell hangot adnunk aggodalmunknak minden olyan intézkedés kapcsán, amely a sajtó- szabadságot korlátozza és ezáltal a demokrácia szólás- szabadságát elnémítani törekszik. Önök ezzel a döntésükkel önös érdekből, kéretlenül (?) kiszolgálják a jelenlegi kormányt adó pártkoalíciót, amelynek tagjaira (sőt elődpártjaikra sem) volt jellemző a tolerancia és a demokratikus erények csillogtatása. A tömegtájékoztatás feletti kizárólagos uralom megvalósításának menetrendjében egyik fontos állomásnak tekintjük a Pest Megyei Hírlap folmorzsolására, megszüntetésére tett lépéseket. Felhívjuk a Pest Megyei Önkormányzat tagjainak figyelmét, hogy tudjuk, milyen közigazgatási és politikai gyakorlatban szereztek jártasságot (tisztelet a létező kivételeknek) a kommunista diktatúra idején, de felejtsék el a beléjük nevelt egypárti gondolkodásmódot, és cselekedeteikben és más megnyilvánulásaikban őrizkedjenek minden ilyen irányba mutató lépéstől. Mi szeretnénk abban hinni, hogy továbbra is demokráciában élünk, és ezért nem engedjük a demokrácia semmiféle torzulását. Tiltakozunk tehát minden ilyen és hasonló döntéssel szemben. Ne felejtsék el, lesz önkormányzati választás is! A Magyar Élet és Igazság Pártja Ceglédi Szervezetének Elnöksége Harmadszor is pályázat Kell Battának révész (Folytatás az 1. oldalról) Az üzemeltető — a Gazdagréti Suli Bt. vezetője — kijelentette, hogy fel kívánja bontani az önkormányzattal kötött szerződést, hiszen amikor benyújtotta pályázatát, még nem tudta, hogy ilyen kevés lesz a bevétel. A képviselő-testület véleménye egyöntetűen az volt, hogy a révátkelést igényli a százhalombattai, s feltehetően a tököli lakosság is. Egyes képviselők úgy vélekedtek, hogy a forgalom visz- szaesése nem végleges, s egy ilyen állítólagos holt szezon nem indokolja a révátkelés megszüntetését. A képviselő-testület úgy döntött, új pályázatot írat ki, s a pályázók által beadott 'anyagnak egy üzleti tervet is kell tartalmaznia. A tököli és százhalombattai önkormányzat nem zárkózik el a révátkelés finanszírozásától, ha ez indokolt. Abban az esetben, ha a pályázat nem jár sikerrel, vagy ha a nyertes pályázó nagyobb támogatást igényel — a bat- tai testület tervei szerint — egy, a tököli önkormányzattal közös gazdasági társaságot hoznak létre, mely átveszi az utaztatás irányítását, illetve finanszírozását. V. Cs. Feltöltik a Metrót Augusztus 11-én nyitják meg hivatalosan a budaörsi Metró nagykereskedelmi áruházat. Jelenleg az utolsó átalakításokat végzik és a pultokat áruval töltik fel. Az önkiszolgáló-rendszerben működő' osztrák—magyar áruházat a Metró Kft. építteti Vimola Károly felvétele
