Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-29 / 176. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 29., PENTEK Megkérdeztük Mi az a „beteg” épület? Augusztus végén Egészséges épület címmel angol nyelvű világkonferenciára kerül sor a Budapesti Mű­szaki Egyetemen. — Mit takar a talányos cím? — kérdeztük Bánhidi Lászlót, a vendéglátó intézmény professzorát, a konferencia elnökét. — Elöljáróban fontos­nak tartom megemlíteni, hogy a magyarországi már a harmadik Egészsé­ges épület világkonferen­cia lesz. Az előzó kettőre Svédországban illetve az Amerikai Egyesült Álla­mokban, került sor — kezdte válaszát Bánhidi László. — A cím világos­sá tételéhez a Sick Buil­ding (beteg épület)-szind- rómáról kell néhány szót ejtenem. A Sick Building- szindróma a különböző épületekhelyiségeinekrosz- szul megválasztott színe, nem megfelelő klímája ál­tal okozott egészségügyi panaszok — fejfájás, letar­gia, szénanátha... — ösz- szefoglaló neve. Orvoslá­sával kiváltó okai meg­szüntetésének lehetőségei­vel Nyugaton már nagyon sok szakember — építész, pszichológus, orvos... — foglalkozik, Kelet-Közép- Európa országaiban azon­ban még nagyon kevesen ismerték fel ennek jelentő­ségét. A konferencia talán hozzájárul majd, hogy egy­re szélesebb körben ebben a régióban is ismertté vál­jon: az egészség az élet­tér, a munkahelyi környe­zet milyenségétől (is) függ. R. Z. Helytörténészek Vácott Körkérdés a kormányzati döntésről Nem lesz világkiállítás Előadásokkal, valamint Tö­rökmezőt, Márianosztrát, Ze- begényt, Nagymarost érintő kirándulással folytatódott teg­nap, a helytörténész könyvtá­rosok szerdán kezdődött há­romnapos országos tanácsko­zása, melynek Vác ad otthont. Az előadók a helytörténeti gyűjtemények feltárásáról, il­letve tárgyszavazásának prob­lémáiról, s sajtó-repertóriu­mok helyzetéről, az audiovi­zuális technikák helytörténeti anyagok rendszerezése, táro­lása terén kamatoztatható le­hetőségeiről szóltak. Elhang­zott egyebek mellett, hogy az elmúlt néhány évben egyre szaporodó helyi kábeltelevízi­ók felvételei a jövőben — akár a közeliben, akár a távo­labbiban — a helytörténeti kutatás kincsesbányái lehet­nek. (r. z.) (Folytatás az I. oldalról) Esetleg elgondolkodha­tunk azon, hogy megrendez­zük a Magyarország Szíve Fesztivált, amibe bevonható- ak lehetnének más megyék is. Ehhez persze majd önkor­mányzati döntés kell. Várha­tó lesz az is, hogy megválto­zik a munkánk — ha nincs feladat, szükség lesz — e tit­kárságunkra? Nem a kenyér­féltés beszél belőlem, sokkal fontosabbnak tartom, mi lesz a tervezett rendezvényekkel. Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere: — Ez majd­nem olyan súlyos kérdés, mint Bős—Nagymaros ügye. Sok eseménnyel készültünk, rengeteg szellemi munka fek­szik abban a négy pályáza­tunkban is, amit elfogadott már a Világkiállítási Tanács, például a palotajátékokat. Egyébként több mint tíz pá­lyázat kapcsolódott volna még Visegrádhoz: Farkas Bertalan, Mandel Róbert, a Pilisi Parkerdőgazdaság is dédelgetett jó néhány gondo­latot. Az volt a szándékunk, hogy mint a Dunakanyar egyik központja — figyelem­be véve a turizmus fejleszté­sét — kellemes szórakozást kínáljunk a látogatóknak. Az tény, az expóval elindult vala­mi, megmozdult az ország ap­raja és nagyja. Úgy vélem, ezt a szelet meg kéne őrizni, a vitorlák még felvonva áll­nak. Az embereknek szerin­tem szükségük van az ünnep­re, arra, hogy jól érezzék ma­gukat. Az is felmerült ben­nem, hogy ez a döntés bi­zony nem használ a jó hírünk­nek. Annyi mindent elkezd­tünk már, ami félbe maradt, nem lett volna itt az ideje, hogy végre befejezzünk vala­mit? Egy biztos: azokat a programokat, amelyeket elin­dítottunk, nem kívánjuk leállí­tani. Visegrád szeretettel vár­ja az ország-világ polgárait. Kiss János, Nagykőrös pol­gármestere: — Egyszerien katasztrófának tartom ezt a döntést. A nemzet ezzel elsza­lasztott egy történelmi lehető­séget. Magyarország bemutat­kozhatott volna, a XX. szá­zad utolsó éveiben a világ­nak, megmutatva, mire ké­pes. Nem ismerte föl ezek szerint az ország, mit jelent­hetett volna az expó. Úgy ér­zem, jogosan ítél el majd ben­nünket az utánunk következő nemzedék. S hogy nézünk majd a világ szemébe? így a nemzet — mert ez lett volna az egyik cél — nem tudja megmutatni önmagát. S ha a civil szervezetek kísérlik meg ezt —- mint a nagykőrö­si Arany János Múzeum Nem­zeti Emlékhely Alapítvány — az emberek nem értik, mit is akarnak. Úgy terveztük, hogy emléket állítunk Ma­gyarország államiságának, a szabadságharcnak, királyaink­nak, nagyjainknak, az oktatás­nak. Elkészültek már a szob­rok, s most elfogyott az ala­pítvány pénze. Keserűén ve­hettük tudomásul, nem indult el a közadakozás. Szomorú vagyok az expóval kapcsola­tos hír miatt is. Ez a kormány- döntés leír bennünket, meg­mutatja azt, mit nem lett vol­na szabad megtenni. Nem igaz, hogy nem lehetett volna előteremteni erre a pénzt. Szűklátókörű az a nézet, hogy hány milliárdot takarít meg ezzel az ország. Gémesi György, Gödöllő polgármestere: — Tragikus­nak tartom ezt a döntést, és nem csak azért, mert szá­mos önkormányzat, szerve­zet, vállalkozó készült több ezer programmal, hanem azért is, mert befolyásolja Magyarország megítélését. S mi lesz azokkal a szerző­désekkel, amit külföldiek­kel megkötöttek? Az expó nem az Antall—ßorosi-kor- mány ötlete volt, hanem már korábban felvetődött. Most azok közül, akik mel­lette voltak egykor, ismét döntéshelyzetben vannak. Időközben változott a véle­ményük? Úgy látszik, min­dent meg lehet csinálni. Csakhogy mindezzel el kell majd egyszer számolni — nem csak anyagi, erkölcsi értelemben is. Ha mégis megrendezik a millecentená- riumi programokat, az még­sem lesz azonos az expóval. A világkiállításnak más az íze, megítélése. J. Sz. I. Külügyi ügyek Várhatóan egy-két héten be­lül a kormány elé kerülhet a Külügyminisztérium pótkölt­ségvetésének tervezete; jelen­leg az erről szóló kormány­előterjesztés előkészítésén dolgoznak a tárcánál — tájé­koztatta az MTI-t Szent-Ivá- nyi István, a Külügyminiszté­rium politikai államtitkára. Szent-Iványi István el­mondta: a tárca számára meg­lehetősen sürgetővé vált, hogy pótlólagos költségveté­si támogatásra tegyen szert, mivel a szigorú takarékossá­gi intézkedések ellenére szep- temberre-októberre válságos pénzügyi helyzetbe kerül a tárca. A jelenlegi állapotok alapján őszre gondok lesz­nek a fizetésekkel, a különfé­le közüzemi számlák ki- egyenlítésével. Az államtit­kár szerint a bajokat főként az okozza, hogy a Külügymi­nisztériumot meglehetősen súlyosan érintik a forintleér­tékelések (külügyi gazdasági források szerint egy százalék- pontos leértékelés 62—63 millió forintos többletköltsé­get okoz a tárcának.) Emel­lett problémát okoz az is, hogy a tervezett bevételeket apasztja az átutazó törökök vízumdíjaiból befolyó ösz- szeg csökkentése. Szent-Iványi István hang­súlyozta, hogy a tárca pótkölt­ségvetési igényének megfo­galmazásakor csak a műkö­dés fenntartásához múlhatat­lanul szükséges összegre tesz javaslatot. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pályázatot hirdet a következő, állatni tulajdonban levő ingatlanainak értékesítése cédából Tököl belterületén beépítetlen telek . Tököl, Névtelen u. 53. Tulajdonilap-száma: 3192., hrsz.: 2546/3. Az ingatlan teljes területe 2250 m2 Beépítetlen, üres telek, drótháló kerítéssel, szilárd burkolatú úton megkö­zelíthető Kőzmúvesíthető, a gáz, a víz és a villany bevezetése megoldható, a csatornahálózat nincs kiépítve Irányára: 2475 E Ft. Az Ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! Ceglédi horgásztanya Cegléd, Külső Kátal út 35/A. Tulajdonilap-száma: 8528. és 14 606., hrsz.: 9003. és 9705/2. A két ingatlant egy dróthálós kerítés választja el egymástól, felületkezelt földúton közelíthetők meg. Értékesí­tésük csak együtt lehetséges. A 9705/2 hrsz -ú ingatlan közvetlen vízparti telek, területe 281 m2 A 9003 hrsz.-ú ingatlan területe 991 m2, a telken egy 60 m2 alapterületű, Érdért típusú faház és egy 17 m2 alapterületű, fából készült tárolóhelyiség található. Az elektromosenergia-ellátás biztosított, az ivóvizet a telken belüli hidrofor szolgáltává. Irányára: 182»EFt. Az ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! Ceglédi sporttelep Cegléd, Kossuth Ferenc u. 11. Tulajdonllap-száma: 2614., hrsz.: 2735. A telek nagysága 514 m2, az épület beépített alapterülete 418 m2. A városközponttól néhány száz méterre fekvő ingatlan összközműves, jól megközelíthető, a parkolási lehe­tőségek jók. Az épületben bajnoki versenyekre alkalmas, négypályás, automatizált tekepálya van. Irányára: 7925 E Ft. Az Ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! Csemői erdei pihenőház Csemő, Putrisarki erdő 45. tag. Hrsz.: 14 606. Csemő Ceglédtől kb 8 km-re fekszik Az egyszintes, tetőtér-beépitéses pihenőház erdő közepén található. Az erdő széléig aszfaltburkolatú úton, onnan földúton közelíthető meg Az ingatlan fűthető, elektromos áram­mal ellátott, az ivóvizet hidrofor szolgáltatja Irányára: 9900 E Ft. Az ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 3 példányban, magyar (külföldi pályázó eseten an­gol vagy német) nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani, a pályázatra utaló, „KÖZGÉP-Cegléd - pályázat" megjelöléssel. A pályázat benyújtásának időpontja: 1994. szeptember 12-én 10 és 12 óra között, helye: Budapest XI., Budafoki út 31. fszt. (1111), közjegyzői Iroda. Az ajánlati kötöttség ideje 90 nap A bánatpénz az irányár 1%-a. Az ingatlanokat az érdeklődők, előzetesen egyeztetett időpontban, megtekinthetik A részletes pályázati feltételeket és a műszaki információkat tartalmazó ismertető a pályázat meghirdetését követő munkanapokon, 10 és 14 óra között, díjmentesen vehető át a KERSZI Rt székhelyén (Budapest III, Bécsi út 126-128. fszt 21 szoba. 1034) Felvilágosítást ad a KÖZGÉP-nél Rozgonyi György igazgató (telefon: 286-0322), a KERSZI Rt.-nél Molnár György igazgató (telefon 168-3696) A pályázat kiírója fenntartja a jogot arra, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot és új közzététellel megismételje a felhívását. A pályázat alapján megkötött szerződés az ÁVÜ jóváhagyásával lép hatályba. Az albertirsai Szabadság Rt., mint a Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet jogutódja - az rt.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosokkal való elszámolás céljából ­nyílt árverésen értékesíti a következő vagyontárgyakat Kikiáltási ár: 1. A sertéstelep épületei 2. A 215. fők. sz. anyagalkatrészek 3. A 216. fők. sz. beruházási anyagok 4. A 218. fők. sz. kupakszerszámok 5. A 231. fők. sz. kereskedelmi áruk 6. A 295. fők. sz. humuszrosta (3 db) Összesen: 6 600 400 Ft 1 549 369 Ft 462 912 Ft 253 400 Ft 1 740 016 Ft 115 385 Ft 10 721 482 Ft Az elért licitárra az áfa külön felszámolásra kerül. Az árverés során negatív (lefelé történő) licitálásra is sor kerül. Az árverés időpontja: 1994. augusztus 22-én 9 óra, helye: Szabadság Rt., gépudvar, Albertirsa, Szabadság tér 3. Az árverésen való részvétel feltételei: 1. A licitálni kívánók -1994. augusztus 10-étől 20-áig, munkanapokon 8 és 12 óra között a Szabadság Rt. pénztárába vagy az árverés napján 9 óráig a helyszínen - kötelesek bánatpénzként befizetni a licitálni kívánt eszközök kikiáltási árának 1 %-át, de legalább 5000 Ft-ot. A befizetési pénztárbizonylat bemutatása jogosít fel a licitáláson való részvételre. 2. Az árverésen elnyert eszközök vételárát a licitáló 24 órán belül köteles az rt. pénztárába befizetni és az eszközöket átvenni. 3. Az elnyert eszözöket az új tulajdonos 3 napon belül köteles elszállítani. Az érdeklődök az árverés tárgyait megtekinthetik vagy azokról felvilágosítást kaphatnak 1994. augusztus 10-e és 20-a között, munkanapokon 8-tól 12 óráig, Balázs Balázsnétól és Ventzl Józseftől, a Szabadság Rt. központjában, személyesen vagy az (53)-370-497-es telefonszámon. Szabadság Rt. ? Szabadság AlbefTirSa SZOLGÁIIAIO ti KtátSKtDtlMI RT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents