Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-22 / 170. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MÚLTIDÉZŐ 1994. JÚUUS 22., PÉNTEK 7 A második világháborút kö­vető első, az 1958-as Brüsz- szeli Világkiállítás előzmé­nyeként az „Atomium” épí­tésénél az első kapavágást a külföldön élő Kétly Anna, volt államminiszter tette meg, 1957. május 3-án, a ki­állítás rendezőbizottságának felkérésére. Magyarország 1958-ban Brüsszelben sike­resen szerepelt. A magyar ki­állítók 47 kitüntetéséből 22 grand prix volt. Grand prix-t kapott a Heller—Forgó-féle kondenzációs hűtőberende­zés, Rajkai Pál formaterve­zett gabonaszeletelő gépe, a GH—400 típusú eszterga­gép, a VF—221 típusú maró­gép, az Erosimat szikrafor­A Tungsram halogénlám­pája (Vancouver, 1986) gácsoló gép, a geológiai célú szeizmikus mérőasztal, a MOM cég MF—1 típusú mérőasztala. NI—81 típusú szintezőműszere és TE— D/l teodolitja, az ionszféra- kutató berendezés, a transz- formátorlemez-vizsgáló be­rendezés, az E—54 típusú Eötvös—Rybar—Banai-féle torziós inga, az Orion gyár AR 306-os és AR 604-es tí­pusú rádiója. Ezüstérmet ka­pott a többi között a Ganz- fele árammérő' óra, az ultra­fotométer, a négycsatomás vérnyomásmérő' óra, az ult­rafotométer, a négycsator­nás vérnyomásmérő. Bemu­tattuk a világkiállításon a Szilágyi-féle üveg gyújtó- gyertyát, a formatervezett, hőértékvizsgáló berendezés­sel együtt. 1958-ban Brüsszelben a magyar könnyűipari termé­kek és népművészeti tár­gyak, az ötvösmunkák 2 grand prix-t, 2 díszokleve­let, 4 arany és 2 ezüstérmet nyertek (női ruhák és cipők) halasi csipke, panofix bun­da, textiláruk, finom ötvös­munkák). Aranyérmet ka­pott az ebben a kiállítási részben bemutatott két ma­gyar agancs, továbbá a He­rendi Porcelángyár. Grand prix-vel díjazták: Gorka Géza keramikust, Somogyi József és Kerényi Jenó'Tán­cosnők kompozícióját. Nagy sikere volt Kovács Margit „Fonólány” című ke­rámiájának és Kádár György alumíniumra festett faliképének. A magyar mű­vészetet sikeresen képvisel­te Csontváry Kosztka Tiva­dar „Máriakút” c. festménye. 1958-ban Brüsszelben a magyar kiállítási csarnokot az egyik első díjjal, ,Arany csillaggal” tüntették ki. Grand prix-t kapott a ma­gyar étterem, mely a kiállí­tás alatt mintegy 60 000 ven­déget fogadott. Az 1964-es New York-i Világkiállítást a „világegy­ség demonstrációjaként” ren­dezték meg. A kiállítás egyik legérdekesebb látniva­lója VI. Pál pápa küldemé­nye, Michelangelo világhírű alkotása, a Piéta volt. Az 1967-es Montreáli Világkiállítást „az ember és világa” gondolat jegyé­ben, az 1970-es Oszakai Vi­lágkiállítást pedig a „Hala­dás és harmónia az emberi­ség számára” mottó figye­lembevételével rendezték meg. Az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítást „az ember és a természet sokoldalú viszonya, a termé­szet ember által történő megismerése és megóvása” témakör jegyében, 52 or­szág részvételével szervez­ték meg. Ezek közül 35 or­szág: 21 európai, 4 ázsiai, 8 afrikai és 2 amerikai nemze­ti bemutatót is tartott. A vi­lágkiállítás szenzációszám­ba menő eseménye volt Fü- löp herceg, II. Erzsébet an­gol királynő férjének részvé­tele, aki a Nemzetközi Lo­vasszövetség elnökeként megnyitotta az I. Hajtó Eu- rópa-bajnokságot. E verse­nyen az angol királynő tulaj­donában lévő, a szürke ol- denburgi négyessel verseny­ző kocsi „A legszebb fo­gat” címet nyerte el. Az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállításon Magyarország bemutatói­A Ganz-féle árammérő óra (Brüsszel, 1958) nak témaköreibe „az ember és a természet”, „magyar vadgazdálkodás”, „magyar sporthorgászat-és élőhal-be- mutató” tartoztak. A témák­hoz kapcsolódó objektu­mok, iparcikkek közül pél­dául megtekinthetők vol­tak: vadászházak, vadászta­nyák, magaslesek, lovas ko­csik, a magyar gyártású Monte-Carlo típusú vadász- fegyverek, a FÉG „Victo­ria” típusú sörétes fegyve­rei, egyéb sportfelszerelé­sek, hordozható magyar rá­diók, televíziók, magnetofo­nok, ruházati cikkek és öt­vösipari, díszműlakatos al­kotások, ékszerek. A kiállí­tott számos trófea közül 21 GRAND PRIX. A budapesti Első Vadászati Világkiállítás 1971-ben A MOM grand prix-t nyert műszerei a Brüssze­li Világtárlaton (1958) magyar agancs, vadászzsák­mány nagydíjat nyert. A lo­vas- és hajtóversenyeken Magyarország két első he­lyet szerzett díjugratásban, továbbá az I. Hajtó Európa- bajnokság első három helye­zettje magyar volt (Abonyi Imre, Fiilöp Sándor, Papp József.) Az 1984-es New Orlean- si Világkiállítást „a folyók világa: az élet forrása az édesvíz” gondolat jegyében rendezték meg. Az 1986-os Váncouveri Világkiállításon Magyaror­szág egy 504 négyzetméter alapterületű pavilonban és egy 150 négyzetméter nagy­ságú szabad területen állí­tott ki. A régi magyar mű­szaki alkotások közül látha­tó volt az „Árpád” gó'zhajó modellje és Bánki—Cson­ka-féle porlasztó. Bemutat­tunk egy, a kanadai igények szerint kialakított Orion— Magyarok részvétele a világkiállításokon V. Brüsszeltől Sevilláig Ikarus csuklós autóbuszt, to­vábbá járművillamossági és más gépjárműegységeket, egy magyar elektronikus gépjármű-gyújtószerkeze­tet, az új-zélandi motorvo­nat modelljét, s a Tungs- ram-féle nátrium- és halo­génlámpákat. Szakmai és idegenforgalmi filmek, egy videoprogram adott további információkat hazánkról a látogatóknak. Az 1988-as Brisbane-i Világkiállításon Magyaror­szág 362 négyzetméter alap- területű, modem pavilonját reprezentatív környezetben építették meg, s előtte állt a magyar alumínium „világ­harang”. Pavilonunk fő té­mája Budapest és Magyaror­szág idegenforgalmi látvá­nyosságai, azok bemutatása volt. Az épületben egy ter­mékkiállítás, a Business Center és a magyar étterem is helyet kapott. Az 1992-es Sevillai Vi­lágkiállítás Amerika felfe­dezésének 500. évforduló­ján rendezték meg. Magyar- ország 875 négyzetméter alapterüleű, héttomyú pavi­lonját Makovecz Imre ter­vezte. Az épület Ausztria és Vatikán állam pavilonjának szomszédságában helyezke­dett el. A hazánk múltjára és jelenére utaló tornyok építészeti megoldások, a nándorfehérvári győzelem­re célzó megkonduló haran­gok, a gyökérzetét is láttató levéltelen tölgyfa és a hang­effektusok arra utaltak, hogy a „megújulás a hagyo­mányokon épülve jelent iga­zán újat.” Magyarország könyvekkel, filmekkel, vi­deó- és hangversenyprogra­mokkal mutatkozott be a lá­togatóknak a világkiállítás hat hónapja alatt, mintegy 240 hazai művész közremű­ködésével. A „magyar ház” vendégei a mintegy 30 per­ces program után megvásá­rolhatták gasztronómiai könyveinket, a magyar ter­vezésű, az Expo ’92-re ké­szült emlékérmet „Európá­ban Európáért” felirattal, arany, ezüst és bronz kivitel­Az Orion grand prix-díjas rádiója (Brüsszel, 1958) ben. Olvashatták Nemes- kürty István „Hungary in Seville — 1992” című könyvét. Akit pedig a ma­gyar szakácsművészeti ínyencségei érdekeltek, an­nak módja volt azokat meg­ismerni a Makovecz-ház ét­termében, vagy a Rex Mat­Az 1851 és 1992 között, napjainkig megrendezett 50 világkiállításból 27 volt fon­tosabb világtárlat. Az utób­biak közül 9 világkiállítá­son szerepeltünk úgy, hogy azt jelentősebb magyar vagy nemzeti sikerként könyvelhettük el. A Váncouveri Világkiállítás egy részlete hiasban, mely utóbbi egy bérelt épületben működött. Ugyancsak 1992-ben Amerika felfedezésének 500. évfordulóján rendez­ték meg a „Kolumbus Kris­tóf — A hajó és a tenger” elnevezésű világkiállítást Genovában. Ez a kiállítás az ember és a tenger kapcso­latával, a tenger védelmé­vel foglalkozott. Hazánk 17 kiállítóval vett részt, és júni­us 12-e volt a nemzeti na­punk. A jelentősebb világkiál­lítások egyes magyar be­mutatói is példázzák, hogy a nemzeti kulturkin- csünk részét képező, régi magyar műszaki alkotáso­kat időnként célszerű meg­mutatni a nagyvilágnak. Főleg akkor, amikor a kö­vetkező világkiállítás hely­színe — reményeink sze­rint — Budapest lesz. (Vége) Közzétette: Paizs Tibor A Makovecz Imre tervei alapján készült magyar pavilon Sevillában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents