Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-21 / 169. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZD4SAG 1994. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK A jeget megúszták, a tüzet nem A takarmány fele elpusztult Vámosmikolán Érzékenyen érintette a helyi termelőszövetkezetet a hét végi tűz, amely Vámosmikolán, az István-majorban pusztította a búzát és a takarmánynövényt. Am — mint azt Kalácska Károlytól, a szövetkezet önelszámolási egységének vezetőjétől megtudtuk —, jóval nagyobb baj is történhetett volna. Harminchektámyi búza és százhektámyi takarmány- növény lángólt vasárnap délután az István-majorban. A tüzet minden bizonnyal elektromos szikra okozta, bár ez még nem bizonyított tény. Kalácska Károly elmondta: ha a ráfordított költségeket nézzük, a kár mintegy 3,5-4 millió forint körül van, ha azonban az árbevétel kiesését tekintjük, akkor ez az összeg körülbelül 5,5 millió forint. Az igazi gondot valójában nem is a búza jelenti, hiszen annak teljes területe háromszázötvenöt hektár, azaz a leégett rész nem számottevő nagyságú. A takarmánynak azonban több mint fele pusztult el, ugyanis ezt százkilencvenhat hektáron termeszti a szövetkezet. Ennek zömét — mivel állattenyésztéssel nem foglalkoznak — értékesíteni szerették volna. Az oltás után elhangzott, hogy a tavaszi jégesőt sikerült megúszni, a tüzet viszont már nem. Szerencse azonban, hogy az erős szél ellenére is sikerült megfékezni a tűzoltóknak és a lakosságnak a lángokat. Ha a tűz átterjedt volna a szomszédos letkési mustárföldekre, a kár nagyságrendekkel súlyosabb lett volna. Az olajos mustárban ugyanis körülbelül tízszer gyorsabban halad a tűz, mint a gabonában. így hamarosan a közeli pilisi erdő is égett volna, s ennek oltása ugyancsak nehéz feladat elé állította volna a tűzoltókat. Az aratási munkák végzésének egyébként a felénél tart a szövetkezet, s Kalácska Károly tájékoztatása szerint az idén rekordtermés várható a búzából. A gabonából — a föld minőségétől függően — nem ritka a hektáronkénti negyvenöt—ötvenöt mázsányi mennyiség, de harmincnyolc—negyven mázsa mindenütt lesz. Ez pedig ezen a tájon szépnek mondható. A betakarítással siet a szövetkezet, mivel még a kistermelők búzatáblái is aratásra várnak. — tette hozzá végezetül Kalácska Károly. N. L. Csönget a fagylaltos Tavaly nyáron egy szokatlan hangra figyeltem fel a csendes kispesti utcánkban. Csöngettek. Háromszóla- mú, érces hangú csengőkkel, mint egykor Pletter úr, a váradvelencei „szikvízgyáros”, aki nyáridőben fagylalttal bővítette kínálatát, s két keréken döcögtette jégszekrényét a krumpliköves kültelki utcákon. Milyen mennyei muzsika volt ez a csöngetés! Ha az emlékezetem nem csal, egy vaníliás fagylaltgömb ellen értéke azonos volt egy ötperces ringlispíl-mennybeme- netellel, viszont a fagylalt — ha módjával nyaltuk — akár tíz percig is eltartott. Míg a csöngetés okán nosztalgiázok, fiam jön a hírrel és egy ostyatölcsérrel. — Képzeld, egy tag házhoz hozza a fagyit, nem kell már elzarándokolni a kövér Böskéhez. Kövér Böske a hozzánk legközelebbi cukrászda, illetve annak százkilós főnökasszonya. A bicajjal kombinált fagylaltosszerkentyűt viszont egy látásból ismert férfiú „üzemeltette", akiről mint utólag megtudtam, híradástechnikai diplomával került az utcára. Arra a kérdésre, hogy jó, jó, de mi lesz télen? — csak talányosán hümmögött, majd elpedálozott a csöngettyűs fagy- laltoskocsival. Hogy nem ült tétlenül, azt egy szokatlan „formatervezésű'’ miniüzlet bizonyítja, amivel a napokban jelent meg a kispesti utcákon. Egy Zürichből importált, mérsékelten lerobbant Ford mikrobuszt alakított át hűtőkocsinak, s noha a fagylalt is megmaradt, emellett tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, sört, hűsítőt kínál — immár hangosbemondó segítségével. Naponta kétszer is fordul, reggel és délután. Aminek a kövér Böske aligha örvend, s feltételezem a környék vegyesboltosainak sem hiányzott ez a kerekeken gördülő konkurencia. Ez alkalommal nem kérdem, hogy mi lesz majd télen, nyilván nem sört és fagylaltot fog kínálni a hóesésben. Kenyeret, tejet, kolbászt, tepertőt — majd a kereslet eldönti. S csöppet sem fogok csodálkozni, ha jövőre már két Négykeréken Kft. feliratú kocsi araszolgat majd a csendes kispesti utcákon. Mint jeleztem, ötven évvel ezelőtt Pletter úr is így kezdte. Csakhogy az őpályafutását derékba törte az államosítás. Mi lesz a Négykeréken Kft.-vei az elkövetkező években? (matula) Ne csak a fővárosiak tanulhassanak Hogyan vállalkozzunk? A Flamand Közösség kormányának jóvoltából — s nem utolsósorban a hazai szervező, a Számaik Rt. közreműködésének köszönhetően — tizenhárom magyar szakembert képeztek ki kis- és középvállalkozási tanácsadóvá a közelmúltban Olaszországban és Belgiumban. A napokban pedig egy újabb pályázatra várják a hazai szervezők a jelentkezőket: a már említett anyagi hátteret felhasználva ezúttal a „Vállalkozni és vezetni a szabad piacgazdaságban” című programot sajátíthatja el 20-25 magyar menedzser. — A flamand közösségi kormány háromévenként magyar pénzben mintegy 1,2 milliárd forintot különít el közép-kelet-európai gazdasági szakemberek át-, illetve továbbképzésére — tájékoztatta lapunkat Papp Tibor, a Számaik Rt. egyik vezetője. — Ebből a pénzből a mieink olyan programokkal ismerkedhetnek meg, melyek egyelőre fehér foltok a hazai piacgazdaságban. Ekképpen történt, hogy egy korábbi helyszínjárás tapasztalataként a flamandok a már vezető pozícióban dolgozó magyar kollégáik kis- és középvállalkozási tanácsadóvá való átképzését javasolták. Most pedig úgy látják, hogy nálunk a menedzserképzésben is vannak hiányosságok, lemaradások: azt ajánlják fel 20-25 hazai szakembernek, hogy utóbbiak vegyenek részt egy kéthetes itthoni és egy háromhetes fia- mandiai elméleti és gyakorlati képzésen. Az előbbi tanfolyam a közelmúltban ért véget: 13 hazai vezető vált — olaszországi és belgiumi tízhetes, gyakorlati munkával gazdagított program révén tanácsadóvá. A zömében vidékről érkezett hallgatók (a Számaik mint szervező kiemelten támogatja a fővároson kívül élők jelentkezését — A szerk.) átfogó tudást szerezhetnek a tanácsadói munkáról, az e területen használatos technikákról. Eközben pénzügyi, gazdasági, vállalkozási ismereteket is elsajátíthattak. A fenti képzés nem utolsósorban azt is eredményezi, hogy a külföldön megtanult piaci alapismereteket a résztvevők további 130 magyar kis- és középvállalkozó tanácsadóvá való átképzésére tudják felhasználni. A napokban újabb pályázatot jelentet meg a Számaik. Ebben mintegy 20-25 vezetőt — korhatár s egyéb szakmai felétel nincs, de legalább egy nyugati nyelv ismerete kötelező — várnak arra a szeptemberben induló öthetes képzésre, melynek első felét itthon, másik felét pedig Belgiumban töltenek el. Várhatóan nagy lesz az érdeklődés e programra, ezért a Flamand Közösségi kormányának szakemberei fogják majd a pályázók közül kiválasztani a legmegfelelőbbeket. A cél az, hogy a sikeresen rajtolók a néhány hetes dolgozva tanulás közben gyakorlatias, jó menedzserek legyenek. (mé) Statisztikai felmérés mezőgazdaságunkról A gyors megtérülés a cél A Központi Statisztikai Hivatal által végzett reprezentatív vizsgálat a mező- gazdasági vállalkozók és a nagyobb paraszti gazdaságok társadalmi és gazdasági jellemzőit mutatja. E vizsgálat alapvetően arra kereste a választ, hogy kikből, mely társadalmi rétegekből kerülnek ki a paraszti jellegű gazdaságot fenntartók, illetve egyéni vállalkozók csoportjai, továbbá, hogy milyen források tették lehetővé e gazdaságok kialakítását. Emellett fontos szempont volt a gazdálkodási jellemzők bemutatása is. A kapott eredmények számos információt nyújtanak a paraszti polgárosodás folyamatának kibontakozásáról, a kezdeti időszak jellemzőiről, ám emellett bepillantást engednek a vállalkozói magatartás különböző típusainak gyakorlatába is. A származást, a szülői hátteret tekintve az utóbbi években jelentős változások következtek be. Megállapítható volt, hogy a szülők korábbi (1938. és 1948. évi) földterülete nem befolyásolta számottevően a gyermekek önállóvá, illetve vállalkozóvá válását. E téren tehát a nemzedéki átörökítésnek nincs komolyabb szerepe, és ezek a tendenciák a paraszti polgárosodás újratermelődésének jelentős módosulására utalnak. A gazdaság mérete (évi bruttó termelési értéke) és a gazdaság típusa között viszonylag szoros összefüggést lehet kimutatni. Nevezetesen, minél nagyobb a gazdaság, annál inkább megfigyelhető a monokultúrás termelésre, a szakosodásra való törekvés. E törekvésnek köszönhetően a legnagyobb gazdaságok az állattartók, azon belül is baromfitartók csoportjában jöttek létre. Egyértelműen megállapítható volt, hogy minél nagyobb méretű a gazdaság, annál kisebb a gazdaság bővítésével és modernizálásával kapcsolatos költségek hányada. Úgy véljük, hogy az e mögött meghúzódó gazdálkodói magatartást az átmeneti viszonyokhoz való alkalmazkodás tipikus és leginkább hatékony megnyilvánulásának tekinthetjük. E magatartásra a rövid távú racionális gazdálkodás a jellemző, ahol a befektetett tőke hasznosulását tekintve a gyors megtérülés jelenti az elsődleges szempontot és nem a hosszú távon, ám —- az adott viszonyokból adódóan — bizonytalanul megtérülő modernizálás. A vállalkozói gazdaságok meggyökerezése és további elterjedése szempontjából meghatározó körülmény, hogy miként alakul a jövedelmezőségük. A vizsgálat adatai e tekintetben némileg meglepő eredményeket hoztak, hiszen kiderült, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyai ellenére is az állattartás sokkal nyereségesebb tevékenységnek bizonyult, mint a növény- termesztés. Sőt az egy- egy ágazatra szakosodó gazdaságok többsége — 56—71%-a — alapvetően nyereségesnek ítélte az adott állatfajta tartását. Azt lehet tehát mondani, hogy miközben a mező- gazdasági nagyüzemek — számos összetevő miatt — az utóbbi években összeomlottak, ez időszak alatt a vállalkozói gazdaságok bizonyos- csoportjai viszonylag kedvező jövedelmezőség mellett tudták termelésüket folytatni, és a romló jövedelmezőség ellenére — ha viszonylag szerény mértékben is — de a magánszférában folytatódik a tőkebefektetés. Végezetül igen fontos kérdés, hogy a mezőgazda- sági vállalkozók milyen forrásokból hozták létre a gazdaságukat. E téren általános tendenciaként lehetett megfigyelni, hogy minél nagyobb a gazdaság mérete, annál alacsonyabb — a források között — az öröklésből származó rész, és ezzel szemben növekvő a bankhitelek aránya. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Forintos hírek Az egyéni vállalkozók adófolyószámla kivonatának kiküldését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal pénteken kezdi meg. A negyedéves bevallási kötelezettséggel rendelkező adózóknak július 25-ig kell eljuttatniuk bevallásaikat az elsőfokú adóhatósághoz. A Par Avion Utazási Iroda Kft., mely a Postabank és Takarék- pénztár Rt. 100 százalékos leánycége, kiterjeszti tevékenységét a világon már régóta népszerű Timeshare (nyaralási időrésztulajdon) értékesítésére. A Par Avion kizárólagos értékesítője hazánkban a Hortobágy-Má- tán található Epona Lovasfalu nyaralási időrészeinek, melyek, hetenként forintért vehetők meg 30 évrer bankgaranciával. Az MTM Kommunikációs Kft. Magyarország legnagyobb film- forgalmazója 1993-ban 900 millió forintos forgalmat bonyolított le. Az MTM elsősorban televíziós licenceket vásárol, eddig mintegy 5 millió USA-dollár értékben, így kerültek a képernyőre a már jól ismert televíziós vetélkedők: a Szerencsekerék, a Mindent vagy Semmit és a Zsákbamacska. Húsáremelés A sertéshús nagykereskedelmi árát 4-5, a marhahúsét pedig mintegy 8 százalékkal emeli július 25-től, hétfőtől a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat. Az áremelés szükségességét Ináncsy Miklós vezér- igazgató azzal indokolta, hogy keresleti piac alakult ki az élőállat-felvásárlások területén. Ennek oka pedig az, hogy lehetőség nyílt az export növelésére, miközben országos viszonylatban kevés a vágóállat. Mindezek hatására felszöktek a felvásárlási árak. A Budapesti Húsnagy- ker. hétfőtől a tőkesertéshúst 229 forint helyett 239 forintért adja a kiskereskedőknek, de ezt még az áfa tovább terheli. A marhahús az eddigi 228 forint helyett 247 forintba kerül majd. A cég vezetője szerint egy ilyen mértékű nagykereskedelmi áremelés a kiskereskedelemben a sertéshúsnál mintegy 10-15 százalékos, a marhahús esetében pedig 20 százalékos drágulást jelent majd.
