Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-21 / 169. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK Igyekszem réseket ütni a nemzet elé magasodó falakon Exkluzív beszélgetés Szörényi Levente zeneszerzővel 7. oldal Támogatást kértünk Douglas Hogg Budapesten Kovács László külügyminiszter tegnap fogadta Douglas Hogg brit külügyi államminisztert, aki munkalátogatáson tartózkodik Budapesten. Az államminiszter megbeszélést folytatott Szent-lványi Istvánnal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával és Eörsi Mátyással, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével is. A Külügyminisztérium sajtófőosztályától kapott információ szerint a találkozón Hogg az új kormány külpolitikai irányvonala iránt érdeklődött. A megbeszéléseken foglalkoztak Magyarországnak az Európai Unióhoz, a NATO-hoz, valamint a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatával és a határainkon túl élő magyarok helyzetével. A magyar politikusok kérték, hogy az Egyesült Királyság az eddigiekhez hasonlóan továbbra is támogassa hazánk integrálódását az euro-atlanti intézményekbe. Az építkezés egyelőre folyik tovább Lesz-e világkiállítás? A lágymányosi expó-területen javában tart a magyar pavilon mélyalapozási munkálata, annak ellenére, hogy újra bizonytalanság veszi körül a világkiállítást Vimola Károly felvétele Ellentmondások, viták, s lelkes készülődések kísérték eddigi útját. Amióta csak felmerült a budapesti világkiállítás ötlete, mindig voltak ellenzői, s hívei. Az egyik vélemény szerint túl sok a vele járó kiadás, a másik vallja, ez a nagy lehetőség. Az utóbbi időben ez a nézet kerekedett felül, s készült az expóra szinte az egész ország, a vidék. Jöttek az ötletek, tervek. Most újra a bizonytalanság veszi körül. Felröppent az a hír, hogy az új kormány felállít egy bizottságot, azzal a céllal, tagjai állítsanak össze egy jelentést, amiben vázolják, milyen következményekkel, anyagi ráfordításokkal jár az expó megrendezése, illetve elmaradása. Tehát, nem javaslattétel a dolga, hanem az előnyök, hátrányok feltérképezése. (Folytatás az 5. oldalon) Ellentmondásos pártvélemények Kinevezték a médiavezetóket Göncz Árpád tegnap Horn Gyula miniszterelnök előterjesztésre aláírta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőinek kinevezését. A köztársasági elnök ezt megelőzően felmentette tisztségéből Hankiss Elemért, a televízió elnökét és Gombár Csabát, a rádió elnökét. Az új elnökök Horváth Adám (MTV) és Szirányi János (MR) — valamint az alelnö- kök — Székely Ferenc (MTV), Somosi Péter (MTV), Simkó János (MR) és Mágos György (MR) — a Parlament Nándorfehérvári termében, a köztársasági elnök és Hóm Gyula miniszterelnök jelenlétében, letette az esküt. Göncz Árpád az eskütétel után reményét fejezte ki, hogy ez az ünnepélyes aktus egyszer és mindenkorra pontot tesz a médiaháború végére. Az államfő ezután arra kérte a két intézmény vezetőit, hogy pártatlan, nemzeti rádiót és televíziót hozzanak létre. Ez olyan nehéz feladat lesz, amelyhez erő, kitartás, bölcsesség, türelem és erély kell, mert munkájuk során érdekeket fognak sérteni. A köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy az elektronikus médiák átalakításának útja rögös lesz, de a médiabéke felé vezet majd. Az elnök ezután köszönetét fejezte ki Hankiss Elemérnek és Gombár Csabának, akik példát mutattak a polgári függetlenségből és példamutatóan védelmére keltek oktalanul meghurcolt kollégáiknak. Az államfő beszéde, után Göncz Árpád és az újonnan kinevezett vezetők rövid beszélgetésre vonultak vissza. Ezután Horváth Ádám és Szirányi János nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Horváth Ádám úgy vélekedett, hogy először tanulmányoznia kell a televízió felépítését és meg kell ismernie bizonyos adatokat, az MTV átalakítására csak ezután kerülhet sor. Rámutatott, hogy olyan televíziót szeretne, amely a közönségnek szól, amelynek műsorába a politika nem szólhat bele. Az elnök az esetleg megszüntetendő vagy feltámasztandó műsorokat nem akarta konkrétan megnevezni, de azt elárulta, hogy a kormányzattól megfelelő garanciákat kapott a Magyar Televízió működtetéséhez. Szirányi János első lépésként az elbocsátott, meghurcolt rádiósok erkölcsi, szakmai esetleg anyagi megkövetését tervezi, mert anélkül nem valósulhat meg a rádión belüli megbékélés. Az MR vezetésének másik terve, hogy a közeljövőben kibocsát egy nyilatkozatot, amelyben arra kéri a magyar művészet és tudomány jeles képviselőit, hogy álljanak melléjük, mert támogatásuk nélkül nem létezhet közszolgálati rádió Magyar- országon. (Folytatás a 3. oldalon) A nagycsaládosok ünnepe? Barátság és öröm. E címet kapta az a nemzetközi nagycsaládos-találkozó, melyet az idei tematikus év keretén belül, mint egyetlen magyarországi világeseményt tartanak mától — négy napon át — szőkébb hazánkban, konkrétan Gödöllő'városában. Vitathatatlanul kiemelkedő' eseménysorozat lesz ez a honi kis- és nagycsaládok életében, az egyesület történetében. Mégis megkeseríti valami az ígéretes találkozót. Nem más, mint az alig néhány napja hivatalba lépő' új kormány eddigi megnyilatkozása szociális terveiről. A NOÉ nem véletlenül választotta tehát e jeles rendezvényt megelőző napot arra, hogy az alábbi tiltakozásnak is hangot adó állásfoglalását eljuttassa ország, sőt a fentiek értelmében a világ elé. * * * ,A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a nemzet jövője elleni támadásnak tartja a kormányprogram „szociális csomagjának”több pontját. Annak idején óriási előrelépés volt a gyes, a gyed és a gyet bevezetése. Ma már köztudott, hogy a gyermek fejlődésében mennyire fontos az édesanyával eltöltött idő. Köztudott az is, hogy a bölcsődei férőhely többe kerül, mintha az anya az eddigi feltételek mellett van otthon a gyermekével Most viszont a gyed megszüntetése mellett két évre kívánják korlátozni az otthonlétet. Már a Kádár-rendszerben bevezették a gyermekek utáni adókedvezményt. Most ezt is meg akarják szüntetni. Köztudott az is, hogy a munkabérekben nincs benne a munkaerő újratermelésének ára: magyarul a gyermek- nevelés költsége. Most a családi pótlékot is korlátozni kívánják. Kis családban, nagy családban egyaránt programozott nyomorban és képzetlenül fog felnőni a jövő generációja, az a kevés gyermek, aki még megszületik. Mindez önmagában és hosszú távon is csökkenti a gazdasági felemelkedés esélyeit. Felszólítjuk a kormánykoalíciót, hogy vizsgálja felül a »szociális csomagot«, hozza összhangba a Nemzetközi Gyermekjogi Egyezménnyel és biztosítsa a családok és gyermekek érdekeinek érvényre jutását.” Horn Gyula fogadta Markó Bélát Az RMDSZ autonómiát kíván Horn Gyula tegnap a hivatalában fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter, és Tabajdi Csaba, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszterelnökségi politikai államtitkár. A megbeszélést követően Markó Béla válaszolt a sajtó kérdéseire. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: rendkívül fontosnak tartja, hogy a határon túl élő magyaroknak megfelelő kapcsolataik legyenek a magyar kormánynyal, a politikai pártokkal, illetve a különféle intézményekkel. Ezt a kapcsolat- építést szorgalmazza a maga részéről az RMDSZ is. A politikus elmondta: a magyar kormány a közelmúltban eljuttatta a programját az RMDSZ-be. (Folytatás a 3. oldalon) Biztonságosak-e a biztonságiak? Felügyelt őrzők, védők Kapósak lettek az őrző-védő kft.-k, a biztonsági őrök. A napjainkban sajnos gyakori betörésekről, rablásokról hallva sok cég vezetője dönt úgy, hogy betervezi a költségvetésbe a biztonságért fizetendő összeget. Az már más kérdés, hogy a pénzszállításhoz, telepőrzéshez felfogadott emberek mennyire értik a dolgukat. A szakmának nálunk nincsenek hagyományai, és ma még új dolog, hogy ezt is tanulni kell. Arról nem is beszélve, hogy a pályaalkalmasság itt is alapvető követelmény lenne. Az elmúlt hetekben a Pest Megyei Munkaügyi Központ kereste meg a megyei rendőr-főkapitányságot azzal az igénnyel, hogy szakmailag segítsék az őrző-védő munkára jelentke: zők képzését. (Folytatás aló. oldalon)
