Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-21 / 169. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK A fenyegető iszlám Már több mint két éve szinte az egész világ keresi a boszniai válság megoldásának kulcsát. Az elmúlt időszakban a vélemények és álláspontok sokasága sem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy mi várható az elkövetkező időszakban a volt Jugoszlávia központi köztársaságában. Szerbiában azonban időnként napvilágot látnak olyan nyilatkozatok, amelyektől valósággal égnek áll az ember haja. Az iszlám vallást jól ismerő egyik egyetemi tanár nemrégen ellenzéki lapban hosszasan fejtegette, hogy csak egyetlen megoldás lehetséges és ez kizárólag a katonai megoldás. Fejtegetése szerint ugyanis a szerbeknek már a boszniai összecsapások kezdetén megsemmisítő és teljes csapást kellett volna mérniük a muzulmánokra, hiszen a válság kezdeti időszakában az utóbbiaknak nem volt reguláris hadseregük, sem fegyverük. Az elmúlt két év alatt azonban az iszlám országok hathatós anyagi támogatásával sikerült annyira megerősödniük, hogy ma már a világot fenyegetik! A példák sokaságát hozta fel a neves professzor arra, hogy a muzulmánok képtelenek a más vallásúakkal való békés együttélésre, tehát szerinte mindaddig fognak terjeszkedni, amíg az egész földkerekség egyetlen iszlám országgá nem válik. Éppen ezért a szerbeknek, s ez alatt nemcsak a Boszniában és a Horvátországban élő nemzettársaira gondolt, hanem a Kis-Jugoszláviára is, összehangolt, erőteljes és mindent elődöntő támadásba kell lendülniük. Meggyőződése ugyanis, hogy a szerbek az egész nemzetközi közösség által felállítandó haderőt képesek legyőzni, mivel a világnak, főleg a vezető nyugati hatalmaknak semmilyen stratégiai érdekeltségük nem fűződik Boszniához, tehát nem hajlandók egyetlen katonát sem veszíteni. Ezzel szemben a szerbek úgymond saját területüket „védik”, lévén, hogy valamilyen kificamodott történelmi felfogásuk szerint az övék volt Bosznia teljes területe. Mondják ők. A nyilatkozó szavaiból egyértelműen kiderül, hogy a horvát—muzulmán konföderáció valóságos sorscsapás a szerbek számára, hiszen a két haderő, főleg mert az egyiket az iszlám, a másikat pedig a nyugati országok támogatják, fizikailag is megsemmisítheti a szerb nemzetet. Ha ugyanis és két ellenfél megkapja a nekik ígért 51 százalék területet, hamarosan ennél sokkal többet fog követelni, s ha másként nem, erővel szerzi meg. S ez a folyamat meg- állíthatatlanná válik — véli az illető egyetemi tanár. (b. m.) Brit kormányátalakítás John Major brit miniszterelnök tegnap átalakította kormányát. Londoni elemzők szerint azért, hogy mandátuma második felére új lelket leheljen az erkölcsbotrányokban és az Európai Unió körüli vitákban megfáradt konzervatív párti kormányzásba és fedezze hátát a jobboldali, Európa-elle- nes orvlövészek elől. Megmosolyogtató legendaként emlegették pár évvel ezelőtt a malőrt, amikor egy párizsi diplomáciai fogadáson Mitterrand asszony, a francia elnök felesége Budapestet, mint Románia fővárosát méltatta a magyar nagykövet feleségével folytatott csevegés során. Az már személyes tapasztalatom, hogy amikor egy holland turistacsoportot Erdélyben kalauzoltam, s arról is beszéltem nekik, hogy ez a fél ro- mániányi terület valamikor, 1919 előtt ezer esztendeig Magyarország része volt, kétkedve hallgatták szavaimat, mert mint egyikük mondotta, ő odahaza az út előtt alaposan felkészült Erdélyből, de efféléről sehol sem olvasott. Nem is olvashatott, hiszen a nagy enciklopédiák is Erdélyről, csupán mint ősi román földről tesznek említést. És miért? Azért, mert míg a mindenkori román propaganda hosszú évtizedek óta külhoni követségei fő feladataként jelölte meg az ország „népszerűsítését”, míg komoly és sikeres erőfeszítéseket tettek, s tesznek, hogy a mégoly megalapozatlan dákoromán elméletekről meggyőzzék a világ közvéleményét, adMagyarországi nemzetiségi helységnevek Merénylet a zsilipkamra ellen? A bősi erőmű bal oldali zsilipkamrának kapujával történt márciusi balesetet vizsgáló bizottság egyik szakértője szerint „nem zárható ki, hogy a kapu összeroppanását egy idegen tárgy okozta” — írja a Národná Obro- da tegnapi száma. A bizottság egy meg nem nevezett szakértője ezt állítólag azután jelentette ki, hogy hétfőn sikerült leszivattyúzni a vizet a kapu körül kialakított mesterséges medencéből, ahol még Kim ír Szén háborúja Dél-Korea tegnap nyilvánosságra hozta azokat az orosz bizalmas dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a koreai háborút Kim ír Szén, a néhai észak-koreai államfő robbantotta ki, Sztálin támogatásával. Az 548 oldalt kitevő orosz dokumentumokat Borisz Jelcin orosz elnök adta át júniusban Kim Jung Szén dél-koreai államfőnek, moszkvai találkozásuk alkalmával. Az iratok nyilvánosságra hozatala egybeesik a július 8-án elhunyt Kim ír Szén emlékére rendezett phenjani ünnepségekkel. Eddig mindig Észak- Korea vádolta déli szomszédját azzak hogy az amerikaiakkal együtt felelős az ellenségeskedés kirobbantásáért. mindig tart a lerakodott iszap eltávolítása. Joz.ef Oblozinsky, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatóhelyettese ugyancsak a tegnapi Národná Obrodában úgy vélekedett, hogy „az első benyomásokból még nem lehet végső következtetéseket levonni” és helytelen lenne az ügyet „túldramatizálni”. A balesetet okozó „idegen kéz lehetőségét” azonban Oblozinsky sem zárta ki. Szerinte: ha a zsilipkapu A horvátországi „Krajinai Szerb Köztársaság” és a moldovai „Dnyeszter menti Köztársaság” képviselői kedden. Kninben, Krajina székhelyén, barátsági szerződéstervezetet'írtak alá. A dokumentumot Milan Babie krajinai külügyminiszter és a tiraszpoli diplomáciai küldöttség tagjai hitelesítették. A Tanjug jelentése szerint, a „Dnyeszter menti Köztársaságból” érkezett vendégek köszönetét mondtak azért, hogy a krai- nai vezetés még 1992 tavaszán elismerte a Moldová- tól elszakadni kívánó oroszok és ukránok lakta „Dnyeszter menti Köztársaságot”. alá valamilyen idegen tárgy került, akkor „az egyedül a hajóról vagy köny- nyűbúvár” révén kerülhetett oda. Kizárta azt a lehetőséget, hogy egy nagyobb tárgyat a kapu fölött áthaladó hídról, tehát szárazföldről bárki be tudna juttatni a zsilipkapu alá. A Národná Obroda értesüléseiből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy valóban találtak-e a kapu alatt valamit, s ha igen, akkor mit. Milan Babie pedig hangsúlyozta, hogy a krajinai szerbek és a Dnyeszter mellékének lakói egyaránt az önrendelkezési jog érvényesítésén, valamint szabadságuk és szuverenitásuk védelmezésén fáradoznak. Most a gazdasági és a kulturális kapcsolatuk erősítésén a sor. Krajina után a szakadár „Dnyeszter menti Köztársaságot” a boszniai szer- bek is elismerték. A három el nem ismert államképződmény a függetlenség kivívása érdekében folytatott fegyveres harc hevében tette egymás irányában a gesztust — jelentette az ITAR- TASZSZ. A nagyvilág hírei ¥ A szlovák védelmi tárca sajtóosztálya tegnap Pozsonyban bejelentette, hogy szombaton rövid villámlátogatásra Pozsonyba érkezik Keleti György magyar honvédelmi miniszter, aki szlovák kollégájával, Pavol Kanisszal a két ország védelmi erőinek együttműködéséről tárgyal majd. Újságíróknak nyilatkozva igen nagyra értékelte az Egyesült Államok szenátusának Észtországot támogató döntését Mart Laar észt kormányfő'. A szenátus néhány napja olyan határozatot hozott, amely az észtországi csapatkivonáshoz köti az Oroszországnak juttatandó amerikai segélyt. *Az etnikai tisztogatás újabb hulláma söpörhet végig Bosznián, ha az ott élők meglátják a Bosznia felosztására vonatkozó részletes béketervet — vélekednek a menekültügyi szakértők és a segélyszervezetek alkalmazottai. Alekszandr Lukasenko Fehéroroszország első' szabadon és demokratikusan megválasztott államfó'- je tegnap a parlament rendkívüli ülésén letette hivatali esküjét. * Az Európai Unió 35 millió ecu (40 millió dollár) vissza nem térítendő segélyt hagyott jóvá Albániának. Az unió külügyminisztereinek döntése szerint a támogatás első részét — 15 millió ecut — hamarosan Tirana rendelkezésére bocsátják. Egyben azt javasolják, hogy Albánia a pénzt fordítsa fizetési egyensúlyhiányának mérséklésére. A Magyarországon található szlovák nyelvű helységnévtáblákról közöl felvételeket és írást a pozsonyi Pravda tegnap megjelent száma. A szerző megállapítja: nem tudja ugyan, hogy mennyire csengenek össze a magyaroroszági szlovák, német, horvát nyelvű helységnevek a magyar törvényekkel. Azt azonban biztosan tudni lehet, hogy Magyarországon „nincs semmilyen Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), nincs Szlovák Nemzeti Párt (SNS), vagy Matica Slovenská, amelyek azt igyekeznének előírni, hogyan nevezzék az általuk lakott településeket a Magyarországon élő szlovák, német és más nemzetiségek” — akik mint a képekből is kiderül, akadálytalanul tüntetik fel a helységek anyanyelvűkben használatos, nem magyar névalakját. Dnyeszter menti köszönet Kraj inának VÉLEMÉNY Nemzeti tájékozatlanság dig — megbocsáthatatlan mulasztás —, mi szervezetten semmit nem tettünk azért, hogy minden elhallgatás és ferdítés nélkül a magunk igazával ismertessük meg a világot. A legtöbb Európán kívüli Magyarországról még ma is a bő gatyára, a gulyásra, a paprikára, a barack- pálinkára és a cigányzenére asszociál, s nem Bartók, meg Kodály muzsikájára, nem a világörökség részét képező Budai Várra, nem Nóbel-díjas tudósainkra, nem a világhírű magyar találmányokra, a gyufára, a karburátorra, a dinamóra, nem Csontváry Kosztka Tivadar varázslatos alkotásaira. Olyanok vagyunk, tartja a népi bölcsesség — amilyennek mások ismernek meg bennünket. A több évtizeden át tomboló nemzettagadó liberális szemléletű internacionalizmus bukását jelentette, amikor épp egy évvel ezelőtt a kormány megtárgyalta Csapodi Miklós MDF-es politikusnak a nemzetpropaganda helyzetével a feladataival foglalkozó előterjesztését, majd ezt követően a Miniszterelnöki Hivatal mellett felállította a Nemzeti Tájékoztatási Irodát. Az akkori helyes döntés belátta, hogy további rejtőzködő magatartásunkkal csak az ismeretlenség ködét terítjük magunkra. Belátta, hogy nem vállalhatjuk tovább az „európaiság” fátyla mögé rejtett egészséges hazafiság hiányát. Hogy végre meg kell mutatnunk magunkat, a történelmünket éppúgy, mint a tudományunkat, a művészetünket, valahány értékünket. Amikor még csak a tervezet szintjén létezett az iroda, a legelkeseredettebben éppen a szabaddemokraták tiltakoztak felállítása ellen. Emlékszem, a parlament külügyi bizottságának SZDSZ-es alelnöke egyenesen felháborítónak tartotta ilyesmire költeni! Az akkori kormánykoalíció viszont így érvelt: „nem kerülhet annyiba, hogy meg ne érje”. * A Nemzeti Tájékoztatási Iroda épp csak, hogy megszervezték, kijelölték tevékenységi körét, s hozzálátott nemes feladatának elvégzéséhez, alig egy év után most bezár. Az érv tömör és lakonikus: „a kormánynak erre nincs szüksége, fölösleges”. Mi fölösleges? És kiknek? (Paizs Tibor)
