Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-15 / 164. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚLIUS 15., PÉNTEK 5 Eséllyel a munkaerőpiacon Az önéletírás rangja Bár az elmúlt hónapban országosan tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma — mintegy 21 ezerrel voltak kevesebben, mint májusban —, gondot okoz, hogy egyre többen kerülnek ki nyilvántartásunkból — mondotta lapunk kérdésére válaszolva Rózsa József, az Országos Munkaügyi Központ főtanácsosa. — Őket a munkanélküli-járadék lejárta után szem elől tévesztjük, szinte semmit sem tudunk róluk. Sokan úgy hiszik, hogy a pénzbeli támogatás megszűntével a hivatal közömbössé válik sorsuk iránt, pedig ez nem igaz. Rózsa József kijelentését azzal a ténnyel támasztja alá, hogy július utolsó napjaiban készítik el azoknak a kérdőíveknek a feldolgozását, amelyeket az ellátásból kiesettek részére küldtek el azzal a szándékkal, hogy feltérképezzék: mi történt velük azóta. Az Országos Munkaügyi Központ szakembereit nemcsak az a cél vezérli, hogy információkat gyűjtsenek. Hanem elsősorban az, hogy segítséget adjanak a tartósan állás nélkülieknek. Várják jelentkezésüket, hiszen olyan szolgáltatásokat nyújtanak számukra, amelyekkel a rászorulók eséllyel indulhatnak a hosz- szú távon biztos megélhetést adó munkahelyekért folyó harcban. így amellett, hogy egyéni és csoportos átképzéseken vehetnek részt, tanácsot is kaphatnak arra nézve, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, s elsajátíthatják azokat az apró fortélyokat, amelyekkel szimpátiát ébreszthetnek leendő munkaadójukban. A főtanácsos hangsúlyozta: sok emberben félelem él, s ezt gyakran tapasztalják, amikor jelentkezésükkor adataikról kérdezik őket. Erre szükség van az ismételt nyilvántartásba vételkor. Mivel az adatvédelmi törvény alapján a személyi adatok titkosak, senki által hozzá nem férhetők, mindenki megnyugodhat: így is kezelik őket. (klug) Mutassa meg önmagát a nemzet! Bíznak az expóban @ A Pest Megyei Hírlap korábbi számában Gödöllő és Szentendre polgármesterét szólaltattuk meg az expó sorsáról, várható programokról és arról, milyen veszteséget okozna a városnak, ha a rendezvények elmaradnának. Most egy nem kevésbé jelentős, nagy kulturális hagyományokkal rendelkező város, Nagykőrös polgármesterét, Kiss Jánost is erről faggattuk. Mint a polgármester úrtól megtudtuk, a Világkiállítási Tanács 1994. rríájus 30-án az Expo ’96 kapcsolódó rendezvényeként elfogadta a városi önkormányzat benyújtott pályázatát. A helyi események fő- és mellékprogramokra tagolódnak. A fő program a Nagykőrös, a ’48-as honvédhuszárok városa címet kapta, emlékeztetve a város nagy történelmi eseményére, Kossuth ’48-as toborzóbeszédésre. Ennek emlékére egyébként lovasegyesületet is alakítanak, mely parádés felvonulásokat szervez külföldi vendégekkel. A mellékprogramokról szólva elmondhatom — folytatta Kiss János, hogy az egyik legjelentősebb kiegészítő esemény a Kárpátmedencei és a nyugat-európai folklór bemutatója, melybe jól illeszkedik a testvérvárosi kapcsolatok hagyományainak ápolása. Képviselteti magát a rendezvényeken Erdély (például Nagyszalonta, Arany János szülővárosa), de ott lesznek a német, az olasz, a svájci, a holland testvérvárosok is. Második mellékprogramként az ifjúsági fúvószenekarok és amató'r zenekarok fesztiválját említem meg, melynek keretében mazso- rettbemutatókat, szabadtéri hangversenyeket is szervezünk. A harmadik mellékprogram a nemzetközi mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi kiállítás és vásár lesz■ A programok szervesen kapcsolódnak a ’96-os millecen- tenáriumi rendezvényekhez, mellyel honfoglalásunkról emlékezünk meg. Az évfordulós ünnepségek nagy eseménye lesz a Nagykőrösre települt bor-kalán nemzetséget jelképező Honfoglaló című szobor felállítása, valamint a magyar oktatás ezeréves évfordulójára elkészítendő hét alakból álló szoborcsoport. A millecentená- riumi rendezvények közül ki kell emelni, az Arany János Múzeum Nemzeti Emlékhely Alapítvány szerepét is. De városunk készül 1848 százötvenedik évfordulójának megünneplésére és egy kettős lovasszobor felállításával, valamint 1999. évre, az aradi vértanúk emlékére készülő alkotással. Végezetül Kiss János polgármester az expó általános jelentőségéről kifejtette, hogy az expó utolsó lehetősége a magyarságnak, hogy megmutathassa magát a világ előtt, dokumentálhassa nemzeti létét. E lehetőség elmulasztásával — szerinte — nehezen tudna elszámolni a mai generáció a gyermekek és az unokák felé. A hazai fórumok nem tehetnek eleget azért, hogy hangsúlyozzák a lakosság előtt a világkiállítás jelentőségét, erősítve ezzel a magyarságtudatot. Földes György Tizenévesek a képviselő-testület előtt Pókhálós klub a pincében ® Engem is befogott a Pókháló. Úgy kezdődött, hogy telefonálni szerettem volna a gal- gahévízi polgármesternek Bag- ról, érdeklődve a hét végi faluünnep részleteiről. A nyilvános fülke előtt azonban még este negyed kilenckor is olyan sokan várakoztak, hogy meg sem állva, Hévízgyörkre autóztam tovább — ahol még többen sorakoztak. De onnan már csak egy ugrás Galgahévíz. Ám mint kiderült, hiába is telefonáltam volna, éppen ülésezett a képviselő-testület. Azaz ülésezett volna, ha nem hívják el az orvos-polgármestert beteghez. Nos, ebben a szünetben ismerkedtem meg a Pókháló, a Patronáló Óvó Közösségi Hálózat munkatársaival és barátaikkal, akikből kiderült, ők is készülnek a szombat-vasárnapi faluünnepre. Galgahévízen már harmadik éve működik olyan klub, ahová a fiatalok és környékbeli barátaik — a szó szoros értelmében — lejárhatnak. A művelődési ház pincéje ad otthont nekik és az intézmény munkatársai sokat segítenek feltételeik megteremtésében. Egy ideig önállóan jöttek ösz- sze a fiatalok és szerveztek elfoglaltságot maguknak, miközben többször külső segítséget is kaptak a Pókháló elnevezésű országos ifjúsági szervezettől. Ezt a hálót hat éve szövögetik, s ma 22 csoportja van az ország számos pontján. Ezek egyike a Koszi, amely — ha jól értettem — a pók szerepét vállalja: szervezi a települési közösségeket. Közösségfejlesztő szakembereik, Berki Éva, Csongrádi Anikó és Varga Gyula — akikkel a képviselő-testületi ülés szünetében találkoztam — egy éve rendszeresen járnak Galgahé- vízre, együttműködve a szülőkkel és az iskolával. A klubban — melynek már neve is van: Gafi, vagyis Gal- gahévízi Fiatalok Klubja — nagyon fontos a szabad együttlét, barátkozás hétévestől 17 évesig, aminek során a csak közösségekben megszerezhető beilleszkedési tapasztalatokkal gazdagodnak. Kipróbálhatják egymást, ismereteket, visszajelzést kapnak magukról és társaikról. A közösségfejlesztők a generációs gondok orvoslását is vállalják, ami örökzöld feszültség- forrás szülő és gyermek között. De hogyan került a Gafi a képviselő-testület elé? Úgy, hogy Galgahévízen sem felejtik el: beruházásokkal, ingatlanügyekkel, szociális kérdésekkel egyenrangú a fiatalokkal való törődés feladata. A közelmúltban kétszáz levelet küldtek ki a helybeli fiataloknak, közös beszélgetésre hívta őket a polgármesterrel, Basa Antallal. Ötve- nen fogadták el az invitálást és az eszmecserén felmerült az az ötlet, hogy az önkormányzat létrehozhatná a falu ifjúsági pénzalapját. Ebből pályázat útján részesedhetnének az egyes közösségek. Örömteli, hogy a képviselő- testület egyhangúlag hozott döntést az ötlet elvi támogatásáról. Az ülés érdekessége volt, hogy azon nemcsak a közösségfejlesztő szakemberek, hanem a fiatalok is hozzászólhattak. így például a tízesztendős Púpos Renáta. A klubba rendszeresen öt- venen járnak és néhány 15-17 éves fiatal a klubvezetést is tanulja. Többször szerveztek nyitott programokat, és a Gafi tagjai más galgahé- vízi közösségeknek is tevékeny részesei. Önálló rovatot kapnak az önkormányzat lapjában. A közelmúltban a Galga partján táboroztak. Augusztusban a Pókháló országos táborába utaznak tizenöten. Petrovics Sándomé — aki egyedül neveli gyermekét — rendszeresen segíti Berki Évát és munkatársait. Nagy könnyebbséget jelent számára, hogy gyermeke olcsón nyaralhat. A Galgahévízi Fiatalok Klubja is készül a hét végi faluünnepre vetélkedőkkel, szkanderbajnoksággal, önismereti totóval. Balázs Gusztáv Galgahévízi faluünnep Galgahévíz már a faluünnep lázában ég. Szombaton és vasárnap ötödik alkalommal várják a község népét és az onnan elszármazottakat a hagyományossá vált találkozóra. A készülődés a külcsinben is megmutatkozik: felújították a polgármesteri hivatal és a művelődési ház vakolatát. A község fennállásának 780. évét ünnepli és megemlékeznek a család évéről is. Ezek jegyében rendezik meg vendég előadókkal a családról szóló kerékasztal-beszélgetést és fotókiállításon mutatják be a hévízi családok mindennapjait. Szombaton délután 4 órától aszfaltrajzverseny lesz a községháza körül. Fél ötkor „Békét adj szívünknek, békét családunknak...” címmel kezdődik az eszmecsere a családról a kultúrházban, melyen Csomá- né Forgács Emma tanárnő, Varga Domokos író és Győri Attila, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese osztja meg gondolatait a résztvevőkkel. Este hét órakor a „Galgahévíz családjainak élete a századfordulótól napjainkig” című fotókiállítást nyitja meg Czeizel Endre orvos-genetikus. Fél kilenckor kezdődik a gálaműsor, melyben közreműködik a Kikindai Egység Művelődési Egyesület népdalköre és tánccsoportja, a müncheni „Komámasszo- nyok” folklórcsoportja, a helybeli II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjas Klub népdalköre, a Galgahévízi Népiegyüttes, valamint a Pöttöm Színpad. Vasárnap délelőtt tíz órakor ünnepi szentmisén emlékeznek meg a galgahévíziek őseikről és imádkoznak családjaikért. Délután három órakor estébe nyúló sportparádé kezdődik. Elcsitultak a kedélyek... Bevásárlóközpont Százhalombattán Szinte egyik nap- jjflf ról a másikra emel- rV kedett ki a tömbhá- zak közül az új bevásárlóközpont impozáns épülete Százhalombattán. Nem is olyan rég egy piac állt az építmény helyén, melynek működése sok vitára adott okot. A környék rendezetlen volt és szemetes. Az állandó piacozók felháborodással vették tudomásul az önkormányzat akkori döntését, miszerint ki kell költözniük a kenyérgyár mellé, ugyanis ez a hely nem esett útjába a város lakóinak és jóval kisebb volt az árusok forgalma. Azóta elcsitultak a kedélyek, hiszen mindenki megértette, egy kulturált bevásárlóközpont elengedhetetlen része egy modern kisvárosnak. Az építkezés kivitelezésére hirdetett kétfordulós versenytárgyalást a . huszonnyolc jelentkező cég közül az Érdi Építőipari Szövetkezet Rt. nyerte meg. A beruházást a DIR ’93 Dokumentációs Iroda irányította. A szerződés négy épületszárny kivitelezésére szólt. Előzetesen úgy számították, hogy az üzlethelyiségek ötven százalékát a régi pavilonok lebontása miatt elköltöző tulajdonosok kötik le, s ez meg is történt. A bérlőkor másik fele március elejére verbuválódott össze. Az épület negyedik szárnyára teljes egészében bejelentette igényét a helyi önkormányzatnál a Plusz Élelmiszer-diszkont Kft., s a tervet módosítani kellett, ugyanis a kft. az eredeti tervektől lényegesen eltérő épületszárnyat óhajtott építtetni. E szárny létrehozását szintén az érdi rt. vállalta november 30-ai átadási határidővel. A másik három szárny átadása már megtörtént. Az épületek által közrefogott belső udvaron hetvenhat darab világítással ellátott, bérelhető árusítóasztal áll a volt piacosok rendelkezésére. Az egykori pavilonokat — miután a tulajdonosok kiköltöztek — lebontották, s azok helyére park épül majd. V. Cs. A vevők és az eladók egyaránt felismerték, kulturált körülmények között fellendül a kereskedés A szerző felvétele
