Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-14 / 163. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK 5 Vélemények a címerügyről Egy éve még bátor tett lett volna Ismeretes, hogy Pest megye közgyűlésének illeté­kes bizottsága megfosztotta lapunkat a megyei cí­mer használatának jogától. Az önkormányzat döntésével kapcsolatban véleményt kértünk né­hány közéleti személyiségtől. Nézeteiket az alábbi­akban adjuk közre. Speidl Zoltán, a Magyar- ország című hetilap fő- szerkesztője: — Értetle­nül állok a döntés előtt, mert a címerhasználat jo­gának egy tollvonással való megvonása a pártál­lamban „megszokott” ha­talmi reflexekre emlékez­tet. Arra az időre, amikor a hatalmat kritizálok sem­mi jóra nem számíthattak. A döntés mögött egyéb­ként egyértelműen a Pest Megyei Hírlap lehetetlen­né tételének szándéka hú­zódik meg. Hozzáteszem: egy évvel korábban még a bátorság megnyilvánulásá­nak tekintettem volna a döntést, most viszont az új hatalom szimpátiája ke­resésének, helyezkedés­nek. * Surján László ügyvezető népjóléti miniszter, a Ke­reszténydemokrata Nép­párt elnöke: — Kicsinyes döntésnek érzem a címer­használat jogának megvo­nását, amiben meglátá­som szerint a cenzúrára törekvés nyilvánul meg, hiszen köztudott, hogy a megyei közgyűlés egy ré­sze nem ért egyet a Pest Megyei Hírlap irányvona­lával. Úgy vélem, hogy az ilyen és hasonló döntések most, a XX. század végén anakronisztikusak. Hozzá­teszem: egy megyei újság nem attól megyei, hogy fejlécén ott van az adott megye címere, a döntő a tartalom. . * Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó: — A lé­pés nem minősíthető pozi­tívnak, és morálisan is elfo­gadhatatlannak tartom. Egy több évtizede működő megyei lapot partvonalon kívülre próbálnak helyez­ni. S teszik ezt úgy, hogy indítanak mellette egy má­sikat, ám ez nem elég, még a megye címerének haszná­latát is megtiltják a Pest Megyei Hírlapnak. Nem tu­dom, kinek az agyában szü­letett meg ez az ötlet, de a háttérben álló politikai szándékot értelmezni le­het. Az újság — az előző kormánnyal szimpatizálva — egy konzervatív irányza­tot képviselt. A keresz­tény-nemzeti koalíció a vá­lasztásokon megbukott, s most más irányzatok kap­tak vezető szerepet. Az eredmény: ilyen döntések meghozatala. Sajnos nem ez volt az első lépés, s at­tól félek, hogy nem is ez volt az utolsó. * Frank Iván, a Népszava főszerkesztő-helyettese: — Tudomásom szerint az ügy mögött az áll, hogy a me­gye önkormányzata nem tu­dott együttműködni a Pest Megyei Hírlappal. A címer elvételével kapcsolatos el­járást sem kedvem, sem módom nincs minősíteni. * Für Lajos ügyvezető honvé­delmi miniszter: — A cí­merhasználat megvonásá­val kapcsolatban annak a véleményemnek szeretnék hangot adni, hogy a Pest Megyei Közgyűlés jogi és ügyrendi bizottsága egé­szen sajátos módon értelme­zi a sajtószabadságot. Infor­mációm szerint ugyanis nem indokolták tényekkel alátámasztva, hogy a Pest Megyei Hírlap szélsőséges hangvétele miben nyilvánul meg. Nem tudom, mire gon­dolhattak a bizottság tagjai. Jómagam is olvasom, s jó­zan, kiegyensúlyozott, ke­resztény-nemzeti szellemi­ségű napilapként ismerem. Nem úgy, mint más, orszá­gos terjesztésű újságot. Azt, hogy a megyei közgyűlés munkáját, egyes intézkedé­seit bíráló írások is megje­lentek, egy demokráciában természetes dolognak tar­tom. Úgy gondolom, igen nagy baj lehet ott, ahol ilyen kisszerű címerügyek­be bonyolódik a képviselő- testület. A történteket az el­következendő négyéves cik­lus rossz előjelének tartom. * Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazga­tója: — A Pest Megyei Hír­lap azóta, mióta nemzeti irányvonalúvá vált, számta­lan támadást élt át beállított­sága miatt, s jómagam a me­gyei címer használati jogá­nak megvonását is ilyen tá­madásnak érzem. Úgy gon­dolom, hogy az új hatalom ellenzékeként nem fog tud­ni sokáig talpon maradni az újság. Véleményem szerint vagy a Pesti Hírlap sorsára jut, azaz megszűnik a Pest Megyei Hírlap, vagy az el­lenzéki sajtó létezése bizo­nyítékaként mutatóban meg­maradhat, ám csak csekély példányszámú orgánumként. * Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnö­ke: — A döntésről, így an­nak hátteréről sem értesül­tem, ugyanis szabadságo­mat töltöttem ez idáig. A nemzeti jelképek használa­táról hatályos törvény ren­delkezik, a megyei jelkép­használat megvonásának jogi megítélésében nem va­gyok kompetens. Annyit azonban elmondhatok, hogy újfent egy kicsinyes intézkedésről lehet szó. Egy szükségtelen torzsalko­dásról, mely nem méltó sem a címerhez, sem a poli­tikai közélethez. * Gyulai Endre szeged—Csa­nádi megyés püspök: — A hírt — mely szerint a Pest megyei Hírlaptól a megyei önkormányzat megvonja a címer használati jogát — mély megdöbbenéssel hal­lottam. Ismerem az újságot, s tudom, hogy tájékoztatása objektív, világos. A címer elvétele egy bizonyos meg­különböztetést jelent, még­pedig hátrányos megkülön­böztetést. Úgy is mondhat­nám, hogy ez olyan leérté­kelése a lapnak, mellyel ne­hezen értek egyet. * Eötvös Pál, a Népszabad­ság főszerkesztője: — A Pest megye címerének hasz­nálati jogát megvonó ügy hátterét nem ismerem. A Pest Megyei Hírlap munka­társától kapott információk alapján csak ennyit mondha­tok: nem értem. Csurka István író-politi­kus: — A közeljövőben in­duló lap a Vico újabb hódí­tása, amelyből a magyar ol­vasóközönségnek semmi haszna nem lesz. Eggyel több olyan újság lesz, me­lyet a Vico ural. A címer el­vételével sikerült olyan helyzetet teremteni, mellyel a Pest Megyei Hírlapot bű­nösnek kiáltották ki, s egyúttal ezzel fel is keltet­ték az olvasók érdeklődését egy még meg sem jelenő új­ság iránt. Egy kicsit büdös a dolog, hiszen tudvalévő, hogy a nyár uborkaszezon, s ilyenkor az emberek sok­kal kevesebb újságot olvas­nak. Ebben az időszakban nem lehet lapot indítani, il­letve csak annak lehet, aki iszonyatosan sok pénzzel rendelkezik. * Németh Péter, a Magyar Hírlap főszerkesztője: — Pest megye címerének elvé­telével, s magával az eljárás­sal egyszerűen nem értek egyet. Ennek két oka is van. Az egyik: nem először hangzott el, hogy a megyei önkormányzat nincs meg­elégedve a Pest Megyei Hír­lap hangvételével, szemléle­tével. Ebben az esetben vi­szont az a kérdés: miért nem vették el hamarabb a címert a laptól. Azt, hogy most tették meg ezt a lé­pést, úgy tudnám minősíte­ni: álbátorságra vall. A dön­tés számomra egyáltalán nem szimpatikus. A másik ok pedig az, hogy miután a Pest Megyei Hírlaptól meg­vonták a címer használatá­nak jogát, azonnal odaadták azt egy olyan újságnak, amely tulajdonképpen még nem létezik. Bár minden bi­zonnyal az új lapnak is van már koncepciója, de még egyszer sem jelent meg. Korrekt eljárásnak azt tartot­tam volna, ha a Pest Me­gyei Hírlaptól el is veszik a címert, azt mondják: átme­netileg senkinek sem adják oda. Majd miután mind a két újságot ismerik már, ak­kor döntenek, hogy melyik használhatja a jövőben a megye címerét. * Roszík Mihály albertirsai evangélikus lelkész: — Nem kis felháborodással ol­vastam a címerhasználat megvonásáról szófó híre­ket. Nagyon furcsállom a bi­zottság döntését. A címer nemcsak az övék, hanem mindenkié, aki ebben a me­gyében él. A közzétett in­doklást szintén nem értem, hiszen a keresztény és nem­zeti értékeket nem lehet szélsőségesnek nevezni. Ez a lap legalább nem rejti véka alá értékeinket. Bát­ran, örömmel és boldogan ír a hazaszeretetről. Erre a hangra, amelyet a Pest Me­gyei Hírlap szinte már csak egyedül képvisel, nagyon nagy szükség van a magyar sajtóban. így tudom össze­foglalni véleményemet, amelyet a jövőben levélben meg kívánok írni a megyei közgyűlés illetékeseinek. Pécelen nincs fejlemény Rendes kerékvágásban az ügyintézés Kárpótlási munkákhoz kiváló Térképek rádióhullámmal Az antenna tenyérnyi helyen elfér Vimola Károly felvétele Hosszú hetek botrányos tör­ténései után megnyugtató hírek érkeznek Pácéiról. A polgármesterváltás, illetve -válság valóban azzal a ve­széllyel járt, hogy esetleg károsan hat a nagyközség közigazgatásának életére is. A jelek szerint azonban a kedélyek megnyugodtak, legalábbis a felszínen nin­csenek komolyabb hullám­verések. — Szerdai napon történt a polgármesteri teendők át­adása, illetve átvétele, s az ezt követő napokban a tel­jes pénzügyi osztály, tehát mind az öt dolgozó — állítá­suk szerint egy korábbi dön­tés értelmében — szabad­ságra ment. Efelett nem aka­rok pálcát tömi, de. így el­hinni sem tudom. Azt azon­ban hangsúlyozni szeret­ném, hogy az említett dolog kivételével a hivatal a meg­szokott munkarendjével és ütemével dolgozik, vagyis az ügyintézés rendes kerék­vágásba zökkent. Azt is el kell mondani, hogy a gazda­sági vezető betegállomány­ba ment, de ennek ellenére azóta is mindennap bejár a hivatalába intézni az ügye­ket, tehát semmmiképpen sem vonja ki magát a mun­kából, sőt! Pénzügyi tár­gyakban folyamatosan kon­zultálunk, munkánkban egy­másra támaszkodva dolgo­zunk — tájékoztatott a leg­újabb helyzetről Márkus Já­nos megbízott polgármes­ter. Ő egyébként megkapta a különféle dokumentumok aláírására vonatkozó jogo­sítványt. * Lapunkat nem régen szó­beli vád érte, hogy a szem­ben álló felek közül kizáró­lag csak az egyikei támogat­juk, s a Pest Megyei Hírlap a péceli ügy kapcsán „egyetlen korrekt írást sem jelentetett meg”. Nos, ez mindenképpen szemlélet kérdése, kár is ezzel foglal­kozni. Azt azonban nyíltan kimondjuk, hogy őszintén örülünk a nagyközség botrá­nya elütésének, elsősorban pedig annak, hogy a polgá­rok fennakadás nélkül intéz­hetik a polgármesteri hiva­talban ügyes-bajos dolgai­kat. A megbízott polgármes­tertől azt is megtudtuk, hogy pénteken a képviselő- testület ülést tartott. Szá­mos fontos dologról döntöt­tek, s arról is határozat szü­letett, hogy pénteken, I5-én 19 óra kezdettel a zeneisko­la udvarában, rossz idő ese­tén a művelődési házban fa­lugyűlést tartanak, amelyen a polgárokkal ismertetni szeretnék részleteiben is az elmúlt hetekben lezajlott eseményeket. B. M. Egy, a korábban alkalma­zott technikánál jobb és ol­csóbb rendszer segítségével dolgozik Pencen a Kozmi­kus Geodéziai Obszervatóri­um — tudtuk meg Fejes Ist­vántól, az obszervatórium vezetőjétől. Ennek pontos megneve­zése globális helymeghatá­rozó rendszer, vagy angol rövidítéssel GPS. Huszon­egy, a Föld körül keringő műholdból áll. Ezek közül legalább négyet — Magyar- ország területéről is — min­dig látni lehet. A műholdak — melyeket egyébként az Egyesült Ailamok hadsere­ge ellenőriz — rádióhullá­mokat, ezen belül is mikro­hullámokat sugároznak. A hullámokat egy vevőanten­na segítségével lehet fölfog­ni. Maga az antenna vi­szonylag kicsi és könnyű, tehát minden nehézség nél­kül mozgatható, s bárhová elhelyezhető. A rádióhullámok fölfogá­sával az antennának a Föld középpontjához viszonyí­tott pontos helyének koordi­nátáit lehet meghatározni. Ez a műszer nagyon jól használható mind térképé­szeti, mind földmérési mun­kákhoz. A nagy pontossá­gon kívül előnye az is, hogy gazdaságos. Most, amikor a kárpótlás kapcsán nagyon sok helyen kell a földterületek mérését elvé­gezni, a rendszer kiválóan hasznosítható. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents