Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-14 / 163. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK Interjú Kádár Béla külgazdasági miniszterrel Baljós jelek és illúziókergetés előtt a gazdaság A napokban leköszönő ügyvezető kormánynak kevés olyan minisztere van, aki már a kezdet kezdetén is betöltötte ezt a pozíciót. Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője közéjük tartozik. Munkáját és minisztériumát az elmúlt négy év során nemzetközi részről is sikeresnek és eredményesnek nevezték, mégis az új Országgyűlés legelső teendői közé tartozott az NGKM megszüntetése. Kádár Béla lapunknak adott interjújában aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre válaszolt. — Hogyan értékeli tárcája elmúlt négyévi tevékenységét? — Az eltelt nem egészen ötven hónapos időszak alatt sikerült végrehajtani a külgazdasági rendszerváltást. Liberalizálttá vált a magyar áruimport több mint 90 százaléka, a magyar állampolgár alanyi jogon folytathat külkereskedelmi tevékenységet. Ezzel lezárult ezen a területen is az állami monopólium több évtizedes rendszere. Átalakult a külkereskedelem szervezete is. Az elmúlt évtizedekben fennálló 41 erre szakosított intézmény helyett ma már kereken hetvenezren folytatnak külgazdasági tevékenységet. Az új magyar magán-külkereskedelem piaci sikerességét ez a tárca segítette az elmúlt évek során, általában a támogatottak nagy megelégedésére. Sikerült gazdaságdiplomáciai tárgyalásokkal egy olyan kereskedelmi-politikai mozgásteret kialakítani Magyarország számára, amely- lyel az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása óta nem rendelkezett az ország. Társulási megállapodást kötöttünk az Európai Unióval, szabadkereskedelmi megállapodásokat az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, a visegrádi országokkal, Szlovéniával. Piacra jutási kedvezményeket szereztünk az amerikai és japán piacokon. Mindezzel elértük, hogy a fejlett piacgazdaságokba irányuló magyar kivitel négyötöde ma már vámmentes. Más kérdés, hogy az elmúlt évek fejlesztéspolitikai lépései, illetve az ezt megelőző időszak öröksége következtében nem állt rendelkezésre megfelelő árualap e lehetőségek kiaknázására. Az ellenzéki pártok is elismerték Munkánk eredményeként rendkívül rövid idő alatt hajtottuk végre a piaci átcsoportosítást, hiszen míg a ’80-as évek végén külkereskedelmünk zöme a KGST-orszá- gokra jutott, a legújabb ada- taok szerint a fejlett piacgazdaságok aránya 71 százalék a magyar kivitelben. ’91—’92-ben a kereskedelmi politika hatására gyorsan nőtt kivitelünk a fejlett világba, tavalyelőtt ősztől pedig sikerült normalizálni a volt KGST-országokkal kapcsolatainkat. Jelentős eredmény, hogy Szerbia kivételével valameny- nyi szomszédos országgal folytatott kereskedelmünk nagyobb, mint 1991-ben volt. Külgazdasági stratégiánk legfontosabb eleme volt mindvégig, hogy megfelelő alkalmat teremtsünk hazánk európai integrálódására, és normalizált viszonyokat építsünk ki szomszédainkkal. Ezeken a területeken javulnak kapcsolataink, az év első öt hónapjában jelentősen fejlődött a feléjük irányuló magyar külkereskedelem. Az eredmények közé sorolom a Magyarország-kép alakítását is. Hiszen nem közömbös, hogy az üzleti világ hogyan értékeli partnerként Magyarországot. A volt KGST-országokba irányuló külföldi tőke fele hazánkba érkezik. Úgy érzem ez bizonyítja, hogy ez a tevékenység nem volt eredménytelen. Magyarország nemzetközi megítélése csak a tömegtájékoztatásban és a politikában romlott, de egészen a közelmúltig ennek nyoma sem volt tapasztalható az üzleti világ megítélésében. Ezek ténykérdések. Aki veszi a fáradságot, még azt is megnézheti, hogy a nemzetközi kiadványok szerint 1989—92 között Magyarország exportteljesítményé volt a térségben a legkedvezőbb. Az elmúlt négy év támadásai ellenére sikerült a minisztériumunkban kialakult szakmai tudást megőrizni, ez is hozzájárult a kedvező nemzetközi megítéléshez. Ezt a közelmúltig az ellenzéki pártok is elismerték. Elég bizarr fordulat, hogy első, és a kormányzati munka ésszerűsítése érdekében tett egyedüli lépésük e jónak minősíthető minisztérium megszüntetése volt. — Ennek parlamenti vitájakor ön ezzel kapcsolatban baljós jelekről tett említést. Mit jelent ez bővebben? — Kuncze Gábor még a választások alatt nyilatkozta, hogy nem tudja, milyen funkciókat tölt be az NGKM. Ezt én sajnálatosnak tartom pártpolitikus esetében, mert arra utal, hogy nem teljesen világos bizonyos körökben: Magyarország rendkívül külgazdaság-érzékeny ország. Ezek szerint az új kormányzati körökben számukra nem teljesen ismert, hogy a külgazdaság-érzékeny országokban az egyik fő gazdaságpolitikai feladat, hogy az ebből fakadó követelmények érvényesítésére megfelelően erős kormányzati szervezet álljon rendelkezésre. Nem véletlen, hogy a fejlett piacgazdaságok is, ahol pedig ez a kérdés nincs ennyire előtérben, szintén működtetnek ilyen minisztériumokat. Ezen túlmenően egy ilyen szakmai kultúra meggyengítése, esetleges szétaprózása kétségkívül romboló tevékenység. És nem biztos, hogy a rombolás teremtő viharáról van itt szó. Rombolja az országképet, időzítés szempontjából pedig igen baljóslatú, hogy olyan évben, amikor az export növelése alapvető, stratégiai jelentőségű, olyan átszervezéssel foglalkoznak, amely a külgazdaság erősítéséről tereli el a figyelmet, az energiát. Ez arra bírhat egyes szakértőket, hogy a jövőkép bizonytalansága miatt máshol próbáljanak egzisztenciát teremteni. Biztató viszont, hogy utódom, Pál László látja ezeket a problémákat, és e minisztérium bázisán kívánja kialakítani munkáját. Szerencsésebb lett volna éppen ezért nem a megszüntetéséről, hanem az átszervezésről hozni döntéseket. Ma jobbak a feltételek — Az év első öt hónapjában még mindig fennállt a külkereskedelmi deficit. Több volt az importált áruk értéke. Milyen kilátásai vannak az export növelésének? — A kedvezőtlen külgazdasági folyamatok megfordítására hozott tavaly szeptemberi kormányhatározatok eredményeként az év első öt hónapjában 4,7 százalékkal bővült az export. Az import 4,2 százalékos növekedése miatt azonban még mindig nagy a deficit. Ez év májusa volt az első olyan hónap 1992 ősze óta, amikor a kivitel növekedési üteme meghaladta a behozatalét. Az import értéke viszont még mindig nagyobb, mint az exporté. A helyzet majd akkor kezd javulni, amikor a kivitel növekedése lényegesen magasabb lesz, mint a behozatalé. Ha helyzetváltozásról nem is, fordulatról már mindenképpen beszélhetünk. A magyar kormány további külgazdasági versenyképesség-növelő lépései fogják meghatározni a második félév alakulását. Kérdés, hogy milyen lesz az általános gazdaságpolitika, javít- ja-e majd az általános beruházási kedvet, az exportárualapot, ki tudja-e használni a nemzetközi lehetőségeket. Az új kormány programjában találunk erre utalásokat, azonban vannak olyan részek, amelyek elbizonytala- nítanak. Kedvező hatású, hogy ez évben exportunkra több mint 70 százalékban hatnak a különféle szabadkereskedelmi megállapodások. Reméljük, hogy az Export—Import Bank felállása is ösztönző erőt jelenthet. Segíthet az európai országok gazdaságának megélénkülése is. Összefoglalva: az új kormány lényegesen jobb feltételek között kezdi meg működését, mint mi 1990-ben, amikor épp belesodródtunk egy világméretű recesszióba és kelet-európai összeomlásba. — Egy sajtótájékoztatóján a megélénkülés virágait óvta a kontár kertészektől. Mitől óvná most a kormányra lépő új kertészeket? — Az új kertész ne vágja el a megélénkülés bimbóit csak azért, mert az még nem szárba szökött szép virág. Sem a választási kampányban, sem a leendő kormány- programban nem találunk semmi nyomot arra, hogy a koalíció észlelte volna, hogy az utóbbi 6—8 hónapban a megélénkülés jelei tapasztalhatók a magyar gazdaságban. A beruházások, az export növekedése már észlelhető, nagyobb lesz a mezőgazda- sági termés, és élénkül az ipari termelés is. Nem tudom, hogyan lehet ilyen körülmények között arról beszélni, hogy elmélyült az általános válság Magyarországon! Itt és most a gazdaság egyensúlyi feszültségeinek kiéleződéséről van szó, a költségvetési és fizetési mérleg deficitjének időben egybeeső problémájáról. Mindezek a piacgazdasági növekedés jól ismert útitársai szerte a világon. Úgy látom, hogy a kormánykoalíció egyes tagjainál még mindig él a választási kampány tüze. Mindez nem túl szerencsés a középtávú fejlődés szempontjából, hiszen ha eny- nyire rossz a helyzet, akkor a magyar és a külföldi beruházó miért siesse el a befektetést. Ha húzódnak, és elmaradnak a beruházások a kormányzat fekete jövőképe miatt, annak kézzelfogható következményei lesznek, és tényleg rosszabbra fordulhat a helyzet. így tényleg lefejezheti a politika a gazdaság virágait. Korlátozó intézkedések szükségesek, de nem elégségesek ebben a helyzetben. A magyar társadalom és gazdaság ösztönzést is igényel. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy tanuljunk a múlt tapasztalataiból, a jelen és a jövő kihívásaiból. Ne veszélyeztessük azokat a pontokat, ahol a javulás jelei már mutatkoznak. Ezeket nevelnünk kell és a gyomokat irtani, ott, ahol ez szükséges. Illúziókeltés és kívánságok — Milyen esélyt ad a most hatalomra kerülők azon választási jelszavának, amelyben a keleti piacok felé nyitást tartják szükségesnek? — A korábbi ellenzék véleménye szerint a most leköszönő kormányzat azzal is szaporította bűneinek sorát, hogy önként hátat fordított a keleti piacoknak. Ezzel tönkretettük vállalatok sorát, és a magyar munkást is megnyomorítottuk veie. A valóság ezzel szemben az, hogy például a volt Szovjetunió importja az 1989-es 120-ról 40 milliárd dollár alá esett 1993-ra. Az orosz föderáció azóta is tovább zsugorodik. Ilyen viszonyok között elég dőre dolog feltételezni, hogy a magyar kivitel változatlan marad. E bírálat tehát a volt KGST-országok közül kevésbé a magyar külgazdasági kormányzatot illeti, legutóbb Csemomirgyin orosz miniszterelnök úr is hangsúlyozta az orosz—magyar együttműködésben elért eredményeket. Keleti kapcsolatainkat az általános válság és fizetésképtelenség pusztította el. A bírálat már csak azért is igaztalan, mert a régebbi partnerek közül éppen mi vesztettünk el legkevésbé pozíciókat. Súlyos hibának tartom az olyan vélekedéseket, hogy a gazdasági növekedés majd akkor indítható be, ha visszaszerezzük eltűnt piacainkat. Erre az idők végeztéig várhatunk. Illúziókeltésnek tartom az efféle nyilatkozatokat. Nem túl szerencsés a külgazdasági politikában azonos értéket tulajdonítani az Európai Unióval, a volt KGST- partnerekkel és olyan .ázsiai országokkal a kapcsolatoknak, amelyek jelenleg exportunk 1-2 százalékát veszik fel. Ezzel szemben Nyugat- Európa a magyar kivitel felét veszi fel. A külkereskedelem földrajzi orientációjának kérdései nemcsak különböző kívánságoktól függenek. Reméljük, hogy a jövőben az élet fogja kigyomlálni a választási kampány során elhangzott téves elképzeléseket. Nánási Tamás Forintos hírek Száznál több vállalati vezető vette át tegnap diplomáját az esztergomi Ipari Továbbképző Részvénytársaságnál; valamennyien olyan tanfolyamon gyarapították ismereteiket, amelyek költségeit az Európai Közösség PHARE-prog- raamjából fedezték. Hamarosan a vezetők újabb csoportjának továbbképzése kezdődik meg Esztergomban. A legjelentősebb gabonaexportőrök közé tartozó két kereskedő cég, az Agrimpex és az Agráradé összesen mintegy 170 ezer tonna gabonát vásárolt fel. A gabonafelvételre az Agrár- rendtartási Hivatal által hirdetett garanciális gabonafelvásárlási pályázat keretében kerül sor. Éves rekordot állított be a kőolaj ára tegnap a világpiacon. Ennek közvetlen okozója a nigériai belpolitikai események, amelyek esetleg azzal járnak, hogy az afrikai állam kénytelen lesz leállítani olajexportját. Londonban az augusztusi szállítású északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára elérte szerdán a 18,50 dollárt. Valamivel jobb teljesítményt mutatott fel a szlovák gazdaság az első negyedévben, mint amivel a kormány számolt. A nemzeti össztermék, a GNP 1 százalékkal bővült, holott a kormányzat 0 százalékot jósolt. Az idén rekordmennyiségű — közel 3,5 millió tonna — búzát terveznek betakarítani Jugoszláviában. A földeken a búzának már több mint a felét learatták. Belgrádi illetékesek számításai szerint ez azt jelenti, hogy a múlt évinél 300 ezer tonnával több búza kerül majd a silókba. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Kádár Béla: Az új koalíció lényegesen jobb feltételek között kezdi meg munkáját Tahim Attila felvétele
